Köszi szépen, saját mérés szerint a legjobb félmaratonom a visszatérésem óta, de még át kell melegednem utána. Teljesen elégedett vagyok a futással is meg a rendezéssel is. Most irány a káposztás cvekedli.
Szerintem ez baromi egyéni, ráadásul mentálisan is különbözőek vagyunk és még az is simán előfordul, hogy nem azt érezzük jónak, ami fizikailag a legjobban működne.
Én 2-3 nap rápihenés után egy maraton előtti 4km-es kocogással is tudok másnapra izomlázat produkálni, amivel nem annyira jó odaállni a rajthoz.
Mostanában Gabi írja elő azt is, hogy mit csináljak verseny előtt. Ez az arany középútnak tűnik. 7-8km-es futások voltak most maraton előtti héten gyorsabb részekkel.
Verseny előtt 2nap pihi, de a megelőző napon egy könnyű kocogás van teljes test nyújtással.
Ez bejött. Fáradt se voltam a rajtnál és el sem voltam tunyulva. Igazán nagy kedvvel álltam neki futni (ami később valahogy szépen elmúlt, de ez előfordul a pop szakmában :) ).
félreértés elkerülése végett én ehhez nem értek, szóval semmi esetre se akartam jó vagy rossznak titulálni akármelyik irányt, csak mint érdekességet írtam
csak tényleg arra, h olvastam olyat hogy 2 héttel a célverseny előtt már semmi komoly edzés
több helyen máshol meg hogy 1-2 nap pihenés a verseny előtt, addig kemény edzések
ez a Sparthathlon előtt 5 nappal 50km engem meglepett
de látva az eredményt (6 v 7 óra javítás?) úgy tűnik bejött :)
"A verseny előtt 5 nappal még 50 km-t futottam tempósan. Kiutaztam 4 nappal korábban, ebből hármat utazással töltöttem, gyönyörű helyeken kirándultam, futotttam átmozgatásokat."
Holnap, 23-án lett volna a Piros 85, ami idén elmaradt. Terveztem helyette egy nagyobb instant kört, a Szénás körre esett a választás.
De vívódtam egy sort. Az elmúlt hét edzésügyileg kuka volt. Mivel az első felében a maratont pihentem ki, aztán esős idő jött meg és időhiány, végül fejfájás. Még két óra sem jött össze.
Ezen a héten sem úgy alakultak a dolgok, tegnapelőtt kedden lementem futni, aznap éjszakára meg tegnapra olyan náthás lettem hogy levegőt venni alig tudtam. Mondjuk az egész napi szenvedés után egy orrcsepp csodákat tett.
Ki is húztam a naptárból a kört hogy nem megyek.
Azért most megnéztem egy 50 mérföldes ultrára készítő edzéstervet, és egészen érdekes dolgokat ír az utolsó hétre, íme:
Week 16
Monday: Rest and stretch. Eat and hydrate well
Tuesday: Rest and stretch. Eat and hydrate well
Wednesday: Rest and stretch. Eat and hydrate well
Thursday: Walk or jog 10 mins
Friday: Rest and stretch. Eat and hydrate well
Saturday: Rest and stretch. Eat and hydrate well
Sunday: Ultra-marathon race. Enjoy the experience!
Szóval az egész hétre van tíz perc séta, egyébként meg nyújtás, iszogassak, eszegessek. Hát nem szimpatikus? :) Ehhez képest a keddi 5x1600m-el még túl is lőttem a célon.
Tehát úgy tűnik, nem veszítettem még semmit. Lehet hogy kisatírozom az áthúzást a naptárból. Csak ez a nátha ne jöjjön vissza.
Ez a hajdan volt Bécs.Budapest befutó félmaraton pótléka-reinkarnációja. A népszigeten van a versenyközpont, és a Rómain meg Békáson futunk ki Budakalászra végig a parton.
A BBU meg ki tudja, micsoda, de a Bécs-Budapest jogain üldögélő cég és egyúttal az ötpróba szervezője.
Kissé eltunyultam a 30-as óta, az időjárás se mindig tetszett, meg nem elég határozottan illesztettem be a futást a többi teendő közé. Ma viszont már nem lehetett volna kijavítani, amit az elmúlt 10 napban elrontottam, csak még tovább rontani, úgyhogy a régi iskola szerint futottam 5 kilit a tervezett versenytempóban. Közben szembejött a gáton a Kolonics mérőkereke. :-) Meglátjuk pénteken, mire lesz ez elég, a kihagyás ellenére bízom az októberi 81 kilométeremben.
Éppen most számoltam össze, hogy 11 alkalommal voltam a Tortúra 65-ön, a legkülönbözőbb időjárási viszonyok között. Ebből látszik, hogy szeretem ezt a rendezvényt. Azonban a 16 órai indulás és az éjszakai teljesítés gondolata egyáltalán nem hozott lázba, nem motivál ez a kihívás, sosem volt kedvencem a sötétben futás, téli körülmények között meg pláne nem. Szóval idén ez nekem most kimarad, bár a lelkesebb helyi futótársak már szervezik az utat.
Viszont sötétben világítok futás közben, valamit valamiért :-)
Én is így vagyok a frissítéssel 10-15-ig nem frissítek afölött igen. De inkább csak így kötelező jelleggel, mert sosem tudom hogy amit beviszek magamba az sok / kevés / vagy épp elég.
Most hogy a versenyen kellemes 12-15 fok körül volt a hőmérséklet, gondoltam kipróbálom hogy nem frissítek. Ahogy jöttek a frissítő pontok egyszer sem éreztem hogy frissítenem kéne. Nagyából tudtam tartani az azonos köridőket. Persze ez csak 21 km volt, maratonon meg sem próbáltam volna.
Ati, erre elmennék szívesen akár veled a te tempódban is. Kéne a hosszabb táv meg a szint is, el vagyok tunyulva. Csak az a baj hogy nekem szombat az többnyire munka és ez csak 2-3 nappal előbb derül ki.
Én nem is emlékszem hogy egyszer is elszúrtam volna a frissítésemet. Jó persze, szerencsés vagyok és tök igénytelen. Jól alkalmaszkodom minden körülményhez, magas az ingerküszöböm, lehet hibázom csak fel sem tűnik. Egyszer mégis okoztam némi problémát tultoltam a magnéziumot és volt egy hasmenés, de az 24 óráson volt, belefért. Nekem az is jó ha nyári melegben indulás előtt megiszom az arra szánt frissitést egyszerre és nem viszek semmit. Vagy viszek és iszok futva bármiből nem nyelek félre nem nyelek levegőt vagy nem is veszem észre. Az okozhat nálam problémát ha valami szilárd cuccal frissítek alma, mogyoró csoki stb. és lenyelés helyett félreteszik oldalra a számban és megfeletkezem róla. Ilyenkor volt hogy majdnem a légcsőbe jutott, de legalább észhez tértem.
