Az óra által jelentett nyugalmi pulzusom az elmúlt héten 39-re csökkent, ma reggel pedig 37-re, ráadásul egész hosszú 36 ütéses szakaszok is voltak éjszaka.
Nem mondom, hogy ez normális, de az edzős időszakom kipihent lezárását biztos jelenti.
Gratulálok neked is! Ritkán olvasok fórumot mostanában.
Remélem, még visszatér valaha a futó és életkedvem is. Érdekes, hogy ezek mennyire együtt járnak és mindkettő hat a másikra, de csodát sajnos nem tesz.
Szégyelld magad Spenót! Megnyerem a Vérkör TT-t, meg a 9 órást és szóra se méltattad! ;)
Vasárnap meg Tata tókör volt 7 km, 29:02 abszolút 5. , korcsoport első lettem. Igazából lényegtelen a helyezés, annak örülök és meg is lepett, hogy még semmit nem tudtam készülni a rövid gyorsakra az ultrák miatt és így is 15-20 másodperccel maradtam csak el a tavalyi egyéni csúcsomtól, amit már jó formában futottam. Szóval bizakodó vagyok, idén új PB-m lesz itt, remélem.
Közben Pinyó meg kicsit gyorsabban 3x ennyit futott :)
Reggel cudar hideg volt, háromnegyedes nadrágra és dupla pólóra szavaztam. 9 óra felé a csomagmegőrzés előtt már látszott a jó idő és gyorsan levettem az alsó pólót, milyen jól tettem. Ideális 12-14 fokunk volt a verseny alatt. Ezután majdnem öt percet melegítettem.
Előzetesen semmi javítást, hanem a tavalyi Vivicittá 4:05-ös tempóját terveztem be, mert azért ez idén sem volt egy ideális felkészülés. Mindenféle térd és Achilles fájások miatt 2-2-4,5-2,5 órás hetek előzték meg a Vivicittát. Viszont ezek, főleg a vége felé, inkább sok rövid futást jelentettek, bennük rövid résztávozásokkal. A négy hét alatt talán egyetlen egy óránál hosszabb futásom volt. Valószínűleg a gyors edzések lehetettek a kulcs, hogy a sebesség-tűrő képesség megmaradt.
Igaz, ezek előtt egy egészséges 8-10 hetes blokkot (heti 4-8 óra terheléssel) csináltam végig becsülettel, elsősorban a Vérkör TT miatt, amire végül sajnos nem jutottam el.
Na de jöjjön a verseny.
Az első kilométert az Árpád híd emelkedőjével próbáltam nem elfutni, ennek ellenére gyorsabb lett, mint tavaly. Déli irányban futottunk a pesti rakparton, ami hátszeles volt. Csak gyűlt és gyűlt a sok tartalék másodperc a négy perc alatti kilométerekből. A pulzus nem igazán akart jönni, kb mint a maratonokon, de érzésre jó volt, pont a diszkomfort határon. A nyolcadik km után átjöttünk Budára a Szabadság hídon, a fordulónál egy kis ízelítőt kaptunk a szembeszélből, a hidas emelkedő nem esett jól, kicsit távolodott is az előttem futó csoport. Tavaly egyébként itt már éreztem a fáradtságot, most nem volt semmi baj.
Budára átérve tovább futhattunk a hátszélben, sajnos légüres térben voltam, az előttem futó csoportot nem sikerült beérni, hiába akartam. Az Infopark előtt a fordító után megkaptuk a szembeszelet. Egy-egy ritkán utolért emberre sikerült rátapadni, akiket aztán otthagyva megint egyedül voltam. Kétszer egy-egy frissen indult váltós mögé próbáltam beállni, amikor hátulról előztek, de azok meg túl gyorsak voltak. Féltávhoz közeledve az Attila úti kis emelkedőn még jobban megúsztam, de onnantól az előttem lévő csoporthoz képest a távolság konstans maradt szinte a célig.
Megettem egy zselét, hidrogéles fajta volt, nem kell hozzá folyadék. Így terveztem, sehol sem frissítettem folyadékot, másfél órát ebben a hűvösben ki kellett hogy bírjak. Alapvetően az oldalszúrástól féltem.
Az Alagút után - végre lejtő - a rakparton futottunk északnak, nem jöttek rossz részidők, 4:01, 4:02 csipogott, csak néztem.
Alapvetően érzésre futottam, néha-néha ránézve a pulzusra, hogy nem túl alacsony-e. Eléggé maratonra emlékeztető értékeket láttam ilyenkor. Az utóbbi években ilyenkor simán szokott sikerülni az emelés. Ezért az utolsó negyedben gyorsítani próbáltam, a pulzust elnézve sikerült is valamicskét, az előttem lévők viszont nem igazán kerültek közelebb.
A célban egészen meglepett az 1:25-ön belüli idő, két perc ezen a távon iszonyatos nagy javítás. Az, hogy végre valahára betoltam a varázslatos 3:59/km átlagra a tempót egy félmaratonon, überelhetetlen. Soha az életben nem lesz még egy ilyen alkalom. Nem is tudom, érdemes-e még valaha is félmaratonon indulnom.
Sziasztok, bizony, nagy s váratlan öröm vala. No nem négyesikreim születtek, csak a négyperces álomhatáron belül sikerült a Vivicittát lefutnom. 1:24:30, még leírni is durva, tényleg két perccel jobb, mint az eddigi legjobbam. Amatőrnek is gratula, mert a nyirmogáshoz képest ragyogó átlagot hozott ő is. Meg O/O-nak is gratula, de majd elmeséli ő.
Ja amúgy képzeljétek, hazaért hozzám az elvesztett Garmin mellakspántom :)
A hotel válaszolt anno, hogy igen, nâluk van, odaadják, ha odamegyek v. küldök vkit, de ök nem postázzák. Próbáltam mindenfélét kiókumlálni, odáig fejlesztettem a dolgot, hogy küldök nekik postán egy csomagban egy, az én címemre felcimkézett üres dobozt, amibe csak bele kell rakniuk, aztan másnap megy a UPS futár és elhozza, de erre sem voltak hajlandóak.
Végül egy ismerös ismerösének ismeröse elment érte, és elpostázta, ma már megint azzal tudtam futni. Jól jött, hogy a régi széthasznált darab még müködött, de most már tényleg nyugdíjazom (legalábbis a következö versenyig, ahol megint elveszthetem az újat).
Lol, de akkor én mit szóljak. Az enyém nem zavartatta magát a barcelonai maraton PB-töl, elötte is, utána is konstansan 3 óra 4 percet predictelt, félmaratonra 1:25-öt. Ugyebár a maraton _során_ volt egy 1:23-as félmaratonom, ennyire voltak pontosak a becslések.
A maraton után ugye egy hétig volt pihenö, utána edzettem egy ideig erösebbeket, majd a múlt hét már szétesett és most a sérülésem kiújulása miatt egy hete itthon ülök, így telt az elmúlt 5 hét a maraton óta.
A becslések ennek ellenére meredeken csökkentek, a maratoni idö már 2 óra 58-nál van, de a félmaratonis szépen esett, jelenleg 1:22:37-et mond.
Úgy gondolom ez így van jól, ha egyforma hullám lenne mindegyik táv annak nem sok értelme lenne. A különböző edzések, másként hatnak. jó persze ezt mindenki tudja, csak leírtam :) van hozzá képem is, nálam is jól látszik az ilyen
A Garmin óra megunta, hogy négy hét alatt csak egyetlen 1 óra feletti futásom volt, és a maraton versenyjelzőt tegnap jócskán lerontotta. Érdekessége az algoritmusuknak, hogy közben az összes többi (5k-10k-félmaraton) jelző szinte egy szintben stagnál.
Köszi a beszámolót, nagy szerencse, hogy ilyen jókat szórakozol egy kilencven kilométeres versenyen is. De a szúnyogokat még se Chuck Norris, se te nem hagyhatod figyelmen kívül :)
Cipős történetre: 2019-ben egy új cipőben futottam UTT 112 km, majd 3 hónapra Balaton kör 213 km közben nem használtam a cipőt. Szóval 2x futottam és 325 km volt benne.
