Mindenkinek köszi, megnyestem a fájlokat, de végül mással. A Basecampet a munkahelyi gépre nem tudom letölteni, az otthonit meg nem szeretem használni; a gpx studion valamiért nem igazodtam el, viszont itt megtaláltam, ami kell:
Én a Garmin BaseCamp programot használom mindenféle útvonal tervezésre és manipulációra. A turistautak.hu-ról nagyon jó, részletes magyar térképet is le lehet tölteni hozzá.
Én évek óta a gpx studio-val tervezem az útvonalaimat Garminra (vagy bármi másra), tényleg könnyen kezelhető. Asztali gépen, vagy iPad-en szoktam tervezni vele, nagyobb kijelzőn könnyebb, jobban átlátható. Telefonon se lehetetlen, de azt én nem erőltetném. Én nem feltétlenül kivágnám a 160 km-es gpx-ből a szükséges szakaszokat (fogalmam sincs, hogy amúgy tud-e ilyet), hanem egyszerűen egyenként megrajzolnám őket a térképen, és külön-külön elmenteném. A program kezelése kis gyakorlással hamar megtanulható mindenféle leírás nélkül.
Kíváncsian várom, milyen volt az a maraton, amit annyit nézegettem anno, de végül csak terv maradt:) Mi ugyanígy jártunk a 90-es évek végén. Az egyik nyáron repültünk Londonba, itthon már egy hete szar idő volt, folyamatosan esett. A gépről leszállva igazi kánikula fogadott, le is buszoztunk másnap a tengerhez, mindenki ott lubickolt:)
Arra nem számítottam, hogy Edinburghben fogok leégni maraton közben 24 fokban bakker. :D Még egy hetet mászkálunk Skóciában, majd utána lesz belőle poszt, de másodpercre annyi lett, mint az őszi spar! :D
Gyerek koromban voltunk egyszer vándor táborban a vértesben. Akkor Gánton megmutatták nekünk az elhagyott bauxit bányát és emlékszem rengeteg ősi tengeri csiga maradványt lehetett összebogarászni. Nem tudom ilyen hely létezik-e még?
Köszi. A hétvégi hosszú edzést futottam le az elején. Egy fiatal srác jött velem 25 km-ig, utána hazament. Mivel online látom az állást, csak addig és úgy futok, ami a győzelemhez kell. 42 km-ig futott, aki még behozhatott volna 4-5 körnél nem hagytam közelebb jönni. Mikor ő is kiszállt, már nem kellett futnom. Aki még folyamatosan futott 6 percesben, szépen jött fel, de 3 órával később indult, mint én, így gyalogolva is biztosított volt az első hely. Tavaly is pont 65 km-t lett a vége. Esőre készültem, volt mindenem, kocsival a pálya szélén parkoltam. Ahogy elkezdett esni egyből felvettem az esőkabátot, vízálló cipőt és onnantól csak a komfort volt a lényeg. Ettem-ittam, öltöztem, hogy ne fázzak. Gyalogoltam és figyeltem az eredményeket. A vége a nőknél lett nagyon izgalmas. A tavalyi elsőnek az utolsó 15 percben sikerült utolérni és megelőznie az elől haladót, aki el egy óra hátrányban volt. Őket figyeltem és segítettem, ez kötötte le a figyelmemet.
Jó volt, örülök, hogy nem volt túl szoros, bár kész voltam keményebben is megdolgozni ezért a 25 ezres dekás utalványért. ;)
Gratulálok itt is a tegnapi futáshoz, még ha a végén csak túrázással biztosítottad a helyedet, taktikus vagy :), azért szép kilométerszám jött össze.
Nem ázott szét a lábad, meg a bőröd? Én tegnap csak háromnegyed órát mentem ki az esőbe, igaz, teljes rövid szerelésben, a 13 fok nem indokolt mást. Viszont a kezem szépen felpuhult már ennyi idő alatt is.
Igen! Erre is jól emléxel ;) Tegnap is kipróbáltam, hogy még ajánlható-e. Rozmaringgal sült Bárány csülök, lyoni hagymával, barnamártás, szegfűgombás burgonyapürével egész jó volt.
Köszi, hát a hasmenés is határeset volt amúgy, hányás közben bizony féltem :), de inkább nem ecseteltem e szerencsétlen helyzetet. Másnap mondták, hogy a tágabb családon végigment egy ilyen egynapos. De a valós ok már sosem fog kiderülni.
Gratulálok, jó látni, hogy még közel azt a formádat tudod hozni, mint 10 évvel ezelőtt. Éppen most dobta fel nekem az FB a 2016-os UTH 55-öt, ahol a 12.-13. helyet birtokoltuk alig több, mint 6 órás menetidővel, mindössze 4 perc különbséggel a javadra:) Ma már ez a különbség órákban lenne mérhető, ha egyáltalán elindulnék egy ilyenen...
Érdekes, ez a verseny közbeni hányás nálam az egész pályafutásom alatt kimaradt, de hasmenés az előfordult néha:) Ha nagyon széthajtottam magam a végére, utána volt hányingerem esetleg.
Valakinek ígértem Csákvár környéki látnivalókat, aki pünkösdi hétvégén Kozmán tölt pár napot. (talán goyko14)
Szóval Csuta cuki nem annyira :)
Ha már fagyi, akkor lovasberényi cuki, de ott nincs süti :( fagyi viszont finom! Cziráky-kastély gyalog sincs messze a fagyizótól, lámpás kereszteződéstől látszik, romos, de szép.
Csákváron a Tersztyánszky Bisztrót tudom ajánlani, drága, ezért nem ott isznak a sírásók, van hely és jó a konyha.
Publó étterem is ajánlott, Olasz pizza nyugodt hely. Kálvária Pizzéria és Grillbár nem ajánlott kategória.
Csákvár Esterházy-Kastély parkja mindenképp megér egy sétát, Haraszt-hegyi tanösvény szintén, akár Báracházi Barlang is, arra mondjuk elég 15 perc. De felette szép a táj nagyon!
Gánt Vértes vendéglő, igazi régi gyöngyszem, híres nagy vadászok szórakozó helye sok évtized óta. Finom vad ételek családi vállalkozás 100 éve stb.
Ha már Gánt, akkor bauxit bánya is legyen ;) nem feltétlen a bányamúzeum és a tanösvény, hanem az elhagyott vad részek, meglepő látványosság.
Gánthoz közel Kápolnapusztát kapták fel nagyon, nem értem miért, nincs ott semmi, de nézzétek csak meg!
Szállásotokról, akár gyalog Kőhányásra, vagy Várgesztesre is el lehet kirándulni. Kőhányáson egy új étterem amit az erdészet újított fel és adta ki üzemeltetésre, ezek cserélődtek már, nem tudom jelenleg mi a helyzet. Várgesztesi vár mindenképp legyen, van a falu másik végén egy szép tó, meg a környéken lehet kirándulni, nagyon szép.
Majkot szintén látni kell, tó és az Apátság, akár csak kívülről is szép, nem messze van bányászati múzeum, érdekes lehet, ha van gépész a családban :)
Vértessomló Krisztina cukrászda, ha útba esne, 2x voltam, akkor minden szuper volt!
Oroszlány V8 vendégló ez egy Amerika stílusú hamburgerező, állítólag f@sza!
Ha Tatabánya nincs túl messze, akkor Turul emlékmű és barlang mindenképpen, az gyerekeknek nagy élmény. Onnan gyalog nincs messze a kilátó, egy igazi bátorságpróba felmenni, tök biztonságos, de fosatós :)
Tata gyönyörű, a vár, több tó és környékük, fagyi,süti, kávé, hekk stb.-s helyekkel.
Kozma egy "megosztott" település, két részre szakadt a pár 10 fős lakosság, nagy hülyékre és hülye sznobokra. Feltételesen kezelj mindenkit, nem udvariasságból állnak veletek szóba. van pár kivétel, pl. Radisics Milánnal is összefuthatsz, neki mond ki a nevem és utána megbízt
hatsz benne :)
Na, hajrá, jó pihenést, ha valami infó kell még írj! Ha baj van jelentkezz hívj, segítek!
Alig van időm futni, néha a térdem is fáj, még Kassa-Miskolc előtti költöztetés miatt.
Viszont szombaton két megszokott versenyemet rendezik egy napon. :) Tata 7Km korosztály dobogó szokott lenni, másik meg a futókörök napja, amit Bicskén szoktam teljesíteni. Ez pénzdíjas, szóval első helyre megyek idén is :)
Két fogadalmat teszek előre!
1, ha ismét 9 órán keresztül JAZZ zene fog szólni, megverem a zenei szerkesztőt!
2, ha idén is lefagy az időmérő rendszerük és potyára futok 20-30 km-el többet a második helyezettől, akkor megerőszakolom a legcsinosabb önkéntest!
A két tavaszi bringás időfutam (Békás kupa, Stop Cukrászda) és a teljesen üres tavaszi versenynaptár miatt nem voltam futásra kényszerítve, leszámítva a tél végi, ajándékba kapott Tajga trail-t. Havi 6-7 óra futás nem sok, április közepéig nem vitte el az időmet semmiféle készülés. Április közepén viszont nekiveselkedtem, mert az "Előzd meg a fogaskerekűt" hegyre fel húsz perce vészesen közeledett.
Az első két hét hetente hozta a havi adagot. Pár hétnyi 60-70 km nekem azért kell egy minimál formához. Mivel esténként már világos is volt, és nem kellett bundába öltözni a futáshoz, exponenciálisan kezdett megjönni a futókedvem.
Gyorsan kerestem egy időben közeli terepversenyt, ami a WTF (Way To Forest) sorozat Börzsönyi állomása lett. 42,4km, 2000m szint. Andris fiamnak is szóltam, így ő is benevezett. Kicsit aggasztott, hogy az előzd-meg verseny (ami önmagában is elég lenne egy hétvégére, pláne edzetlenül) szombaton volt, a maraton meg vasárnap. De hát egyszer élünk.
Próbáltam előre saccolni a verseny időt. Ez a börzsönyi móka leginkább a Vár-a-Hármas W verziójához hasonlított, ami ugyanennyi hossz, de kicsit több (2250m) szint. Azon viszont mindig jó formában futok. A W3 időm 4ó10-4ó25 szokott lenni, hát ide most 4:20-4:30-at saccoltam. Lévén most kevesebb szint, de rosszabb a formám.
Tét nélküli verseny lévén lehetett újat próbálni: bevásároltam egy csomó Maurten 160 zselét, mert egymillió kenyai - pláne akik két órán belül futnak maratont - nem tévedhet.
A verseny hétvégéig tehát már négy futós hét telt el, ilyenkor még hiányzik 15-20 mp/km a tempómból, meg bajok vannak az állóképességgel is, de mégsem fogok belehalni.
Szombaton megvolt az Előzd-meg-a-fogaskerekűt (3,85km 325m szint, csak felfele, 5:25/km átlagtempó), a beletett munkához képest jó lett. És mivel csak maxot és nem abszolút maxot futottam, nem is ártott meg (nagyon).
Vasárnap reggel utaztunk ki Andrissal a Börzsönybe, a Királyréti starthoz. Elég szellős mezőny indult a maraton távon, előzetes nevezési lista nézegetés után 2-4 helyre saccoltam magam. Mivel a 33km-es távval együtt indultunk, fogalmam sincs hány versenytárs került elém. Én stabilan tartottam a Vár-a-Hármas szokásos induló Stryd powerjét. (Eleinte a Stryd power-t néztem, aztán vegyesen nézegettem a pulzust meg a teljesítményt, bár az első óra után már beáll minden és érzésre futok).
Az első frissítőpont Királyháza volt, ahova egy hosszú lejtő vezetett be, - elvileg a térdem miatt vigyáztam a lejtőzéssel, ennek ellenére meglehetősen jó időket downhilleztem. A lejtő vége előtt meg is előztem egy futót (Táncos Sándor), majd a frissítőn vizet kértem. (13,4km 1ó18). Nem volt kancsóba töltve, a víz egy ferdére állított csapos óriáspalackból csordogált szép laaaasssssaaan, meg is állapították, hogy ez így nem lesz jó, hangosan egyetértettem. Bent a cégnél jó a csapolás, de versenyszituációban annyira nem nyerő. Azt hittem, egy perc múlt el, de csak 25 mp állás idő volt, mindenesetre már jó messze elment a kolléga, kezdhettem újra felzárkózni.
A Börzsöny-trail L-ről ismerős Nagy-Mána "The Wall" mászás kezdődött, beértem Sándort (amúgy régi MTB-s), akivel egy jót beszélgettem sétálás közben, de aztán már kezdett lassú lenni a tempó, sőt még magamban meg is gyanúsítottam, hogy a tesója (Táncos Gábor) elől fut és azért tart szóval :) . A nyereg tetején aztán nekiálltam futni. Ez kedvenc részem, fentről gyönyörű az erdőkre a kilátás, még fotós is volt. Nemsokára be is értem valakit Magosfa előtt, (Gyúri Attila? de lehet hogy 33k távos volt - ekkor még közös volt a pálya).
Az biztos, hogy a Magosfa-válla helyen volt egy időregisztrációs pont, ahol még negyedik voltam (Lányi Zsombor és Mészáros Szabolcs előttem egy perccel - TG 1:51:18 LZs 2:00:57 MSz 2:01:13 PF 2:02:04 GyA 2:04:15 TS 2:04:28), majd a lejtőn előztem kettőt - a Feketevölgybe vezető nagyon kellemetlen, csúszós poros lefelé után már második helyen voltam, tíz perccel az első srác után.
Ez a downhill nagyon lassan ment magamhoz képest; először valami oldalra kifele dőlő ösvény volt, ami a talpamnak nem tetszett, majd a meredek lefele. Az aszfaltos Nike Pegazusban mentem, ami kiváló terepcipő is, ezen a 40%-os poros vackon nem hiszem, hogy más cipővel jobban száguldottam volna. ez amolyan futunk-majd-egy-fának-nekimenve-támaszkodva-fékezünk jellegű lejtő volt.
Megálltam cipőt kötni (15mp), majd ráfordultam az utolsó totyogós lejtőre, ez már ismerős volt; ősszel eltöltöttem pár kirándulós napot a környéken.
A Feketevölgy panziós frissítőponton (24,2km 2ó35p 15mp állás) tehát megtudtam, hogy tíz perccel vannak előttem és hogy második vagyok. Hát ez jó nagy hátrány, és legyintettem. Vizet töltöttem csak, de ez most gyors volt. A Csarna-völgyben a sín-romok mellett, patakon át ide-oda ment a pálya, érzésre lassan haladtam, majd amikor a Hamu-ház után stabilan, de futhatóan kezdett emelkedni, magamra találtam. Lett is egy Strava top 10 szegmens időm. Valami rossz előjelét éreztem, ezért megittam az első Magnashot-ot.
Viszont a Nagy-Hideg-hegy felé már kezdett behúzni a görcs, meg is ittam az második MagnaShot-ot is. Nemsokára frissítőpont jött, előtte ismét közös lett a pálya a rövidebb távosokkal, eszembe sem jutott futómozogni az utolsó emelkedőn, viszont gyorsabban sétáltam náluk. Nagy-Hideg-hegy (32,7km 3:38:15 - 35mp állás). Fél kulacs kólát ittam helyben és egy egész kulacs vizet vittem tovább.
Nekiálltam a végső lejtőzésnek Kisinóc felé. Eleinte még előzgettem, de aztán elkezdtem egyre jobban émelyegni. Majd a jelentősebb lejtőn éreztem, hogy ha én itt megereszteném és kedvemre futnék, azonnal behúzna a görcs. Az "Inóci vágás DH" 15% lejtő három kilométere örökkévalóságnak tűnt. Az elképzelt négyperces tempójú szegmensidő helyett alig haladtam (utólag: 5:15 volt, ami annyira nem is volt szánalmas), a pulzus a 140-esről a 110-es tartományba ment vissza és a hátralévő kilométereket számoltam. A vádlimat egy darab téglának képzeltem, hányinger kerülgetett, és egyáltalán nem volt "kedvem" megelőzni egy láthatóan szintén görcshatáron botorkáló rövidtávost, aki emiatt ki is állt egy picit, de aztán visszaelőzött.
Végre Kisinóc, végre nincs több lefele! Innen már csak a "célegyenes", az utolsó dombos négy km volt hátra. Pulzus a 110-es tartományban, szörnyű. Az émelygést itt már nem bírtam tovább, megvártam, amíg nincs senki se a közelben (persze jöttek :) ), és kiálltam az út szélére hányni, alig jött ki valami, de a második kiállás után hatalmas megkönnyebbülést éreztem. Ezzel elment kb. másfél perc, lassan már tényleg veszélybe került a második hely. Gyorsan visszaelőztem a lányt is, aki korábban aggódva kérdezte, hogy kell-e segíteni, hálásan köszönve érdeklődését tovasuhantam új erővel.
A célba második maratonosként érkeztem, az idő sem lett _annyira_ tragikus (42,25 4ó34p, 1952m szint 6:29/km átlagtempó), de azért a NHH-tól kezdve egy 6-8 perc biztos benne maradt. Ősszel talán menne egy 4:10, de Táncos Gábor nyertes ideje akkor is szép (4:06).
A változatosság kedvéért a célban ittam egy kis szörpöt, de azonnal rosszul lettem és újból rohantam a bokrok közé, visszaadni a természetnek a folyadékot. :)
Aztán inkább feküdtem egy sort és lassan rendbe jöttem.
Gratulálok a versenytársaknak, fiamnak különösen, ez azért kemény pálya volt (órám szerint 42 perc séta volt), hőség ugyan nem volt, de azért jócskán izzadtam, 13 fokban indultunk, 20 fokba érkeztünk.
A szilárd frissítésemmel szerintem nem volt gond, 4x2 sótabi, otthoni izó és zselék összesen óránként kb 70g CH-val. 2,75l folyadék fogyott, talán ez kevés volt a négy és fél órára, meg az NHH-n mindkét kulacsot töltenem kellett volna, fél órával a vége előtt elfogyott mindenem.
Az izmaim állapota elég tragikus volt az NHH után, ezen sík edzésekkel nem lehet javítani, muszáj lenne több hegyet beiktatni, ha valami célversenyre készülnék.
Köszönet illeti a szervezőket és önkénteseket, ezt az überlassú víztöltést kellene még megoldani valahogy, más kifogásom nem lehetett. Ja de, a célterületen szolgáltatott "zene", ami valami AI siralom lehetett.
Tényleg elérek lassan arra a szintre a nem edzés és az életkor kombinációjaként, hogy nem fognak menni a szent és szeretett félmaratonok és az őszi Budapest Maraton...
Azért pl. ezen a héten szombaton megyek Futókörök Napjára, ott jó lenne szintén 21 kört teljesíteni.
Közben emelt szintű töri javítás van határidőre, szóval fizikailag nincs sok, edzésre szánható idő...
