Keresés

Részletes keresés

Rock'n'RollMan Creative Commons License 5 órája 0 0 38300

.... és ennek ellenére is ment a 3 szólam.... le a kalappal.

Előzmény: PeterCorr (38299)
PeterCorr Creative Commons License 15 órája 0 0 38299

69-ben már más világ volt. A Beatlemánia lecsengett és a koncert hangosítás is olyan szinten volt addigra, hogy Woodstockban 450 ezres tömeg hallgatta a koncerteket nyílt terepen.  Ha lett volna még élő fellépésük valószínüleg már nem lett volna gond amiatt, hogy nem hallják magukat jól. Egyébként a rooftop koncert fotóin is látható, hogy volt kontroll hangfal előttük, tehát volt külön monitor hangosítás is. 66-ban és előtte nem volt, vagy csak néha nagyon kezdetleges formában.

Előzmény: Rainvan (38298)
Rainvan Creative Commons License 15 órája 0 0 38298

A 70-es évektől már nagyon kínos lett volna fél óra után levonulni a színpadról.

 

Azért a Beatlesnek egy jó oka biztosan volt erre: csoda, hogy fél órán keresztül bírták a közönség mindent elnyomó sikítását, ami tényleg olyan durva volt, hogy arra is 50 évet kellett várni, hogy a Hollywood Bowl-felvételek ne úgy hangozzanak teljesen, hogy Beatles vs. fémköszörű...

Belegondolva teljesen érthető, hogy a tetőkoncertet bejelentés nélkül tartották, ráadásul egy olyan tetőn, ami még a bámészkodóktól is tisztes távolságot jelentett...

Előzmény: PeterCorr (38297)
PeterCorr Creative Commons License 16 órája 0 0 38297

Ma is szinte minden gitáros csöves erősítőket használ. Semmi nem igaz abból, hogy régen ezek a cuccok nem bírtak hosszabb működést. Keith Richards most is 1958-ban gyártott Fender Twin erősítőket használ. A 60-as években az volt a szokás, hogy egy koncerten volt legalább 3-4 fellépő, és fő attrakció is csak 35-40 percet játszott. Kb. az évtized végére kezdett kialakulni, hogy a zenekarok önálló koncerteket adtak. Saját látványvilággal, komolyabb, a zenekar igényeihez épített hangosítással. A Led Zeppelin ebben abszolút úttörő volt. Egyszercsak elkezdtek 2,5-3 órás koncerteket adni, ami húzta magával a többi ekőadót is. De említhetnénk a Pink Floyd-ot is. A 70-es évektől már nagyon kínos lett volna fél óra után levonulni a színpadról.

Előzmény: Rock'n'RollMan (38296)
Rock'n'RollMan Creative Commons License 18 órája 0 0 38296

Akkoriban minden erősítő full cső volt. A mai full cső erősítők is érzékenyek, hát még az akkoriak. És halál megbízhatatlanok lehettek. Mikor már turnéztak nyilván nagyobb cuccokat használtak, de azokat is kierősítették, bár úgy sem hallatszott semmi gondolom:)

A 60-as évek végétől jöttek a fej-láda megfejtések, aztán meg a színpadokat kompletten beládázták. Az elmúlt 10-20 évben szerencsére már akkora végcuccok vannak, hogy visszatértek az erősítőt kihangosítjuk módihoz, ami tök jól szól.

De hogy miért csak 30 percesek voltak.... talán akkoriban így volt szokás másoknál is.

Előzmény: Rainvan (38295)
Rainvan Creative Commons License 18 órája 0 0 38295

Másrészt azok kis erősítők voltak, nem kellett egy egész stadiont vagy koncerttermet behangosítani velük.

 

Nem is mindig próbálták...

Legalábbis én elég jót mosolyogtam azon, amikor Ringo az Eight Daysben elmeséli, hogy a Shea-ben a stadion saját hangosítását használták, azt, amit amúgy a meccsközvetítésekhez... :)

Előzmény: Vid ispán (38294)
Vid ispán Creative Commons License 20 órája 0 0 38294

Ott se tartottak többórás koncerteket, ez a legenda része, fél-háromnegyed órás blokkok után leálltak, mint a Cavernban, és szünet után jöttek megint. Másrészt azok kis erősítők voltak, nem kellett egy egész stadiont vagy koncerttermet behangosítani velük.

Előzmény: Rainvan (38293)
Rainvan Creative Commons License 1 napja 0 0 38293

Több helyen is olvastam, hogy a '60-as években azért voltak félórásak a koncertek, mert annyit bírtak az erősítők. De akkor a hamburgi időszakban hogy adhattak többórás koncerteket, még kezdetlegesebb felszereléssel? Nem hiszem, hogy cserélgették az erősítőket, pláne nem akkoriban, klubbandaként...

(Arról nem is beszélve, hogy ezt később, a stadionturnékon aztán pláne megtehették volna.)

Előzmény: Vid ispán (38289)
Gideon's bible Creative Commons License 1 napja 0 0 38292

Valamelyik riportjában mondta,Hamburgban voltak csak igazán belevaló jó kis dögös Rock 'n' Roll banda.

A hamburgi gályázás jócskán megedzhette őket,színpadi rutinszerzéshez ideális(?) lehetett.

Nem lehettek rosszak,Klaus Voormann,Astrid Kirchherr is rögtön rájuk cuppant.

 

Előzmény: Rock'n'RollMan (38291)
Rock'n'RollMan Creative Commons License 1 napja 0 0 38291

Köszönöm!

Ebben az esetben viszont valóban nem rajongtak a koncertekért. Bár az is igaz, akkor még rövidek voltak a bulik. Bár a hamburgi éjszakákhoz képest nem.

Előzmény: Gideon's bible (38290)
Gideon's bible Creative Commons License 1 napja 0 0 38290

Tény,hogy minden számot sokkal gyorsabb tempóban játszottak,így lezavarhatták kb. 30 perc alatt a koncerteket.

Mihamarabb túl akartak esni ezeken a kötelező törzsi rítusokon.

Előzmény: Rock'n'RollMan (38288)
Vid ispán Creative Commons License 1 napja 0 1 38289

Egyrészt nem mondott igazat, mert nem csökkentették a felére. Másrészt Lennon gyakran beszélt össze-vissza, amit hétfőn mondott, annak kedden képes volt az ellenkezőjét állítani.

Előzmény: Rock'n'RollMan (38288)
Rock'n'RollMan Creative Commons License 1 napja 0 0 38288

Egyébként mi a véleményetek a talán uccsó Lennon-interjúban elhangzottakkal kapcsolatban?

 

Vmi olyasmit mondott, hogy mikor elkezdtek igazán turnézni "éreztük mennyire szar ez, le is csökkentettük a bulik idejét a felére".

Bocs, ha nem idéztem pontosan, hasonló rémlik mindenesetre. A dalokra/hangzásra értette vagy a látványpékségre ami körülöttük zajlott? Merem remélni, hogy nem a kezdeti dalok műfajára gondolt, bár ki tudja.

Vid ispán Creative Commons License 2 napja 0 1 38287

Illések és pofonok, mindenesetre - ahogy a szólás mondja - ha Szörényi Nyugaton született volna... De amúgy ott is született.

Nekem az LGT túl van cirádázva. Én négy perc után már unni szoktam egy számot.

Rock'n'RollMan Creative Commons License 2 napja 0 0 38286

Így van. Hangszerelés, dallam, ötlet és ének terén Szörényi valami fenomenális.

A Kőműves Kelemen és Fehér Anna is csúcs.

Webbernél nálam a Szupersztár visz mindent, a többi nem hozott lázba.

 

Na vissza a Beatleshöz:)

Előzmény: sutcliffe (38284)
sutcliffe Creative Commons License 2 napja 0 0 38285

a versenyt / bocs ez lemaradt/

Előzmény: sutcliffe (38284)
sutcliffe Creative Commons License 2 napja 0 0 38284

Szerintem Presser vagy Szörényi mint dalszerző, világszínvonalú dalokat alkottak.

Az István a király is felveszi szerintem a versenyt bármelyik Webber musicallel.

Előzmény: PeterCorr (38271)
Rock'n'RollMan Creative Commons License 2 napja 0 0 38283

Pont emiatt 2 kell... kéne...

Állat jól szól! Főleg ha az ember a Beatles előtti dalokat játsza, és utána Beatles.... nem is értem, hogy a fenébe jutottak ilyen menetek az eszükbe.. a semmiből.

 

Hát nehéz a pop-alter-metál-punk szinten túl találni most olyanokat, akik nyitottak lennének a dögre. Ez van.

Előzmény: Gideon's bible (38280)
Rock'n'RollMan Creative Commons License 2 napja 0 0 38282

(A "mennyiségnél" értelemszerűen az ismertség fokát értem.)

Előzmény: PeterCorr (38279)
Rock'n'RollMan Creative Commons License 2 napja 0 0 38281

Ha Munkácsy megfesti a Krisztus-trilógiát, világszínvonalú. Ha én ugyanezt megteszem a szobámban (más témával, ugyanilyen minőséggel), senki sem ismeri, az is világszínvonalú. Nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg.

 

Nem titok, ezért is utálom Epsteint. Neki semmi köze nem volt az egész Beatles című zenéhez (produkcióvá akarta zülleszteni az egészet, ma multimilliárdos lehetne az xfaktor szintű szarokkal). A turnékhoz, a sajtótájékoztatók megszervezéséhez, filmekhez igen. Már 1x írtam: számomra az egészben - a zenén kívül - az a csoda a fiúkban, hogy azt mondták NEM, mert ez már nem a zenéről szól. És leálltak a koncertezésekkel. És úgy, hogy addig is olyat alkottak mint előtte senki, azután meg pláne.

 

Igen, Epsteinnek ez a pénzről szólt, bele is halt, mikor látta, Nekik meg nem.

Előzmény: PeterCorr (38279)
Gideon's bible Creative Commons License 2 napja 0 0 38280

Hány gitáros van nálatok,csak az AHDN ikonikus nyitóakkordja miatt kérdezem.

Csodálatos,hogy vannak még kis közösségek,a szabadság kis körei,ahol szóba kerül

ilyen jó kis dalok eljátszása.

Hogy hogy nem keltette fel a figyelmüket az a jó kis hangszeres betét az Any Time At All-ban?

Sok sikert heroikus küzdelmedhez az értetlenkedőkkel!

Előzmény: Rock'n'RollMan (38277)
PeterCorr Creative Commons License 2 napja 0 0 38279

Lehet, hogy most egy világ fog összedőlni benned, de bizony a Beatles is egy produkció volt. És lehet hogy eddig azt hitted, de esetükben ez nem csak a frizurát jelentette. Bizony. Ebben jelentős szerepe volt (már a nevében is benne van) a producernek, aki négyük művészi teljesítményét kész produkcióvá formálta. Ez a fogalom nem elkülöníthető, nem csak a külsőségeket vagy a színpadi attrakciót jelenti, hanem az egészet, amiben minden benne van: a szerzeményektől, a hangszeres tudásom át az imidzsig minden.

Előzmény: Rock'n'RollMan (38272)
PeterCorr Creative Commons License 2 napja 0 0 38278

Pontosan erről van szó! Amit csak Magyarország keretein belül lehet értelmeźni, az egész egyszerűen nem tud világszinvonalú lenni. Ezért írtam, hogy mennyire téves és félrevezető ilyen jelzőket használni, nem csak a könnyűzenével kapcsolatban, hanem úgy általában az élet más területein is.

 

Én sem gondolnám, hogy az LGT az általad felsorolt zenekarok szupersztár státuszát elérte volna valaha is. De talán valahol ott lenne a neve a másod-, harmadvonalbeli világhírű zenekarok között a Ten Years After, a Blood Sweat & Tears, a Grateful Dead, stb. mellett. Az általad is említett Bummm! és a Ringasd el magad lemezek zenei színvonala szerintem abszolút hozta ezt a szintet. És igen, benne van az az egyetemes zenei üzenet (?), amit nem csak a Kárpát-medencében lehet átérezni. De ami talán a legfontosabb az az idő tényező. Az LGT a nyugati trendekkel teljesen egyidőben játszott "naprakész" stílust. Mindenki más előtte és utána minimum 2-3 év késéssel ültette át (vagy gátlástalanul egy az egybe lenyúlta) a nyugaton már bevált zenei irányzatokat. 

Még talán egy hasonló proďukció van a magyar rockzene történetében, ahol világszinvonalról beszélhetünk. Ez a Syrius Az ördög álarcos bálja c. lemeze. Mondjuk a műfaj már akkor is távol állt a mainstream-től, és én sem szeretem különösebben, de a minőséghez nem férhet kétség.

Előzmény: Rainvan (38276)
Rock'n'RollMan Creative Commons License 2 napja 0 0 38277

Szinte mindenben egyetértek! Persze változik, és elfogadom:)

 

Nagyon fontosnak tartom a következőt: nem azért sajnálom őket (és nem "le":)), mert nem szeretik/ismerik a Beatlest/rockot, hanem, mert ezek helyébe nem lépett MÁS művészeti ág. Tehát tök jó lehet a rap is, csak baromi szűk a keret, és a máz is fontos. Sub Bass sztem simán Bródy szintű szövegeket hoz, csak hát szegény műfaj ugye korlátolt.

 

És nem is szeretek panaszkodni, nagyon örülök, hogy vannak ilyen ismerőseid!

 

Most azért hozok egy negatív, 2 hetes példát: van egy zenekarom, és oda vittem az Anytime-ot, HDN-ot. Erre elkezdte kritizálni az énekes, mennyire szar ez a gitártéma. Mondom sztem haláldögös, de ha nem baj, maradnék az eredetinél, és hát mégiscsak a Beatles találta ki. Erre: "nem ismerem őket, de annyira nem lehetnek nagy számok, mivel amit átküldtél a YT-on, ott 300 a megtekintés":D:D:D:D:D na jó, nem röhögtem, tisztára bekattantam. Mert ugye a YT leveszi ezeket, úgy kellett találnom egyet, ami nem cover.

Tehát a tapasztalat az, hogy még az ún. zenészi körökben sem ismeretes teljesen, ami ciki.

 

Aztán hogy a mai tinik mit hallgatnak..... sztem Dunának mennétek ha tudnátok.... nem, nem ami a rádióban divatos .... de nem fogok linkelni:D

 

Egyébként Berry, Lewis valóban elég vérszegényen szólnak stúdióban. De utóbbi a 70-es évektől teljesen állat amit csinált élőben.

Maccát még sosem láttam, valszeg nem is fogom, lehet ez az egyik nagy hiányosságom. Általában Stones-ra járok, de ott az átlagéletkor viszont valóban 50 körüli.

Előzmény: temporary secretary (38274)
Rainvan Creative Commons License 2 napja 0 0 38276

Ha zeneileg érted, akkor eleve rossz a kérdés. Ugyanis a világszínvonal nem egy jó mérce, hisz több különböző világ működött és működik a mai napig egymással párhuzamosan. 

 

Igazad van, de nézhetjük úgy is, hogy a legnagyobbak pont ezeket a korlátokat törik át: egy Beatles-, Stones-, U2- vagy akár Metallica-lemez (hogy csak a legnagyobbakat említsem) kortól, nemtől, korszaktól függetlenül a világ minden szegletében mond valamit és hatni tud: nem kell tisztában lenned a születése körülményeivel, nem kell az adott korban élned, sőt még csak ismerned sem kell ahhoz, hogy úgy érezd, hozzád is szól. Megnézed, hogy ezeknek az előadóknak hol volt toplistás lemeze és egész meglepő országokat is találhatsz a listán. 

A Kádár-kor fajsúlyosabb zenéihez (nyilván nem a Neotonra gondolok...) viszont vastagon hozzátartozik a kontextus is, már csak amiatt is, mert sokszor átíratták a dalszövegeket, képes beszédre, virágnyelvre volt szükség (utóbbo végülis passzolt a virággyerek-korszakhoz :D), nem volt olyan szabad önkifejezés, ami Nyugaton megadatott.

Lehet, hogy a BBC letiltotta az A Day in the Life-ot, vagy a Lucy-t, de ettől még ott volt az albumon abban a formában, ahogy megírták. 

Cenzúra legfeljebb olyan értelemben működött, hogy ugyan Lennon énekelhette a Working Class Heroban, hogy "fucking crazy", de a Stones Starfucker című dalát már át kellett nevezni. Szövegben mehetett, dalcímben nem. (Borítókkal meg mindketten megszívták, ld. Yesterday and Today és Beggars Banquet.) 

Gyengébbek lettek ettől a cenzúrától a magyar szövegek? Vagy pont, hogy erősebbek?

(Dusán szerint utóbbi, dehát mi mást mondhatna?)

Sajnos sosem fogjuk megtudni, hogy hangzott volna egy olyan, fénykorukbeli Illés, Omega, LGT... stb. lemez, amin mindenki arról és úgy énekel, ahogy akar.

Lényeg, hogy nem kell tisztában lennem a Beatles korával ahhoz, hogy úgy érezzem, hozzám szólnak a lemezeik. Kortalanok.

(A White Album bármilyen, 1968-ról vagy a Beatles indiai tartózkodásáról szóló háttérinfó nélkül is az egyik kedvenc lemezem lenne, az biztos.)

Még a mai fejjel banális hippihimnusznak is felfogható All You Need Is Love-ban is "megtalálom magamat", ehhez képest pl. a fél világ által samplingelt Gyöngyhajú lány csak megmosolyogtat. A Strawberry Fields Forevert imádom, az Amikor én még kissrác voltam viszont mai füllel -illetve egy mai harmincas fülével- inkább komikus hallgatnivaló, mint olyan, amit magamtól és élvezettel tennék fel.

Ehhez képest a Beatles-életművet oda-vissza imádom, talán ha 10 olyan dalt tudnék mondani tőlük, amit ahogy van, nem szeretek. Minden másban megfog valami, ha más nem, egy dallammenet minimum.

 

Meg kell békélnünk azzal, hogy nem mi találtuk fel a rockot (hanem az amerikaiak) és nem is mi szabtunk neki új irányokat (hanem -jórészt- az angolok), pláne nem akkor, amikor ennek a ténynek még súlya volt (tehát a '60-as, kisebb részt a '70-es években).

Hány igazán jelentős (akár legendásnak is minősülő), világhírű és nagysikerű, nem angol vagy amerikai előadót tudunk mondani egyáltalán? U2, ABBA és még?

A Scorpionst semmiképp sem tenném egy szintre velük se karakter, se innováció, se hatás szintjén.

"Csak" egy világszerte népszerű német zenekar.

 

Én nagyon szeretem a bartás LGT-t, de arról azért nem vagyok meggyőződve, hogy akár a világhír másodvonalába kerültek volna, ha a gitáros nem disszidál, a zenekar együtt marad és a korabeli hazai vezetés sem szabotálja őket lépten-nyomon. Érdekes lenne tudni, mennyi lemezt adtak el Amerikában.

Az ottani kiadójuk tolta a promóciót rendesen, a kritikák viszont a koncertekről úgy írtak, egy gyengébb Grand Funk Railroad szintje. Ez elég messze van attól a szinttől azért, ahol a világhírű zenekarok vannak.

Az LGT azért volt kuriózum és bizonyos fokig sikeres, mert "zenekar egy kommunista országból" és ezzel Presserék is tisztában vannak.

(És ezt úgy mondom, hogy a Bummm című lemezükért egészen odavagyok és rengeteget hallgatom.)

Előzmény: Égig érő fütyi (38275)
Égig érő fütyi Creative Commons License 3 napja 0 0 38275

Mégis mi mit tudunk felmutatni világszínvonalban? Semmit!

 

Ha zeneileg érted, akkor eleve rossz a kérdés. Ugyanis a világszínvonal nem egy jó mérce, hisz több különböző világ működött és működik a mai napig egymással párhuzamosan. Azt vizsgálni, hogy a Rolling Stones vagy az LGT a színvonalasabb, pont olyan, mintha azt a kérdést tennénk fel, hogy a tigris vagy a cápa az erősebb. Hát, ez attól függ, hogy vízben vagy szárazföldön vagyunk. Se a Beatles, sem a Rolling Stones, se a Led Zeppelin, se a Deep Purple soha de soha nem tudott egyetlen olyan dalt sem megírni, ami zenéjében és szövegében akár csak feleannyira szépen tudta volna művészileg érzékeltetni a mindenkori magyarországi viszonyokat, mint mondjuk egy random Presser-Dusán szerzemény. A Rolling dalok azok oda passzolnak, az LGT dalok pedig ide. Nincs olyan mérce, amelyik mindkettőt egyazon skálán tudja mérni. Egy máltainak vagy egy jamaikainak hiába magyaráznám a Hobó dalszövegeit, vagy a Fonográf Jelenkor című albumát. Ő ezt nem fogja tudni értékelni, hisz nem ismeri azt a világot, amelyben ezek a művek születtek. De attól még mi, akik itt élünk, tudjuk, hogy ezek jók.

Előzmény: PeterCorr (38271)
temporary secretary Creative Commons License 3 napja 0 0 38274

Azért ennyire nem beszélnék lesajnálóan a fiatalokról. Én is ebbe a generációba tartozom és mégis itt vagyok a fórumon.. :D Ismerőseim közül is többen szeretik a Beatlest. Van, aki néhány számukat ismeri, van aki már kb rajongó. (Ami talán részben az én érdemem is..) Nyilván nem ez a fő tendencia, de, ha fáj is kimondani, ez így van "rendjén". Minden korosztálynak megvannak a maga ikonjai, a maga stílusa stb. Lesznek akik megérnek majd a Beatles és a korszak többi előadójának a zenéjére, viszont van olyan is, akinek lejátszhatod ötvenszer az Abbey Road Medley-t, elmagyarázhatod, hogy miért fantasztikus, nem fogja átérezni és nem fogja megszeretni. De ha belegondol az ember, ilyenek minden korosztályban akadnak.
Egy 14 éves nagyon nem tud mit kezdeni Jerry Lee Lewis-szal. Szerintem. Meg úgy a régi zenékkel általában. Kell hozzá bizonyos nyitottság, érettség és az, hogy tudjon vele azonosulni. Én is elég érdekes módon lettem fan. Imádtam Michael Jackson verzióját a Come Together-ből, majd meghallgattam az eredetit és azt mondtam "Eh. Jackson jobban tetszik." Erre kb három hétre rá meg már kívűlről fújtam az Abbey Road albumot, mert közben rátaláltam a She Loves You-ra (a színes, élő manchesteri verzióra) és leesett az állam. Szóval egyénfüggő az is, milyen számmal lehet egy fiatalt megnyerni. Szerintem olyannal, ami modernnek hat és igazán kiállta az idők próbáját. Másnak lehet a She Loves You nem jött volna be, hanem inkább Here Comes The Sun fogja meg.

Ahogy említették előttem, elég Paul koncertjein végignézni a közönséget. Tiszta vegyes korosztály. 10 évestől 80-ig. Bécsben is egy tizenéves fiú ült mellettem az apjával, előttünk pedig egy idős pár. De pl a közösségi oldalakon (és most elsősorban nem a facebook-ra gondolok) szintén van egy nagyobb, főként fiatalokból álló Beatles mag. Szóval nincs minden veszve, viszont el kell fogadni, változik a világ. 

DaniM77 Creative Commons License 3 napja 0 0 38273

Köszönöm, megvan a húsvéti programom! :)

Előzmény: Rock'n'RollMan (38265)
Rock'n'RollMan Creative Commons License 3 napja 0 0 38272

Nem értünk egyet, de nem baj.

Sajnálom, hogy rólunk, magyarokról ennyire botrányos minőségben szólsz, én mindenesetre szeretem a Hazámat. Nem értem mire ez a nagy lelki betegség. Részvétem. Nem irónia.

 

Az LGT technikailag képzett zenekar volt, akit toltak mint az állat. Egyébként halál unalom, Beatles szemszögből ha nézzük, akkoris.

 

Nem világsztárokról írtam, ugyanis nagy ívben teszek nemcsak a világsztárokra, de úgy a sztárokra általában is. Nem azért szeretem a pl a Beatlest, mert híres.... Ugyanígy szerethetném a Purplet v a Zeppet.

Szóval a világhírről egyáltalán nem írtam.

 

Az se nagyon érdekel, hogy az itthoni nagyok hogyan mesélik. Érdekes őket meghallgatni 1-2 alkalommal, de ennyi.

 

Tényleg, a "produkció". Az se érdekel. Akit a produkció érdekel, annak az Elvis a szépfiú, a Beatles a frizura, Hendrix a "fog-gityózás". Nem hoz lázba. Engem a zene és a mondanivaló érdekel. Az ötletesség. És abban világszintűek voltunk. Hungarofóbia nélkül érdemes meghallgatnod néhány lemezt a 60-70-es évekből.

 

Az az egészséges, ha minden nemzet saját magát tartja a legjobbnak. Ma már nem így van, látjuk az eredményét, te főleg. De nekünk még van is mire büszkének lennünk. Hány román zenekar turnézott itt azokban az években? Hány lengyel? Hány csehszlovák? Holland? Dán? Stb. Egy sem. És hány magyar zenekar turnézott az ottani országokban? Ennyit erről. Vannak lengyel ismerőseim, máig felkapják a fejüket a Loksira, vagy a Fonográf említésére. Mondhatjuk, az ún. Varsói Szerződés országaiban mi alkottunk egyedül rockzenét. Nem véletlenül egyébként........ Liszt, Kodály, Bartók, népdalok.....

 

Egészségedre, de akkor ne onnan szórd ide a konkolyt. Minecraft-ra a válaszom mondjuk..... Szörényi. Más az értékrend.

Az országimázs se érdekel túlzottan... de azért jobban utánanézhetnél a szart magából ömlesztő Ikea helyett, hogy mi mennyi mindent adtunk a világnak. Hogy ez ma nem túl népszerű? Na és. Mint itten írogattuk, a Beatlest sem ismerik ma már 20, de lehet 30 alatt sem.

Előzmény: PeterCorr (38271)
PeterCorr Creative Commons License 3 napja 0 0 38271

Sosem volt világszínvonalú a rockzenénk. Soha.

 

Egyedül az LGT volt olyan zenekar a 70-es évek elején, amelyik világszintű összehasonlításban nagyjából megállta a helyét. Az összes többi fényévekkel lemaradva színvonalban a világtól. Nem véletlen, hogy Jimmy Miller látott fantáziát az LGT-ben és dolgozott velük. Ő kb. az volt a Rolling Stones-nak, mint George Martin a Beatles-nek. 68 és 73 között ő volt a producere a zenekarnak és kihozta belőlük a Stones pályafutásának 4 legjobb lemezét. Sajnos az LGT hazajött és Barta disszidálása miatt nem is mehettek vissza többé. Nagyjából ez volt az első és máig az utolsó pillanat, hogy a magyar zenekar a világhír közelébe jusson. Az, hogy az Omega adott ki lemezeket nyugaton, meg voltak sikereik az NSZK-ban, meg a KGST országágokban az tény, de messze nem világszínvonal! Még akkor sem ha ezt ők maguk úgy mesélik, hogy sokan elhiszik: Húú...ezek régen tényleg világsztárok voltak. Hát sajnos nem. De van vagy egy tucat magyar könnyűzenei előadó a Neotontól a Karthagóig, akiknek tényleg voltak nemzetközi sikereik Ausztriától, Kubán át Japánig mindenfelé, de sosem voltak világsztárok és sosem volt világszínvonalú a produkciójuk. Sajnos.

 

Manapság ezt tartom az egyik legnagyobb hibának, amikor valami úgy szerepel a köztudatban (teljesen indokolatlanul), hogy abban mi magyarok legendásan jók vagyunk. Kezdve azzal, hogy "a magyaroknak milyen csavaros az észjárása...". Grrrrrr... Európában bármerre megyünk legalább ugyanennyire "csavaros észjárású" és tehetséges népeket fogunk találni, azzal a különbséggel, hogy nem verik a mellüket a nagy büdös semmire. Ehelyett vannak valóban viláhírű produktumaik. Ebbe most beleértek mindent - az étel-ital márkáktól kezdve, az autó márkákon, a filmszínészeken át a könnyűzenéig - mindent, ami tényleg világszínvonalú és ezért mindenhol ismerik. Nyugat-Európa bármelyik országából fel tudunk sorolni minimum 3-4 ilyen dolgot. Én 4 éve Svédországban élek, ahol több tucat világhírű és világszínvonalú brand és világsztár született az elmúlt évtizedekben (Abba, Ikea, H&M, Spotify, Minecraft, Avicii, Zlatan, Alicia Vikander..stb..stb.). Mégsem tartják magukat különlegesnek. Ennek az állandó kivagyiságnak és a nemlétező múltbarévedésnek nyoma sincs az emberek gondolkodásában. Ugyan az ország hatalmas, de a népesség nagyjából megegyezik Magyarországgal.

 

Mégis mi mit tudunk felmutatni világszínvonalban? Semmit!

Ha nagyon a mélyen kutatunk, akkor megelmlíthetjük a Rubik-kockát, meg persze Puskást. De egyetlen egy, lassan 70 éves legendára elég szánalmas felfűzni egy teljes országimázst... De mindegy is, a lényeg hogy ha magyar rockzenéről vagy bármilyen könnyűzenei produkcióról van szó a "világszínvonalú" jelző használata szerintem teljesen hibás és félrevezető.

Előzmény: Rock'n'RollMan (38270)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!