Nagyon érdekes és tanulságos volt olvasni a Rolling Stones-fanek homepage-ét. Nem akarok "ellenlábaskodni", vagy fölemlegetni holmi ostoba "Beatles kontra RS" vitát (mellesleg ez a vita nem, vagy legföljebb RS-oldalról létezik), mindenesetre azt javaslom: nyissunk mi is itt egy oldalt, azaz írjon mindenki, aki vonzalmat érez a Történelem Legnagyobb Zenekara, a BEATLES iránt! Kicserélhetnénk egymással a véleményünket, információinkat stb. Profi rajongók, figyelem! Máris a figyelmetekbe ajánlok egy hasznos weboldalt: www.rarebeatles.com
Az elmúlt hetekben beleástam magam a munkásságukba és ez volt az első dal, aminél végre leesett a Donnie Vie-jal kapcsolatban mindenhol megemlített Lennon-párhuzam:
A dalcím Demjén-áthallása ne riasszon el senkit, az elején vonat indul (nem repülő, á la White Album), aztán pedig egy baromi jó tempós rockdal, amit Donnie pont olyan tónusban és tempóban énekel, mint Lennon mondjuk a Bad Boyt, amit egyébként szintén feldolgozott (és szerintem -érdekes módon- kevésbé kapta el a Lennon-fílinget, mint a vonatos dalban):
Az Enuff életműnek úgy a harmada sikerült, a maradék inkább laposka-uncsi, ami nem valami jó arány, viszont ami jó belőle, az számomra a stílusukban (80s dallamos hard rock) a legjobbak közé emeli őket.
Szóval, Donnie Vie fantasztikus hang, ha elkapja a fonalat, kiemelkedő dalszerző is, az pedig külön plusz pont, hogy tényleg óriási Lennon-rajongó, ami nemcsak a számtalan vonatkozó feldolgozásából derül ki (amik simán megérnének egy komplett Beatles tribute albumot is már), a Facebookján is időről időre megemlékezik róla, egyik alkalommal így:
John és Paul egy közös fotójához pedig ezt írta:
"At one time these were the two coolest dudes on the entire planet. To me they will never be topped."
Köszi szépen! Az uncut interjú az utóbbi évek egyik legjobb McCartney interjúja, viszonylag kevés, már százszor hallott, olvasott sablon válasszal. A két Ultimate Music Guide-ra pedig egyszerűen nincsenek szavak!
Köszi, de szerintem nem így kellene megosztani... Az egyszerűség kedvéért csináltam egy .pdf fájlt az oldalakból. Így azért mégicsak jobban kezelhető. És ha már UNCUT... A korábbi Lennon és Beatles különkiadásokkal együtt raktam fel ide: https://we.tl/t-erS6kInG97
Hoppá! A McCartney III gear-jében szerepel egy 1954-es Fender Telecaster. A Bill Black nagybőgő és az Abbey Road Mellotron mellett. Már csak ezek a szigorúan technikai információk is felcsigázzák az embert. Egy must have produktum.
Egy kis színes érdekesség. Víc Flick gitáros nevét nem ismertem eddig. Többek között tagja volt a George Martin Orchestrának és ő játszotta fel A Hard Day's Nightban a Ringo's Theme-t és a Helpben a James Bond Theme-t. De mint kiderült az eredeti James Bond Theme-ben is ő gitározott, ami egyben a legismertebb közreműködése volt. Ami igazán érdekes, hogy a fent említett számokban (és még vagy egy tucat másik világslágerben is Tom Jones-tól, Nancy Sinatrán át, a Herman's Hermits-ig) ugyanazon a fehér 1961-es Fender Stratocasteren játszik. Íme a videó, amin eladja a híres hangszert:
Határozottan leszámol pár klisével a legendából. Pl. nem volt bombatámadás 1940. október 9-én, nem Julia passzolta le a kis Johnnyt Miminek, és a matrózok nem hozhattak az USÁ-ból rock and roll lemezeket és így tovább. Valamint elég alaposan foglalkozik azzal is, milyen gyerekkori hatások vezettek Lennon személyiségzavaraihoz, az agresszív megnyilvánulásaihoz és a kóros hazudozásaihoz. Túl azon, hogy kivételes egyéniségnek és tehetségnek tekinti, mi több, azt mondja, a Beatlesen belül neki volt a legjobb hangja és ő volt a legeredetibb figura a bandában, nem mitizálja Lennont és az emberi hiányosságaira is mélységeiben kitér. Szóval, jó.
Kicsit én is szkeptikusan fogadtam, de a maga nemében nem rossz, bevallottan szubjektív életrajz, újdonságok helyett inkább a gondolatfolyamokra helyezi a hangsúlyt.
Köszi igen, mondjuk nekem a - magyar ajanlobol kihagyott - "when the "real" JL die" továbbra is fura, ahogy fura az élet és halál többesszámban az alcimben.
Szerintem a Double Fantasy Lennonja ugyanúgy az igazi John Lennon volt, mint a 10-15 évvel korábbi, csak más eletszakaszban, ezért más hangulatú-szovegu zenével is.
Nyilván furcsa volt a cinikus lázadó Lennontol azt hallani, ahogy "magic ship of perfect harmony"-rol énekel, de szerintem ez nem volt kevésbé ő, mint mondjuk a Walrus idején.
Konteóról szó nincs, a magyar kiadó valószínűleg pont azért hagyta el az eredeti főcímet, mert félrevezető lehet. A könyv arról szól, hogy összességében, a személyes életutat és globális hatásokat tekintve milyen folyamatok vezettek oda, hogy a világ legnagyobb hatású és legnépszerűbb együttesének alapítója és vezetője egy olyan gyilkosságban vesztette életét, amelyet egy olyan személy követett el, aki a rajongójának vallotta korábban magát. Nem annyira az életút apró momentumait boncolgató monográfia, sokkal inkább pályakép és életútelemzés. November közepén fog megjelenni magyarul, de az eredeti is viszonylag friss, szeptemberi.