Így működik az a hardver is, amivel BSz a Wild Compokon indul és pl. az Evo Lution. Csak ott még van alatta egy SD (vagy CF?) alapú gyors háttértár, ami tolja alá az adatokat, hogy videó (és audió) legyen belőle. A plus/4 ott "csak" az FLI megjelenítést végzi.
Nem a kötözködés kedvéért kérdem, hanem mert tényleg érdekelnek a megfontolásaid:
Miért nem 4 MB-s bővítést készítettél? 64k-n ként kellene lapozni ugyan úgy egy regiszterrel, és ezen belül az egyes 16k-s "allapok" a négy ROM kiválasztó jelhez lehetnének kötve. Igaz, ekkor a két felső "allap" utolsó 1-1 kB-ját elvesztenénk (-128 kB = 3,875 MB) az I/O terület és a KERNAL miatt. Plusz bónusz kérdés: miért csak 64 lap, miért nem 256? Abban már elférne minden IS. :-)
Miért nem tetted $FDFE-re? Az Solder hasonló bővítésének van "fenntartva", ami praktikusan nem létező dolog. És a két "kosztüm" OS-én kívül szerintem aligha támogatja más.
Ha azt akarod, hogy kompatibilis legyen az "illegális" utasításokkal, akkor ne válaszd a 65C02-t! Ha szerinted ez nem számít, akkor nyugodtan használd a CMOS-t! Mondjuk azok a programok, amiken valamilyen "titkosítás" van előszeretettel használták azokat az utasításokat, amik nem része a hivatalos utasításkészletnek. Illetve teljesítmény megfontolások miatt a modernebb programok között előfordulhatnak olyanok, amik ezekre támaszkodnak. Demókra és gyorstöltőkre gondolok, de nem lepne meg, ha kiderülne a legutóbbi nagy játékprojektekről, hogy azokban is kihasználták ezeket a lehetőségeket. Egyébként klasszikus NMOS 6502-t könnyű beszerezni?
A Gate-in jelről lehet egyáltalán bárhol olvasni valamit. A nagy Plus/4-es könyvben csak egy odavetett mondatra emlékszem, ami nekem nem mondott sokat, igaz én nem is értek hozzá. Mondjuk meg lehetne szkópolni, hogy van-e egyáltalán rajta bármi, és az vajon milyen viszonyban van a többi vezérlőjellel?
Már gyártódnak a 8501-es processzor helyettesítő nyáklapjaim és kérdezném hogy 6502 vagy 65C02 legyen a lelke az áramkörnek? A Gate-in lábat és áramkörét nem raktam bele, mert akitől kérdeztem a miben és hogyan létét, az nem válaszolt, aki meg igen az sem érdemben. Utoljára MCes-t kérdeztem, mert ő ugye megcsinálta a CPLD-s verzióját, amivel a krill loader nem ment, mert nem volt neki a proci adatirány regisztere megcsinálva, amit később javított. De érdemben nem válaszolt ő sem.
A Csory féle bővítőnél meg kijelölsz egy 16k-s ablakot a 64k-s címtartományban (A14-A15 címbitek) és megmondod, hogy abban az ablakban a teljes memóriából melyik 16k-s lapot akarod látni.
Ne ez tetszik! Az én 1MB-os cartridge-m is 16kb-os lapokkal dolgozik a C1L-en keresztül, plusz egy _CS jel lett kiépítve az $FE00-re, ami olyan mint a C64-nél azt I/O1 jel. Ezzel a két jellel meg persze logikai ic-vel 64db. 16kb-os lapot lehet $8000-BFFF-ig belapozni. Lehetne még akár cartridge képregényt is írni és a grafikus területre küldeni a képeket a kártyáról! :-D Majdnem úgy működik mint egy membővítő! :-)
1. Most akkor a C=128 könyvét kellene előbányásznom. Onnan ismerős a rövidítés (Field-Programmable Gate Array [?]). Ott az végzi a RAM-ok és ROM-ok társítását (16 BANK-kombináció).
0. Igen, az az egyik leggyakrabban meghaló dolog és mivel semmi másban nem használták így valóban hiánycikk
1. Az FPGA (lehet, hogy CPLD, nem néztem meg annyira) egy szabadon programozható logikai áramkör, egészen komoly kapcsolások kiváltására szolgál. Természetesen nem C64-ből van.
2. A CAS valóban azért kell, mert az a RAM elérés chip-select-je
0. Nyilván. A processzor az első háromban van a leggyakrabban elromló alkatrészek listáján.
1. Amikor a C=64-et megtervezték, az FPGA-nak még a gondolata sem létezett. A panel fényképén az alkatrész kifejezetten CPLD-nek tűnik. Mitől lenne bármire is jó egy teljesen inkompatibilis rendszerből származó, rendszer logikát megvalósító alkatrész? Illetve, ha tényleg onnan jön, akkor abból mit lehet megtudni?
2. Mert mondjuk nem az SRAM-nak kell, hanem ahhoz hogy a DRAM buszidőzítéséhez lehessen illeszteni az SRAM buszidőzítését. Gyanítom nem lenne túl hasznos, ha a TED buszzajt olvasna grafikus adatok helyett, mert mire kitalálná, hogy a beleégetett időzítés szerint le kell venni az adatbuszról a tartalmat, addigra az SRAM adatérvényességi intervalluma már le is zárult.
Többféle memória bővítő is létezett anno, az eredeti német 256k-s (igazából 240) és a magyar Csory-féle 256k-s. Az eredeti Hannes-féle bővíthető akár 4MB-ig is, sőt a Hannes és a Csory működhet együtt is.
A Hannes-bővítő úgy működik, hogy
1) megmondod, hogy a lapozás (bővítés) milyen cím fölött működjön ($1000 vagy $4000), alatta mindig az alapértelmezett lap látható, hogy pl. a lapozó rutin ne legyen kilapozva)
2) megmondod azt is, hogy a TED a RAM-bővítésből olvasson vagy mindig az eredeti lapról
3) és legfőképpen megmondod, hogy mi legyen a A12 (vagy A14, 1-es ponttól függően) címvonaltól fölfelé a címbusz tartalma
A Csory féle bővítőnél meg kijelölsz egy 16k-s ablakot a 64k-s címtartományban (A14-A15 címbitek) és megmondod, hogy abban az ablakban a teljes memóriából melyik 16k-s lapot akarod látni.
Tehát pl. egy 256k Hannes bővítő esetén azt lehet pl. beállítani, hogy a $4000 fölött írva/olvasva a 4db 64k-s bankból melyiket látod. Csory esetén meg azt mondod meg, hogy mondjuk a 3. 16k-s ablakban ($8000-$bfff) a 16db 16k-s lapból (16x16kb=256kb) mondjuk a 9-est akarod látni ($24000-$27fff a teljes címtartományból).
Ezeknek a régi/hagyományos megvalósítása úgy történt, hogy valóban ki kellett cserélni a 64k RAM-ot 256k-ra (lábkompatibilis a 64k-ssal, csak az egyes láb itt a multiplexelt A16/A17), ami a 64k-son NC), a PLA-ból kijövő $fd10-$fd1f vezetéket elvágták és rákerült a címbusz alsó vonalaira egy demultiplexer, így a user port 6529B-je csak a $fd10 címen lett elérhető, a fenti regiszterleírásból megfelelő CS-eket állítottak elő az újaknak és még vagdalni és forrasztgatni kellett itt-ott ezt-azt (ezek már nem mennek fejből, de ha valakinek kell előkeresem a pontos leírást).
A Lotharek féle (amit ő csak sorozatgyárt és forgalmaz) alapvetően egy 6502 proci, ahol egy FPGA emulálja hozzá a $00/$01-es CPU portot. Ha már ott jártak mellé csaptak egy 512k-s SRAM-ot is és implementálták annak a vezérlését is. Annyi extra van vele, hogy ez a RAM bővítés csak akkor tud működni, ha megkapja valahonnan a TED által generált CAS jelet, illetve mellé még ki kell iktatni az alaplapi RAM-ot is. Plusz még itt a 6529B chipselect-je sincs elrontva, íráskor érzékeli az FPGA, hogy a RAM bővítés vezérlőjét akarod írni és oda viszi, olvasásnál meg mindig a 6529B olvasódik (hiszen a RAM vezérlő úgyis write-only)
A soraidból az derül ki, hogy a "hagyományos" átalakítás igen sok belső "földmunkával" jár. Azt pedig még mindig nem vállalom. Az eddigi gondolkodások után maximum egy vezeték elvágását és jumperelését vagyok hajlandó eltűrni.
MMSZoli2 vagy siz majd elmondja, hogyan működik ez a Lotharek-féle csere CPU+memória bővítő esetében, de a "hagyományos" 256k memória bővítés effektíve lecserélte az alaplapra szerelt 8 db 64k*1 bit memória IC-t 8 db 256k*1 bit tokra, és annyi logikát tett a PLA köré, amivel az $FD10..$FD1F tartományon belül ki lehetett választani két-három címet a memória 16kB-onkénti lapozásának vezérlésére (anélkül hogy a párhuzamos port 6529B-je meg lett volna szólítva), és ezekkel a regiszterekkel feltöltötte a 18 bites címbusz felső négy vezetékét a 16 bites rendszer címbusz felső két vezetékén megjelenő érték függvényében. HA jól tudom.
Elnézést kérek, ha valakit fölcsigáztam! Tegnap újra átgondoltam a kapcsolást (és rájöttem a hibájára). Én sem tiltottam le a belső RAM-ot. Most következik a fejtörés időszaka, aztán jelentkezem (a baleseti ambulancián).
Nagy segítség lenne, ha valaki elárulná, hogy a gép belsejébe tett lapkán ez miként valósítható meg?
Nem vagyok szakértő, de szerintem DRAM mindig sor- és oszlopcím formában kapja a memóriacím információt. Szerintem ilyen kis kapacitású memóriából sosem gyártottak 4 bitnél szélesebb IC-t.
"Az is 10++ éves info, hogy a mostanra szemétről is kapható pár centes PCI-X csatlakozót hosszban levágva és minden második kést "kitépve" van egy raszterhelyes csatlakozó a bővítőportra."
No ezt én nem tudtam, és eddig nem is jutottam el az olvasásban, úgyhogy az előző post-omban bocs ha azt írtam, hogy nincs ilyen csatlakozó. Ezek szerint némi mókolással lehet csinálni. (bár a csati végefelé már lehet némi elcsúszás az 1.98 és a PCIE 1.0 rasztere között, ami csökkenti a csatlakozó felületeket)
Szerintem Solder egy zseni volt, és tényleg a C64 csatlakozós kártyák irányába kellene hogy elmenjen a történet, mellé olcsón elérhető illesztővel és ha az nincs rajta, mehet a splitterbe. Az illesztő egy részről ugyan drágítja a kialakítást, viszont olcsón meg lehetne oldani a külső táppal megsegített splitter bővítőkártyát.
Ami a jelenleg elérhetetlen 1.98-as csatlakozókkal kivitelezhetetlen.
Nem véletlenül: a C16 bővítőkártya csatlakozó igen ritka kialakítású 1.98mm), ilyen portot nem is nagyon gyártanak, vagy ultra drága (ugyanilyen kiosztással megy az Atari ST ROM portja, csak sokkal kevesebb érintkezővel, azt se használja szinte semmi (64KB-os ROM modul egy 256/512KB-os géphez...) ) Tehát míg egy panel élét össze lehet hozni ilyen érintkező sűrűséggel, egy bővítőkártya 3 gyárban készült csatlakozóval már egészen más szintű történet.
Egy kicsit foglakoztam a témával, de elég lehangoló az eredmény. Szerettem volna nem egy hosszú 10cm-es bedugott, hanem külön dobozban levő bővítőkártya modult (mint a külső VGA) Ennyire sok érintkezővel rendelkező jó minőségű kábel/csatlakozó alig van, talán a SCSI-II és a SCSI Mini. Persze aranyáron :-)
MCeS azt írta egyszer egy levélben, hogy egyrészt a "szembehajtás" bizonytalanná teszi a külső egység működését (lefagyások, instabilitás, főképp a gép felmelegedése után), másrészt szerinte ezeknek a régi gépeknek sem tesz jót. Persze ez is csak egy vélemény, de Ő konkrétan gyárt is belső RAM bővítőt és CPU helyettesítőt (igaz 6510 alapú, amivel vannak bizonyos korlátozások). Szeretett volna külsőt gyártani, olyat, amihez nem kell az alaplapot mókolni. De azok neki mind instabilak lettek, 100x elvégzett teljes memóriatesztből 1-2-t mindig buktak. Mivel nem tudta a működést stabilizálni, és nem akart vevői panaszokat, emiatt dobta a külső RAM bővítést mint opciót, legalábbis mint eladható, problémamentes terméket.
Ha az eddigieket össesítem, akkor a szembehajtós megoldás működhet, csak nem elegáns, illetve egyesek szerint (vagy lehet csak egyes gépekkel) instabil lehet.
Én csak siz egyetlen idézett mondatára kívántam reflektálni. Te jóval szélesebb ecsettel mázoltál fel egy átfogóbb képet. De ha már itt vagyunk...
Az egy szem Sheme fórumtárson kívül szerintem itt senkinek nincs igénye és/vagy indíttatása a hipotetikus illesztőt reálissá varázsolni, csak neki akadt be ez a dolog. Annyi szerepe volt csak a szóba hozatalának, hogy felelevenítsem az akkori eszmecsere konklúzióját, miszerint nincs akkor sem probléma, ha nem építünk rá kompatibilis aljzatot.
A /CAS jellel kapcsolatban biztosan igaz minden amit írsz, de a téma eredeti kiindulási pontján György barát vágya a belső módosítást nem igénylő külső memória bővítő volt. siz is erre vonulatra csatlakozott a hozzászólásával, amiben aggodalmának adott hangot, miszerint ha két 1551 paddle után dug egy szembe hajtós memória bővítőt, akkor lehet hogy az már nem fog tudni működni, és még SID kártyát sem tud dugni bele*. Szerintem. Így aztán ez igazából csak egy mellékvágány.
Az *overkill SID kártyák már léteznek és a gazdáik szeretnék használni is őket, plusz bónusz György barát már említett óhaja a belső módosítások elkerüléséről. Ha véletlenségből valaki egyszer tényleg gyártana** külső memória bővítőt, akkor nem tűnik a józanságtól elrugaszkodó igénynek, hogy a SID bővítők használatát biztosítsa.
Igen egyetértünk, hogy nincs újraépítésre értelmezhető kereslet, ezért ilyesmit nem is fog soha senki sem gyártani. **És bővítőt sem igen.
Az a különösen jó ebben a 10++ éves teóriában, hogy még most sem tudjuk mennyire megvalósítható. Azért én látok némi kockázatot abban a tépkedésben, és nem is nagyon tudom elképzelni hogyan is lehetne hozzáfogni abban a durván másfél-két milliméteres résben. Igaz, az én kezemben minden szerszám úgy áll, hogy aki meglátja sírva menekül :-(, így nem igazán referencia értékű a véleményem. :-)
Én még mindig úgy látom, hogy a a külső eszköz (alaplap módosítás nélkül) az igazi megoldás, csak nem kivitelezhető :-D
A CPU kiemelése után a memóriával rendelkező CPU bővítés is igen elegáns megoldás. Igaz én egy működő 8501-et fogok kiszedni, nem egy rosszat... Viszont van 3 rossz plus/4-em.
Az a kártya azért ""hipotetikus"", mert nincsen, aki a kevés szabadidejében megírja a C64-es 1551 kezelő kernal bővítést.
Már azon túl, hogy a C64 túltengő lemezmegoldásai, és az újabban tényleg villámgyors, filléres, már gyorstöltő kompaibilis IEC emulátorok korában teljesen pointless az egész.
A CAS-t nem muszáj az alaplapon elgányolni, a RAM-okat kiszedni és befoglalatozni még ennyire sem.
Aláfoglalatozással vagy lábkihajlítással összeköthető a PLA és a TED CAS lába, a gép innentől működik, ha a CAS jelet a bővítőn lévő SRAM kapja, elméletileg mennie kell.
Szvsz a RAM-ok CAS lába magától H hogyha "lebeg", (régi DRAM eléggé "TTL szerű") még felhúzó sem kell. (De egy 10k odaforrasztható bárhova, ha mégis)
Igazából az overkill SID kártyák helyett a SID legjobb helye is bent lenne a gépben, ott van neki natív 12V, minden szükséges jel a PLA és a TED lábain...
Ha nem a plusiról lenne szó, ahol a fizetőképes kereslet konvergál a --.....hagyjukis...
itt is lehetne mindenféle fancy "reload" alaplap, beépített nagyram, sid foglalatok, SVIDEO dugasz......meg a jövőhét.
Az is 10++ éves info, hogy a mostanra szemétről is kapható pár centes PCI-X csatlakozót hosszban levágva és minden második kést "kitépve" van egy raszterhelyes csatlakozó a bővítőportra.
De én ilyet tutira nem használnék, mert elfoglalná a bővítő portot a SID-kártya elől (és abban sem vagyok biztos, hogy ez a szembe hajtás egyáltalán lehet-e elég erős, ha ráadásul egy vagy két 1551 paddle-n keresztül dugom a gépbe)
Lehet egy kicsit másként is közelíteni ehhez. Egyszer már vagy itt, vagy a Commodore 64 Gamezben felmerült, hogy annak semmi akadálya, ha egy hipotetikus C64-1551 illesztő nem élcsatlakozó aljzatban, hanem élcsatlakozóban végződik, a paddle-t fordítva is lehet csatlakoztatni, működnie úgy is kell, másként nem lehetne két 1551-est hozzákapcsolni a TED-es masinákhoz. Illetőleg bazi drágán, de néha ki lehet fogni az ibin bontott bővítőport csatlakozókat is. Így először jöhetne a gépbe a memória bővítés, aztán arra rá lehetne dugni a TCBM meghajtókat.
Ekkor persze még mindig kérdéses a SID kari, de azt meg óvatosan meg lehetne moddolni, hiszen az élcsatlakozó közvetlen közelében ott van egy furatsor, amin minden bizonnyal megtalálható az összes szükséges vonal. Ebbe kellene valamilyen csatit beforrasztani, a bővítő kártyára meg egy ellendarabot valamilyen rögzítő szerelvénnyel, és viola. Persze ennek a a hátránya, hogy így elég rosszul fog kinézni a NAE, és 90°-os csatlakozót sem nagyon tehetsz oda, mert beletakarna az élcsatlakozóba, így megakadályozva a géphez hagyományosan történő csatlakoztatást, de áldozatok nélkül ritka a győzelem hasonló helyzetekben.
Most, hogy a nehézségeken túl is vagyunk már csak meg kellene álmodni, milyen is legyen a RAM bővítés, és miféle további funkciókat kellene beletervezni. ;-)
Gyorstöltővel 1551-nél sem kell forgatni semmit, a státuszvonalon lehet jelezni, hogy elfogadtuk a byte-ot, tolhatod a következőt.
Sőt, szerintem fordítva is mehet, ha natív gcr byteokat tolunk be, két badline közt valós időben egy lemezfordulattal beehető egy sáv, gyors órajelen, aztán majd zene, stb közben szépen lassan dekódolgatjuk gépoldalon.
