Rengeteg lehetőséget elszalasztottak a Commodore cégnél, és sok hibát is elkövettek. Már a 80-as években volt többféle 65C816 és hasonló CPU, nem kellett volna ragaszkodni a 64 KB-hoz, meg az 1-2 MHz-hez. https://hu.wikipedia.org/wiki/WDC_65816/65802
Már 1986-7-ben kiadhattak volna jobb C64-et (amikor a keskeny 250469 alaplapot tervezték), 4-8 MHz CPU, min. 256 KB RAM, stb.. A C65-öt 1990-ben tervezték, ezt kellett volna sokkal hamarabb és jobban megcsinálni.
A Plus4-es hardver össze lett csapva, elég megnézni az alaplapot, még 3-4 évig se gyártották (csak 1-ig 1984-85-ben), hogy letisztuljon, mint a C64-nél volt a szélesről (250407, 250425) keskenyre váltásnál. Ezért döglenek a CPU-k, TED-ek.
Sok lehetőségük lett volna jobb C64-et, Plus4-et, 1541-et, stb. építeni már 1987 körül. Nem értem miért ragaszkodtak az 1 MHz-es 6510-hez 1994-ig, amikor 1985-ben már kijött a C128 a 2 MHz-es 8502-vel, a 4 helyett 2 MHz-en futó Z80-nal, meg a Plus4 CPU is gyorsabb volt 1 MHz-nél. Már 1988-ra lehetett volna sokkal jobb C64, stb.
A floppy meghajtókat is lehetett volna jobbra csinálni, de végig a gyári hibás 6522-t használták mindegyik 1541-ben 1994-ig. Ezért lassú az 1541 adatátvitele. Már 1980-ban léteztek az IEEE-488 floppyk, ezek 6-8-szor gyorsabbak voltak a soros 1541-nél. Nem is lett volna szabad soros floppyt tervezni a Commodore gépekhez. Ott volt az IEEE-488-as 3040, 4040, ezek 1541 kompatibilisan kezelték a lemezeket. Meg miért 1 fejes lett? Az SFD-1001 már 1982 körül 2 fejes volt és 1 MB-os lemezt kezelt. Már 1980-ban 2 fejesek voltak a PC FDD-k is, az 5,25-ösek is, a 3,5-esek is. Az 1571 floppy már 1985-ben kész volt 2 fejesen, aztán jött 1988 körül az 1581 3,5-es 2 fejes. Miért kellett 170 KB-os lemezes 1541 1 fejjel? Helyette lehetett volna az SFD-1001 továbbfejlesztett változata. Mindjárt nem kell lemezt fordítgatni, meg cserélgetni. Az Amigákba tudtak 2 fejes 3,5 FDD-ket rakni 1985-től? A1000, A500, stb. Ne mondják, hogy 1 vagyonba kerültek ezek a FDD-k. Meg miért nem lett RGB kimenete a C64-nek? Az Amigánál, stb. ez alap volt már mikor. Sőt a Videoton TVC-nek is volt RGB kimenete, pedig egy pár 1000-es darabszámban gyártott jelentéktelen magyar gép volt. Az Enterprise 128-nak, ZX Spectrumnak is volt RGB-je. Stb., sok ilyet lehetne még írni. Nem valami szuper, hogy 2018-ban a C64 képét kompozit kimeneten nézzék az emberek, mert nincs jobb, az RF rosszabb. A luma/chroma = svideo jelet ma már semmilyen lapos TV sem kezeli. Ha a C64-nek lenne RGB kimenete, analóg-digitális átalakítóval akár HDMI-re is köthető lenne. Ma már HDMI van mindenütt. A C64 VIC függőleges csíkozását nem is említettem, nem értem miért nem tervezett és gyártott még senki jobbat. Annyi mindent fejlesztenek, SID, 906114, 8701, sőt 251715 helyettesítő modern chipeket.
OFF Azért, mert 100% 6502 kompatibilis, visszaafelé 8bit-ez is tudó gyors CPUt nem igazán fejlesztettek a MOS bedőlése után. Pédául az A600-hoz fejlesztettek jópár piggyback CPU gyorsítótó memóriával, ezt a 8bit vonalon senki sem csinálta (engem pl meglepett a Kingsoft TED helyére/alá illetszhető RAM bővítése C16-hoz)
Ezzel pl ki lehetne kerülni a 8501 CPU HALT funciójánaka a hiányát porton. Csak éppen nincs mit rátenni... Világos, hogy a 8501 magas halálozási arányát a felhúzott freki és melegedésokozza, de ebben masszívan benne van az elavult gyártástechnológia is. (csíkszélesség). Ha maid modern technológiával legyártanának egy 6502-t, szinte láthatatlan lenne mérete, és 100-200MHz-en futhatna (nem lenne jelentős hőfejlődése). Miért nem csinálta meg senki? Ugyanez igaz a 8501-re: ha valaki nem is a mai, de csak a AMD64 15 évvel ezelőtti technológiájával (csíkzélesség, wafel tisztaság) legyártaná, szinte semmi hő nem fejlődne rajta. Méretileg meg a töredéke lenne.
Pár éve mikor érdekeltek ezek a lehetőségek, bukkantam rá az eZ80-ra (2008-as ). Ezt ugyanaz a Zilog fejlesztette, mint a Z80-at, a víz fölött tudtak maradni az integrált megoldásaikkal. https://hu.wikipedia.org/wiki/Zilog_eZ80
Az eZ80-nak van 50MHz-es változata, és a pipeline, 16MB direkt címzés, és a 100% visszafelé kompatibilitás miatt optimális jelölt lehetne. Az 50Hzes változat úgy fut, mint egy 200 MHz-es eredeti Z80, és egy az egyben tudja az eredeti kódot futtatni. A 4Mhzes Z80 kb a Plus/4 sebessége kikapcsolt képernyő mellett. (bekapcsolva a képernyőt a badline-ok és megosztott memória miatt aa Plus/4 csak 10%-al gyorsabb a C64nél) Tehát akár egy 20MHz-es eZ80 verzió 20x gyorsabb, mint a Plus/4 8501-e, kikapcsolt képernyő mellett.
Mire lenne ez egyáltalán jó az eZ80? eljutottunk a lenti kérdéshez, hogy egy ilyen fejlesztés után meddig tekinthető ugyanannak a gép? Az SCPU ebbőla szempontból szuper, mert pl a Test Drive, a Driller vagy egy repülésszimulátor szuper folyamatos, real time kalkulációval futhat, de lényegében már semmilyen akciójátékkel nam lehet rajta futtatni, olyan gyors. Ebből a szempontból rögtön jöhet a CP/M és az azon futó elég profi programok, de kifejezetten karakteres képernyők nem nagyon menők, bár a profi programozási nyelvek nem lennének rosszak (Pascal, C).
Viszont van egy nagyon ígéretes modern fejlesztés, a SymbOS, ami már a GEOS lehetőségeit is messze meghaladó tudással rendelkezik. Preemptive multitask, 2GB-os fájlrendszer, 1MB memória címzés, mozgatható, szabadon méretezhető ablkalkok, ebben futó videólejátszás, MP3 codec. Intenet és hálózat támogatás. Egy eZ80+kellő memória illesztése után ez is futhana a gépen, TED garfikus üzemmóddal. Ebben az esetben aPlus/4 már persze ez "zombi hangya" lenne, amit egy külső eszköz mozgat, és már csak inézetében hasonlítana az eredeti gépre,
A legjobban a megfelelő grafikai képességekkel rendelkező MSX2 gépeken megy, és a 4MHz-es gépeken már kifejezetten jól fut 128KB memória mellett. http://www.symbos.de
Tényleg gyorsabb a SCPU az A500-nál, jó ez az oldal, egyszer már láttam.
Össze tudom hasonlítani a SuperCPU-t a Turbo Chameleon 64-gyel (TC64), mert ilyenem is van. 2 MB-os A500+-om is van 2 MB-os A590-nel, meg turbósított Amiga 1200. Most éppen az A1200-at használom.
Rengeteg ideje volt a sok embernek 198x óta C64, 128 turbót fejleszteni, a SuperCPU-t is többen meg akarták fejteni, le akarták másolni, de sosem sikerült senkinek, mert pont az utolsó 5-10% dolgot nem tudták visszafejteni. Sajnos mindig zárt forráskódú marad a SCPU CPLD-k, GAL-ok tartalma.
Senki nem csinált jól használható turbót, kivéve a TC64-ben lévőt. Ezt teszteltem, no limit módban csak kb. 15 MHz-et tud a rasztermegszakításnál, és kb. 17-18 MHz kéne ahhoz, hogy minden karakterhelyet külön programozhassak, mint SCPU-val (20 MHz). TC64-gyel csak minden 2. karakterhelyet lehet programozni. Ez lehetett a fő oka, hogy éppen 20 MHz-re húzták a 14 MHz-es CPU-t a SCPU-ban. Ezért nem 14-16 MHz lett. A VIC használja az alaplapi 17,7 MHz-es kvarc jelét, a CPU-nak is min. ennyivel kéne járnia, hogy minden karakterhelyet programozni lehessen.
A C128-nál van 2 MHz CPU lehetőség, de ilyenkor a 40 oszlopos képernyő képe elromlik, mert a VIC csak 1 MHz módban képes együttműködni a CPU-val. 80 oszlopos módban mindig van kép, 2 MHz-nél is. Vannak részben 2 MHz-es 40 oszlopos demók, az alsó-felső kereteken a rasztermegszakítással 2 MHz-re kapcsolják, aztán vissza 1 MHz-re. Lehet még spéci rasztarrutinnal az oldalkeretekre is 2 MHz-et kapcsolni, ezt pár program használja is, de sokkal nem lesz gyorsabb a program, átlagban kb. 1,4 MHz lehet így.
Kár hogy sehol sem látszik, hogy a TC64-ben lévőn kívül bárki csinálni akarna C64-hez turbót.
Az 1541 Ultimate II+-hoz, és/vagy az Ultimate 64 alaplapba kéne turbót beépíteni. Vagy az icompos C64 reloaded V2-be, de ők nem fogják megcsinálni, mert ők készítették a TC64-et. Siralmas hogy még mindig több Amiga turbót fejlesztenek ma is, a sokkal kedveltebb C64-hez meg 30 év alatt nem tudtak kihozni semmit.
Az SCPU egy nagyon komoly fejlesztés volt a CMD részéről.
A cég nagyon komoly fejlesztéseket hozott, kát hogy nem koóperáltak jobban össze a Commodore-al, hogy kész GEO-ok kitteket adhattak volna ki.
(még jobb lett volna ha a C= jobban felkészíti és támogatja a 16MC-t és a SCPU-t korábbi profibb programokra, mint az Easycalc, Easyscript, mert ekkora sebességgel és memórával már sokkal jobban működik minden, persze a GEOS volt a legkomolyabb ezek közül).
A BBC Micro egyébként kapott több processzorkártyát is, amivel jelentősen fel lehetett gyorsítani.
Itt egyébként látható, hogy a SuperCPU bizonyos körülmények között gyorsabb volt mint az Amiga500 a 68000-el.
Miért becsmérled a SCPU-t? Ez a 90-es években nagyon nagy durranás volt, mert előtte egyik retró géphez sem készült ilyesmi. Az 1 MHz-es 64 KB-os gépet 20 MHz-es 16 MB-os géppé alakította. A SuperRAM nélküli SCPU is jól működik, nem muszáj SuperRAM, de ezzel van értelme. Pont úgy, mint az Amiga turbókártyákon lévő fastRAM-nak is, e nélkül nem sokat ér a kártya, ha csak chipRAM van.
Hány olyan számítógépet tudsz mondani azóta, hogy feltalálták a számítógépet, amibe simán 1 külső kártyát bedugtak, és 20-szorosára nőtt a CPU és a gép sebessége, vagy 256-szorosára (16 MB/64 KB=256) a RAM mérete, vagy ez a 2 dolog egyszerre teljesült 1 kártyával? Még a PC-khez se létezik ilyesmi, még ma sem, és csak 2 paramétert emeltem ki, a többi sok funkciót nem is említettem. 1996-8-ban még PII PC-k voltak 233-333 MHz-es CPU-val és 128-256 MB SD RAM-mal: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pentium_II A SuperCPU a C64-nél azt jelentette, mintha 1997-ben a 300 MHz CPU-s, 128 MB RAM-os PII-be bedugtam volna egy kártyát, amin 6000 MHz-es (=6 GHz) CPU és 32768 MB (=32 GB) RAM van! Ez a CPU sebesség még ma is csak komoly húzással és hűtéssel érhető el. Még ma sem átlagos a 32 GB RAM. A mai átlagos 3-4 GHz-es CPU-val és 8 GB RAM-mal szerelt PC-nél ez 60 GHz-es CPU-t és 2048 GB (=2 TB) RAM-ot jelentene!
Mivel a TED simán olvassa a képet romból is, (épp azért nem lehet a basic grafikus kép a rom alatt, hogy ne kelljen ez a relokációs túró), "nem kötelező" a belső proccesszort és ramot használni.
Ja, hogy innentől a gépünket egy megjelenítővé és egy "okosbilenytűzetté", egy 320x200as tévékép-generátorrá degradáltuk?
Mért, a "nagy ász" "turbo kaméleon" az micsoda........, nem ugyanez ?:)
A CMD eredeti SCPU a C64 belső memóriájában dolgozik, és fut olyankor a 6510? Ja nem, külső gyors sram van a vaskazettában..
...akkor?
Hol a "határ"?
Az hobbiszintű "filléres informatika" így 40 év alatt (1980---2020) eljutott oda, hogy lassan az FPGA is kvázi-értelmetlen kisgépes környezetben.
Az olcsó párezer ft-os arm-ok olyan gyorsak, hogy szoftveresen 99.9% időhelyesen, a hardverrel "összekeverhetően" "összeházasíthatóan" emulálnak kb. mindent.
Softsid, soft 1541, .....határ a csillagos ég....elméletben már van "soft scpu" is.
Alig 10ezer ft, ennyibe kerül most egy raspberry pi 3..
Senki nem huzalozta még össze?, mert minek,..
.. olyan ez, mint otthoni szinesnyomtatón kinyomtatni a mona lisát és betenni az eredeti keretbe, az emberek 99.99% észre sem venné 3 lépésről nézve a festményt..., .....és..?
"ezért a külső gyorsítóprocesszorrol le kell mondenunk."
Amiről az Evo Lution óta tudjuk hogy nem teljesen igaz. De tény, hogy a mintapéldányon kívül nincs belőle több, és hátrányos tulajdonsága a rendszer feletti teljes irányítás átvételének hiánya/lehetetlensége. Viszont megszorításokkal igenis lehet koprocesszort használni.
Ezért óriási dolog, hogy C64-hez létezik 20 MHz-es SuperCPU 16 MB RAM-mal. Ezzel a CPU erővel és a RAM-mal sok olyan dolog is lehetséges, ami alapgéppel nem. Durva FLI, stb. képeket, sőt videókat lehet csinálni. Pl. minden karakterhelyen külön programozható a képernyő, sprite, stb. színek. Itt 1 jó példa, főleg az utolsó kép, hogy kikapcsolt képernyővel, csak az 53280 címet változtatva mit lehet elérni:
GRAPHIC1:GRAPHIC0 sort kell berakni a BASIC program elejére, hogy ez működjön.
Ez a lejjebb írtak szerint Plus/4-en felviszi a BASIC kezdetét $4000-re (grafikus képernyő utáni első szabad hely címe), C16-on pedig felülről lekorlátozza ha jól rémlik $1800-ra (1800-tól színmemória), így marad 2KB a gépben. Plus/4-en a parancs után a BASIC számára a $1000-$1800 memória 2KB-ja ilyenkor elveszett.
Ha beléptél már egyszer basicből grafikus módba, az relokálta a basic területet, és akkor rajzolhatsz akár a grafikus kép bekapcsolása a nélkül is. Egyébként meg nem, hanem hibaüzi.
Ha nem lenne ez a "védelem", véletlenül is felülnyomhatnád, szétverhetnéd a basic programodat egyetlen grafikus paranccsal.
Tehát ez a hibaüzenet van, ha még nem lett a basic relokálva.
Amit egy gépi program (aminek ha van basic része, az egyetlen sys xxxx) nincs ok amiért elvégezzen.
Lusta vagyok romlistát olvasni magyarul ezer oldalakon át :(, mit vizsgál, van egy "márbekapcsoltuk" flag valahol a basic munkaterületen, vagy simán minden parancs előtt(!) megnézi újra a basic vég-kezdet stb mutatókat.
Találkoztam egy furcsasággal. Grafikai eredetű, a mikéntje hogyanja érdekel. Találtam egy minta programot ami a grafikus és karakteres(osztott) képernyőre kiírja a romban található karakter készletet. A program lefutása után lehet görgetni az osztott képernyőt, tehát a grafikus terület és a karakteres is jól elkülönül. Na most ilyenkor akármilyen grafikus utasítást kiadok, teszem azt egy kör kirajzolását (CIRCLE 1,160,100,80,80), a "?NO GRAPHICS AREA ERROR" hibaüzenet a jutalom. Akkor most a gépi kódban kiadott grafikus képernyő után nem adhatok basic parancsokat, csak ha basic-ben kapcsoltam be a grafikus területet?
Még egy gondolat fogalmazódott meg bennem a "hivatalos" VS "trükkös" üzemmódok témában.
A C128 és a Plus/4 rendelkezik egy olyan üzemmóddal, amit a C64 tulaj trükkösnek nevezhet, de mivel a hivalatos beépített ROM is támogatja, emiatt semmiképp nem lehet csalásnak nevezni. A 264szérián egy csak egy plusz paraméter a Graphics parancsban, hogy osztott grafikus/karakteres képernyőt kapjunk. Jobban belegondolva ezt is csak rasztertrükkel és időzítéssel operáló rezidens kóddal lehet elintézni, amihez C64en egy korrektül megírt (bár nem túl bonyolult) kóddal lehet csak intézni. Mivel benne van a hivatalosan kiadott alap ROM csomagban, nem lehet csalásnak nevezni, de ha nem lett volna benne, azonnal ebben a kategóriába került volna a korábbi fórumozó által.
Ezt a gondolatmenetet folytatva egy sok memóriával és CPU erőforrással kellően felvértezett gépen az általunk használt FLI módot is be lehetett volna emelni a hivatalosan támogatott üzemmódok közé, csak sok memória kell hozzá, és eléggé lefoglalja a CPUt. A SAM Coupe gépen erre tettek is egy próbát ("Mode 4 üzemmódban a paletta színei újradefiniálhatók rasztersoronként, így mind a 128 szín felhasználható a képen."), sajnos a 6MHz-es Z80 sem bírt el ekkora mennyiségű grafikával megosztott memória mellett. Az Amiga500 HAM és az Amiga1200 SuperHAM üzemmódja ugyanilyen
Elviekben a C28VDC-je a saját 16K vagy 64K memória miatt lett volna sokkal profibb ennél, mert nincs ütközés a CPU-val. (meg persze az összes PCs videókártya ilyen volt, kivéve az elmúlt pár év integrált megoldásait, megosztott memóriával, de azt is dedikálja magának a memóriát. Illetve volt még a IBM PCjr a Tandy-val, hasonló felépítéssel, mint a Plus/4, ott is bármely blokkban lehetett a grafikus memória vagy a karakteres képernyő)
A C128-nál talán ott rontották el, hogy nagyon szűk lett az a port, amin keresztül a VDC-t programozhatták, meg hát a VDC MOS8563 szintén csak 8+8 színnel rendekezett (igaz eredetileg UNIX gépbe tervezték Z8000 mellé 1983-ban)).
Csakhogy a MCGA (1987!) ugyanekkora 64K-ban csinált egy 320x200 felbontást 256 szabadon választott színnel (262ezerből), és ez a chunky mód könnyen programozható volt (1 bájt/pixel), a 64K szelet miatt gyors is, pl szoftver sprite-hoz Avatott kezekben baromi jól is tudott kinézni (lásd King's Quest 5, aminek az Amigás portja inkább csak elfogadhatóan néz ki).
Tehát a VDC a 64K saját RAM ellenére kihagyta ezt a ziccert (illetve elég lett volna 256 jól megválasztott fix szín is ehhez a módhoz, némi limitációval OK lett volna). Jah, poénból beraktam, hogy a HFLI (nem interlace) Plus/4 320x200-ban mire képes a palettájával. (persze a sebessége és a memóriaigénye miatt ez soha nem tudna így kinézni valódi játékban, de ujjgyakorlatnak nem rossz, mit tudna agép kicsit több memóriával, kicsit gyorsabb procival)
Ez pedig az eredeti APPLE II, muhahaha! (ez persze csak annyit jelent, hogy arra gépre elkészítették, Commodore 8 bitre meg nem ) [img]https://i.imgur.com/GeQHbf1.jpg[/img]
> Sajnos a C64-nél gyakoribb badline miatt (talán a 2K színmemória miatt?) a Plus/4-en nem lehet minden sorban új színpalettát behozni az attributumba, csak minden második sorban lehetséges.
Igazából nem gyakoribb a badline, mint C64-en: itt is minden karaktersor előtt van. Csak itt kettő, mert szín- és karakter- (vagy fényerő- és szín-) memóriát is olvasni kell. C64-en a színmemória dedikált 1024x4 bites RAM, azt a VIC a CPU-tól függetlenül tudja elérni, nincs szükség hozzá badline-ra.
Illetve ha csak fényerőt akarsz változtatni (vagy karakteres módban színt, karakter nélkül, de akkor ugyanaz a karaktersor ismétlődik), akkor minden sorban lehet badline.
Bár kicsit későn, de beszállok a Plus/4 FLI grafika topicba. Bár nem programozok, csak használom.
Természetesen jól kihasználható a C64hez képest több szín, de valóban FLI az, ahol a legjobban kihozható a bővebb paletta, de anélkül is lehet részletesebb/szebb átmeneteket képezni.
Ha a legutóbbi képemre ránéztek (nem lett nagy valami, de nem akartam üres kézzel menni az AROK-ra), akkor az azon látható színátmenet majdnem teljes mértékben kihozható normál HIRES üzemmódban is. Ezek egy részéhez hasonló átmenetet a C64-el is össze lehet hozni (kék, rózsaszín, szürke), de a többit nem. http://plus4world.powweb.com/software/Boredom
Ami miatt HFLI-ben csináltam meg a képet, hogy a Garfield feje ne legyen a HIRES-re jellemző "kockás" hátterű. (Ennek ellenére így is lett két részlet, ahol a 2 szín per 2x8 attributum nem volt elég, mert háromra lett volna szükség: a jobb oldali fülénél és a jobb pofinál kellett volna több szín)
FLI-ben könnyebben megoldhattam volna, de vízszintes felbontás felére csökkenése nagyon lerontja a kép minőségét, a nagyobb részletesség miatt preferálom a 320x200 és HFLI üzemmódokat. Persze több színhiba lehet benne MC illetve FLI-hez képest. Sajnos a C64-nél gyakoribb badline miatt (talán a 2K színmemória miatt?) a Plus/4-en nem lehet minden sorban új színpalettát behozni az attributumba, csak minden második sorban lehetséges.
Amikor képeket konvertálok, akkor először leveszem 32 vagy 64 színűre a képet (elég sokat is kell válogatni), és ha nem tetszik, akkor inkább visszalépek egyet és PAINT.NET-el dolgozom el az eredeti képen azokat a hibákat amelyek a konverzió után láthatóak, illetve állítok István konverterén, nem pedig utólag javítgatom natív vagy crossplatform editorral. (mivel gyorsabb és kényelmesebb, bár idén ezen lehet hogy változtatni fogok).
A Plus/4-en elérhető 9 szürke árnyalat 320x200 nagyfelbontásban igen nagy luxus (1 fekete + 8 szürke), bár a fehér lehetne fehérebb. (8 bites gépek közül talán egyedül a MSX2 tudott egyszerre ennyit kitenni a képernyőre - trükkökkel vagy anélkül). MSX: 3 szürke, SAM Coupe , CGA: 4; C64: 5; Apple II: 4; Atari 8bit: 8 de ebből csak 4 egyszerre, hacsak nem trükkel, de ott csak 160x192 a legnagyobb felbontás, és az is interlace)
Erre a korábban linkelt Faces slideshow-m, vagy a VDC Challenge slideshow első képe a jó példa, bár Larry interlacelt HIRES FLI képei képei mérföldeket vernek az és sima HFLI képeimre. (speciális X-shiftes trükkel vannak még megerősítve)
Mennyire szabványosak az FLI módok? Igazából nincsenek titkok. Igazából ezek nem is trükkök, hanem "software-driven graphics mode".
Maga a módszer ugyanaz, mint a C64-en, csak ritkábban lehet színt váltani (2 raszterenként lehet, nem mindne sorban, mint a C64en vagy ATARI-n) Az FLI módszer és a trükk leírása teljesn publikus: http://www.studiostyle.sk/dmagic/gallery/gfxmodes.htm
A régebbi, Plus4Emu igen jó emulátora mellé IstvánV pakolt egy csomó plusz tool-t, nekem természetesen az ablakos felülettel, előnézettel megáldott p4fliconv_gui a kedvencem. (Larry tool-ja egy fokkal modernebb, de sajnos a monitorom nem bírja az interlace-es képeket az emuban megjeleníteni)
Ebben a HFLI mód 320x248 felbontású Hogy mennyire nem titkos az FLI mód: István mellépakolta az összes forráskódot is alaposan kommenlve, megjelenítővel, miegymás. Szerintem baromi jó package.
Az MC mód 2 szabad szín per attributumja szemben a C64 3 színével valóban plusz megkötés. Valamint soha nem értetem meg, hogy a feketéből miért nem csináltak szintén 8 sötétszürke árnyalatot, 16 szürkeárnyalattal közel fényképminőségű képeket lehetett volna csinálni. A valós plusz megkötés helyett/mellett szerintem csinálhattak volna a TED-be egy 12K memóriát foglaló SuperMC üzemmódot, ami dupla színmemórával, és attributumonként egyedi 4 színnel sokkal könnyebbé tehette volna a sprite emulációt szoftverből is, és a gazdagabb paletta is jobba kihasználható lett volna. Ez előrelépés lehetett volna, olyan demo képeket alkothattak volna a termék indításakor, hogy csak na!
Az Amiga Boing! demója és pár HAM képe is rengeteg vásárlót szerzett a gépnek, pedig a HAM pontosan ugyanannyira használható normál programok közben, mint az FLI: semennyire.
Felvetés! Olyan lehetőség vagy program érdekelne, ami fotót vagy egyszerű grafikát konvertál Plus/4-es formátumra. Megelégszek a fekete-fehér konvertálással.
Pedig most pár napja megint összeraktam a 1551-es emut. Te jó ég gondoltam milyen program ez? Én írtam az tuti, de úgyszólván hagy kívánni valót maga után. Aztán gondoltam odaadom programozóstúl meg processzorostól, hátha szakítsz időt a konvertálásra SD2IEC felületre, de akkor hagyjuk! :-) Én már biztos nem állok neki, habár egy D64 kezelést terveztem megcsinálni. De mostanság nem lesz rá időm, ha már eddig sem volt!
1551 emu talán felesleges ma már. 1541-re meg vannak jó megoldások, amik plus/4-el is működnek: Pi1541 (ez a Rasperry Pi alapú emuláció) és az SDrive1541 I és II. Mindkettő majdnem 100% 1541 kompatibilis, mennek vele az utántöltős dolgok. (Illetve a 1541U-nak és az U2+-nak is van standalone módja, bár az U2+ esetén ez azt jelenti, hogy hálózaton keresztül kell betelnetelni a drive-ra és úgy lemezt váltani - vagy bedugni C64-be cartridge-ként, a soros kábelt meg a plus/4-be)
A cartridge-ként kezelés gázos, nem olyan a plus/4 kialakítása, hogy azt meg lehessen csinálni úgy, mint C64-en (tehát valamilyen freezer-szerű módon a menüt és/vagy DMA adatátvitellel)
Egyébként szvsz Siz, Gaia, BZS 101%, h szívesen segítene neked!
Jut eszembe - csak vauzom a témát, szóval ne harapjátok le a fejem miatta! -, megoldható lenne valahogy átportolni az IDE64-ből, vagy az Ultimate 1541-ből azt a részt, ami a .D64-eket kezeli? (Ha zöldséget mondtam volna, 1000 bocs és egy anyamedve!)
Mert akkor nem lenne akadálya a "Plusis lemezképek" kezelésének Plus/4-en, ergo talán az utántöltős programok is mennének, így a gyors töltőkhöz a 1541/51 emuláció sem lenne gond - csak legyen valaki, aki feláldozza a szabadidejét az agymenésemre!
Én is szeretnék vásárolni tőled egy 1MByte-os kártyát!
Inkább itt tenném fel a kérésemet, bizonyára a Plusis kollégáknak úgyis eszébe jut, mi a prg-ok címei:
- file copy - disk-disk, tape-disk, disk-tape
- side copy - 1541-re, 1551-re
- OctaBASIC(?) 7.0
- rajzolók
- zeneszerkesztők
- létezik POKE-finder, vagy indítási címkereső?
- gyors töltők kazettára
- gyors tötlők 1541-re, 1551-re
- ...
A játékokat meg majd kinézem a plus4world-ről. Azt már tisztáztuk, utántöltősek nem mennek - pl Borrowed Times -, de ez nem is akkora baj, olyan sok úgysincs belőlük. De ha már itt tartunk, mekkora meló lenne megcsinálnod, mint az IDE64-en, vagy melyiken, h ott SD kártyáról "tudja" a .D64 image-ket linkelni és emulálni hozzájuk a floppy drive-ot?
Ennél jobb meg csak az lett volna, ha lejössz Árokra (vagy odaadod Novák Joe-nak és elhozza), aztán megnézzük a cuccot, hogy mi a baja. (Azon kívül, hogy egy város)
![https://i.imgur.com/w5IpvXp.jpg[/img]](https://i.imgur.com/w5IpvXp.jpg[/img]){kind=link}
![https://i.imgur.com/yoeV9NT.jpg[/img]](https://i.imgur.com/yoeV9NT.jpg[/img]){kind=link}
![https://i.imgur.com/GeQHbf1.jpg[/img]](https://i.imgur.com/GeQHbf1.jpg[/img]){kind=link}
