Nekem volt egyszer vega kutyám. Karácsonykor az ismerősök paradicsomot hoztak neki ajándékba. Majdnem szívrohamot kapott, mert meglátta, de nem kapta meg azonnal.
Az enyém mindig benti macska volt, nem is kaptam volna meg kijárósnak. Nem próbál kiszökni, de arra nagyon vigyázunk, hogy soha ne maradjon nyitva az ajtó, nehogy kísértésbe essen. Szerintem ő jól érzi magát így. Mondjuk helye van, kétszintes ház, tud a lépcsőn rohangálni. Mi ketten vagyunk + Lemonka.
A környéken a macskák nagyon gyorsan cserélődnek. Pont, ahogy leírtad, ezt mi szeretnénk elkerülni.
Sajnos benne van a pakliban , hogy egyszercsak' nem jönnek haza .... Vagy valami betegséggel felszerelkezve jönnek .
Amíg családiban laktam , pár év alatt legalább 4 macsekom lett oda . Volt amelyikről fogalmam nem volt mi történhetett vele , volt akit a 2.szomszéd vérebe intézett el , volt kettő amelyiket el kellett altatni valami összeszedett gyógyíthatatlanság miatt .
Most a 9.-en élünk .... és nagyon egyértelmű , hogy a mostaniaknak hiányzik a kinti élet . Kicsi ez a 3m2-nyi erkély 3 macseknak (egynek is kevés lenne) . A legöregebb (ő az anyamacsek) menetrend szerint belefekszik a ( szőroldásra direkt nekik vetett) füves tálba . A földszag ellenállhatatlan .....
Én is így döntöttem, amikor a két legfiatalabb, akkor kb. 6 hónapos macskát befogadtam. Rudinak egy idő után elege volt a bezártságból, a lábam mellett kiszökött. Ezek után a húgát is kiengedtem. Féltem őket és számolok azzal, hogy egyszer majd nem jönnek haza. De így teljes az életük.
