Világon a legszarabb, talán csak az rosszab, amikor a sivatagba beásnak a homokba, és ráborítanak a fejedre egy kosarat tele skorpióval, á nem, hülyeség, az egyetem ennél is rosszabb, ezerszer.
"Igggeeeennnn!!!! Az ingyen net rulez ezerrel! Enélkül aligha írhatnék most ide és aligha ismertem volna meg jópár kedves/aranyos/egyszerűenjófej embert.
A szak határozza meg az odajáró arcokat: talán. De minden szakon vannak olyanok, akik miatt érdemes odajárni."
Igen, teljes az egyetértésem.
"Ami viszont nemrulez: a hajtás."
Hát ha nem hajt az ember, hanem szépen lassan nyugisan végzi a sulit, akkor pár évvel tovább tart számára az aranyélet.
Egyénenként változik, hogy ez kinek pozitív és kinek negatív.
Igggeeeennnn!!!! Az ingyen net rulez ezerrel! Enélkül aligha írhatnék most ide és aligha ismertem volna meg jópár kedves/aranyos/egyszerűenjófej embert. A szak határozza meg az odajáró arcokat: talán. De minden szakon vannak olyanok, akik miatt érdemes odajárni. Ami viszont nemrulez: a hajtás. Nekem most kell, lévén összeügyeskedtem 40 órát egy hétre és (szinte) mindre ajánlott lenne bejárni. Szóval meló és fejfájás suxx. Bye
A turbékolást a külön erre a célra nyitott, és általam nagyon rühellt topicotokba tegyétek!
off módra most kidühöngtem magam...
Szerintem arra jó az egyetem, hogy összejössz rengeteg haverral, most már inkább hasonló gondolkodásúakkal, szabadabban élhetsz (nem muss bejárni mindenre), van ingyen nethasználat, + még MÁV meg BKV meg VOLÁN meg mindenféle belföldi közlekedési kedvezmény!
Macibb!
Az öröm az arcomon és mosolygok, és csillog a szemem.
Írtál ebbe a rég elfeledett topikomba.Amikor még ezt nyitottam nem tudtam , milyen lesz Sopronban a diákélet.Most itt vagyok és sikerült elvégeznem az első félévet. Túl az első nagy megpróbáltatások után is azt mondom , megéri itt tanulni.(matek, ábris)
A szakmámból biztos nem fogok meggazdagodni, csak majd a szép diákélet emléke marad meg az egyetemi évek után.
Jelenleg az erdészek nem a belsőépítészeken töltik ki haragjukat, hanem az újonnan jött közgazdászokon. A közgázosok őrült harcot folytatnak a jogért, hogy egyszer ők is keresztelt egyetemi polgárok legyenek.
Kedves egyetemisták, hát nem szégyellitek magatokat? Nekem kell felráznom a topikot kezemben az UTEFM zászlóját lobogtatva? Nekem, akinek Magyarországon érvényes felsőfokú végzettsége sincs? És ha lesz, az se egyetemi, hanem főiskolai? Igen, afelé tartok. Levelező gazdálkodásira járok egy főiskolán. Jártam már főiskolaszerű helyre, de a finomkodó magyar államizgatásnak ez nem elég jó. Csak az EU-ban ismerik el felsőfokú végzettségnek ezt a post secondary valamit. Pedig hasznos volt és sokat tanultam belőle. Egyrészt az anyagot, másrészt a nyelvet. Mindez ugyanis Ausztriában folyt, Wiener Neustadtban, vagy Bécsújhelyen, ha valakinek így jobban tetszik. Sopronból ingáztam naponta. Érdekes volt számomra: egyrészt minden iskolám 10 percre volt gyalog, másrészt pedig külön izgalmat jelent nemzetközi léptékben ingázni. Igaz, nem olyan őrült táv, 34 km, 45 perc az óránként járó vonattal. Az estéimet Sopronban töltöttem. A diákélet meghatározó elemei a Soproni Egyetem hallgatói voltak: erdészek, fások, no meg a művészek (belsőépítészek, akiket a "tradicionális" karok hallgatói nem tartottak sokra). Ezzel el is értem ahhoz a ponthoz, miért is írtam most ide. Nem az egyetemisták kedvéért általában. Egyetlenegynek akartam örömet okozni és mosolyt csalni ajkaira. Remélem sikerült. Akire gondolok, tudja, kiről van szó és úgyis ad magáról életjelt :-)
Kedves egyetemisták, hát nem szégyellitek magatokat? Nekem kell felráznom a topikot kezemben az UTEFM zászlóját lobogtatva? Nekem, akinek Magyarországon érvényes felsőfokú végzettsége sincs? És ha lesz, az se egyetemi, hanem főiskolai? Igen, afelé tartok. Levelező gazdálkodásira járok egy főiskolán. Jártam már főiskolaszerű helyre, de a finomkodó magyar államizgatásnak ez nem elég jó. Csak az EU-ban ismerik el felsőfokú végzettségnek ezt a post secondary valamit. Pedig hasznos volt és sokat tanultam belőle. Egyrészt az anyagot, másrészt a nyelvet. Mindez ugyanis Ausztriában folyt, Wiener Neustadtban, vagy Bécsújhelyen, ha valakinek így jobban tetszik. Sopronból ingáztam naponta. Érdekes volt számomra: egyrészt minden iskolám 10 percre volt gyalog, másrészt pedig külön izgalmat jelent nemzetközi léptékben ingázni. Igaz, nem olyan őrült táv, 34 km, 45 perc az óránként járó vonattal. Az estéimet Sopronban töltöttem. A diákélet meghatározó elemei a Soproni Egyetem hallgatói voltak: erdészek, fások, no meg a művészek (belsőépítészek, akiket a "tradicionális" karok hallgatói nem tartottak sokra). Ezzel el is értem ahhoz a ponthoz, miért is írtam most ide. Nem az egyetemisták kedvéért általában. Egyetlenegynek akartam örömet okozni és mosolyt csalni ajkaira. Remélem sikerült. Akire gondolok, tudja, kiről van szó és úgyis ad magáról életjelt :-)
Bocs open:
Mert megtudtam, hogy egyszerre mennyi ropi, sör, forraltbor, kommersz konyak és rum fér be a gyomromba és ezt hány vödörbe tudom elosztani. Persze többszöri ismétlésben. De csak 3-4 év környékén, mára megkomolyodtam.
Bocs close.
Akkor bocs!
w
Nekem még van egy évem, mielőtt egyetemre járok, eddig is nagyon vártam, de most így beleolvasgatva még inkább. :) BME-Villanykarról tapasztalata van valakinek?
Irígylem a pécsieket. Nekem (ELTE BTK) elég nagy csalódás volt az egyetem. Középsulisként ódákat hallottam a diákéletről, az oltári bulizásokról, stb. Széttanultam magam, hogy felvegyenek. Az első év tényleg király volt, a "kiszabadultunk a középsuliból, elszabadultunk a családtól, mindent bele" jegyében telt. Azután a legtöbb emberen úrrá lett a stréber, vagy az álértelmiségi. Ha amerikai filmet akartam megnézni a moziban, mindenki lendületből fikázni kezdett. (Azóta sem bukom a művészfilmekre...)
Általában a jogászpalántákkal lógtam, mert azokkal még lehetett valamit kezdeni, nem úgy, mint a bölcsészek többségével. Harmadéven viszont a legtöbbjük rájött, hogy ők a társadalom elitje lesznek és innentől csak ebben a stílusban voltak hajlandóak viselkedni. A lányok pánikszerűen elkezdtek férj(jelölt)et keresni, mondván, hogy a név előtti dr. nagy hátrányt jelent majd a párválasztásban, és hogy fognak akkó férjhő menni. Ha megtalálták a kiválasztottat, onnantól buli, társaság nuku, nehogy valaki lenyúlja.
Ja, elég régen végeztem, de még mindig irtózom attól, ha buli címén összeülünk valahol, baromi intelligensen megváltjuk a világot karcos vörösbör mellett és állati elégedettek vagyunk az intellektusunkkal.( Félreértések elkerülése végett: kulturált emberek kulturált vitájával semmi bajom, azért is vagyok itt. Az értelmiségieskedéssel van gondom.)
Valesz! Nekem anno valamiért tetszett a beomlófélben levő Pesti B. u. Engem a Dürer nyomasztott, de nagyon. Egyébként igazad van abban, hogy sok esetben a szak határozza meg a tudatot.
Nekem reg esett olyan negativ inger az eletemben, mint amit az egyetem okozott. Meg csak a vizsgak utani felszabadulas erzes sincs meg, mert olyan nivotlan az egesz koceraj (ELTE-BTK), hogy gyakorlatilag akkor bulizik az ember, amikor csak akar. De a legrosszabb, az a mosladek szagu depresszio, ami a foepuletben honol. Attol minden nap rosszul leszek, pedig mar lassan vegzos vagyok.
Szerencsere mas epuletekben, szakokon jobb arcok is vannak. Ti mar eszrevettetek ezt a jelenseget: a szak nagyban befolyasolja az odajaro arcok minoseget? (ezt most nagyon udvariasan fogalmaztam)
Azért jó, mert a vizsgák után ott van a felszabadulás és a kiteljesedés érzése. Különösen akkor, ha egy húzós vizsga után csoportosan, a jól végzett munka gyümölcseként elmegyünk az egyetemi kocsmába, és belökünk egy sörtöt;-)
Egyébként meg, ha nincs vizsga (ez gyakoribb), akkor jó a buli. Meg ott vannak a haverok.
A legeslegjobb pedig az, amikor előadásra akarok ("szándékozom") bemenni, de valami véletlen folytán a moziban / a sétálóutcán / biliárdszalonban ... kötünk ki, és remekül érezzük magunkat - sokat tanulunk, ugye...
Negy ev munka utan ujbol tanulok! Egy kulfoldi egyetemen. Rendkivul jo erzes. Azert a diakelet nem olyan, mint anno, volt, de az osztondij miatt sokkal gondtalanabb.
Hogy miert volt jo? Nekem az elso kimozdulas volt hosszabb ideje a szuloktol. Szabad elet. Aztan buli lanyok sor...
sajna 1 éve végeztem, s azóta csak szenvedés....leginkább azért, mert a barátaim még mindig tanulnak.
OK, a vizsgaidőszak alatt szív az ember rendesen+ a szorgalmi idő utsó heteiben is...DE! Nekem soha nem volt annyi időm, mint a vizsgaidőszakban, s azok a bulik.....a nyárról nem is beszélve: vizitura és egyebek...
hat elosszor is off:
Kedves Mber, nem tudom te hogy csinalod, de nekem nagyon ritkan szokott atmulatott ejszakak utan masnapossagom lenni, talan ha egyszer volt, atmulatot ejszakam , meg tobb
mondjukmost egymas utan harom is, es nincs masnapossag, mert ahhoz nagymeretu alkoholizalas kell, hogy masnapossag legyen. Az meg talan nem szukseges a mulatozashoz
no mindegy
MUD!! megint kotekszem!!! :o))
No meg Kedves NagyAnd!!!
en ugy vagyok vele, hogy most hogy dolgozom most is elegge ritkan nezek tevet, sot!! egyetemi eveim alatt tobbet neztem
szerintem ez az egesz felfogas kerdese
es neha nagyon elegem van a sok kibaszott nosztalgiazasbol
bazze azert elsz, hogy eljel, huhh ez nagyon kozhely akarom irni klise volt ugye??
:o))
Csatlakozok a pecsi tarsasaghoz :). AJK es BTK parhuzamosan! Mondjuk eg es fold. Meg van 2 evem a jogon es vagy 3 a kommunikacion :). Jelenleg osztondijjal baromira elvezem az eletet Bulgariaban, ahol szinten egyetem, de teljesen mas, mint barmelyik otthoni. Jo ideig meg nem all szandekomban dolgozni. Egyetem rulez. Haverok, buli, Fanta. :)
Akkor azért tűnt jónak, mert jó bulinak tűnt a sok marha vizsga, meg ZH között is, ma meg úgy látom, mert akkor azért évente kétszer (vizsgaidőszak végén) azt lehetett mondani, hogy Kész vagyok, semmi dolgom. Ez elmúlt :-((
Kiraly volt, JPTE KTK, azon kivul, hogy qrva yo buli volt, mindig egyertelmu volt, hogy melyik a jo ut, hogy mit kell teljesiteni a kivant eredmenyhez. Most nem egyertelmu semmi, komolyan donteni kell, nagyobb lehetosegek, nagyobbat is lehet szopni, de ezzel jar az elet.
En nem halasztgattam a dolgot, mert nem szeretek megfutamodni a kihivasok elol.
Mindenesetre nagy gaz lett volna kihagyni.
