Először ébren voltam mivel próbáltam elaludni csukva volt a szemem ugyan de nem aludtam.Másodszorra meg ha jól emlékszem aludtam de erre ébredtem fel vagy max félálomban voltam.Sokszor nehéz megkülönböztetni mikor éber az ember és mikor álmodja hogy éber.Nálam több összetevő is kiválthatja, ahogy olvastam más oldalon is pl alacsony vérnyomásom, rendszertelen alvás,rendszertelen étkezés de a migrénhez is köze van.Ami az utóbbi egy hónapban egyre gyakoribb és vele együtt egyre gyakrabbak az ilyen "élmények" voltam 24 órás vérnyomásmérésen éjjel 80-90 volt ami tényleg alacsony kicsit,de nálam ingadozó eléggé.Délelőtt volt kb normális délután magas 140-160, éjjel meg 80-100 között.Még nem olvastam el amit linkeltél de belekezdtem.
Gondolkozok azon hogy elmegyek ilyen alvásklinikára mert több mint egy éve kínlódok, nehezen alszom el,gyakran felébredek + kevés órát alszom.Éjszakás héten kb napi 2-3 órákat aludtam délelőtt és úgy mentem éjszakára és ez 3 műszakban 5-6 napot jelentett,4 műszakba csak 4 éjszaka van.De akkor egész héten aludtam annyit mint más kb egy éjszaka alatt, 8-10 órát azalatt a 4-5 nap alatt.Erre jön még a depresszió, a gyógyszerek...stb alvásra már kb mindent kipróbáltam, frontin, xanax,akkor volt vmi direkt több műszakos munkára kitalált gyógyszer,még inni is próbáltam, 1-2 dl pálinka, vagy egy doboz sör hátha kiüt, egyik se vált be.A kventiax március óta van és veszít a hatékonyságából, már megint kezdődik hogy 2-3x felébredek az éjjel,és egyre fáradtabb vagyok,elalszom a buszon a kádban...stb
Őszintén sajnálom,mert tudom milyen.Régen nekem is volt egy időszakom,mikor ilyen "alvásparaliziseim" voltak.Nekem mondjuk nem tartott órákig,többnyire rögtön elalvás után,vagy ébredés körül.Egyébként nem tudom hogy ezt is olvastad e,de mikor ezt írtad hogy "mikor úgy érzem pl nem kapok levegőt fel akarok ébredni de nem tudok" ,erre van magyarázat az általam említett írásban:"Az ember alvásparalízis közben részben vagy egészen tudatossá válik, így a kétségbeesett,mozgásra irányuló kísérletek mellett megpróbál mélyebben levegőt is venni. A légzést segítő izmok viszont nem engedelmeskednek az akaratának, a mellkas továbbra is szinte mozdulatlan marad. Az alvó ennek következtében úgy érzi, mintha valami nyomná a mellkasát, a légutak összeszűkülése miatt lecsökkent a légáramlás pedig a fuldoklás, fojtogatás érzetét kelti. Ha ezeket az élményeket látási hallucinációk is kísérik, könnyen létrejöhet az ember mellkasán ülő, fojtogató gonosz teremtmény képzete."(Kulcsár Zsolt és Szentesi Lajos:Alvásparalizis,
A kérdésem az,hogy mikor azt írtad hogy "Rám mászott vmi és suttogott a sötétben,utána meg visszajött de csak a lépteit éreztem,másnap is előjött, mindkét alkalommal 2 van egymás után,másnap az ágyról akart lehúzni a lábaimnál fogva",akkor aludtál,tehát elalvás előtt vagy után voltál,esetleg csak félálomban,vagy teljesen éber voltál?
Most meg az egész éjszakám ilyen volt vmi rámmászott de próbáltam irányítani az álmomat ami néha sikerült de most nem percekig tartott csak hanem órákig és teljesen lefárasztott, mikor felkeltem az első 1-2 lépésnél majdnem fejre estem annyi erőm se volt, mondjuk azóta se jobb sokkal, jobban vagyok fáradt mintha ledolgoztam volna az éjszakát.Ami azért gáz mert ma kezdem pont az éjszakás műszakot.
Sejtettem hogy ez,olvastam már róla és pár havonta előjön legalább 1-2x de mostanában gyakoribb.Mint írtam lejjebb pár napja halucinációk voltam mikor csak helex sr-t vettem be alvásra.Rám mászott vmi és suttogott a sötétben,utána meg visszajött de csak a lépteit éreztem,másnap is előjött, mindkét alkalommal 2 van egymás után,másnap az ágyról akart lehúzni a lábaimnál fogva,de nagyon nem ijedtem már meg tudtam hogy ez csak képzelgés és próbáltam nyugodt maradni mivel csak 1-2 percig tart egy ilyen max.Mikor az orvosnak mondtam hasonlót kiröhögött hogy ilyen nincs hogy alszom de tudatomnál vagyok és fel akarok ébredni.Mert ez hülyeség vagy alszom vagy nem ennyit közölt kb.Van nálam sajnos olyan verzió mikor pl fájdalmat érzek közbe,erős fájdalmat és ezért próbálok egyszerűen felébredni mert tudatomnál vagyok,tudom hogy épp alszom és azért akarok felébredni hogy megszűnjön a fájdalom,pl mintha taposna a hasamon vki és tényleg érzek fájdalmat is,és erre rájön a pánik meg a félelem hogy nem tudom magam felkelteni,borzalmas az egész főleg hogy van hogy egyből szinte ahogy felébredtem visszazuhanok az alvásba és kezdődik elölről. Hiába tart pár percig az egész az a félelem és némely esetben erős fájdalom miatt már nem merek visszaaludni.És gyógyszer se kell hozzá nem az a kiváltója fordult elő úgyis mikor nem szedtem be. Ma pl úgy volt este 2 kventiax+helex sr de így is felébredtem 2-3x aztán reggel úgy döntöttem alszom még,szóval bevettem ezeket de ugye volt vagy 6-8 óra a 2 bevétel között.De nem tudtam visszaaludni így felkeltem olyan 8 körül délután 2-kor annyira fáradt voltam hogy elaludtam a kádban nem is egyszer majd felijedek meg oda-vissza 2 órát voltam benne mert elaludtam.Utána gondoltam elég fáradt vagyok még lefekszek ez volt délután 4 előtt ,és nem kellett sok idő és jött elő ez hogy mintha fent lennék de nem bírok mozdulni de ez se egyértelmű mert nem mindig tudom mikor vagyok magamnál és mikor nem.Mivel azt is álmodtam hogy az ágyamban vagyok és ébren,úgy próbáltam felébredni hogy leesek az ágyról de persze nem történt meg mert álom volt.Szóval néha nehéz eldönteni mikor valóság meg mikor nem.Ilyenkor általában segítségért kiáltok...stb de persze ez is csak fejben van.És ahogy észreveszem ezalatt az egy hónap alatt gyakoriak lettek ezek a jelenségek,vagy csak szimplán kellemetlen álmok a szülőkről,főleg apám elől menekülök már évek óta van hogy vele álmodok és menekülök előle de ez szimpla rémálom nem taglóz le,de ez mikor úgy érzem pl nem kapok levegőt fel akarok ébredni de nem tudok csak x idő elteltével ez borzalmas főleg hogy ha előjön akkor nem 1 alkalom hanem minimum 2-3 is van egymás után.
"mintha fent lettem volna nyitva a szemem de meg vagyok bénulva nem tudok mozogni.." Ez teljesen ráillik amit tegnap olvastam az alvás paralizisről:"Az alvásparalízis során egyszerre van jelen az öntudat és a REM alvásra jellemző körülmények: az alvó szeme nyitva, érzékeli és felfogja a külvilágot, a teste viszont továbbra is bénult. Mindez azt jelenti, hogy az agyat már elérik a külvilág ingerei (látjuk a szobát magunk körül, halljuk a környező hangokat), miközben az aktiváció‐szintézis elméletben vázolt belső ingerek továbbra is felváltva ingerlik a látó‐, halló‐ és mozgásközpontokat."(Kulcsár Zsolt és Szentesi Lajos:Alvásparalizis,
Ez meddig lesz így ? :( nem lesz jó vége.Fáradt vagyok lefeküdtem délután gondoltam alszom egy jót mert kellene,erre megint vmi pánikroham szerű szar jön rám,mintha fent lettem volna nyitva a szemem de meg vagyok bénulva nem tudok mozogni..stb így meg vissza nem merek aludni, de ez így nagyon szar.Napok óta érzem hogy teljesen fáradt vagyok,elalszom a buszon,a kádban is lefeküdtem erre meg ez jön rám,ilyenkor meg felmegy a vérnyomásom meg nem merek visszaaludni se holott már nagyon kéne.Az éjszakát se alszom át 2-3x fentvagyok meg reggel 6 után már vissza se alszom. :(
Hát ez úgy volt-egyik ismerősöm régebben alkohol elvonón volt,és első naptól kezdve kapta a Coaxilt. És azt mondta,hogy jó hangulatot csinál 3x1 szem. Ez adta a tippet.
Nekem nem lett olyan eufórikus jó hangulatom tőle,az lett amit írtam. De azért jó 1-szemmel.
Én kértem a pszichiátertől,aztán 1-hónap múlva mentem vissza a rexetin javaslatért is. Rexetin 20 mg fele reggel, fele délben. Reggel 1-szem Coaxil és este 1-szem 0.5 mg Xanax.
Orvos mondta,ő a receptre a Coaxil-nál 3x1 szemet ír-ez a terápiás adag,én szedjek,amennyit jónak látok.
A terápiás adagnál kevesebbet nem írhat rá,mert a gyógyszerészek mit szólnak-milyen orvos ez.-Ezt mondta.
Semmit nem szólt adott 1-évre kiegészítő javaslatot rexetinre.
Értem -csak ne lennék magányos az bánt a legjobban,és rendre csak leráznak,kihasználnak..stb.Értem csak ne lennék magányos az bánt a legjobban,és rendre csak leráznak,kihasználnak..stb
Hát gondolkozz az ő fejükkel. Aki magányos,ezt mutatja,és beszéli.azt ki is használják a hölgyek jó része.
Valami társkeresőn pl:-origo randi-próbálkozz. Kell egyfajta mentalitás,kinézetben, öltözködésben,viselkedésben,erről már látszik,hogy nem fogják tudni kihasználni.
Sajnos amig a gyomor bél?! gondjaimat nem tudom megoldani addig hiába. Mivel az is beteg. Van egy refluxot ,sok savam, hasnyálmirigy elégtelen működés, fruktóz intolerancia , emellett állandó gyomorpanaszok. Ha nem lennének a fájdalmaim nem lennék depi szerintem. Ezt antidepresszánsal nem lehet gyógyitani, felesleges még egy fekália mikor az alapvető problémám a bélrendszerben van.
Enyhe bipoláris vagyok, ahogy lentebb írtam, amióta az eszemet tudom. De csak az utóbbi két és fél évben kezdtem pszichiáterhez járni, és gyógyszert szedni. Legalább 6-7 különböző gyógyszert próbáltunk ki, mire ez a mostani bevált. Ezt csak azért írom, hogy ne add fel! Ha nem jó ez a kettő, amit eddig kaptál, akkor próbálj ki másokat is. Előbb-utóbb biztosan lesz olyan, ami beválik Neked.
(nálunk is családi hagyomány, egyik ágról a depresszió, a másik ágról a szorongás és a bipoláris hajlam)
Ügyesen csináltad, Bandolesa, hogy levitted a Coaxil adagját, és örülök annak, hogy ez így, a Rexetinnel együtt bevált Neked. Szerintem sok esetben a betegek jobban el tudják dönteni, hogy mennyit szedjenek bizonyos gyógyszerekből, mert ők érzik.
Convulex retardot szedek, az is egészen jó szorongásra. És persze kevésbé pörgök fel, kevésbé hullámzik a hangulatom, ami nagyon nagy szó, mert amióta az eszemet tudom, az mindig megvolt.
És az orvosod mit szólt, hogy visszavetted a Rexetint is a Coaxil mellé?
A lelki dolgok amiket nehezen viselek a fizikai dolgok nem jelentenek nálam akkora problémát,fáradt vagyok az igaz de hozzászoktam már ez megy már legalább egy éve 2-5 óra alvás,egyedül délutános műszakba esetleg 8. De elviselem nem tudok mást csinálni,enni kell számlát kell fizetni csak ne lennék magányos az bánt a legjobban,és rendre csak leráznak,kihasználnak..stb
Én is hajlamos vagyok a depresszióra 30 éves korom felett vettem észre családi hagyomány nálunk. Két alkalommal próbálkoztak nálam antidepresszánsal (két különböző) egyik sem sikerült ,olyan rossz tüneteket produkált nálam hogy azóta sem próbáltam. első napok ,semmi majd a 4-5-6 nap már nem tudtam aludni, reggel úgy keltem mint egy örült és rohantam ki a világból, nem tudtam figyelni sem tájékozódni totál mint egy nem normális. A munkahelyemről is hazazavartak.....
Igen, abban teljesen igazad van, hogy a nagyon sok alvás sem jó, főleg, ha még utána is álmosnak érzi magát az ember. Nekem egy mirtazapin hatóanyagú gyógyszerrel (a nevére már, sajnos, nem emlékszem, annyifélét szedtem már), és a Ketilept-tel volt hasonló tapasztalatom. Nem együtt szedtem őket, hanem teljesen külön. Úgy értem, hogy a mirtazapin nem volt jó nekem, ezért abbahagytam, és utána pár hónappal később kaptam a Ketileptet. De mindkettővel ugyanaz volt a helyzet, mint Nálad. Hiába aludtam meg a 8 órát, reggel alig bírtam felkelni, és még délelőtt is álmos voltam.
És ezzel a Coaxil-lel most jobb az alvásod? Hogyan érzed magad tőle?
Nálam az a probléma még hogy 4 műszak ami azt jelenti hogy 4 napot megyek egyet pihenek,és így a gyógyszert is össze-vissza tudom szedni van mikor reggel alszom este dolgozom. Gondolom az átállás se tesz olyan jót hogy 4 délelőttös után egy nap pihi aztán megyek 4 éjszakára.Ma konkrétan elaludtam a buszon odafele meg hazafele is délután kettőkor.Ami elég ritka, ha én már a buszon elalszom már délután is az a kimerültség jele.Reggel 4-kor kelek be se merem venni a rexetint+helex sr-t mert lehet altatna csak.Tegnap is már 3/4 8 fele lefeküdtem de minimum fél óra mire elalszom de megint kezdődik az hogy felébredek hajnali fél 1-kor meg 3 körül.Ezt a kevés órát se alszom végig 6-ra beérek melózni és még 8-9 óráig félkómás vagyok.
Sportolni szoktam a kerékpározás jön be sokszor megnyugtat,kikapcsol volt is társam hozzá 2-3x elmentünk jó volt vele de most neki suli meg meló meg motorozik is ráadásul helyes csaj is volt.Van még kivel elmennem de ahhoz utaznom kéne és nem futja rá mindig,nem egészen egyedül élek van lakótárs de kb annyit ér mintha egyedül lennék.És most még nehezebb helyzet állt elő van 2 nagyon jó barátom imádom őket,mind a kettő csaj az egyik inkább azzal segít hogy pozitívat hozza ki belőlem a másik inkább lelkileg van ott.Aki lelkileg segít maga is problémás néha sokat veszekszik..stb de szeretem is mert lehet rá számítani meg próbál segíteni.Na most ő költözne ,munkahelyet vált,és szeretné ha mennék mert akkor tudna rám figyelni meg azért ha olyan van én is tudok figyelni rá.Viszont kapcsolata van amit nem bírok nézni ha együtt vannak szóval ezen a téren meg fájdalmat okoz,és elveszítem vagy legalábbis nagyon ritkán találkoznák a másikkal aki pozitív energiával tölt el.Viszont ő meg nem annyira törődő a hozáállása végett nem enged senkit közel,segít a maga módján de elég korlátolt határok között,de amúgy is engem inspirál jó kedvem van vele,és most így rohadtul nehéz dönteni a kettő között.
Előzőleg írtál arról,hogy egyedül élsz,és bár próbálsz kapcsolatokat ki építeni,nem igazán sikerül közös programokat összehozni.Talán próbálkozhatnál máshol is.Esetleg egy sport klub?Lehet az akár egy kondi terem,vagy közös futás valakivel,vagy valami hasonló.Hosszú éveket töltöttem el kondi termekben,és jó barátságok alakultak ki.Sokat találkoztunk az edzéseken kívül is,és sok közös programokban vettünk részt.(Egyébként engem maga a sport egy hosszabb depressziós időszakomból húzott ki.)
Lehet hogy valami olyat kellene keresned,amit eddig még nem csináltál.Ami örömet ad,és amit szívesen csinálsz.Ami motiválna,és ami célt adna.Persze nem muszáj hogy sport legyen,lehet valami más is.A lényeg hogy lehetőleg ne egyedül csináld,hanem közösségben,csapatban.De ha már ketten vagytok,az is jó :)
És mindenképpen kellene egy szakember is,amit tudom hogy nehezebb találni mint jó barátokat :)
Az a jó, ha Téged a kettő kombinációja altat. És mennyire pihentető az alvásod?
Mindenkire máshogy hatnak ugyanazok a gyógyszerek, ezért volna szerencsés megtalálni azt, amelyik beválik. Úgy vélem, ebből a szempontól a depresszió éppen olyan, mint, mondjuk a torokfájás vagy fülfájás. Látszatra ugyanazok a tünetek, de mégis más és más okozza azt mindenkinél. Ezért kell megkeresni a megfelelő gyógyszert. Aztán ha valakit "felhoz" a gyógyszer egy elégséges szintre, akkor elkezdhet egy pszichoterápiát, amelyben a különböző lelki háttért is rendezni lehet.
Nagyon szépen köszönöm hogy mindezt leírtad,és őszintén sajnálom a történteket.Nagyon elszomorít mikor egy védtelen és kiszolgáltatott ember bántalmaznak,ráadásul ha egy gyermek vagy fiatal az áldozat,az egyenesen dühít.Ide tartozik a "lelki terror" is,amit átéltél.Vissza olvastam előző hozzászólásaidat,és szeretnék segíteni.Továbbra is azt mondom,hogy szükségesek ugyan a gyógyszerek a jelenlegi állapotodra,de hosszútávon valami vagy valaki más is kellene,aki segítene rendbe hozni az életedben mindazokat a hiányokat,amiben szenvedsz. Te egy értékes ember vagy,és nem kellene hogy tovább szenvedj sem a múltadtól,sem a jelenedtől.
Sajnos, a depresszió és/vagy szorongás elég erős alvászavarokat tud okozni. Depressziósoknál azok szoktak az első kérdések lenni, hogy mennyit alszik, mennyire pihentető az alvása, mennyire könnyen alszik el, megébred-e kora hajnalban, vissza tud-e aludni, stb.
Ezért kérdeztem az előbb, hogy a Rexetinen kívül próbáltál-e más antidepresszánst vagy szoronságcsökkentőt?
Xanax, frontin nálam semmit nem ér,legalábbis pihenés szempontjából. frontin először 25 mg majd 50 de nem segített,xanax dettó.Szedtem régebben ezt a helex sr-t is de nem sokáig.Nekem már az is nagy segítség lenne ha ki tudnám magam aludni rendesen, az egy dolog hogy elalszom de a minősége se mindegy, ha nem "pihentető" akkor tök mindegy hogy 5 vagy 8 órát alszom :(
Hát az a baj hogy ez nálam több évtizedes múltra tekint vissza jóformán gyermekkorom óta tart, suliba "lelki terror" otthon meg kb ugyanaz és később is annyit tudtam tenni hogy otthon fejhallgató +PC abba menekültem.Gondolom nem véletlen hogy mostanában egyre gyakrabban álmodok a szülökről de mindkettőt negatívként élem meg.Apám elől "menekülök" legalábbis az álmokban de ez évek óta,de most gyakoribb, gondolom vmekyik gyógyszer kezdi felhozni a felgyülemlett dolgokat, érzéseket.Nagyon sok bennem a harag a gyűlölet sajnos ami el van fojtva,de rengeteg szeretet is felgyűlt csak nem irántuk nem tudom kin "kiélni" magam,néha annyira elér a szeretethiány is hogy órákig nem nyugszom meg.De majd csak jobb lesz, ki kéne zárnom a negatív dolgokat, kerülni de elég nehéz :(
Sajnos jól látod,hogy az évek alatt eltemetett negatív dolgok felgyülemlenek,és testi,fizikai tüneteket produkálhatnak.Valóban ki kellene "adni" magadból mint szintén írod,mert csak tovább nő,és fertőz belülről.A már meglévő tüneteket biztos lehet kezelni gyógyszerekkel,de mint többször írtam,a legkiválóbb gyógyszer sem fogja megváltoztatni az életkörülményeket.Meg persze a rendezetlen dolgokat.A már meglévő testi tünetek gyógyszeres kezelése mellett mindenképpen foglalkoznod kellene a kiváltó okokkal is.
Ha kevésnek bizonyul a Kventiax, akkor lehet, hogy emelni kellene. Persze, csak akkor, ha az orvos is ezt tanácsolja.
A Helex SR nyújtott hatású benzodiazepin, ami attól tartok, nem vág fejbe, pontosan azért, mert nyújtott hatású. Meg kellene próbálkoznod Frontin-nal vagy sima Xanax-szal (mert ez utóbbinak is van SR változata). Ezek viszonylag gyorsan hatnak.
Ha a negatív dolgok megélésével problémáid vannak, akkor könnyen lehet, hogy a gyógyszerek nem megfelelőek.
Esetleg megpróbálkozhatsz pszichoterápiával is, de saját magamon tapasztaltam (enyhe bipoláris vagyok gyerekkorom óta), hogy ugyanazokat a dolgokat másként élem meg akkor, ha fel vagyok pörögve, mint amikor depressziós vagyok. Tehát mindenképpen "belül van a zűrzavar". Magyarán ha rátalálnátok a jó gyógyszerre, akkor az megadná az alapot ahhoz, hogy jobban érezd magad.
A Rexetinen kívül szedtél még egyéb más antidepresszánst vagy szorongáscsökkentőt?
Hát nekem inkább gyenge a kventiax 2 szemtől is nehezen alszom el 1 óra nálam a minimum, azért kaptam mellé helex sr-t de sokat nem javított a dolgon.Tényleg olyan kéne ami fejbevág, legalábbis az alvás részét illetően, a rexetin viszont használ,pár embernél már kiváltott olyan érzéseket ami eddig nem volt vagy csak felszínes volt.De még közel se az igazi.A negatív dolgok nem hatnak meg, legalábbis nem úgy ahogy kéne max ideges vagyok, bár azért ez egyfelől nem rossz bár ki tudja, az az igazság hogy évek óta csak eltemetem, és gondolom felgyülemlett, igazából azt se tudom hogy adjam ki.De így ha eltemetem hosszabb távon káros.Mikor nagyon fájt vmi lelkileg akkor is inkább fizikai tünetként jelentkezett, erős migrénes fejfájás.. Stb és egy ideig bírtam de utána szó szerint elmenekültem "otthonról" mert úgy éreztem megbolondulok, nem csak a fájdalomtól hanem a helyzettől is.