Ez most más.Ennyire nem szoktam fáradékony lenni,délután is ásítozok össze-vissza napközbe többször is ledőlök mert úgy érzem kell.Eddig ez nem volt.Persze néha elfárad az ember de mindegy mennyit alszom nem elég.
Igen, végül is menekülés valamiféle transzállapotba a hétköznapi valóság sivárságából, reménytelenségéből, szeretetlenségéből. A transzállapotokkal nincs is semmi baj, mert fontosak és szorosan hozzátartoznak az élethez, de csak ha viszonylag kontrollált kereteket kapnak.
hangulatomon azért tud változtatni jobb kedvem van kicsit.Meg érdekes módon volt aki ki tudott váltani némi érzést.Leginkább szeretethiányt.Annyira talán nem vagyok elzárkózva,vagy pedig van ami könnyebben jön van ami mélyebben van,nem tudom.
Ilyen ritkán volt hál istennek.Meg én ha bejárok dolgozni akkor nem vagyok egyedül,a magány engem kikészít.Még dolgozom legalább van társaságom,emberek akikkel úgy jóba vagyok.Csak mikor ilyen van akkor szeretek egyedül lenni és aludni.Nagyobb veszekedések..stb után.Meg kénytelen vagyok melózni,magamra vagyok utalva.Csak lakótárs van,magamat tartom el,szóval ha akarok ha nem menni kell.
Én az alvásba menekültem ha olyan nagyobb baj volt.Volt rá példa hogy 2 napig nem csináltam mást mint gyógyszer alvás,ha felébredtem esetleg elmentem WC-re aztán megint gyógyszer megint alvás. Egyszerűen éberen nem tudtam feldolgozni dolgokat,meg ha ilyen van rosszul is vagyok fejfájás, hányinger,gyomorideg..stb csak alvással tudtam elviselni.
Nekem a biciklizés segít.Sokszor egyszerűen csak megyek a vakvilágba.Jó mert egyszerűen ki tud kapcsolni néha akkor nem gondolkodok semmin,legalábbis valamikor sikerül.Megnyugtat kitekerem a stresszt vagy fájdalmat,nem mindig használ de jól esik.
Azért a "250 kmes futási őrület" nem biztos hogy a depresszió fő tünetei között szerepel :)
Egyébként megkérdezhetem hogy aki komolyan küzd a depresszióval,az miként áll a sporthoz?Sportol valamit,vagy próbált komolyabban bele fogni valamelyik sportágba?
Teperint írt fel de attól rosszul lettem,nem volt vészes.A kezem rángatózott úgy az első éjszaka, meg egyszerűen nem voltam túl jól.De még másnap se, nagyon levitte a vérnyomásom a pulzusom meg magas volt.Így egyszerűen nem tudtam dolgozni.3 napig próbáltam hátha megszokja a szervezetem de nem szűnt meg a vérnyomásprobléma.A kézrángatózás ugyan abbamaradt.Mikor visszamentem azt mondta ez az egy gyógyszer van amit adhat,ha nem jó menjek vissza a pshihiátriára.Utána kaptam ezt a rexetint a kventiax mellé.Napi 1 szem,kventiax meg 2 alvás előtt.
Amúgy mennyi idő mire hat a Rexetint? Csak mert pár napja szedem csak de vhogy kezdem érezni a hatását.De kicsit korainak tartom vagy más oka volt.Nem tudom.Egy munkatársam mondott fel sokat nem beszéltem vele de kedveltem azért de eléggé felzaklatott a dolog, ami nekem kicsit furcsa,mert tavaly mikor a legjobb barátom mondott fel az se zaklatott fel ennyire.Szóval nem igazán értem a dolgot hogy miért.
A sok alvás a depresszió fő tünete. Nem találsz semmi örömöt az ébrenlétben, ezért az álomvilágodba menekülsz inkább. Meg kell találni azokat a dolgokat, amik örömet okoznak, ezekért van értelme élni. Különben az élet csak vegetáció.
Szia ! A neurológusnak elég sok vizsgálat áll rendelkezésére protokolként. Gondolom hogy a te esetedben nem látta szükségesnek hogy bevesse az arzenált.. A tüneteidből itélve nyilvánvaló,hogy menthalisan padlón vagy.. Milyen gyógyszert kaptál a neurológustól ?
Hát igazából konkrét vizsgálat nem volt.Neurológus mondta,kérdezte az életkörülményeket..stb meg a váll/nyakizmaimat nézte.Gondolom a tünetek alapján állapította meg. Az alvási ciklus zavara,az állandósult fejfájás,stressz...stb de örültem volna neki ha csinál egyéb kézzel fogható vizsgálatot is. De én is érzem magamon,állandóan fáradt vagyok mindegy mennyit alszom.
Mondjuk ha már munka egyre kevésbé megy.Őszintén szólva egész nap csak aludnék, annyira nem akarok menni.Se melózni se máshova nagyon.Sajnos nálam úgy működik ha "bántanak"úgy védekezek hogy inkább alszok addig se fáj lelkileg.Más piához nyúl..stb de pár hónapja sikerült túlzásba vinni, egy nagyobb veszekedés után,egyszerűen rosszul voltam,aludni akartam mindenáron. Olyannyira hogy kapásból 2 szem frontin,de nem tudtam így se aludni úgyhogy kb 1 óra múlva még kettő.Na az kiütött, bár félálomba éreztem hogy kicsit sok lett.Legalábbis úgy éreztem hogy lelassult a szívem is.Nem lett ugyan semmi bajom,csak a körülöttem lévők" szenvedték" meg azt hitték túladagoltam magam :(
Az a baj nálam ha vki nagyon megbánt az az 1-2 ember képes rá.Akkor fizikailag vagyok olyan szinten rosszul hogy nem is bírok ébren maradni annyira fáj a fejem, majdnem migrénes fejfájás ér el :( bár az is volt már 2x legalább aztán itt vagyok 32 évesen, tönkremenve lelkileg,idegileg fizikailag ;(
Mindenkire máshogy hatnak az antidepresszánsok.Az lenne a legjobb ha nem lenne rájuk szükség.Hál istennek én még tudok dolgozni mellette, viszont eléggé ügyetlen vagyok már,azért is kell nekiállnom szedni.Sajnos muszáj lesz.Rohanó világban élünk anélkül is sok a stressz hogy bántanánk egymást.Nálam is összejött minden,munka, magánélet,család,anyagiak minden oldalról csak a rossz.Ezért tartok itt én is :(
Ehhez mit szóltok,ha valaki beteg Angliában jár táppénz vagy csak egy idő-bizonyos munkaviszony után?
Érdekes tegnapi eset az antidepresszáns és a munkavállalásról:
Bajba került egy London mellett élő magyar férfi. Kitették az albérletéből, munkája sincs. Most egy motelben él, de két nap múlva onnan is mennie kell, még nem tudja, hová. A férfi azután ment ki Nagy-Britanniába, hogy elveszítette súlyosan beteg szüleit. Nem tudta feldolgozni halálukat, antidepresszánst kell szednie. Emiatt viszont sokkal lassabban dolgozott, mint a többiek, ezért rúgták ki a munkahelyéről.
Ezeket pl még én csináltam pár évvel ezelőtt.Ma már nem igazán menne semmi ötlet,kreativítás de még késztetés se hogy "dolgozzak" holott pár éve még órákig elvoltam egy-egy képpel.De még lefekvéskor is ötleteltem mit hogyan lehetne.Ehhez képest most nulla kreativításom van. :(
Sajnos ezek nálam is megvannak javarészt.Érzelmileg káosz de mellette a feledékenység ami sok problémát okoz,pl ha főzök elfelejtem utána elzárni a gázt,meg néha tényleg úgy érzem magam néha mint aki tehetetlen "buta" pedig nem voltam az.Sőt egész kreatív sok esetben de más is észreveszi és kapom érte az ívet hogy ne "szerencsétlenkedjek",vagy ügyetlenkedek :( és ezt elég nehéz elviselni mástól.Mivel az okát nem tudják,én meg nem fogom fűnek/fának elmondani.Kiesik egy csomó minden a kezemből pl melóhelyen ami korábban ugyanúgy nem volt.Remeg a kezem ha nem vagyok ideges akkor is ,de az még ennyira nem feltűnő.Csak már egyszerűen sokszor magamat utálom hogy hogy lehetek ilyen "szerencsétlen" mint aki tényleg nem tud józan paraszti ésszel gondolkodni.
Érdekességképpen ideteszem,az antidepresszáns gyógyszer szedése előtti,és 1 évvel utáni(jelenlegi) diagnózist,a belinkelteken kívül volt egy F3160 is a lapon régebben.