> Okfejtésed nem jogos. Az inch bizony a hüvelykkel azonos Lehet, hogy "elfogalmaztam", mivel nem a fenti konklúzió volt a célom. Hanem az, hogy nem bánom, ha az inch-et nem fordítjuk le, mivel ez csak növelné "homofóniát". Manapság már "nem korszerű" az a mértékegység, amely egyszerre több mennyiséget is jelenthet (angol, bécsi, királyi hüvelyk): ezt kerülhetjük el az idegen terminussal.
> Tartok tőle, hogy az inch sem mindenütt ugyanannyi Ez azon ritka angolszász mértékegységek közé tartozik, amely egyértelmű. Műveletlenségem miatt nem tudom most felidézni, melyik angol király testmérete alapján szabványosították.
> Avagy tíltsuk be a milliárdot? Azzal nincs gond, a billiót kellene betiltani :-))) Én nem is tudom, a szigeti angolok hogyan találják ki, éppen melyik számra gondolt a szerző (írásban még akcentus sincs)...
Bátorkodnék az élő tudás kifejezésre voksolni, bármennyire is nem szószerint jelenti ugyanazt (viszont már többször több helyen láttam-hallottam használni).
Igérem, amíg nem okoz emésztési problémát, addig kerülni fogom a meglátásaim bohóckodásba való csomagolását, mert úgy látom Ti ehhez túl komolyak vagytok. A farad, a kis kezdőbetűk és M Baudot kapcsán köszönöm a kiigazítást - különös tekintettel a legutóbbira, mert nálam bizony már alaposan beágyazódott helytelenül.
Maradfok továbbra is (6ározottan tartós) 10telettel:
Előhozakodnék egy angol kifejezéssel, amelyre, bár nagyon szeretnék, még nem sikerült igazán jó magyar megfelelőt találnom. Alaposan megszaporodott a tudásról szóló irodalom az utóbbi időben (ld. tudásalapú társadalom, tudásmenedzsment és társaik), az egyik kedvelt, igen gyakran használt kifejezése pedig a tacit knowledge. Ezt az emberek fejében lévő tudásra használják, vagyis arra, ami nehezen megragadható, nehéz írásba foglalni, ezáltal mások számára is elérhetővé tenni. Nos, erre a kifejezésre kellene egy magyar megfelelőt taláni. Magam a megfoghatatlan tudást használtam korábban, de ez igen idétlenül hangzik, másrészt nem is biztos, hogy teljesen fedi az eredeti tartalmat. Javaslatok?
Kedves LAczy!
Csak annyit, hogy a baude mértékegységet egy BAudot nevű emberről nevezték el.
Kedves LvT!
Okfejtésed nem jogos. Az inch bizony a hüvelykkel azonos. A nem metrikus mértékegységeknek vannak bizony változzataik, Nemcsak a mérfüldnek van több fajtája, hanem a tipográfiai pontnak is. A Wordben használatos pont az u.n. picapont, a pica 1/12-ed része, a hüvelyk 1/72-ed része, azaz . Az európai nyomdászatban ezzel szemben a Didot-pont. Tartok tőle, hogy az inch sem mindenütt ugyanannyi. A kavarodás meg amerikai vonatkozásban garantált, és szerintem nem őket kell mérvadónak tartani. Avagy tíltsuk be a milliárdot?
Miután többször is hozzászóltam, csak nem kerülhettemel, hogy utána nézzek annak, amiről írtam :-)). Teljesen igazad van, hogy a *candelát lekandelázod, minthogy "k"-val kell írni. Viszont a farad-ban a második "a" is röviden írandó. És mindegyikre igaz, hogy teljesen kiírva kis kezdőbetűvel írjuk: siemens, ohm.
A hüvelyk valóban megérne egy litániát: de volt nekem egy valódi colstokom, aminek az egyik oldalán centiméteres, a másik oldalán hüvelykes beosztás volt. Kezdő koromban csodálkoztam is, hogy az utóbbi felével lemérve, a kicserélendő fénycső hossza nem egész szám lesz (ui. annak méretrendszere az inch-en alapul). Nyomozásom kiderítette, hogy az én colstokom a világnak ezen felén hagyományos bécsi hüvelykben mér, ami 2,63 cm. Azóta úgy gondolom, hogy a legkorrektebb az inch mértékegységnevet használni, ha angol hüvelykről van szó: így legalább nem lesz olyan kavarodás, mint amilyenbe a mérföld szokott minket taszajtani.
Már a második mondat hejjjesírásával is arra akartam utalni, hogy csak töredékesen komoly, amit írok. Ezzel együtt is szerintem - aki nem értek hozzá, csak szeretem - használható irányelv lenne. Azaz én biza szemrebbenetlenül lekandeláznám azt a gyertyafénnyi egységet, de ragaszkodnék a Siemenshez és az Ohmhoz. A "sabál a' sabál", tehát tartsuk be, világos. (Azé' ha nem is misét de egy litániát +érne a Hüvelyk, nem? {Matyi után, ugye... ;-) })
> ellenben Mr Inch és Byte neveire nem Mléxem tanulmányaimból Éppen azért került bele a listámba a candela és az inch, hogy képviseltetve legyenek a nem személynévi eredetű mértékegységek is.
Egyébként a kérdést a helyesírási szabályzat a szabványügy keretébe utalja (AkH11 279.); így csak a történelmileg magyarizálódott mértékegységek esetén térünk el a nemzetközi írásmódtól, tekintet nélkül a mértékegységnevek konkrét etimológiájára.
Részint. Én is kötexem: Merthogy az általad említett mértékegységek neve egy felől herr Ohm, Siemens, Mr Faraday, M. Baude estébé neveiből származnak (noha a farád már igencsak magyarult alak { 10-9 farád = 1nF }), ellenben Mr Inch és Byte neveire nem Mléxem tanulmányaimból (... bár mintha valami Hüvelyk Matyi nevűről... :-) ).
> És az elefántnak mi a rövidítése? Csehek, szlovákok előnyben; mi ismerjük az elefánt rövidítését, íme: "@". (ejtendő: slon /szlon/, ami magyarul 'elefánt').
Nem vagyok róla meggyőződve, hogy byte-bájt különbségtétel feltétlenül szükséges, azonban, minthogy nyelvünben jelenleg még mind a két alak él, -- lehetséges. És ha lehetséges, akkor miéert ne?
Kis Ádám
Ez a dolog tulajdonképpen nem is azért marhaság, ami miatt az első pillanatban vélhető. Ugyanis a rövidített mértékegységekben valóban a kurrens b a "bit" (kilobit - kb, megabit - Mb), a verzál B a byte (kilobyte kB, megabyte - MB). Tehát az újságíró hallott valamit harangozni, de összekeverte a Lombár nagyharangját a debreceni öregtemploméval. Azt nem bírálom, hogy bájt formát ír, mert lehet, hogy csak a magánpasszióm, hogy mértékegység szerepben a byte alakot használom, szemben az egységnyi kódolt alakot jelentő bájttal. (Példák az értelmezéshez: a párhuzamos átvitel során az információ bájtonként továbbítódik; az egység kapacitása 200 megabájt, azaz 200 MB).
Kis Ádám
A Pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve... a GYIK=FAQ még hagyján, de most a GPL helyett ÁNYJ-ről olvastam... nem kéne a Linux-ot is lefordítani például Lacus -ra ?!
A mappa kontra könyvtár témához szeretnék hozzászólni. Tudom, már két hónapos csont ez, de csak nemrég kukkantottam ebbe a témába.
Igyekszem rövid lenni (netikettileg), de az idtávlat miatt talán kell egy kis összefoglalás. Október elején NevemTeve megjegyezte: a directory szerinte könyvtár; ha nem, akkor katalógus, de semmi esetre sem mappa. Válaszában Kis Ádám a könyvtárnál jobbnak tartotta a katalógust. NevemTeve aztán viccnek vélte, hogy a szóban forgó fogalmat a Win foldernek hívja, de a directory-library-folder hármas lefordításában már a 2. szónál ellentmondásba ütközött. Kis Ádám helyesen rámutatott, hogy a folder az Apple elnevezése. Azt is mondta, hogy a folder nem azonos a könyvtárral. (Közbevetésem: ha könyvtáron directory-t és nem library-t értünk, akkor miért nem azonos? Merthogy szerintem az.) Innentl kezdve a vitátok kezdett elbonyolódni: UNIX, BS2000, struktúra, kategória, VTOC és még sok minden eljött, pedig szvsz a helyzet sokkal egyszer?bb. És tanulságosabb.
Köztudomású, hogy a PC-ken a vizuális világot az Apple valósította meg elször a Macintosh gépeken. E gondolkodásmódhoz szorosan hozzátartozik az, hogy az egyes fogalmakat nem a számítástechnikus, hanem a felhasználó szemszögébl igyekszünk megközelíteni. Vagyis ez az egyik mozzanata annak az általános törekvésnek, melyet "a számítógép van értem, nem pedig én érte" szlogen fejez ki.
A DOS directory elnevezése - ha jól tévedek - még abból az idbl származik, amikor még nem lehetett hierarchikusan egymásba ágyazni ket, s így e megnevezend bigyó tartalma egy lineáris jegyzék volt. Ezért, ha a fogalom jelentésének változását, nevezetesen kibvülését tekintjük, akkor nem kell sírnunk a directory-ért. Viszont a nyelv és a nyelvszokás makacsabb dolgok (gondoljunk pl. arra, hogy a talpfa már évtizedek óta nem fából van), úgyhogy ettl akár még maradhatott is volna az angol (és vele a magyar) elnevezés.
Hogy nem maradt, hogy az Apple nem használta, annak más oka van. Nevezetesen, hogy a **lényegét** nem fejezi ki a dolognak, s nem is képi fogantatású az elnevezés. A hierarchikus szervezés lényege, az elz változattal való összehasonlításban többlete ugyanis az, hogy egy ilyen izébe tehetünk konkrét anyagokat (állományokat), de pontosan ugyanúgy és velük mellérendelt viszonyban álló módon rakhatunk **további izéket** is, melyekre aztán rekurzív módon ugyanez a szöveg elmondható. Világos, hogy erre nagyon rossz a linearitásra utaló directory szó. Ezután lehetett volna "hierarchically nested directory structure" vagy valami hasonló, de ehelyett folder (=mappa, dosszié) lett, így egy kicsit egyszer?bb. Hogy miért folder? Mert a titkárn (és nem a szoftveres!) megtapasztalta valóságban a qtya közönséges mappa vagy - idegen eredetét jobban magán visel elnevezéssel - dosszié az, amelyet pontosan ilyen célra és módon használunk. Ki nem cipelt még az aktatáskájában (ez a fmappa, magyarul vinyó) néhány cetli mellett egy vagy több degeszre tömött papírdossziét, mely(ek)ben ilyen-olyan iratok és **további dossziék** voltak (többnyire nejlonból, hogy vékonyak legyenek, és így több is elférjen bellük)? Mely vékonyka dossziék némelyikében esetleg további al-dossziék lapultak stb., az egész anyag logikai szervezdését fizikailag is megvalósítandó. Azaz: vigyáztunk, hogy ne keveredjenek össze a papírok.
A folder tehát rövid, szemléletes, a mindennapok világából jöv, nem pedig technokrata szemlélettel megalkotott hasonlat. A Mac-en (s aztán a Win-ben is) az ikonja egy mappa, a fels részén az ábécés regiszterrel (ha valaki nem ismerné föl e kis fület). A Word, Excel stb. ikonsorában a megnyitást szimbolizáló ikonka egy félig nyitott mappa: szíves továbbfeldolgozás céljából éppen kiveszünk belle egy aktát.
Más: a library jó könyvtárnak, ott az egyes elemek mellérendelt viszonyban állnak egymással.
Köszönöm figyelmeteket, s mindenkinek boldog ünnepeket kívánok.