Szerintem egyáltalán nem szörnyű, tény viszont, hogy furcsa, szokatlan. Ez önmagában azonban nem baj vagy hiba. A kocsivissza billentyűvel az a baj, hogy PC-n az Enter billentyű egy kocsivissza és egy újsor karaktert küld el a fájlba, illetőleg állományba. Nekem az ilyen magyarítási kísérletek határozottan szimpatikusak, noha nem tartom magam puristának. A nyelv majd eldönti, hogy szüksége van-e rá, vagy sem.
Nem böngésztem ugyan szóról-szóra végig a topic-ot (jaj, bocs, témát akartam mondani), de alig hiszem, hogy az alant következoket lehetne überelni:
E szószülemények - a Dunaújvárosi Foiskolán még mindig aktív állományban lévo - Fercsik János tanár úr tollából származnak.
Nos, a tanárúr szerint a képernyon villogó vonalka (hahh, DOS-os idok) neve: KOCSIJEL. (Megjegyzése: a magyartalan körzör kifejezést lehetoleg kerüljük...)
Ennek megfeleloen az Enter: KOCSIVISSZA, esetleg RETURN (ejtsd: ritörn)
Az egérrel történo klikkelés: TÜZELÉS.
Ha pedig meguntuk a kocsikra való tüzelést, és ki szeretnénk lépni, akkor megnyomjuk a ...
Frászt az Esc-et, a MENEKÜLOBILLENTYUT!
Na, ugyanazon főiskola a shell scripteket tanítja: "Az egyszerűbb scripteket forgatókönyvnek, a bonyolultabbakat programnak fogjuk nevezni". Szegény diák esetleg a való életben is elkezd forgatókönyvről beszélni azután a kollégái haláláig ezzel fogják heccelni.
Sajnos az USB-hez nem értek, belenéztem egy másik forrásba (CWI Számítástechinka 1998/49; Mindentudó USB), ott (valószínűleg) ugyanezt host-vezérlőnek nevezik. Nem tudom, csak valószínűsítem, hogy itt a hostban(=számítógépben) lévő USB vezérlő áramkörről van szó.
Most kaptam egy új gépet, ebben már univerzális gazdavezérlő is van ! Mostmár kezdem azt hinni, hogy a Parlamentben is a Kisgazdapárt az valamiféle számítógépes frakció...
Szerintem a fordítás kulcskérdése, hogy a fordító tudja miről van szó. Ha én abban a hitben élek, hogy ami Win 3.1 -ben 'Create new directory' volt az nem ugyanaz mint ami a a Win95 -ben a 'Create new folder', akkor természetesen az általam fordított könyv olvasói is átveszik ezt a félreértést.
Katalógusnak azért ne nevezzük a könyvtárat, mert van olyan fogalom hogy catalog és a z mást jelent. Menjünk vissza az IBM OS -hez: Minden lemeznek van tartalomjegyzéke (VTOC) amely tartalmazza a lemezen lévő file-ok nevét, elhelyezkedését, attribútumait. Ezért ha te tudod a file nevét, és azt hogy melyik lemezen van, akkor hozzáférsz a file-hoz. Igen, de a mi a teendő akkor, ha nem tudod a lemez nevét, például azért, mert az üzemeltetés időről időre átszervezi a file-okat ? Ilyenkor segít a katalógus: az ebben szereplő, tehát katalógizált file-okat a lemez megadása nélkül is elérhetjük. Ebben a rendszerben nem minden file-nak kell katalogizáltnak lennie, máshol (pl Siemens BS2000 igen). Naszóval a katalógus más mint a könyvtár :-)
Más: egy UNIX-os könyvben azért fordították a directory-t jegyzéknek, mert "a könyvtár fogalmát már sokan ismerik"...na erre varjál gombot
Kedves NevedTeve!
Kialakult terminológia esetén kár spekulálni. A folder helyet jelent, a directory struktúrát. Az más kérdés, hogy a directory a magyarba - annak idején indokoltan - könyvtárnak jött át, ami kategóriáját tekintve ugyancsak hely. Ezért talán logikusabb a katalógus elnevezés, amelyen a könyvtár tartalmának a jegyzékét érthetjük.
Emellett szeretnélek óvni a voluntarizmustól ezen a területen: ahhoz, hogy valaki treminológiát alkothasson, széles körű publicitás szükséges. Enegem esetleg meggyőzhetsz, hogy úgy jó, ahogy te mondod, de tudod, a karaván... (ki ne tudná, ha nem te? :)))) )
Kis Ádám
Valóban, a library UNIX-ban programkönyvtárat jelent, erről írtam korábban, hogy sajnálatos névütközés (directory=könyvtár,library=könyvtár). Kb hasonló a text editor és a linkage editor esete, mindkettő szerkesztő program, csak mást szerkeszt ...
Ja igaz, az én számítógépem zenélni is tud, tehát számoló- és zenélőgép a helyes neve :-)
[Egyébként a tanár bácsinak elárulhatjuk, hogy a számítás jelenthet a számoláshoz hasonló, de annál igényesebb/bonyolultabb tevékenységet is, ilyen értlemben számítógép is létezhet :-q]
NevemTeve! Az általad említett library mint szakszó UNIX alatt is létezik, és tkp. ugyanerről van szó. Mint ahogy mondják is szépen: könyvtári függvények. De valóban, jó példa.
A könyvtárról és ami benne van: egyetemi elsős koromban talán a legelső előadáson mesélte el egy tanár bácsi a saját terminológiáját:
Mi az, hogy számítógép? Mire számít? Csak számolni tud. Tehát: számológép.
Ha DOS-ról beszélünk (megjegyzem, az érdekes, hogy csak akkor), akkor a könyvtár elemeinek neve könyv.
1. A lemezen állományokat és könyvtárakat (files and directories) hoz létre az _operációs_rendszer_. Természetesen nevehetjük a könyvtárat foldernek, vagy bárminek, attól az még ugyanaz marad.
2. A másik eset az, amikor egy _programnak_ van egy saját formátuma, amellyel egy file-ban több adatot tartalmaz, például a levelezőprogram a leveleket, a böngésző a könyvjelzőket folderekbe rendezi, sőt még al-folderek is létrehozhatók. Erre javaslom a gyűjtő vagy dosszié vagy mappa elnevezéseket. (De például egy tömörítőprogram esetén a tömörítvény elnevezést használjuk).
Jut eszembe: Egyes operációs rendszerek (pl mainframe) nem ismerik a UNIX-szerű könyvtár intézményét, hanem a második eset szerint 'egy fileban több file' intézményét használják, például library néven.. Ekkor ezt könyvtárnak a benne lévő file-okat pedig tagoknak vagy könyvtári elemeknek nevezhetjük.
Kedves NevedTeve!
Ne hagyd magad megtéveszteni, és te se tedd mással.
A foldert a windows apple-éktől vette át.
És nem azonos a könyvtárral.
Például találkozhatsz azzal a mondattal, hogy a mappa valamelyik könyvtárban található. És ez nem tévedés, vagy hülyeség.
Kis Ádám
A homepage magyarul otthon-lap röviden ottlap vagy honlap. A kettő jelentése ugyanaz, de az ottlap erősen szúrja a fülemet :-).
Katalógus: ne tévesszen meg a vadállat nyájas vigyora: a Windows viccből foldernek
nevezi a directoryt, de attól az még könyvtár :-).
Szerintem kb a következő a normális fordítás:
directory könyvtár
library könyvtár (sajnálatos ütközés - na itt kéne egy jó szó)
folder gyüjtő vagy dosszié (ha nem directory-ról beszélünk)
folder könyvtár (ha directory-ról beszélünk)
Kedves nyelvelők!
Mindenkinek jogában áll a maga kiadványaibanolyan terminológiát használni, amilyent akar. Azonban a félig értés rossz rendező elv ezen a területen is.
Azon lehet vitatkozni, hogy ottlap, ittlap, de tartok tőle, hogy ez fogalmilag nem azonos a honlappal vagy a kezdőlappal (amelyek jogos fordításai a home pagenak). Lehet ugyan, hogy tévedek, mert az ottlap értelmezése nem egészen világos a számomra, ami viszont vagy rám, vagy az adott szóra nézve lényegi kritika.
A webpage-weblap vita pusztán az angolos-magyaros szóhasználat vitája. A honlap-weblap egybemosása azonban már az értetlenség jele.
Mint ahogy a mappa emlegetése a könyvtár kapcsán. Ezt általában mindenki azonos fogalomnak tartja, pedig nem az. Kétségtelen azonban, hogy a különbsdégtétel szempontjából a katalógus jobb lenne a könyvtánál.
Kis Ádám
A homepage magyarításaként évekig harcolt az ottlap és a honlap. Ez utóbbi használata sokkal gyakoribb, nyelvtanilag helyesebbnek tűnik -- de a cikk íróját nem szabad megfeddni, ha az alternatívaként továbbélő szót veszi elő...
En balga, azt hittem, hogy a directory = könyvtár már valmennyire szabvánnyá vált, erre kezembe kerül egy főiskola feladatlapja, az első feladat: hozzon létre egy új katalógust. Ez vajon miért jobb ? (Tudom, örüljek, hogy nem mappa)
Szerencsére mára eljutottunk oda, hogy az egyszerű népességet nem akarjuk _programozásra_ (pláne BASIC) tanítani, nekik elég ha _használni_ tudják a számítástechnika csodálatos vívmányait (vagy mit :-), aki viszont _programozó_ akar lenni, az jobban örül annak, ha nem egy csak önmagával kompatibilis csodanyelvet tanítanak meg neki, inkább hajlandó 30-40 angol szót megtanulni...
Egyébként erős a gyanúm, hogy pl a BASIC nyelvű program angolul is elég értelmetlen, úgyhogy tulajdonképpen mi járunk jól: nem a saját anyanyelvünket törjük kerékbe :-)
Sziasztok!
A kedvenc CDm kedvenc installja igy nevezni neven a folyamatot:
"Europa 98 Beallitas elokesziti az Aktivalo Pajzs Bolcsesseg-t, InstallShield(R) Wizard, amely iranyitani fogja Ont a beallitas hatra levo folyamataban."
Szep magyar nyelv, de lirai:))))
(ps.: Akt.pajzs: Active Shield Wizard)
ps2: screenshotot maganban kuldok.
A franciák a számítógépet is szervezpgépnek (ordinateur), és a bájtot is nyolcasnak (octet) hívja (utóbbi az angolban is használatos)
A 2000-ben nem a 3. ezred/21. század a lényeg, hanem az, hogy az első (két) számjegy megváltozik. Ez okozza egyébként az ún. Y2K problémát is, nem pedig 2001. Egyébként még mindig jobb, mint a win95, amit, ha jól tudom, '95 októberében adtak ki. Na bumm.
A franciák a wizardot assistent-nak (kiejtve aszisztan), azaz segítőnek, asszisztensnek nevezik a vakablakban is. Sajnos, egy, a világpiacon is jegyzett magyar szoftverfejlesztő cég ennek ellenére a wizzard, varázsló stb. fogalmat találta célszerűnek alkalmazni a programjában.
A Microsoft valóban a 8–10 éves gyerekek értelmi szintjén leledző közönséget célozza. Egy normális embernek, monjduk egy 12 éves kamasznak már feltűnne, hogy hogy milyen program lehet az, amelyet nem lehet varázslás nélkül működésre bírni?
A másik melléfogás szerintem a Windows–2000. A gyártó szerint, ugye, ez a jövő évezred szoftvere lenne; valójában a leköszönő évezred utolsó évét választották jelképül.
"...a régi szép időkben volt olyan is, aki a BASIC nyelv kulcsszavait akarta magyarosítani..."
Ez miért lett volna baj? Különösen, hogy a BASIC-megvalósítások általában tokenizálók (ezt hogy fordítod?), és ez automatikusan egy nyelvek közötti kompatibilitást adott volna: a magyarul megírt ALAPOS :-) program egy szorb vagy nepáli felhasználónál automatikusan szorbul vagy nepáliul jelent volna meg... A probléma inkább a szórendben és a magyar ragozós jellegéből fakadt volna.
Egyébként nem a Basicet kellett volna magyarítani, hanem jó programnyelvet választani a kezdők számára (pl. Pascal vagy Logo). A helyes programozás alapelve ugyanis nem az, hogy meg kell tanulni a gép fejével gondolkodni, hanem a gépnek kell megtanulni az ember helyett dolgozni.
Egyébként a fentihez hasonló szándék, törvényerőre emelve, vezetett akaratlanul a Borland cég megszületéséhez. A francia kormány nagyon korán felismerte a számítástechnika húzóágazat-jellegét, és még a nyolcvanas évek legelején bevezette az iskolákban számítástechnikai oktatást. Phil Kahnnak, aki egy vidéki középiskolában volt tanár, nem tetszett, hogy a Pascal helyett, amihez ő már akkor csinált egy nagyon gyors fordítóprogramot, az oktatási kormányzat egy BASIC-szerű, de franciásított programnyelvet tett kötelezővé; ennek a neve azóta eltűnt a történelem (és Ú.L:) emlékezetéből.
Phil Kahn felmondott, mindenét pénzzé tette, kirepült az USA-ba, és megalapította a Borland International céget. A Turbo-Pascal rendszert forradalmi módon, postai utánvéttel kezdte terjeszteni.
Pár év múlva a francia oktatási intézményekben már midnenütt Turbo-Pascal volt a standard programozási nyelv.