Valóban, a library UNIX-ban programkönyvtárat jelent, erről írtam korábban, hogy sajnálatos névütközés (directory=könyvtár,library=könyvtár). Kb hasonló a text editor és a linkage editor esete, mindkettő szerkesztő program, csak mást szerkeszt ...
Ja igaz, az én számítógépem zenélni is tud, tehát számoló- és zenélőgép a helyes neve :-)
[Egyébként a tanár bácsinak elárulhatjuk, hogy a számítás jelenthet a számoláshoz hasonló, de annál igényesebb/bonyolultabb tevékenységet is, ilyen értlemben számítógép is létezhet :-q]
NevemTeve! Az általad említett library mint szakszó UNIX alatt is létezik, és tkp. ugyanerről van szó. Mint ahogy mondják is szépen: könyvtári függvények. De valóban, jó példa.
A könyvtárról és ami benne van: egyetemi elsős koromban talán a legelső előadáson mesélte el egy tanár bácsi a saját terminológiáját:
Mi az, hogy számítógép? Mire számít? Csak számolni tud. Tehát: számológép.
Ha DOS-ról beszélünk (megjegyzem, az érdekes, hogy csak akkor), akkor a könyvtár elemeinek neve könyv.
1. A lemezen állományokat és könyvtárakat (files and directories) hoz létre az _operációs_rendszer_. Természetesen nevehetjük a könyvtárat foldernek, vagy bárminek, attól az még ugyanaz marad.
2. A másik eset az, amikor egy _programnak_ van egy saját formátuma, amellyel egy file-ban több adatot tartalmaz, például a levelezőprogram a leveleket, a böngésző a könyvjelzőket folderekbe rendezi, sőt még al-folderek is létrehozhatók. Erre javaslom a gyűjtő vagy dosszié vagy mappa elnevezéseket. (De például egy tömörítőprogram esetén a tömörítvény elnevezést használjuk).
Jut eszembe: Egyes operációs rendszerek (pl mainframe) nem ismerik a UNIX-szerű könyvtár intézményét, hanem a második eset szerint 'egy fileban több file' intézményét használják, például library néven.. Ekkor ezt könyvtárnak a benne lévő file-okat pedig tagoknak vagy könyvtári elemeknek nevezhetjük.
Kedves NevedTeve!
Ne hagyd magad megtéveszteni, és te se tedd mással.
A foldert a windows apple-éktől vette át.
És nem azonos a könyvtárral.
Például találkozhatsz azzal a mondattal, hogy a mappa valamelyik könyvtárban található. És ez nem tévedés, vagy hülyeség.
Kis Ádám
A homepage magyarul otthon-lap röviden ottlap vagy honlap. A kettő jelentése ugyanaz, de az ottlap erősen szúrja a fülemet :-).
Katalógus: ne tévesszen meg a vadállat nyájas vigyora: a Windows viccből foldernek
nevezi a directoryt, de attól az még könyvtár :-).
Szerintem kb a következő a normális fordítás:
directory könyvtár
library könyvtár (sajnálatos ütközés - na itt kéne egy jó szó)
folder gyüjtő vagy dosszié (ha nem directory-ról beszélünk)
folder könyvtár (ha directory-ról beszélünk)
Kedves nyelvelők!
Mindenkinek jogában áll a maga kiadványaibanolyan terminológiát használni, amilyent akar. Azonban a félig értés rossz rendező elv ezen a területen is.
Azon lehet vitatkozni, hogy ottlap, ittlap, de tartok tőle, hogy ez fogalmilag nem azonos a honlappal vagy a kezdőlappal (amelyek jogos fordításai a home pagenak). Lehet ugyan, hogy tévedek, mert az ottlap értelmezése nem egészen világos a számomra, ami viszont vagy rám, vagy az adott szóra nézve lényegi kritika.
A webpage-weblap vita pusztán az angolos-magyaros szóhasználat vitája. A honlap-weblap egybemosása azonban már az értetlenség jele.
Mint ahogy a mappa emlegetése a könyvtár kapcsán. Ezt általában mindenki azonos fogalomnak tartja, pedig nem az. Kétségtelen azonban, hogy a különbsdégtétel szempontjából a katalógus jobb lenne a könyvtánál.
Kis Ádám
A homepage magyarításaként évekig harcolt az ottlap és a honlap. Ez utóbbi használata sokkal gyakoribb, nyelvtanilag helyesebbnek tűnik -- de a cikk íróját nem szabad megfeddni, ha az alternatívaként továbbélő szót veszi elő...
En balga, azt hittem, hogy a directory = könyvtár már valmennyire szabvánnyá vált, erre kezembe kerül egy főiskola feladatlapja, az első feladat: hozzon létre egy új katalógust. Ez vajon miért jobb ? (Tudom, örüljek, hogy nem mappa)
Szerencsére mára eljutottunk oda, hogy az egyszerű népességet nem akarjuk _programozásra_ (pláne BASIC) tanítani, nekik elég ha _használni_ tudják a számítástechnika csodálatos vívmányait (vagy mit :-), aki viszont _programozó_ akar lenni, az jobban örül annak, ha nem egy csak önmagával kompatibilis csodanyelvet tanítanak meg neki, inkább hajlandó 30-40 angol szót megtanulni...
Egyébként erős a gyanúm, hogy pl a BASIC nyelvű program angolul is elég értelmetlen, úgyhogy tulajdonképpen mi járunk jól: nem a saját anyanyelvünket törjük kerékbe :-)
Sziasztok!
A kedvenc CDm kedvenc installja igy nevezni neven a folyamatot:
"Europa 98 Beallitas elokesziti az Aktivalo Pajzs Bolcsesseg-t, InstallShield(R) Wizard, amely iranyitani fogja Ont a beallitas hatra levo folyamataban."
Szep magyar nyelv, de lirai:))))
(ps.: Akt.pajzs: Active Shield Wizard)
ps2: screenshotot maganban kuldok.
A franciák a számítógépet is szervezpgépnek (ordinateur), és a bájtot is nyolcasnak (octet) hívja (utóbbi az angolban is használatos)
A 2000-ben nem a 3. ezred/21. század a lényeg, hanem az, hogy az első (két) számjegy megváltozik. Ez okozza egyébként az ún. Y2K problémát is, nem pedig 2001. Egyébként még mindig jobb, mint a win95, amit, ha jól tudom, '95 októberében adtak ki. Na bumm.
A franciák a wizardot assistent-nak (kiejtve aszisztan), azaz segítőnek, asszisztensnek nevezik a vakablakban is. Sajnos, egy, a világpiacon is jegyzett magyar szoftverfejlesztő cég ennek ellenére a wizzard, varázsló stb. fogalmat találta célszerűnek alkalmazni a programjában.
A Microsoft valóban a 8–10 éves gyerekek értelmi szintjén leledző közönséget célozza. Egy normális embernek, monjduk egy 12 éves kamasznak már feltűnne, hogy hogy milyen program lehet az, amelyet nem lehet varázslás nélkül működésre bírni?
A másik melléfogás szerintem a Windows–2000. A gyártó szerint, ugye, ez a jövő évezred szoftvere lenne; valójában a leköszönő évezred utolsó évét választották jelképül.
"...a régi szép időkben volt olyan is, aki a BASIC nyelv kulcsszavait akarta magyarosítani..."
Ez miért lett volna baj? Különösen, hogy a BASIC-megvalósítások általában tokenizálók (ezt hogy fordítod?), és ez automatikusan egy nyelvek közötti kompatibilitást adott volna: a magyarul megírt ALAPOS :-) program egy szorb vagy nepáli felhasználónál automatikusan szorbul vagy nepáliul jelent volna meg... A probléma inkább a szórendben és a magyar ragozós jellegéből fakadt volna.
Egyébként nem a Basicet kellett volna magyarítani, hanem jó programnyelvet választani a kezdők számára (pl. Pascal vagy Logo). A helyes programozás alapelve ugyanis nem az, hogy meg kell tanulni a gép fejével gondolkodni, hanem a gépnek kell megtanulni az ember helyett dolgozni.
Egyébként a fentihez hasonló szándék, törvényerőre emelve, vezetett akaratlanul a Borland cég megszületéséhez. A francia kormány nagyon korán felismerte a számítástechnika húzóágazat-jellegét, és még a nyolcvanas évek legelején bevezette az iskolákban számítástechnikai oktatást. Phil Kahnnak, aki egy vidéki középiskolában volt tanár, nem tetszett, hogy a Pascal helyett, amihez ő már akkor csinált egy nagyon gyors fordítóprogramot, az oktatási kormányzat egy BASIC-szerű, de franciásított programnyelvet tett kötelezővé; ennek a neve azóta eltűnt a történelem (és Ú.L:) emlékezetéből.
Phil Kahn felmondott, mindenét pénzzé tette, kirepült az USA-ba, és megalapította a Borland International céget. A Turbo-Pascal rendszert forradalmi módon, postai utánvéttel kezdte terjeszteni.
Pár év múlva a francia oktatási intézményekben már midnenütt Turbo-Pascal volt a standard programozási nyelv.
Most ötlött eszembe, hogy kedvenc barátunkat, a wizard-ot talán szerencsésebb lett automatának vagy segítőnek fordítani, hiszen nem az a legfontosabb cél hogy az amerikai felhasználótól elvárható minimális IQ-hoz alkalmazkodjunk. [Ajaj most megjelent a képernyőmön egy varázsló... mérgesen magyaráz valamit... kezdek megijedni...most felém fordítja a botját.... áááááÁÁÁÁ]
Kedves NevedTeve!
A csökkentett mód tudtommal az, amikor a Win kevesebb szolgáltatást nyújt, ugyanakkor kisebb helyen elfér. Ha így van, a csökkentett szó rendjén van.
Kis Ádám
Kezembe került egy tavalyi Számítástechnika, az egyik cikkben az ip-címek kiosztásáról esett szó. A szerző szerint minden felületnek ip-címet lehet adni. Az eredetiben interface-ről lehettett szó, ami valóban jelenthet csatlakozási felületet is, de itt egyszerűen hálózati csatlakozóról volt szó.
Más: Mi az a Csökkentett mód a Windows-ban ? Olyan, mint amilyen ben a fordító volt, amikor a Safe azaz biztonsági, biztonságos üzemmódot csökkentettnek fordította.
Az idegen szavak fordításával mindig is nagy bajunk volt. Miért? Mert nagyjából három nagy nyelvcsalád népei vesznek körül, náluk ha egyik lefordítja valamelyik szót, a legtöbb minden gond nélkül át tudja venni. Mi egy kicsit nehezebb helyzetben vagyunk, mert mindent magunk kell lefordítsunk. Különben ez örök probléma (mármint idegen szavak magyarosítása), de idővel a jó fordítások úgyis a felszínre kerülnek, és csak azokat fogjuk használni, a rosszak helyett pedig az eredetit fogjuk használni, esetleg kissé átalakítjuk, magyar nyelvünk törvényeit átveszik. Ez egy automatikus folyamat, így védekezik a nyelv. Jó példa erre az a töménytelen mennyiségű idegen eredetű szavunk, melyről csak a beavattottak tudják megálapítani - ha meg tudják -, hogy idegen.
Amúgy érdekesek a vélemények, kiváncsi vagyok a fejleményekre.
Ma találkoztam a következővel: visszahurkolt csatoló = loopback interface. Tökéletes fordítás, de nem biztos, hogy magamtól rájöttem volna a jelentésére :-)
Kedves NevedTeve!
Szerintem ez fordítási hiba. Ugyanis az írásjeleknek van nemzeti nyelvi karaktere, az idézőjelek ehhez tartoznak. A programozási nyelvekben nem szabad "nemzeti" idézőjeleket használni.
Kis Ádám
Tegnap este az 'olvasószobában' ücsörögve, Douglas Comer: Internetworking With TCP/IP című könyvét olvasva szállt meg az ihlet: A tálca nem azért tálca, mert lapos, hanem azért, mert pakolni lehet rá, és az asztalon van! Szóval még logikus is lehet. Mert méretezni is lehet ám, az egyetlen kikötés, hogy három fal érintse (no meg hogy téglalap legyen ;) )
Nem kifejezetten fordítási hiba, mindenesetre érdekes jelenség amikor a programlistában a nyitó idézőjelből alsó idézőjel lesz, sőt, ha az nincs akkor két vessző, valahogy így: echo ,,De jó"
(Linux hálózati adminisztrátorok kézikönyve - Kossuth kiadó)
Egyébként ugyanebben a könyvben a minta-fájlneveket is lefordították, pl wine=bor, ale=soer. Ez utóbbi egy kicsit már erős (eroes).