Most megy a DoQ csatornán A majomtól az emberig, ahol régészek a hiányzó láncszemet keresik, és folyton kőzetekről beszélnek, miközben csontokat mutatnak. Lefogadom, hogy az eredetiben még fosszíliákról volt szó.
"mert a fordítók naívan elhitték, hogy ez valami új dolog, holott ugyanaz."
Ez lehet, bár nem valószínű, hogy azok, akik ezzel foglalkoznak naivabbak nálad. Ennél valószínűbb, hogy az angol nyelvű rendszert próbálták követni. Itt voltak meggondolatlanok, mert amíg az angolban a folder-file képvisel valamilyen fogalmi paradigmát, ugyanez az összefüggés a magyar mappa-fájl vonatkozásban nincs meg.
Ezen kívül van még egy lényeges szempont, a fordítás próbájának, a visszafordításnak a figyelembe vétele. Például, ha valaki - megfelelő előismeretek nélkül - a könyvtár törlése kifejezés angol megfelelőjét keresi, valami ilyesmit írhat le: delete library. Ami ugye, mást jelent.
Hirtelenjében találtam egy ilyen szöveget:
"Saját home könyvtáradat pedig úgy csinálnám, hogy a Library folder kivételével visszatennék mindent, majd a Library elemeket egyesével pakolgatnám vissza..." Azt hiszem, MAC OS-ra vonatkozik.
Még talán az is jelent valamit, hogy a Microsoft az Active Directory-t magyarul címtár-nak nevezi, ami egyrészt többé nem támasztja alá a könyvtár fordítást, másrészt éltalános értelemben felszabadítja.
A terminológia - ment egyéb híresztelés ellenére - jelentős mértékben függ a kategóriaszintű szövegkörnyezettől. Ennek alapján a MAC OS és a Microsoft a GUI környezetében a "fájlok" tartályát folder-nek nevezi, és ezt hasonló környezetben célszerű magyarul mappá-nak fordítani. Ami nem jelenti azt, hogy ezt általánossá kell tenni, és köznyelvi (szakköznyelvi) környezetben ne lehessen alkalmazni a könyvtár-at.
> Az egyik az, hogy leírod directory/könyvtár. Ez csak magyarul érvényes.
Igen, ez a 'directory' magyar megfelelője, ebben teljes egyetértés van a szakmában.
> Ha az eredetihez ragaszkodva honosították volna a directory-t, nem írhatnád azt, hogy könyvtár, hanem mondjuk azt, hogy tartalomjegyzék.
De nem tették, ezért ez a gondolatmenet nem vezet sehová.
> A másik tévedés a "csak a GUI". Hadd mondjam azt, hogy a terminológia szempontjából a GUI felhasználói érdekesek, nem pedig a számosságban töredéküket jelentő programozók. A tömegekkel a felhasználói felület érintkezik, nem a parancsfelület.
Ez nem válasz arra, hogy amikor bevezették a 'folder'-t a 'directory' helyett, azt miért kellett a magyar változatban a 'könyvtár' -> 'mappa' átállással követni. Ezt én árulom el: mert a fordítók naívan elhitték, hogy ez valami új dolog, holott ugyanaz.
A directory-ra tökéletesen jó szó a könyvtár, általánosságban én is ezt használom, azonban ez nem érv az angol terminológia változására.
Amit a Unixról és a Linuxról írsz, az nem releváns. Az kétségtelen, hogy a Linux valamennyire a UNIX filozófiáját folytatja, de nem abból ered, hanem Tanenbaum Minixéből. A kérdéshez ennek semmi köze nincs, kár is ezt a cvitát ide bevetni. A múlt század 70-es éveiben, amikor a UNIX virágzott (és a többi programozási rendszer vonatkozásában nagyopbb súlya volt, mint ma a Linuxnak), a fájlkezelés más szinten, más elveken történt, ezért alakult másképp a terminológia.
Sajnálom, ez a megközelítés két szinten téves. Az egyik az, hogy leírod directory/könyvtár. Ez csak magyarul érvényes. Ha az eredetihez ragaszkodva honosították volna a directory-t, nem írhatnád azt, hogy könyvtár, hanem mondjuk azt, hogy tartalomjegyzék. Ha így lenne, szemmel láűtható lenne a fogalmi távolság a kettőtől. A másik tévedés a "csak a GUI". Hadd mondjam azt, hogy a terminológia szempontjából a GUI felhasználói érdekesek, nem pedig a számosságban töredéküket jelentő programozók. A tömegekkel a ferlhasználói felület érintkezik, nem a parancsfelület.
Persze, a Microsoft honosítóinak nem kellett volna a könyvtár-ról áttérni a mappá-ra, errenem vonatkoznak azok az érvek, amelyek az angol terminológiában a directory-folder áttérést indokolták. Még egyszer, ha az ilyen értelemben vett directory magyar megfelelőjévé nem a könyvtár vált volna, hanem a tartalomjegyzék, ahogy az az ISO szabvány honosításában szerepel, más lenne a helyzet.
A hivatkozott szabványban a directory sora az öt nyelvű részben így néz ki:
Teve: A unix óta directory-nak hívjuk azt a dogot, ami fájlok csoportosítására való, és amit az 'mkdir' (röviden 'md') parancs hoz létre... Nálam a directory az könyvtár, nem azért, mert akkora nyelvújítás-fanatikus vagyok, hanem mert egy jól eltalált, és kellően elterjedt magyarítás.
Ádám: Az Unix korában ez a terminológiai megoldás megfelelő volt. A unixnak ma a linux képében reneszánsza van. Igaz, hogy ezek akkor kezdtek széles körben elterjedni, amikor felszínen kellően "elvindózosodtak", és az is igaz, hogy egyes disztrók sokat átvettek a windóz terminológiájából, de azért nem mindegyik és nem mindent. Némelyik régi jó szakkifejezést csempészik visszafele.
mozomaza Világos, hogy a "vas" szót a hardver jelentése inspirálta. Doksi-tipúsú magyarosodásból van dögivel: proci, vinyó ... Érdekes a "szoft" szó is. Erre a google talál angol megfelelőt (soft , szoftver értelemben).
[imported from somewhere else] Az Unix korában ez a terminológiai megoldás megfelelő volt. Bonyolultabb fájlreprezentációs rendszerekben azonban terminológiai zavarodás keletkezik abból, ha egymással meghatározott viszonyban levő fogalmaknak ugyanaz a nevük. Ezért szükségessé vált más nevet adni a fájlokat tartalmazó strukturális egységnek és az ebben az egységben tartalmazott egyéb objektumokat felsoroló listának. A Microsoft fogalmi rendszerében a directory egyértelműen 'katalógus' jelentéssel szerepel. Persze, erre lehet azt mondani, hogy a UNIX felől nézve a Microsoft az amatőrök rendszere. Csakhogy a nyelvhasználatban van szerepe a tömegnek. Sokan az amatőrök vannak.
Az a különbségtétel, amely érdekében a folder-mappa terminusokat bevezették, egyike azoknak az apró egyszerűsítéseklnek, amelyek a számítástechnika széles körű elterjedését szolgálták.
Hát nem: a foldernek(mappa) semmilyen plusz képessége vagy tulajdonsága nincs a directoryhoz(könyvtár) képest, a különbség csakis terminológiai, és -- mint láttuk -- csak a GUI-ra vonatkozik, sem a parancsnyelvet (CHDIR), sem az API-t (CreateDirectory) nem érintette.
Most indul(na). Ugyebár a csekély érdeklődés hatása, hogy nincs semmi mondanivaló :) Mindegy, én ráérek, a hely meg amúgyis adott. Vagy lesz valami, vagy nem.
The American system of numeration for denominations above one million was modeled on the French system but more recently the French system has been changed to correspond to the German and British systems. In the American system each of the denominations above 1,000 millions (the American billion) is 1,000 times the preceding one (one trillion = 1,000 billions; one quadrillion = 1,000 trillions). In the British system the first denomination above 1,000 millions (the British milliard) is 1,000 times the preceding one, but each of the denominations above 1,000 milliards (the British billion) is 1,000,000 times the preceding one (one trillion = 1,000,000 billions; one quadrillion = 1,000,000 trillions).
Ez néhány évtizede így volt. Most nem hogy nagyon erősen terjed az angliai angol nyelvhasználatban is az amerikai módi, hanem már uralkodónak nevezhető. Persze a régi, "európai" változat is még előfordul, ami nem teszi egyszerűbbé a helyzetet.
Az kilóg, és csak rizsporos szóösszetételben tudom elképzelni. :) Olyan franciásan hangzik, nem? Aztán még eszembe jut a Tizedes meg a többiekből Major(?). Az Országh-féle szótár a lackey-t hozza rá.
A butler fő dolga még az ezüst evőeszköz készlet számontartása!
Ezt Wodehouse topikon biztosan részletesen kivesézték már.:)
Az inas (valet) az uriember személye körül tevékenykedő uriember (Jeeves szerint)
Ó vasalja a gazdája nadrágját, viszi be reggel a teát és kiséri el vendégségbe.
A komornyik (butler) az Beach vagy Stokes (Majd a komornyik). Nála van a borospince kulcsa. Ő mindig otthon marad, akár hová utazgat a gazda. Ő a személyzet feje, utána jön a gazda első inasa, az után a család rang szerinti sorrendjében a tagok inasai. Uriember személyi inas nélkül elképzelhetetlen. A komornyik meg az udvarház tartozéka.
Volt egyszer régen egy könyv, ahol a 'type in this program' valahogy így szólt: 'kopogjuk be ezt a programot'. Mai magyarsággal ezt így mondanák 'gépeljük be ezt a programot', haladók esetében 'csépeljük be ezt a programot'
A DoS-attackot illetően nem értek egyet. Ez nem jelent egyszerűen túlterhelés, hanem egyféleképpen jelenti azt, mégpedig a kívülről, más által előidézett túlterhelést. Azaz, ha egyszerűsíteni akarunk, akkor ez túlterhelést okozó támadás.
1,000,000,000 (one thousand million; 109) - used by most English-speaking countries (American and usual modern British meaning). May also be (infrequently) called a milliard.
1,000,000,000,000 (one million million; 1012) - older British meaning, now uncommon in English-speaking countries, but used in many other languages (except Asian-derived languages, which have their own numbering terminology).
Milliard is a French-derived word meaning the number 109 (one thousand million). It is unused in American English and is rare in other forms of English, though occasionally encountered. During the 20th century, the short scale "billion" has become the normal term in the entire English-speaking world.
"Milliard" is a common word to many other languages other than English, for example "miljard" in Dutch and Swedish, "milliard" in Norwegian and Danish, "miliarda" in Czech, "Milliarde" in German, "miliardo" in Italian, "Milijarda" in Croatian and similarly, "Milijarda/Милијарда" in Serbian, "miljardi" in Finnish, "millardo" in Spanish, "Milyar" in Turkish and מיליארד (IPA: [miliɑʁd]) in Modern Hebrew. For the history of the term, see long scale.
Milliard In French and German usage, one milliard equals .
American usage does not have a number called the milliard, instead using the term billion to denote . British usage, while formerly using "milliard," has in recent years adopted the American convention (Mish 2003, p. 852). This constitutes a fortunate development for standardization of terminology, albeit a somewhat regrettable development from the point of view that the (former) British convention for representing large numbers is simpler and more logical than the American one.
A terrible mathematical joke asks "What American President, with cities in California and Utah named after him, is associated in France and Germany with ?" Answer: Milliard Fillmore (J. vos Post, pers. comm., Apr. 27, 2006).
Az idézetek alapján vélhető, hogy az Országh-szótár a milliard alakot örökölte, és a szerkesztőknek nem jutott tudomására, hogy "British usage, while formerly using "milliard," has in recent years adopted the American convention (Mish 2003, p. 852).
A Merriam-Websterből idézett hivatkozást én nem találtam.
Számomra ez a probléma a voluntarista nyelvszemlélet kritikája: hiába logikus, hogy az ezermillió neve a billió legyen és ne a milliárd, -- ugyanis így érvényesül a "llion" pszeudomorféma segítségével elképzelt renedszeresség (millió-billió-trillió-kvadrillió stb.) -- a kutya ugat, a nyelvhasználó meg úgy nyelvhasznál, ahogy neki tetszik.
Meglehet, a helyzet talán még az Általad vázoltnál is bonyolultabb. A brit angol "milliard"-dal ugyanis szerintem valami nem stimmel. Az a legkevésbé releváns, hogy az Ország—Futász—Kövecses-féle akadémiai magyar—angol nagyszótár (1998) nem ismeri (a m. milliárd angol megfelelőjeként a billion, ill. a thousand million szavakat adja meg); ez a ténykörülmény már csak azért is irreleváns, mert az Országh—Magay (2. jav. kiad. 2003) viszont GB jelzéssel ismeri a milliard szót. Azt találom inkább gyanúsnak, hogy nem ismeri a milliard szót a Cambridge International Dictionary of English (1995) sem, holott pl. a million ill. a billion szavak szerepelnek benne. Netán kihalt volna a közelmúltban? Persze az OED (Oxford English Dictionary) sokat segítene e kérdés megítélésében, ha kéznél lenne.
Érdekes az is, hogy az angol nyelvben a milliard szó egy 1793-ra datált francia átvétel (ld. http://www.etymonline.com/index.php?search=milliard&searchmode=term). Még érdekesebb ez utóbbi vonatkozásban, hogy egy Merriam-Webster-szótár (1980) adatai szerint a billion az amerikai angolban eredetileg francia átvételként honosodott meg, de utóbb a franciák igazodtak a német és a brit elnevezésekhez. Ezt már alig tudom követni...
