"Ilyenkor olyan buszma az ember gyereke... Még a pipa se köll" - mondja Matula bácsi Fekete István Tüskevárjában. Ahogy nekem lejön, kb. 'fejbevert' értelemben.
A buszma pedig az oszmán-török bozma elrontás, tönkretétel, ártás stb. fn. (< az oszm.tör. boz[mak] elront, tönkretesz, árt stb. ige igei főneve) átvétele, valószínűleg a román bosma (gonosz) tréfa, vicc, csíny, beugratás; ostoba, közönséges, faragatlan alak főnéven keresztül.
Ennek van valami köze a baz(d)meg szóhoz? Vajon jól sejtem, hogy az nem a megbasz felszólító alakjából származik?
A böszmeség a böszme melléknévnek az állapot-, ill. eredmény-következményfőnevet alkotó -ság/ség képzővel származéka, tehát ’az az állapot, amikor valaki böszme; annak eredménye/következménye, hogy valaki böszme (volt)’.
A böszme nm. jelentéséhez: Czuczor-Fogarasi (CzF., 1862): böszme mn. 1) Bőszült, bősze, aki dühös indulattal mindennek vakon neki megy. 2) Túl a Dunán, nevezetesen Vasban és Szalában, am. tompa eszű, buta, ostoba, pimasz. Ballagi (1873) a jelentések sorrendjét fordítva adja meg. Időrendileg ez utóbbi lehet a korrektebb, mert a ’bőszült’ jelentés a bősz mn. népetimológiás hatásának köszönhető.
A feltételezhető etimológiát megtaláltam. A böszme mn. hangrendi átcsapással keletkezhetett a # Harbasihu # et al. által a 4935-esben említett buszma* mn.-ből. A buszma pedig az oszmán-török bozma ’elrontás, tönkretétel, ártás stb.’ fn. (< az oszm.tör. boz[mak] ’elront, tönkretesz, árt stb.’ ige igei főneve) átvétele, valószínűleg a román bosma ’(gonosz) tréfa, vicc, csíny, beugratás; ostoba, közönséges, faragatlan alak’ főnéven keresztül.
A 3x által a 4879-esben jelzett ’nagydarab’ jelentést én is érzem. Ez a XIX. sz. óta rakódhatott rá a szóra talán a hasonló hangzású böhöm (böhönye, böhönc < ? behemót) szó hatására.
magyarul azt mondod, hogy az általam felsorot változatok gyökere mindnél a fen szó. Ez igen érdekes, különösen az, amit arról írsz, hogy szitokszóvá váláskor az eredeti értelem eltűnik. Valószínű, erre más példát is lehetne találni.
Pl. ilyen lehet a "na menj a búsba" kifejezés is. Habár nem tudom, mi a bús, de biztos van valami nem szitokszó jellegű eredeti jelentése is.
Fen (1292), fene (1236), fenekedik (1584), fenyeget (1372), fenevad (1506) gyakorlatilag mind a fen-re vezethető vissza. Dátum az első írásos megjelenést mutatja.
fene - a fogait fenő (vicsorító, acsarkodó), dühös vadállatra vonatkozó melléknévi jelző volt. fen > fene/fenő (leng > lenge/lengő, peng > pengő/penge, szül > szüle/szülő, hint > hinta/hintó, hull > hulla/hulló, ...) Szitokszóvá válás, különösen a helyhatározóragos formák meggyökerezése az eredet és az eredeti jelentések teljes elhomályosulásával járt.
A "fene" mint indulatszó valóban a "fene" mint betegség nevéből származik (vö. lépfene, azaz anthrax); ezzel ileszkedvén a frász, nyavalya, franc stb. sorába.
> " [...] Valaki tudja, hogy mit jelent maga a Tranoscius szó, ill. valamit a Tranoscius-énekkönyvek történetéről? " Az eredeti Tranoscius énekeskönyvek már (korabeli) szlovák nyelven íródtak?
A Tranoscius az összeállítójának (szlk. Juraj Tranovský) a latinizált nevét viseli: Georgius Tranoscius. A mű első kiadása 1636-ból való, és a címe – mindvégig – Cithara Sanctorum ’a szentek lantja’ volt. Alcíme (rövid, ill. hosszabb változatban): [neb Žalmy a] písně duchovní staré i nové [, kterých církev evanjelická užívá] ’[avagy] régi és új [, az evangelikus egyház által használt zsoltárok és] egyházi énekek’. Ez eredeti valamivel több mint bibliai cseh nyelvű 400 ének a XIX. sz.-ra még kétszer ennyivel ki lett egészítve. A bővítés nyelve is bibliai cseh, ill. annak enyhén szlovakizált változata, az ún. bibličtina, amely legalábbis mifelénk az alföldön a XX. sz. legelejéig liturgikus nyelv maradt. (Nekem 1911-ből van szarvasi kiadványom, amelyben a liturgiai rész még ilyen nyelven íródott.)
A családi Tranoscius (XIX. sz. közepe, a pontos évszámra nem emlékszem; csatos kötésben) az én birtokomban van.
- fenekedik (Ugye, semmi köze a fenék-hez? De pl. rokona lehet-e a feni a fogát kifejezésnek, vagy a fenevadnak. )
- a fene egye meg (a fenevad, vagy valamelyik fene betegség egye-e meg?)
- menj a fenébe? Hova menjen? (OFF: ez utóbbi megtörtén eset, akkor, amikor a BME E épületében még liftesnéni volt. Vietnami diákok felhívták a liftet az első emeletre, hogy vigye őket onnan le a földszintre. Liftes néni: Na menjetek a fenébe. Diákok: az hol van? ON)
rokonok-e a fenti szavak egymással, vagy valamelyik valamelyikkel?
Jelen politikai vihar frázisaiban feltűnt számomra egy ismeretlen szó. Jelentése nagyjából kikövetkeztethető, de mi az eredeti jelentése és honnan származik?
Ha jól emlékszem a tanultakra, azért Pest és a mai Kőbánya közé még legalább két falu esett az Anjou korban - elég merész volna egybeesést feltételezni.
1. A szláv 'pest', illetve alternánsai reálisak a jelentés alapján.
2. Nagyon sok hasonló helynév van aezen a vidéken.
Egyszer jó lenne már, ha megkísérelnéd alkalmazni a tudományos módszereket, például a helynevekkel kapcsolatnban megfigyelni, hogy miről szoktak elnevezni egy földrajzi helyet. A Bonfini-feltételezést csak egyetlen dolog támasztja alá, hogy te ezt hiszed igaznak. Hiszed.
Mi cáfolja a szláv feltételezést? Mondjuk, ha Bonfini azt mondta volna, hogy nem a szláv pest szó a forrás, hanem Paestum, ezért és ezért és ezért.
Mi igazolja, hogy Bonfini nyelvi kérdésekben autentikus? Mi igazolja, hogy Bonfini történelmi kérdésekben autentikus? Igazolta Bonfini, hogy Paestumból származó katonák voltak azon a környéken?
Van-e analógia, azaz olyan városnév Magyarországon, amely megegyezik valamely itáliai város nevével?
Azért Kőbányáról nem szabad elfeledkezni, ez a terület nincs annyira messze a Dunától, hogy a város eónévadásában ne lehetne szerepe. És ott bizony van hegy is, barlang is.
Más részről a német Wikipédia szerint a császárkorban Paestum már nem volt jelentős város ("In der römischen Kaiserzeit verlor Paestum an Wohlstand und Bedeutung."), így az is elég merész feltételezés, hogy lett volna paestumi légió.
A legszebb az idézetben, hogy ha Bonfininek igaza van, akkor ez egy latin név, ha nincs igaza, akkor meg minek idézni. Egyébként a kemence-barlang-szikla kapcsolatot úgy szokták indokolni az éleseszű megfigyelők, akik már a múlt században észrevették, hogy Pesten nincs sem hegy, sem barlang, hogy a területen mészégető telepek voltak, amit már viszont mind a kemencével, mind a mészkő sziklával, mint a mészkő hegyekben gyakori üregekkel már kapcsolatba lehet hozni. Tud valaki olyan 'Pest' helynévtagról, ami nem mészkőhegyek közelében van?
Akkor csodálatos felfedezést tett Bonfini, mert nem tudunk élve maradt római kori városnévről, és most lenne mégis egy, ráadásul nem is Pannonia provinciában, hanem a Duna túloldalán ...
