Kollégái kissé elszabták a Balaton északi partjának augusztus 31-től érvényes útószezoni menetrendjét. A Fehérvárról szeptember elsején, kedden (de hétfőnként, és szerdánként is) 17:16 után 22:58-kor indul a partmenti településeken megálló vonat. Balatonfüredről Tapolca felé pedig 19:03-kor lehet utoljára utazni. Ez Ön szerint találkozik az utazási igényekkel? Ha igen, akkor szeptember 14-től miért lesz Fehérvárról 19:25-kor, B.füredről 20:49-kor is vonat Tapolca felé?
Talán már Önnek is feltűnt, hogy a MÁV-START milyen lassan és nehézkesen reagál a rendkívüli események (földcsuszamlás, siklás, villámárvíz) okozta vágányzárakra. Olykor egy-két hét is eltelik, mire a vonatok és a pótlóbuszok "menetrendszerint" közlekednek. Véleményem szerint ez indokolatlanul hosszú idő, a Volánbusz-MÁV-START duó egy-két nap alatt fel kéne tudjon állni egy új közlekedési rendre.
A MÁV-START szerint a MÁV az oka annak, hogy ez egy-két hetet vesz igénybe. A július 24-25-én Somogy megyében pusztító villámárvíz során már megsemmisült pályáról már napokkal később azt állította a MÁV, hogy a "a Rinya-patak hídjánál a vasúti pálya várhatóan hosszabb ideig lezárva marad." Ehhez képest a MÁV csak augusztus 11-től kezdődően jelentette be a vágány használhatatlanságát a vasúttársaságoknak "hivatalosan", ezzel lehetővé téve a MÁV-START számára új, alternatív menetrend és buszpótlás megszervezését, amelyben már nem 60-90 perc késéssel közlekedik valamennyi vonat a Somogyszob -Kaposvár - Dombóvár szakaszon.
A pécsi vonalon tegnap történ siklás. Ön szerint a helyreállítás teljes ideje alatt 90-120 perccel nő kiszámíthatatlan módon a menetidő vagy lesz pontos, korrekt menetrendi tájékoztatás? A megoldás kulcsa az Ön kezébe van, Virág úr és csapata biztos felülvizsgálná a vonatkozó belső szabályokat, hogy ne nehezítsék meg továbbra is rettentő módon a közszolgáltatás kiszámíthatóságát, csak kérje meg őket!
A technokrata vasutasok inkább közlekedtetik 60-90 perc késéssel a vonatokat, minthogy vágányzári menetrendet léptessenek életbe?! Na, de miért? A START szerint a MÁV miatt, meg a VPE miatt. Szerintem meg a START is inkompetens, az utasok "pontos" vonatokkal szeretnének utazni, kiszámítható módon, ehhez "fiktív" menetrend is meghirdethető, amit tart a vonat ténylegesen, mégha a MÁV rendszereiben mondjuk órákat is késik. Igaz, ehhez nem indulhat el korábban a kiinduló állomásról a vonat... De a 60-90 perc késésnél minden jobb. Amúgy a más vasutakra hibatkozás mennyire nagy kamu, ki járna még arra, ha beüt a vágányzár? A közszolgáltatásnak azonban ekkor is lehetne elsőbbsége. Meglátjuk, a pécsi vonalon hány nap kell az üdvösséghez...
"Köszönettel vettük a 2020. augusztus 5-ei, több címzett részére megküldött elektronikus megkeresését. Építő jellegű felvetésére tájékoztatjuk, hogy Társaságunk abban az esetben tud vágányzári menetrendet kialakítani a VPE Kft. közreműködésével, ha a pályahálózat-működtető az érintett vonalszakaszra kapacitás-korlátozást nyújt be. Mivel más, hozzáférésre jogosultak (vasúti társaságok) menetvonalai is érintettek lehetnek, azok módosítása nélkül a személyszállító vonatok menetvonalai sem módosíthatók minden esetben.
A pályahálózat-működtető a vágányzári menetrend kialakításhoz szükséges kapacitás-korlátozásról szóló bejelentést 2020. augusztus 11-től kezdődően rögzítette, mivel a Rinya-patak áradása után a vízzel borított területen a kárfelmérést nem tudták megkezdeni. Az ár visszahúzódása után lehetett csak megállapítani, hogy a helyreállításhoz milyen mértékű beavatkozás szükséges és az várhatóan mennyi időt vesz majd igénybe. A belvízi helyzet változása miatt a térségben a közutak járhatósága is változott, ezért a vonatpótló buszok is kerülő útirányra kényszerültek.
Társaságunk a pályahálózat-működtető MÁV Zrt. által benyújtott veszélyhelyzeti pályakapacitás-korlátozásra hivatkozással a 41 sz. vasútvonalon 2020. augusztus 11-től vágányzári menetrendet vezetett be, mely immáron megtalálható a MÁV-csoport honlapján:
Kicsit vonatoztunk a Balaton körül. Amikor éppen arra jártunk 15-30 percet késtek a vonatok. Mivel nagyrészt egyvágányú a pálya (azon pláne meglepődtem, hogy alig készült 2. vágány), ezért a vonatok késését az ellenvonatok is felveszik. Pl. Tapolcáról időben indultunk, de Badacsonytomajon már be kellett várni a 15 percet késő pesti vonatot, így automatikusan a mi vonatunk is késett 15 percet. Gondolom ha volt még ilyen pontos bevárás, akkor a mi ellenvonatunk is késett, stb.
Csajág és Lepsény között néhány km a távolság, nem értem, miért nincs az emlegetett "balatoni kör". Néhány km pályát csak nem olyan költséges felújítani. Győr - Veszprém - Balaton is inkább Pápa érintésével megy, pedig a Hajmáskér - Lepsény vonal nem néz ki eget rengetőnek, hogy azt ne lehessen felújítani.
Pécsről is rövidebb lenne Tamásin keresztül felmenni a Balatonra, az a vonal sincs meg. Meg persze még rengeteg, meg hamarosan több vonalat is megszüntetnek, tehát mindegy.
Legalább a 2020/21-es menetrendben decembertől tervezett (téli kétórás) ütemen felüli keszthelyi közvetlen vonatokat berakhatták volna, ha már most szeptember 14-től megszüntetik a stokkozást.
Persze ha most nem szerepelnek a módosításban, akkor lehet, hogy ezeket már a jövő évi tervezetből is kihúzták :(
A magisztériumban, vagy/és a KTI-ben valaki nagyon igyekszik magára rántani a teli bilit.
Megrendeli a Balaton déli partjára az órás gyorsvonati ütemet utószezoni trial verzióban, aztán rájön hogy ez neki majd mégsem kell utána, mert biztos drága, meg mintha Nagykanizsára pont megnyeste volna nemrég a buszközlekedést. Úgyhogy a menetidő, meg költségek csökkentésére gondolva kihúzza még a menetrendből a keszthelyi stokkok nagy részét. Utóbbi városnak így marad 1-2 pár közvetlen pesti vonata, meg hasonló mennyiségű értelmes menetidejű autóbusza.
A vasút azért nem dolgozik jól, mert a végrehajtó droidok rosszul vannak programozva, korszerűtlenül, így ők csak technológiai lebonyolítók egy terepasztalon.
Azok a bizonyos "végrehajtó droidok" a jelenlegi képlet szerint valóban technológiai lebonyolítók (a valóság nevű terepasztalon). A technológiai lebonyolítónak nem feladata az ügyfélközpontúság, az egy másik területre, például ITM-re, KTI-re, akármire tartozik. A technológiai lebonyolító ilyenformán nem jogosult érdeklődni, hogy az üzleti réteget bonyolító szervezet mekkora hálózaton, meddig és miért kívánja az ő technológiai lebonyolítói képességeit igénybe venni. Nem jogosult önérzeteskedni sem, hogy az üzleti lebonyolító rosszul csinálja, amit csinál, mert vasutat mindenhova és punktum. Ebből a nézőpontból a "végrehajtó droidokkal" elvileg nincs semmi baj, vinniük kell a technológiai réteget és ennyi. Sokkal nagyobb baj, hogy a valóság nevű terepasztal viszont nem így működik, mert mai napig nem dőlt el, hogy akkor most a technológiai lebonyolító tényleg csak a technológiai lebonyolításért felel, és a megrendelője meg tényleg az üzleti réteget viszi és felel is érte.
"A vállalatirányítás nem vesz tudomást róla, hogy a valóságban egy hibákkal, zavarokkal erősen terhelt rendszert működtet. A különböző vezetői szintekkel folytatott megbeszéléseken kitűnt, hogy számos – az adott helyzetben fontos – részletben nincs összhang a vezetők ismereteiben, döntéseiben, ami a vállalaton belüli kapcsolatok, információáramlás gyenge működésére utal. Megfigyelhető volt ugyanakkor, hogy a végrehajtásért felelős személyzet már beletanult ennek a szinte sztochasztikus rendszernek az üzemeltetésébe."