Annak, ami fényt ad, el kell viselnie, hogy ég.
Az osztrák pszichiátertől, Viktor E. Frankltől vett idézettel kezdődik Frank Pavich amerikai rendező Jodorowskys Dune című 2013-as dokumentumfilmje. A francia-amerikai koprodukcióban forgatott, egyöntető kritikai sikert[...] Bővebben!Tovább »
Rég láttunk errefelé. Egy kis offtopik, sajnos azzal, hogy törölted a Zarahusztra druszáját, elvesztek a remek beszélgetéseink is. Néhány hónapja kedvem támadt volna visszaolvasni, és nem találtam a válaszaid. Kár értük.
"Pl. : Mikor Paul a messiásában ugye meglátja a víz alá lebukó Holdat...azaz saját halálát....illetve beszél az Idaho gholával a teraszon, hogy az egész rendszer amit felépített egyszer elbukik."
Ne kerteljünk: attól még, hogy a sci-fit és a fantasyt olyan emberek szokták szeretni, akiket vonz a természetfeletti, nem feltétlenül látnak tisztán a témában.
Viszont Herbert érteni vélt (illetve lehetségesnek tartott) néhány alapvető dolgot: miért van az, hogy a jóslás, mint olyan működik (ennek természetesen van biológiai magyarázata, nyilván egy olyan mirigyben, amit a szánni való földi orvostudomány még nem kutatott ki eléggé, de ezt hagyjuk is).
És ezen akkor már el lehet indulni. Tehát vannak olyan képességű emberek, akiknek olyan mértékű a médiumitása, hogy képesek mintegy "kapcsolódni" a jövőhöz, lehívni az információkat és nagy valószínűséggel megjósolni, mi fog történni. Akár saját magával, akár más emberrel kapcsolatban.
"Sok minden van ebben a Düne univerzumban: politika, genetika, klónozás, tudatátvitel, transzállapot előidézése, jövöbe látás, látomás, jóslatok, szerelem, érdek kapcsolatok, mi a létezés értelme?-elmélkedés-keresése , ökológia, vízgazdálkodás, múlt tisztelete, ....sok mindenről beszél Herbert ezekben a könyvekben."
Mikor 1989 őszén az akkori barátomtól kölcsönkaptam (aki el sem olvasta!, mert neki túl "hosszú" volt, nála csak hányódott a könyv, a sci-fi imádó unokatesója "felejtette nála"*), 14 éves voltam, még kevés politológiai és történetfilozófiai előzetes olvasmánnyal rendelkezvén.
És így utólag elmondhatom, hogy a sivatagbolygón és a homokférgeken kívül semmi eredeti nincsen benne, minden mást egy előző történelmi korból másolt vagy vett elő Herbert.
A létezés értelmét meg is válaszolja: ez a Kwisatz Haderach-há válás. Csakhogy ez a nehézségi foka miatt nagyon kevés embernek adatott meg és fog megadatni a jövőben is.
Ezenkívül ott van a sors és itt már belép a determináció (ami nem azonos az előre elrendeltséggel, sokkal inkább az előző életből hozott következményekkel), vagyis kell legyen lélekvándorlás, hiszen ha nincs, akkor maga a Kwisatz Haderach sem jöhetne létre vagyis a legfejlettebb lény sem születhetne meg, ha nem volna honnan jönnie.
Semmiből nem keletkezik semmi, az univerzum öröktől fogva létezik... egyszerű volt az ontológia mindig is, csak át kell látni a lényegét és már meg is fejtettük. A Hegel utáni filozófusok csak túlbonyolították az egészet.
*nincsenek véletlenek, ez a könyv az én világlátásom kitágulásához kellett!!!
A legnagyobb tanulság a Dűnével kapcsolatban, hogy amit az emberi elme természetfeletti részéről ír Herbert, az bizony igaz is. Tehát nem sci-fi kategória.
Csak a mostani tudomány hárít, mindent, ami a természetfeletti felé mutatna, eltagad. Nem jó taktika, örökké nem lehet tagadni.
A repedések a materialista világképen már igencsak ormótlanok...
A példában az angol mondat pontosan azt jelenti, hogy nem erre való. Gáspárnál kizárólag annyi a hiba, hogy nem próbálta visszaadni a mondat ékesszólását, Galamb viszont kábé szó szerint áttolta a mondatot, plusz belecuppantott egy ist, így magyarul egyrészt sehol nincs az eredeti ékesszólástól, hanem idétlenül erőltetett (látványos, hogy ez nem echte magyar mondat, hanem fordítás), másrészt tartalmilag hibás. Ami az angolban még egyértelműen has other ways to explore, az a magyarban egy sokkal homályosabb "más utakat is bejárhat" lett. Gyakorlatilag nem vette észre, hogy az angol eredetiben ez nem homályos utalás, hanem szögegyenes állítás.
Először hat keményfedeles/táblás kiadásban adták ki, nekem ezek vannak meg. Van azonban egy olyan csavar, hogy A Dűne messiását, miután az első keménytáblás változat szó szerint elfogyott, kiadták új borítóval (jut eszembe, a Káptalanház is két borítós :D, az újranyomásnak már új borítója lett, nekem az első Szukits kiadásé van meg és az jobb), új fordításban, ez utóbbit a könyvtárból kikölcsönözve elolvastam, és összevetettem az angol eredetivel. Az új fordítása pontosabb, konkrétan a régiben, ha egy mondattal nem tudott mit kezdeni a fordító, egyszerűen "tömörítette" vagy odaírt valamit csak úgy és így elvesztette a lényegét. Egy példa:
"Do you divert me with Zensunni prattle?" Paul asked. "Zensunni has other avenues to explore, Sire, than diversion and display."
Gáspár András:
"- Zenszuni szócsépeléssel akarsz elandalítani? - A zenszuni út, Sire - mondta Hayt - nem erre való."
Galamb Zoltán:
"- Zenszuni szószaporítással akarod elterelni a figyelmemet?- kérdezte Paul. - A Zenszunik a figyelemeltereléstől és a figyelemfelkeltéstől eltérő utakat is bejárhatnak, felség."
A régié azonban szerintem jobban megragadta a hangulatát a könyvnek.
Nos, a csavar szót azért húztam alá, mert van egy másodikis. :D Pár éve a Szukits elkezdte a Frank Herbert teljes science fiction univerzuma-sorozatot az Asimov könyvek mintájára, és azt tervezte, hogy az első kötet az első három eredeti regényt, a következő meg az utolsó három eredeti regényt tartalmazza, aztán meg jöttek voltak a SzabIr-novellák és regények (Csillagkorbács, Dosadi) az Pandora 1-el (Destination:Void), a következő kötetben a Pandora-trilógia.
Most ott tartunk, hogy az egész megrekedt az első kötetnél, a Destination:Void ki lett adva puhafedeles változatban, korlátozott példányszámban, de a közeljövőben nem lesz semmiféle Frank Herbert mű kiadása tervbe véve (épp egy pár hete kérdeztem rá ÚJRA). :( A Pandora-sorozat megrekedését sajnálom nagyon.
A baj csak, hogy az eredeti hat Dűne könyvből az alap és az Eretnekei nem kapható, csak előjegyezhető (szokott újranyomás lenni). Tehát ha a barátaid meg is vennék az első össz Herbert könyvet az első három Dűnével, jelen pillanatban, hogy teljes legyen, csak az Istencsászárát és Káptalanházat tudják meg venni. Az Eretnekei Szukits kiadása antikvár példányként viszont kapható a Szellemlovasnál így teljes lehet a sorozat. A többi, nagy helyeken nem találom sem a Dűnét, sem az Eretnekeit.
Faramuci egy helyzet. Remélem tudtam segíteni. Mindenesetre a Szukitsét érdemes beszerezni az egységes terminológia miatt, meg igényes a kiadás is. Kérdezzenek rá, hogy a két kötetből mikorra várható újranyomás.
______________
Azt a kiadást, amit linkeltél, tavaly mi is linkeltük. Vagy tavaly előtt? Az ötvenéves évfordulóra jelent meg.
Érdekes...azért a Dűne "story-ja" cseppet többről szól, mint a felszabadítókból zsarnokokká lett hatalom bemutatása.
Nagy valószínűség szerint Tóth Csaba, mint politológus kissé más szemüvegen keresztül vizsgálta a regényeket...
Más:
Ajánlanám ismerőseimnek "A" Dűne regényeket (Frank Herbert)
:)
Mivel nekem a régi kiadású Dűne regények vannak meg egytől-egyig, így nem ismerem, hogy mely új kiadásokat érdemes beszerezni az egységesített fordítások, stb miatt.
Tudtok abban tanácsot adni, hogy melyik kiadást vegyék meg a cimborák?
Köszi,
Tierce
u.i.:
Ezt meg én tervezem megvenni, gyönyörű szép és igényes kiadás:
Amúgy azt is írhatnánk, hogy Tóth Csaba politológus tollából megjelent A sci-fi politológiája című könyv, amiben a Dűnéről is szó esik, bár a HVG.hu-n minap megjelent cikk alapján kicsit félreértette, a kommentekben is így látják, bár ehhez el kellene olvasni az írását.
Mivel a vizsgaidőszak alkalmas az ilyesmire, én elolvastam őket, sőt, a szadistább részektől és attól elvonatkoztatva, hogy Herbert jól kidolgozott univerzumába kontárkodtak bele, még szórakoztam is rajta.
Nagyon nem tetszett a báró és Fenring karakterének átírása, utóbbi az eredetiben nem volt pszichopata, és azért a báró sem ennyire. Az illemtanfolyamos részen kínomban röhögtem.
A térhajlítást sem hiszem, hogy megértették volna.
Na, én inkább meg sem szólalok :D, mert már nyolc évvel ezelőtt ízekre szedtem, mikor kijött a Vadászai. Hardcore eredeti hat kötet méltató vagyok! ;) Usul-Paul, ha érdekel, akkor olvasd vissza, miért tartom kerülendő lektűrnek az utódok előzményeit és utózmányait, és miért tartom jobbnak a miniszériát Lynch borzalmánál. Sőt, lényegében végigbeszéljük kit mit gondol Frank Herbert gondolatvilágáról. Szívesen leírnám újra, de felegesnek érzem, ha lentebb olvashatóak a fórumos tagok kommentjei. :D
Viszont, hogy ne legyek igazságtalan azokkal, akik szeretik Lynch filmjét, azoknak szeretnék közzétenni egy igen minőségi írást a film elkészülésének és utóhatásainak a történetéről. Hozzátenném, hogy atomhosszú, szerintem egy átlagos A5-ös méretű könyvben nagyon sok oldal lenne (megjegyzés, Usul-Paul: a cikk első részében jóval rövidebben kifejtem, hogy szerintem mi a baj Lynch alkotásával és részben az utódok szerzeményeivel).
1. Sokáig a kedvenc kötetem az Istencsászára volt, de feljött mellé a Káptalanház. Aztán rájöttem, hogy nincs értelme nagyon rangsorolni, mert a Messiását meg azért imádtam, mert olyan mélyen és érzékletesen van bemutatva Paul lelkivilága, hogy néha csak szeretem elővenni (mindegyiket), fellapozni, ahogy te is írod, rengeteg témát érintett Herbert és közölte, hogy vélekedik ezekről a dolgokról.
De ha tényleg választani kell, akkor negyedik és a hatodik kötet holtversenyben. Az előbbi azért, mert részletesen kifejti és meg is indokolja, hogy milyen az ember természete és világa, társadalma. Az utóbbiban pedig részben ez is jelen van, de rengeteg közben rengeteg mindent megtudhatunk a tudat természetéről.
2. Nehéz dönteni. Az összes kötet sziporkázik remek karakterekben, a főszereplőkön túl is.
- Duncan, a hatodik kötetbeli, mert ő legkomplexebb mind közül és nagyon közelében van Hayt. A negyedik kötetbelit nem kedveltem túlságosan.
- Murbella, mert ezt a női karaktert szerettem az egész szériában legjobban.
- II. Leto Istencsászárként: van egy jelenet, amikor az egyik őr megkérdezi, a másikat, hogy mi van az urukkal, és a társa valami olyasmit felel, hogy ennek az univerzumnak a terhei bárkinek gondot okoznának, és ekkor Leto sírni kezd, halkan. Ez a rövid jelent nagyon jól leírja, hogy milyen terheket vett magára.
- Paul a Messiásban, mikor a lezuhanó holdat (ami szerintem Csani) látja és tele van a terhének fájdalmával.
- Stilgar, mert a három regény alatt rengeteg változás ment keresztül és a végére kevésbé volt "vakhitű" (ami amúgy sem jellemezte). - Miles Teg: egy ilyen vezért én is követnék.
3. Most mondjam azt, hogy a jó ízlés határain belül igen nehéz nyilatkoznom, ami nem tűnik heves véleménynyilvánításnak a nem eredeti kötetekről? :D :P Csak vicceltem. Alapvetően erasmus leírta, hogy mi baj velük. A saját elgondolásaik szerint átalakították az univerzum múltját is, hogy a saját befejezésüket meg tudják írni. A karakterábrázolások felszínes, gyenge, ráadásul szinte átírják még az eredeti karaktereket is...
Ám, ha szereted a sci-fit, még számos más, remek írót találhatsz. Kövesd az SFmag.hu írásait, ott fantasy-sci-fi témakörben rengeteg írás születik. Olyanok is, amikre érdemes beruházni.
erasmus4
Én is írtam nekik, és csalódnom kellett a válaszukban. Igen, dobódik a kukába a Pandóra-ciklus. Felőlem jöhetne limitált kiadásban, papírfedeles formában is...
Szóval inkább érdekessé tette a Dünét ez a sorrend, nem zavart be. :)
Na, igen az azért logikátlan és gáz, hogy kb. 200 év alatt sok minden zajlott, aztán meg hirtelen megállt a "TUDOMÁNY".
Ez is az elődők hibája szted?
Neked van kedvenc szereplőd a regény ciklusban?
Nekem a Düne annyira....nem is tudom......erős benne a politikai szál....és olyan dolgokat ír le a regényen keresztül ami szerintem a mai napon is érvényes valahol a politikára tekintve is.
Pl. : Mikor Paul a messiásában ugye meglátja a víz alá lebukó Holdat...azaz saját halálát....illetve beszél az Idaho gholával a teraszon, hogy az egész rendszer amit felépített egyszer elbukik.
Sok minden van ebben a Düne univerzumban: politika, genetika, klónozás, tudatátvitel, transzállapot előidézése, jövöbe látás, látomás, jóslatok, szerelem, érdek kapcsolatok, mi a létezés értelme?-elmélkedés-keresése , ökológia, vízgazdálkodás, múlt tisztelete, ....sok mindenről beszél Herbert ezekben a könyvekben.
Olyan, mintha ez egy útravaló könyv lenne.....ugyanis, ha bajban vagy valamivel kapcsolatba, csak felcsapod és megkeresed benne a választ...
Igen az az olvasási sorrend. amúgy nem volt furcsa így olvasni, mert tudtam hogy ez a 4. rész és érdekes volt arról olvasni később, hogy pl. hogyan is lesz Letóból istencsászár a 3. részben, vagy a Messiásában meglepetésként ért hogy mennyivel a Dűne után veszi fel a cselekményt.
