Igen az az olvasási sorrend. amúgy nem volt furcsa így olvasni, mert tudtam hogy ez a 4. rész és érdekes volt arról olvasni később, hogy pl. hogyan is lesz Letóból istencsászár a 3. részben, vagy a Messiásában meglepetésként ért hogy mennyivel a Dűne után veszi fel a cselekményt.
A Butleri dzsihad idejébe visz az a trilógia (amikor kiírtották a gondolkodó gépeket), szóval nem tudtak átírni semmit :D, bár azt sikerült megoldaniuk, hogy megírják ezekben a kötetekben a mentát rend, a bene gesserit, a liga létrejöttét is, persze fűszer felfedezése stb. is itt történik, szóval egy csomó fontos rend létrejötte és esemény egy rövid 100-200 éves időintervallumban történt, aztán évezredekig semmi :).
Negatív hangvétel ellenére nekem tetszettek valamennyire, Dűne rajongóként ezt a trilógiát még rossz szájíz nélkül lehet élvezni, ellentétben az előzmény trilógiával (Atreides , Harkonnen, Corrino ház), ahol már megjelennek az átírások, és sokat ront az amúgy sem túl magas nívóból.
Számomra a homokférgei volt a mélypont aztán olvastam a Dűne szeleit :).
Egyébként a kedvencem a Dűne Istencsászára, akárhányszor olvastam el mindig felfedeztem benne valami újat, minden mondatnak jelentősége van. Alig történik benne valami mégis letehetetlen.
Mondjuk lehet azért szeretem azt a részt ennyire mert a Dűne után azt olvastam másodiknak. Már annyiszor olvastam a Dűnét és a szüleim mindig csak néztek meg mondták már megint Dűnét olvasol :D, aztán egy karácsonyra megkaptam. Onnantól minden szenteste, szülinap azzal telt, hogy az épp kapott Dűne kötetet olvastam. Egyébként olvasási sorrend 1-4-6-3-2-5 :D, meg közbe volt iktatva A Dűne legendái, butleri dzsihad, gépírtó hadjárat, meg a corrini csata, na azok a kötetek még elmennek, egynek.
Köszönöm, hogy leírtad a véleményedet a Düne fia, Paul-ról és a Düne ösvényeiröl.
Nekem az eredeti regény ciklus nagy-nagy kedvencem, és az a helyzet, hogy amennyiben ennyire más a személyiségek megformálása és a valódi történettel ennyire szembe megy (átíródott), akkor nem igazán érdekel.
Úgyhogy valószínüleg nem fogom elolvasni.
Csak azt nem értem, hogy a saját fia, hogy meri ennyire átírni a valós sztorit is.
Szerintem amúgy is gáz átírni egy ilyen kaliberü müvet, miért kell bele gányolni?
És az még rosszabb, hogy a saját fia teszi ezt az apja "univerzumával".
A Dűne fia Pault olvastam legnagyobb baj vele, hogy
1. Teljesen ellentmond egy csomó Dűnében leírt dolgokkal. pl. Paul akkor hagyja el először a Caladant, na itt összevissza röpköd egyik bolygóról a másikra....
2. Rá sem lehet ismerni, egyáltalán nem találták el a személyiségét, ez egy teljesen más Paul mint az eredeti művekben, sokkal szürkébb.
A Dűne szeleit végig se bírtam olvasni, annál akkor mondtam hogy elég
SPOILER:
amikor az IX-en egy ix-i herceggel elszöknek, felszállnak egy csillagbárkára.....
Az utózmányokkal az a fő baj hogy az íróik nem tudnak olyan szinten írni mint az öreg, mégis mindent átírnak meg a fővonalat bővítik, ha csak az univerzumot bővítenék és messze elkerülnék a fősodort, nem lenne ennyire gáz.
Bocsi, én vagyok az Usul-Paul , csak egy nagyon régen használt nick nevem a dochoc, elméletileg azt megváltoztattam és most már elméletileg Usul-Paul555 leszek.
Ha esetleg már beszéltétek és én még nem olvastam bocsi előre is.
Én személy szerint sokáig olvastam olyan könyveket, amikben a cselekmény a fö szál és nem a gondolatok, érzelmek, tehát ami kifelé zajlik és nem bent a fejben és szívben.
Aztán egy nap kötelezö volt elolvasni egy olyan könyvet, mely gyakorlatilag végig egy szobában zajlik , hova tovább egy ember gondolataiban, emlékezetében egy vissza emlékezés.
A könyv fele legalább lemegy mire egy 2. szereplö is belép a képbe és nem csak a "képbe" , de cselekmény szintjén a szobába is amelyben a másik a múlt történésein elmélkedik.
És a végére nem semmi csattanó lesz.
Fél nap alatt olvastam ki azt a könyvet és nem tudtam letenni, és utána is jó darabig lázban égtem.
Ekkor jöttem rá, hogy én az ilyen jellegü könyveket sokkal jobban szeretem.
Nekem apukám és anyukám vette meg az első 2 részt még akkor mikor én kisbaba voltam.
Ma már meg van a teljes ciklus antikváriumban levadásztam a régi kiadásokat .
Az első rész nekünk az amin egy kék szemü fremen anyó van. (tehát a 2 részes kiadás).
Vicces mód én először a Dünével úgy találkoztam, hogy a boltban sorba álltam apuval a pánztárnál és olcsó dvd-k voltak ilyen fém kosárba rakva. Na apu kiszúrta, hogy ott van a Linch -féle Düne és megvettük.
Este megnéztük és én akkor beleszerettem ebbe a világba, de ezt arra értem, hogy belül agyban-lélekben mi ment le a szereplőkben.
Azóta milliószor megnéztem ezt a filmet és még mindig nem unom, a zene meg egyszerüen csodálatos. (zenemüvészetit végeztem)
Azóta láttam a többi miniseries-t is, de elszörnyedtem és fájt a lelekem attól, amit a Dünével tettek ezekben a "művekben".
Amikor már sokadszor néztem mondtam szüleimnek, hogy annyira tetszik ez a film, hogy nagyon érdekelne a folytatás is ha volna.
Erre mondta anyu, hogy van folytatás és a szobájukból kihozott egy könyvet a Dünét.
Azonnal elolvastam, mert tudtam már akkor is , hogy a könyv mindig jobb, több, mint egy film verzió. Föleg egy ilyen belül is zajló történet.
És igen, a könyv milliárdszor jobb, mint a film.
3 nap alatt elolvastam téli szünetben az 1. részt.
Utána elindultam könyves boltba, de ott azt mondták, hogy már rég nincs.
Mondtam apuméknak, ök mondták ne essek kétségbe irány az antikváriumba.
Nálunk 5 van.
Kb. 6 hónap alatt meglett az eredeti ciklus.
Az újakat, csak a befejezés ciklust olvastam (vadászai, homokférgei), azokat meg is vettem egy kis könyvesboltban kifutó utcsó darabok voltak így alig 1000 volt darabja (annyit megért).
De a Linch film még ma is kedvenc, mert valahogy neki sikerült karizmatikus színészeket kiválogatni, szerintem sokkal jobb kösztümöket, mint a többi filmben és ami a lényeg a légkör, a hangulat megragadása az nagyon jól sikerült.
1. Kinek hanyadik kötete tetszett a Düne - ciklusnak?
És miért?
2. Ki volt a kedvenc karaktere a ciklusban és miért?
3. Lehet, hogy furcsa kérdés, de a Düne fia, Paul és a Düne szelei milyen , olvasta valaki?
Esetleg meg lehet valahol szerezni, mert én könyvtárban is voltam, de ott sincs, pedig megyei, tehát elég nagy.
Megvenni sztem nem szeretném, de elolvasni igen, megéri?
E-bookon elérhetö, meg van itt valakinek?
Sziasztok, szép estét......és bocsi a nagyon hosszzú hsz.-ért. :O
Kérdés: Kedves Kiadó! Frank Herbert teljes science fiction univerzumának 2. kötete várható a közeljövőben valamikor?
Válasz: Az első kötet kedvezőtlen fogadtatása miatt a kiadó egyelőre elállt a további részek megjelentetésétől. Mi magunk nagy rajongói vagyunk a szerző munkásságának, de ha nincs rá piaci igény, akkor sajnos nem tudjuk vállalni a maradék 6 rész kiadását.
Pont bejött amitől tartottam, kész röhej meglepődnek hogy nem fogy a gyűjteményes kötet amikor egyenként is lehet kapni őket. Így a Pandora trilógia is megy a levesbe....
Az ifjabb Herberték találták ki Omniusékat, nemes egyszerűséggel bevették őket az előzményekbe, hogy aztán "visszahozhassák" a végén.
Herbert eredeti 6 kötetében semmi sem utalt rájuk, vagy bármiféle MI-ra azt leszámítva, hogy megemlíti: a Butleri Dzsihad során elpusztították a gondolkozó gépeket.
De hát Herbert irányvonalát (viselkedésbeli, filozófiai, vallási, genetikai dolgok) annyian kifejtették már és nálam jobban...
Herbert beállítottságához ezerszer jobban passzolt az öntudatra ébredt, önmagukat megismerő, elnyomásuk ellen fellázadó arctáncoltatók gondolata, mint a gépeké.
Eleve a Butleri Dzsihad alighanem azért került bele a könyvekbe, hogy egyfajta reális magyarázatot adjon a fejlett gépi technika hiányára az olvasóknak. Hiszen az emberek akkor is, most is fejlett gépi technikát társítanak a jövőhöz, pláne mostanság, az informatika térnyerésével. Ahhoz, hogy bele tudják élni magukat egy másféle jövőképbe, kellett egy logikusnak tűnő magyarázat, hogy mi akasztotta meg az ezirányú fejlődést.
Lentebb a kérdéseidre vonatkozóan, kizárólag csak a hat regény alapján leírtam az érveimet, miért Arctáncoltatók, miért ferdítette ezt el a két "utód". Csak a Vadászait olvastam, és a végére érve felháborodtam, legszívesebben a sarokba vágtam volna (annyit is érnek a szememben).
Nagyon is tisztában vagyok vele, hogy mit írt a fia és az írótársa, ennek tükrében írtam az érveimet, hogy miért nincs igazuk a ferdítésben.
Láthatod, csak a Káptalanházra koncentrálva te is kijelentetted, hogy mégiscsak Arctáncoltatók.
Nem áll szándékomban erőszakosan az ellenkezőjéről meggyőzni (lentebb olvashattad az érveimet: 3693, 3698). Felőlem a kiterjesztett Dűneverzum olvasói azt hisznek amit akarnak.
"Valahol olvastam, hogy a 6 eredeti művet az új szerzőpáros csak egyfajta pontatlan feljegyzéseknek tekintik és ezzel takaróznak az ellen, hogy a saját műveik néhány ponton nem illeszkednek a mester elképzeléseihez. Ezt azért nagy szemétségnek tartom a részükről, így akár a végtelenségig folytathatják a dolgokat a saját szájízük szerint."
Komolyan, két Paul klón ghola, és az egyiket egy Fenring által a hátába döfött késről szerzik (kb. itt kellett volna abbahagynom a Vadászait)? Hol volt ilyen az eredeti hat kötetben? Ez csak a két befejező kötet után "megíródott" Paul of Duneben fejtik ki részletesen. Herbert lezárta annyival Fenring szerepét, hogy meglátta Paulban a nagyságot és úgy döntött, nem áll ezen erő útjába, pedig megölhette volna. Herbert szépen kifejti Paul bukását, és az első ellene szervezett komolyabb kísérlet ki is van fejtve a Messiásában. Már ez gondolkodóba kellene, hogy ejtsen.
A másik ellenérvem, amivel mehet a kukába a Vadászai: elmondják, hogy a báró eredeti, hamisítatlan sejtjeit élesztik újra. Nem éledhet fel az elméjében az unokája, Alia, mivel a megszállottság lényege, hogy valamelyik genetikai ős veszi át az uralmat az elme felett.
Szerinted, ha ilyen alapvető dolgokat nem értettek, mennyire értették meg vagy akarták megérteni Marty és Daniel mivoltát?
A két író már Butleri-trilógiában elvette a saját ötleteit, mikor a másolatok kilövik az űrbe, sőt, egyes olvasók felhívják a figyelmet, hogy egy navigátor már jóval Paul és Leto előtt , a saját korlátozott képességeivel látta veszélyt a horizonton. Ezek a fia és haverja szavai, nem Herberté.
Két dolgot kérdeznék:
- Miket olvastál a Káptalanház? Az előzményeket (Butleri-trilógia, Házak-trilógia)?
- Mikor és hol érezted három kötettel ezelőtt, hogy gépek térnek vissza?
Ahogy lentebb, a 3698-os kommentben idézve, Leto elmondja, hogy veszély, amit meglátott, ha hagyta volna bekövetkezni Moneo és Siona idejére kiirtotta volba az emberiséget és nincs köze a gépekhez.
Ez pedig a stagnálás és hanyatlás, a faj elkorcsosulása. Leto célja nem volt más, mint hogy az emberiséget végtelenné tegye. Belefújta az örök szelekbe az ösvényét, nézd, ott megy! Leto folyton a meglepetésről beszél, erre vágyik, arra, hogy ne ismételje újra és újra önmagát az emberiség. Az Istencsászára Herbert filozófiája az emberiségről.
Nem kötekedni akarok veled, sem erőszakoskodni, csak megérteni akarom, hogy ezeket a következetlenségeket miért nem látják egyesek, vagy miért mérvadóbbak pénzhajhászatból írt előutózmányok, mikor Herbert, régi vonalas és remek sci-fi író lévén végig következtesen építette a történetet és megvoltak az alaptémái (az MI-vel a Pandoraversében foglalkozott).
Meg arra, hogy mik azok az érvek, amiket az eredeti hat kötetből fel lehet hozni Omnius és Erasmus létezésére, akár egy morzsányi információt, ami arra utalna, hogy gépi ellenséget akart visszahozni.
Megis csak igazam volt. Valami megmagyrazhatatlan jovobelatasnak koszonhetoen harom kotettel ezelott megereztem a gepek visszatertet. Daniel=Omnius Marty=Erasmus
Huh, először is, azt kell mondjam, nem biztos, hogy sikerült teljes egészében véve, elsőre megértenem mindent. Ez abból is adódik, hogy rengeteg olyan "tudományos" kifejezés, különböző nevekkel illetett fizikai és/vagy matematikai fogalom szerepelt benne, amiket nem ismertem (idővel utána kellene néznem).
Másodszor ez volt az első olyan Herbert regény, amiben igazából és olykor a technikai/technológiai kérdések és a reál "tárgyak" -fizikai, kémia, matematika- sokkal hangsúlyosabbak voltak a "humán" tárgyaknál (államelmélet/politika, szociológia, pszichológia, filozófia, valláselmélet). Persze ez abból is adódik, hogy a főszereplők feladata az volt, hogy mesterséges intelligenciát hozzanak létre. Talán elsőre furcsák voltak a régi számítógépes/informatikai technológiai megoldások, de ne feledjük el, hogy a regény 1965-ben jelent meg először a Galaxy Magazine-ban (Do I Wake or Dream? címmel!), és 1966-ban könyv formátumban.
Ám a mesterséges élet létrehozásának kérdése mellett még így is előkerültek a megszokott Herbert témák és kérdések, amik a Dűnékben is jelen voltak, amit őt örökké foglalkoztatták.
Vajon mennyire mélyen van jelen az ember tudatában, viselkedésében egy feltételezett evolúciós múlt, ez mélyebb-e magánál az emberi nemnél/fajnál? Vagy létezik-e valamiféle magasabb "entitás"/lélek, amely a test és ezek felett áll, és ennek függvényében a kémiai/vegyi háztartása a szervezetnek lenyomata-e ennek, következménye, vagy magának a folyamatnak része, sőt befolyásolója a tudatosságnak? Mi Isten szerepe a tudatosságban és az emberi létben? Mi nevezhető tudatnak, mi nevezhető tudatosságnak? Lemásolható-, lemodellezhető-, leírható-e az emberi tudat, tudatosság mesterségesen, és túlléphetünk-e ezen, hogy valami nem emberit hozzunk létre? Létezik-e az önmeghaladás, saját csökkent nézőpontunk átlépése? Istenekké válunk-e vagy sem?
A könyv egyik érdekessége, és remélhetőleg nem spolier, hogy a szereplők a tudatot és tudatosságot, pontosabban eme szerepet az emberi létben többnyire olyan különböző tényezőkkel próbálják meg leírni és választ adni a felmerült kérdésekre, hogy lényegében alulról, a tudattalan felől közelítenek. Herbert többnyire választ is ad a kérdésre.
Szóba kerül a klónozás, az ember azt is hihetné elsőre, hogy a Bene Teilax őseiről esik szó. :) A Frankenstein párhuzamért külön piros pont jár. :)
A szereplők érdekesek, nem egysíkúak, mindenkinek megvan saját célja és hite/felfogása/meggyőződése, és a tervezés során ezeket is ütközteti Herbert, mégis inkább azt mondanám, hogy a bennük lévő potenciál azonban a későbbi trilógiában fog kibontakozni, ez csak ilyen felevező regény és nem is olyan összetett, mint a Dűne.
Viszont nem könnyű regény, nem is egyolvasatú.
Nem tudom, moly.hu-s erasmusmegegyezik-e az ittenivel, de ha igen, nagyon jól látja, hogy a könyv felvezeti a trilógiát, hozzátenném a címekben szereplő keresztény eredetű áthallásokkal egyetemben, valószínűleg Jézus életútját illetően, nagyon kíváncsian várom, hogy milyen szerepet szán ennek Herbert és Ransom.
Ha tényleg csak 200 példány akkor jó lesz sietni. Meg így valakinek meg is lesz a karácsonyi ajándéka hisz ha a Csillagkorbáccsal veszem csak 600Ft-al drágább :D.
A gyűjteményes kötettel csak annyi félelmem van, hogy igazából amit mindenki vár az a 4. kötet, és ha az első 3 nem fogy jól vajon bevállalják e a 4.et is?
Nemcsak ez a kötet, hanem néhány másik, újonnan megjelenő Szukits-kiadvány (Clarke, Burroughs és Asimov) is csak 200 példányban jelenik meg. Szóval, akik meg akarják venni, gyorsan rendeljék elő! Előre nem tudják megmondani, hogy a sorozat többi kötete megjelenik-e puha kötéses változatban.
Viszont megkaptuk a tervezetet a Frank Hebert teljes sci-fi univerzuma kapcsán az első kötetekre vonatkozóan:
I. Az első három Dűne-regény
II. Az utolsó három Dűne-regény
III. A Matter of Traces novella, The Tactful Saboteur novella, Whipping Star (Csillagkorbács), The Dosadi Experiment (A dosadi kísérlet), Destination: Void (Úti cél: ismeretlen) - remek ötlet egy kötetbe pakolni a hozzá tartozó novellákkal a SzabIr univerzumot, eredetileg is ezt javasoltam a régi honlapon. :)
IV. The Jesus Incident (A Jézus-incidens),The Lazarus Effect (A Lázár-effektus, ) The Ascension Factor (A mennybemenetel-tényező)
Viszont kérdeztem pár dolgot tőlük, először is azt, hogy igazából Bill Ranson csak társszerző (nem is értem, miért fő szerzőnek tüntetik fel, mikor csak társszerző)...
- kiadják-e a többi kötetet is ilyen puhafedeles változatban?
- mivel korábban azt jelezték, hogy a most megjelenő regény a harmadik kötetben szerepel majd, része lesz-e a három másik kötet is a Frank Herbert teljes sci-fi univerzuma sorozatnak?
Egyetértek [olvastam az ottani hozzászólásod, amúgy :)]. Főleg annak tükrében, hogy a gyűjteményes kiadás mellett hiánypótlásul utánnyomják péládul A Dűne messiását, ami október 30-án fog megjelenni.
A Facebookon rákérdeztem, hogy pl. egyes kimaradt mondatok pótlása megtörténik-e (pl. jómagam ezt találtamanno, egy lényeges mondat maradt ki az egyik Ellopott Feljegyzések fejezetprológ szövegéből), erre az volt a válasz, hogy az utolsó kiadás szövege lesz átemelve. A Destination: Void a harmadik kötetben lesz olvasható. Remélem eljutunk addig. :)
Vitaindítónak idemásolom a szukits.hu-s hozzászólásomat:
Nagyon megörültem, amikor megláttam ezt a könyvet, mert nagyon szeretem a kiadó Asimov-sorozatát, és Herbertet is. De a Dűnéből megvan a különálló keménykötéses sorozat, úgyhogy valószínűleg csak a 3. kötettel szállok be a gyűjtésbe, majd a következő 20-30 évben dühöngök amiatt, hogy szörnyen néz ki a polcomon a harmadiktól kezdődő sorozat.
Szerintem hiba a Dűne kiadásával kezdeni: mivel a boltokban elérhető a "normál" sorozat, nem fogják venni annyira az emberek, így előfordulhat, hogy leállítják a kiadást. Pedig szívesen olvasnám Herbert további műveit egységes kiadásban. :-( Félreértés ne essék: teljesen logikus a Dűne-műveket szerepeltetni a sorozatban, de szerintem _utolsó_ két kötetnek kellene berakni. (Addigra egyrészt elfogy a "régi" Dűne, másrészt nem néz ki hülyén a polc annál, aki nem veszi meg újra.) Utána meg jöhetnek a Brian-féle dolgok "Addenda" módra, mint Asimovnál az eredeti tervek szerint. Persze olcsóbb és egyszerűbb elővenni a már bevált fordításokat és egybekötve kiadni, de szerintem nem jó döntés sem üzletileg, sem a régi Szukits-olvasók/vásárlók szemszögéből.
