Bocsi, én vagyok az Usul-Paul , csak egy nagyon régen használt nick nevem a dochoc, elméletileg azt megváltoztattam és most már elméletileg Usul-Paul555 leszek.
Ha esetleg már beszéltétek és én még nem olvastam bocsi előre is.
Én személy szerint sokáig olvastam olyan könyveket, amikben a cselekmény a fö szál és nem a gondolatok, érzelmek, tehát ami kifelé zajlik és nem bent a fejben és szívben.
Aztán egy nap kötelezö volt elolvasni egy olyan könyvet, mely gyakorlatilag végig egy szobában zajlik , hova tovább egy ember gondolataiban, emlékezetében egy vissza emlékezés.
A könyv fele legalább lemegy mire egy 2. szereplö is belép a képbe és nem csak a "képbe" , de cselekmény szintjén a szobába is amelyben a másik a múlt történésein elmélkedik.
És a végére nem semmi csattanó lesz.
Fél nap alatt olvastam ki azt a könyvet és nem tudtam letenni, és utána is jó darabig lázban égtem.
Ekkor jöttem rá, hogy én az ilyen jellegü könyveket sokkal jobban szeretem.
Nekem apukám és anyukám vette meg az első 2 részt még akkor mikor én kisbaba voltam.
Ma már meg van a teljes ciklus antikváriumban levadásztam a régi kiadásokat .
Az első rész nekünk az amin egy kék szemü fremen anyó van. (tehát a 2 részes kiadás).
Vicces mód én először a Dünével úgy találkoztam, hogy a boltban sorba álltam apuval a pánztárnál és olcsó dvd-k voltak ilyen fém kosárba rakva. Na apu kiszúrta, hogy ott van a Linch -féle Düne és megvettük.
Este megnéztük és én akkor beleszerettem ebbe a világba, de ezt arra értem, hogy belül agyban-lélekben mi ment le a szereplőkben.
Azóta milliószor megnéztem ezt a filmet és még mindig nem unom, a zene meg egyszerüen csodálatos. (zenemüvészetit végeztem)
Azóta láttam a többi miniseries-t is, de elszörnyedtem és fájt a lelekem attól, amit a Dünével tettek ezekben a "művekben".
Amikor már sokadszor néztem mondtam szüleimnek, hogy annyira tetszik ez a film, hogy nagyon érdekelne a folytatás is ha volna.
Erre mondta anyu, hogy van folytatás és a szobájukból kihozott egy könyvet a Dünét.
Azonnal elolvastam, mert tudtam már akkor is , hogy a könyv mindig jobb, több, mint egy film verzió. Föleg egy ilyen belül is zajló történet.
És igen, a könyv milliárdszor jobb, mint a film.
3 nap alatt elolvastam téli szünetben az 1. részt.
Utána elindultam könyves boltba, de ott azt mondták, hogy már rég nincs.
Mondtam apuméknak, ök mondták ne essek kétségbe irány az antikváriumba.
Nálunk 5 van.
Kb. 6 hónap alatt meglett az eredeti ciklus.
Az újakat, csak a befejezés ciklust olvastam (vadászai, homokférgei), azokat meg is vettem egy kis könyvesboltban kifutó utcsó darabok voltak így alig 1000 volt darabja (annyit megért).
De a Linch film még ma is kedvenc, mert valahogy neki sikerült karizmatikus színészeket kiválogatni, szerintem sokkal jobb kösztümöket, mint a többi filmben és ami a lényeg a légkör, a hangulat megragadása az nagyon jól sikerült.
1. Kinek hanyadik kötete tetszett a Düne - ciklusnak?
És miért?
2. Ki volt a kedvenc karaktere a ciklusban és miért?
3. Lehet, hogy furcsa kérdés, de a Düne fia, Paul és a Düne szelei milyen , olvasta valaki?
Esetleg meg lehet valahol szerezni, mert én könyvtárban is voltam, de ott sincs, pedig megyei, tehát elég nagy.
Megvenni sztem nem szeretném, de elolvasni igen, megéri?
E-bookon elérhetö, meg van itt valakinek?
Sziasztok, szép estét......és bocsi a nagyon hosszzú hsz.-ért. :O
Kérdés: Kedves Kiadó! Frank Herbert teljes science fiction univerzumának 2. kötete várható a közeljövőben valamikor?
Válasz: Az első kötet kedvezőtlen fogadtatása miatt a kiadó egyelőre elállt a további részek megjelentetésétől. Mi magunk nagy rajongói vagyunk a szerző munkásságának, de ha nincs rá piaci igény, akkor sajnos nem tudjuk vállalni a maradék 6 rész kiadását.
Pont bejött amitől tartottam, kész röhej meglepődnek hogy nem fogy a gyűjteményes kötet amikor egyenként is lehet kapni őket. Így a Pandora trilógia is megy a levesbe....
Az ifjabb Herberték találták ki Omniusékat, nemes egyszerűséggel bevették őket az előzményekbe, hogy aztán "visszahozhassák" a végén.
Herbert eredeti 6 kötetében semmi sem utalt rájuk, vagy bármiféle MI-ra azt leszámítva, hogy megemlíti: a Butleri Dzsihad során elpusztították a gondolkozó gépeket.
De hát Herbert irányvonalát (viselkedésbeli, filozófiai, vallási, genetikai dolgok) annyian kifejtették már és nálam jobban...
Herbert beállítottságához ezerszer jobban passzolt az öntudatra ébredt, önmagukat megismerő, elnyomásuk ellen fellázadó arctáncoltatók gondolata, mint a gépeké.
Eleve a Butleri Dzsihad alighanem azért került bele a könyvekbe, hogy egyfajta reális magyarázatot adjon a fejlett gépi technika hiányára az olvasóknak. Hiszen az emberek akkor is, most is fejlett gépi technikát társítanak a jövőhöz, pláne mostanság, az informatika térnyerésével. Ahhoz, hogy bele tudják élni magukat egy másféle jövőképbe, kellett egy logikusnak tűnő magyarázat, hogy mi akasztotta meg az ezirányú fejlődést.
Lentebb a kérdéseidre vonatkozóan, kizárólag csak a hat regény alapján leírtam az érveimet, miért Arctáncoltatók, miért ferdítette ezt el a két "utód". Csak a Vadászait olvastam, és a végére érve felháborodtam, legszívesebben a sarokba vágtam volna (annyit is érnek a szememben).
Nagyon is tisztában vagyok vele, hogy mit írt a fia és az írótársa, ennek tükrében írtam az érveimet, hogy miért nincs igazuk a ferdítésben.
Láthatod, csak a Káptalanházra koncentrálva te is kijelentetted, hogy mégiscsak Arctáncoltatók.
Nem áll szándékomban erőszakosan az ellenkezőjéről meggyőzni (lentebb olvashattad az érveimet: 3693, 3698). Felőlem a kiterjesztett Dűneverzum olvasói azt hisznek amit akarnak.
"Valahol olvastam, hogy a 6 eredeti művet az új szerzőpáros csak egyfajta pontatlan feljegyzéseknek tekintik és ezzel takaróznak az ellen, hogy a saját műveik néhány ponton nem illeszkednek a mester elképzeléseihez. Ezt azért nagy szemétségnek tartom a részükről, így akár a végtelenségig folytathatják a dolgokat a saját szájízük szerint."
Komolyan, két Paul klón ghola, és az egyiket egy Fenring által a hátába döfött késről szerzik (kb. itt kellett volna abbahagynom a Vadászait)? Hol volt ilyen az eredeti hat kötetben? Ez csak a két befejező kötet után "megíródott" Paul of Duneben fejtik ki részletesen. Herbert lezárta annyival Fenring szerepét, hogy meglátta Paulban a nagyságot és úgy döntött, nem áll ezen erő útjába, pedig megölhette volna. Herbert szépen kifejti Paul bukását, és az első ellene szervezett komolyabb kísérlet ki is van fejtve a Messiásában. Már ez gondolkodóba kellene, hogy ejtsen.
A másik ellenérvem, amivel mehet a kukába a Vadászai: elmondják, hogy a báró eredeti, hamisítatlan sejtjeit élesztik újra. Nem éledhet fel az elméjében az unokája, Alia, mivel a megszállottság lényege, hogy valamelyik genetikai ős veszi át az uralmat az elme felett.
Szerinted, ha ilyen alapvető dolgokat nem értettek, mennyire értették meg vagy akarták megérteni Marty és Daniel mivoltát?
A két író már Butleri-trilógiában elvette a saját ötleteit, mikor a másolatok kilövik az űrbe, sőt, egyes olvasók felhívják a figyelmet, hogy egy navigátor már jóval Paul és Leto előtt , a saját korlátozott képességeivel látta veszélyt a horizonton. Ezek a fia és haverja szavai, nem Herberté.
Két dolgot kérdeznék:
- Miket olvastál a Káptalanház? Az előzményeket (Butleri-trilógia, Házak-trilógia)?
- Mikor és hol érezted három kötettel ezelőtt, hogy gépek térnek vissza?
Ahogy lentebb, a 3698-os kommentben idézve, Leto elmondja, hogy veszély, amit meglátott, ha hagyta volna bekövetkezni Moneo és Siona idejére kiirtotta volba az emberiséget és nincs köze a gépekhez.
Ez pedig a stagnálás és hanyatlás, a faj elkorcsosulása. Leto célja nem volt más, mint hogy az emberiséget végtelenné tegye. Belefújta az örök szelekbe az ösvényét, nézd, ott megy! Leto folyton a meglepetésről beszél, erre vágyik, arra, hogy ne ismételje újra és újra önmagát az emberiség. Az Istencsászára Herbert filozófiája az emberiségről.
Nem kötekedni akarok veled, sem erőszakoskodni, csak megérteni akarom, hogy ezeket a következetlenségeket miért nem látják egyesek, vagy miért mérvadóbbak pénzhajhászatból írt előutózmányok, mikor Herbert, régi vonalas és remek sci-fi író lévén végig következtesen építette a történetet és megvoltak az alaptémái (az MI-vel a Pandoraversében foglalkozott).
Meg arra, hogy mik azok az érvek, amiket az eredeti hat kötetből fel lehet hozni Omnius és Erasmus létezésére, akár egy morzsányi információt, ami arra utalna, hogy gépi ellenséget akart visszahozni.
Megis csak igazam volt. Valami megmagyrazhatatlan jovobelatasnak koszonhetoen harom kotettel ezelott megereztem a gepek visszatertet. Daniel=Omnius Marty=Erasmus
Huh, először is, azt kell mondjam, nem biztos, hogy sikerült teljes egészében véve, elsőre megértenem mindent. Ez abból is adódik, hogy rengeteg olyan "tudományos" kifejezés, különböző nevekkel illetett fizikai és/vagy matematikai fogalom szerepelt benne, amiket nem ismertem (idővel utána kellene néznem).
Másodszor ez volt az első olyan Herbert regény, amiben igazából és olykor a technikai/technológiai kérdések és a reál "tárgyak" -fizikai, kémia, matematika- sokkal hangsúlyosabbak voltak a "humán" tárgyaknál (államelmélet/politika, szociológia, pszichológia, filozófia, valláselmélet). Persze ez abból is adódik, hogy a főszereplők feladata az volt, hogy mesterséges intelligenciát hozzanak létre. Talán elsőre furcsák voltak a régi számítógépes/informatikai technológiai megoldások, de ne feledjük el, hogy a regény 1965-ben jelent meg először a Galaxy Magazine-ban (Do I Wake or Dream? címmel!), és 1966-ban könyv formátumban.
Ám a mesterséges élet létrehozásának kérdése mellett még így is előkerültek a megszokott Herbert témák és kérdések, amik a Dűnékben is jelen voltak, amit őt örökké foglalkoztatták.
Vajon mennyire mélyen van jelen az ember tudatában, viselkedésében egy feltételezett evolúciós múlt, ez mélyebb-e magánál az emberi nemnél/fajnál? Vagy létezik-e valamiféle magasabb "entitás"/lélek, amely a test és ezek felett áll, és ennek függvényében a kémiai/vegyi háztartása a szervezetnek lenyomata-e ennek, következménye, vagy magának a folyamatnak része, sőt befolyásolója a tudatosságnak? Mi Isten szerepe a tudatosságban és az emberi létben? Mi nevezhető tudatnak, mi nevezhető tudatosságnak? Lemásolható-, lemodellezhető-, leírható-e az emberi tudat, tudatosság mesterségesen, és túlléphetünk-e ezen, hogy valami nem emberit hozzunk létre? Létezik-e az önmeghaladás, saját csökkent nézőpontunk átlépése? Istenekké válunk-e vagy sem?
A könyv egyik érdekessége, és remélhetőleg nem spolier, hogy a szereplők a tudatot és tudatosságot, pontosabban eme szerepet az emberi létben többnyire olyan különböző tényezőkkel próbálják meg leírni és választ adni a felmerült kérdésekre, hogy lényegében alulról, a tudattalan felől közelítenek. Herbert többnyire választ is ad a kérdésre.
Szóba kerül a klónozás, az ember azt is hihetné elsőre, hogy a Bene Teilax őseiről esik szó. :) A Frankenstein párhuzamért külön piros pont jár. :)
A szereplők érdekesek, nem egysíkúak, mindenkinek megvan saját célja és hite/felfogása/meggyőződése, és a tervezés során ezeket is ütközteti Herbert, mégis inkább azt mondanám, hogy a bennük lévő potenciál azonban a későbbi trilógiában fog kibontakozni, ez csak ilyen felevező regény és nem is olyan összetett, mint a Dűne.
Viszont nem könnyű regény, nem is egyolvasatú.
Nem tudom, moly.hu-s erasmusmegegyezik-e az ittenivel, de ha igen, nagyon jól látja, hogy a könyv felvezeti a trilógiát, hozzátenném a címekben szereplő keresztény eredetű áthallásokkal egyetemben, valószínűleg Jézus életútját illetően, nagyon kíváncsian várom, hogy milyen szerepet szán ennek Herbert és Ransom.
Ha tényleg csak 200 példány akkor jó lesz sietni. Meg így valakinek meg is lesz a karácsonyi ajándéka hisz ha a Csillagkorbáccsal veszem csak 600Ft-al drágább :D.
A gyűjteményes kötettel csak annyi félelmem van, hogy igazából amit mindenki vár az a 4. kötet, és ha az első 3 nem fogy jól vajon bevállalják e a 4.et is?
Nemcsak ez a kötet, hanem néhány másik, újonnan megjelenő Szukits-kiadvány (Clarke, Burroughs és Asimov) is csak 200 példányban jelenik meg. Szóval, akik meg akarják venni, gyorsan rendeljék elő! Előre nem tudják megmondani, hogy a sorozat többi kötete megjelenik-e puha kötéses változatban.
Viszont megkaptuk a tervezetet a Frank Hebert teljes sci-fi univerzuma kapcsán az első kötetekre vonatkozóan:
I. Az első három Dűne-regény
II. Az utolsó három Dűne-regény
III. A Matter of Traces novella, The Tactful Saboteur novella, Whipping Star (Csillagkorbács), The Dosadi Experiment (A dosadi kísérlet), Destination: Void (Úti cél: ismeretlen) - remek ötlet egy kötetbe pakolni a hozzá tartozó novellákkal a SzabIr univerzumot, eredetileg is ezt javasoltam a régi honlapon. :)
IV. The Jesus Incident (A Jézus-incidens),The Lazarus Effect (A Lázár-effektus, ) The Ascension Factor (A mennybemenetel-tényező)
Viszont kérdeztem pár dolgot tőlük, először is azt, hogy igazából Bill Ranson csak társszerző (nem is értem, miért fő szerzőnek tüntetik fel, mikor csak társszerző)...
- kiadják-e a többi kötetet is ilyen puhafedeles változatban?
- mivel korábban azt jelezték, hogy a most megjelenő regény a harmadik kötetben szerepel majd, része lesz-e a három másik kötet is a Frank Herbert teljes sci-fi univerzuma sorozatnak?
Egyetértek [olvastam az ottani hozzászólásod, amúgy :)]. Főleg annak tükrében, hogy a gyűjteményes kiadás mellett hiánypótlásul utánnyomják péládul A Dűne messiását, ami október 30-án fog megjelenni.
A Facebookon rákérdeztem, hogy pl. egyes kimaradt mondatok pótlása megtörténik-e (pl. jómagam ezt találtamanno, egy lényeges mondat maradt ki az egyik Ellopott Feljegyzések fejezetprológ szövegéből), erre az volt a válasz, hogy az utolsó kiadás szövege lesz átemelve. A Destination: Void a harmadik kötetben lesz olvasható. Remélem eljutunk addig. :)
Vitaindítónak idemásolom a szukits.hu-s hozzászólásomat:
Nagyon megörültem, amikor megláttam ezt a könyvet, mert nagyon szeretem a kiadó Asimov-sorozatát, és Herbertet is. De a Dűnéből megvan a különálló keménykötéses sorozat, úgyhogy valószínűleg csak a 3. kötettel szállok be a gyűjtésbe, majd a következő 20-30 évben dühöngök amiatt, hogy szörnyen néz ki a polcomon a harmadiktól kezdődő sorozat.
Szerintem hiba a Dűne kiadásával kezdeni: mivel a boltokban elérhető a "normál" sorozat, nem fogják venni annyira az emberek, így előfordulhat, hogy leállítják a kiadást. Pedig szívesen olvasnám Herbert további műveit egységes kiadásban. :-( Félreértés ne essék: teljesen logikus a Dűne-műveket szerepeltetni a sorozatban, de szerintem _utolsó_ két kötetnek kellene berakni. (Addigra egyrészt elfogy a "régi" Dűne, másrészt nem néz ki hülyén a polc annál, aki nem veszi meg újra.) Utána meg jöhetnek a Brian-féle dolgok "Addenda" módra, mint Asimovnál az eredeti tervek szerint. Persze olcsóbb és egyszerűbb elővenni a már bevált fordításokat és egybekötve kiadni, de szerintem nem jó döntés sem üzletileg, sem a régi Szukits-olvasók/vásárlók szemszögéből.
Azt is érdemes tudni róluk, hogy az axolotlok nagyon határozottan regenerálódnak. Sőt, más egyedekből átültetett szerveket is gond nélkül beillesztenek a saját szervezetükbe. Lárvaformában is ivaréretté tudnak válni, de ha jódot adsz nekik, metamorfózison mennek át és felöltik felnőtt gyíkalakjukat.
Ja, és nagyon sok genetikai kísérlethez használják őket, valamint az embrionális fejlődés vizsgálatához ill. manipulációjához.
Nem ismerem az elő- és utózmányokat a Vadászokon kívül, így érdemben a bennük foglalt tartalmakról nem tudok nyilatkozni, de kétlem (ahogy mondtam már párszor), hogy Herbert az összetett gépi intelligencia vonalán mozgott volna (inkább genetika, vallás). Hiába van bármiféle emberi vonása a gépeknek az utódok könyveiben, irományaiban, mikor a Káptalanház utolsó fejezetében a két öreg Arctáncoltató (egyértelműen!) és nem lesznek egy kötettel később robotok, gépek (pláne nem olyanok, akikről egy szó sem esik a Káptalanházban). Ez, ha összeszakad az univerzum, akkor sem lehetséges, bármilyen körmönfont is az érvelés. A meg nem írt befejező kötet szerves egységet alkot, pont úgy, mint az első három könyv, a negyedik csak átvezető.
Herbert műveit mélyen áthatja az iszlám és annak "misztikus" ága, a szúfizmus, valamint a zen buddhizmus. Nem is csodálom, ha a fiú és a haverja még a fáradtságot sem vették, hogy megértsék. Nem véletlen, hogy későbbi Dűne könyvek messze nem olyan népszerűek, mint az első.
Az állítólagos tervezetről annyit, hogy Vadászaiban van egy kés, amit Fenring gróf döfött Paul hátába egy összeesküvés során, ebből klónozzák-"gholázzák" a Báró "nevelte" gonosz Pault (már ez agyrém). A Dűne azzal végződik, hogy Fenring meglátja Paulban a nagyságot és nem bántja, pedig megtudná ölni. Miért tenné ezt később Frank Herbert? Erre ezt beleteszik, majd, mintegy felülírva az Apa nyomdokait, megírják a Paul, a Dűne fiában is. Már ez el kellene, hogy gondolkoztasson, hogy a lezárás inkább egy fanfic, vagy ahogy lentebb írták egy alternatív befejezés, aminek semmi köze az eredeti műveknek.
Leto Arany Ösvénye, ahogy előbb olvashattad, hozzá köződik, mert ő alkotta, véget is fog érni, és igen eljön a Kralizec is. Viszont az ok, amiért létrehozta, egyértelműen benne van az Istencsászár c. kötet filozófiájában (és még köszönő viszonyban sincs az utódokéval).
"– Miért csinálod azt, amit csinálsz? – A kérdést jól fogalmazta meg.
– Meg akarom menteni az embereket.
– Milyen embereket?
– Az én definícióm bárki másénál tágabb – még a Bene Gesseriténél is, pedig ők azt hiszik, hogy definiálták, mi az emberi. Én az egész emberiség végtelen fonaláról beszélek, mindenféle definíció szerint.
– Azt akarod mondani… – Sionának túlságosan kiszáradt a szája, hogy beszélni tudjon. Próbált egy kis nyálat összegyűjteni. Leto látta a szájmozdulatait a maszk mögött. De a kérdése így is világos volt, Leto tehát nem habozott a válasszal.
– Nélkülem mostanra * egyetlen ember sem lenne, sehol. És az út, ami ehhez a pusztuláshoz vezetett, ocsmányabb volt, mint amit egyáltalán el tudsz képzelni.
– A te állítólagos jövőbelátásod – mondta megvetően Siona.
– Az Arany Ösvény még mindig nyitva áll – szólt Leto.
– Nem bízom benned!
– Azért, mert nem vagyunk egyenrangú felek?
– Igen.
– De függünk egymástól.
– Mi szükséged lenne neked énrám? – Ó, a helyében bizonytalan ifjúság felkiáltása. Leto érezte a függőség titkos kötelékeiben rejlő erőt, és kényszerítette magát, hogy kemény legyen. A függőség a gyengeség melegágya!
– Te vagy az Arany Ösvény – mondta Leto.
– Én? – suttogta Siona elhalón.
– Olvastad azokat a feljegyzéseket, amiket elloptál tőlem – szólt Leto. – Én ott vagyok bennük, de te hol vagy? Nézd meg, én mi mindent létrehoztam, Siona. De te, te nem tudsz semmit alkotni, csak magadat.
– Szavak, újabb csalóka szavak!
– Én nem szenvedek attól, hogy imádnak, Siona. Én attól szenvedek, hogy nem értékelnek. Talán… Nem, benned nem merek reménykedni.
– Mi a célja azoknak a feljegyzéseknek?
– Egy ixi gép rögzíti őket. Egy napon majd rájuk bukkannak. És gondolkodásra fogják késztetni az embereket.
– Egy ixi gép? Te megszeged a Dzsihadot!
– Ez is lecke. Növelik azoknak a dolgoknak a számát, amit gondolkodás nélkül csinálhatunk meg. És a gondolkodás nélkül csinált dolgok jelentik az igazi veszélyt. Nézd csak, mennyit mentél a sivatagban, anélkül, hogy, eszedbe jutott volna föltenni a maszkod."
[* Vagyis már a beszélgetés idejére, mikor még nincs Szétszóródás és a Sokarcú Ellenség, ebből szerintem az következik, hogy az ok a múltban keresendő, vagyis az emberiség egy olyan mentalitásában, amit Leto ki akar küszöbölni, lényegében erről szól az egész kötet.]
Lentebb ezt is kifejtettem, hogy az ok a múltban keresendő. Olvasd el újra az Istencsászárt figyelmesen, és ezt nem azért mondom, mert fölényeskedni akarok, de amiket itt olvasok, és valószínűleg az utódok "alapozták" meg, egy nagy katyvasz. HA erre nincs időd, elég csak a fejezetprológokat. Leto célja éppen a Szétszóródás volt, és az abban létrejövő új erők.
Herbert filozófiájának magva és lényege ebben az "átvezető" kötetben van benne, hogy mit tart az emberi gondolkodás és társadalmak hibájának, hogy mennyire hibának tartja a változás elleni ellenállást, a megszokásokat, de azt is, ha a múlt erényeiből és hibáiból nem tanulunk. És Hertbert művei részben mindig erről szólnak, valami változásról és az erre adott reakcióról.
És vedd figyelmedbe, hogy Herbert ahhoz a sci-fi írói hullámhoz tartozott, akik inkább az ember felé és lénye mélyére nyúltak, mint pl. Ursula K. Le Guin. Ilyen zagyvaságot, amit az utódok összehordtak, szerintem Herbert még egy porszemnyi mértékben sem akart. Ebben biztos vagyok, olvasva a többi honi regényét, és várom már a négy kötetes Destination:Void/Pandora-krónika sorozatát, ahol tényleg foglalkozik a mesterséges intelligencia kérdéskörével is, de többségében az őt jellemző, sajátos témákat szövi bele ezekbe is.
The book deals with concepts such as Artificial Intelligence, worship, resource allocation, and religious violence. Clones and genetic engineering take up themes of racism. One of the major themes is leadership and how the values of leaders influence a society through the actions and narratives of a society's leaders. Another is the nature and definition of God. There are echoes of Herbert's exploration of the effect of greed on the leaders within a society and how greedy leaders will warp a society in order to consolidate their own power, a theme in the Dune books as well as The Dosadi Experiment.
The book makes several references to Frankenstein, as an analogy to the relationship between Ship and humans.
De a Dűnék nem ebbe a körbe tartoznak véleményem szerint. És az érvelésedhez:
"– Nem vagy rá kíváncsi, miért nem nyomta el a Zsarnok soha Ixet? – kérdezte Idaho. És amikor Bellonda csak bámult rá, folytatta: – Csak megzabolázta őket. Lenyűgözte az a gondolat, hogy embert és gépet szétválaszthatatlanul össze lehet vegyítem, és mindkettő a másik határait keresi.
– Kiborgok?
– Többek közt.
Idaho nem ismeri azt a visszamaradt ellenérzést, amit a Butleri Dzsihad még a Bene Gesseritben is hagyott? Ez riasztó! Az összevegyülése annak, amit külön-külön – ember és gép – csinálhatnak. A gépek korlátait figyelembe véve ez velős leírása az ixi szűklátókörűségnek."
A jóelőbb írtam, hogy Leto azt mondja, ne féljenek az ixiektől, mert nem hozzák létre az arafelt, ami alatt szerintem az önálló gépi intelligenciát értette, vagyis Herbert a gépek terén nem akart eddig elmenni, pláne nem ilyen ellenséget létrehozni. Ha foglalkoztatta is volna bármi ezen a téren, az nagyjából párhuzamba lett volna vonható azzal, ahogy Leto géppel rögzítette a gondolatait és ez nagyjából meg is felet volna Idaho újféle képességeinek, amikor a hajó és a Bene Gesserit adattárát mintegy a kezei meghosszabbításának érezte.
Ám Leto éppen, hogy nem féltette ettől az emberiséget, saját maga vallott erről.
"Több helyen is olyan információt olvastam, hogy az ifjabbik Herbert, édesapja nyomdokain lépdelve írta meg az előzményeket, azaz a Mesternek voltak papírra vetett gondolatai, vázlatai, melyek támpontot adtak, hogy Ő valójában hogyan is gondolkodott a gépek uralta időszakról,"
- ez egy teljesen logikus következtetés. A probléma ezzel csak ez, hogy ezek az vázlatok, amelyek a Káptalanház utáni kötetet alapozták meg volna, soha nem kerültek napvilágra. Kizárólag az utódok hivatkoznak rá, de nyilvánosságra nem hozták őket.
