JAVÍTVA AZ ELŐZŐ HOZZÁSZÓLÁSOM? ÚGY ÍRTAM HOGY 2 GYEREK ÜLT AZ ÖLEMBEN KÖZBEN
gonosz, de rendkívül tisztánlátó Harkonnen báró helyett egy kegyetlenkedő szörnyetget mutatnak be, aki a pusztításon kívül szinte semmit sem szeret.
Szerintem is teljesen félreértették/félreértelmezték a karaktert. Ez inkább Vadállat Rabban. a karaktert.
A könyvnek nagyon hirtelenjében megírt szaga van.
Ezt nem tudom megerősíteni, olvastam, hogy nagyon sokáig készítették elő. Brian Herbert is öregember lett mire végeztek az elejével és a végével, majdnem 60 éves, ha jól tudom. És a saját írásaik között van is összefüggés, más kérdés, hogy nem teljesen passzol az eredeti kötetekhez.
Talán Frank Herbert is hozott volna vissza robotokat, de nem hiszem.
Miért ne hozott volna bele robotokat? Végül is sci-fi, még ha egy betépett LSD-s, hallucinált tudatkitágult látomás is helyenként. Biztos, hogy amit leír a mester a fűszerrel kapcsolatban, az saját megtapasztaláson alapul (persze a jövőbelátástól eltekintve :)). Nagy hippi volt az öreg. :) Bocs, ha ez itt a szentségtörés kategória, de hát ha ez a véleményem most mit tehetnék? Szerencsére vagy sajnos ki-ki döntse el nekem nincsenek ilyen hallucinogén tapasztalataim, de így képzelem valahogy.
Egyébként az amerikai tömegkultúrának szerintem teljesen mindegy, ott könnyen eladják. :)
Szerintem ma már semmilyen nyomtatott irodalmat nehéz nem könnyű eladni, főleg ha a mű még csak nem is a legjobb….
gonosz, de rendkívül tisztánlátó Harkonnen báró helyett egy kegyetlenkedő szörnyetget mutatnak be, aki a pusztításon kívül szinte semmit sem szeret.
Szerintem is teljesen félreértették/félreértelmezték a karaktert. Ez inkább Vadállat Rabban. a karaktert.
A könyvnek nagyon hirtelenjében megírt szaga van.
Ezt nem tudom megerősíteni, olvastam, hogy nagyon sokáig készítették elő. Brian Herbert is öregember lett mire végeztek az elejével és a végével, majdnem 60 éves, ha jól tudom. És a saját írásaik között van is összefüggés, más kérdés, hogy nem teljesen passzol az eredeti kötetekhez.
Talán Frank Herbert is hozott volna vissza robotokat, de nem hiszem.
Miért ne hozott volna bele robotokat? Végül is sci-fi, még ha egy betépett LSD-s, hallucinált tudatkitágult látomás is helyenként. Biztos, hogy amit leír a mester a fűszerrel kapcsolatban, az saját megtapasztaláson alapul (persze a jövőbelátástól eltekintve :)). Nagy hippi volt az öreg. :) Bocs, ha ez itt a szentségtörés kategória, de hát ha ez a véleményem most mit tehetnék? Szerencsére vagy sajnos ki-ki döntse el nekem nincsenek ilyen hallucinogén tapasztalataim, de így képzelem valahogy.
Egyébként az amerikai tömegkultúrának szerintem teljesen mindegy, ott könnyen eladják. :)
Szerintem ma már semmilyen nyomtatott irodalmat nehéz eladni, főleg ha a mű még csak nem is a legjobb….
"A titokzatos ellenség Omnius és Erasmus lesz, ez mindent elárul a műről. A két szereplő a Butleri Dzsihadért akar elégtételt venni."
Volt efelől bárkinek is kétsége az után, hogy a Butleri Dzsihadról szóló trilógiát úgy zárták le, hogy az Omnius által a Giedi Prime-ról kilőtt szondákkal - az Arrakisit leszámítva - semmi sem történt? Az egész Dűne legendái trilógiát csak a folytatás előkészítésére írták, ezt az elő- vagy utószóban el is mondták.
Igen ezt sejtettem már akkor mikor fellőtte a mélyűri szondáit, de szerintem nem is csak az a nagy ötlet, hanem az is, hogy a Corrini csata alatt fellövi az űrbe a programját. De hogy Erasmus hogy keveredett Omnius mellé ismét, azt már nem magyarázták meg, vagy csak elfelejtettem vagy fel sem tűnt. Azért kb. 4000 oldal Dűnét olvastam és nem jegyzeteltem közben... :)
Azóta eltelt hat év, és azóta a komment óta rengeteget beszélgettünk ezen a fórumon. Azóta a Vadászokat szépen odaajándékoztam a könyvtárnak (ezt írtam is lentebb, nem tudom mikor, de jó régen). Ahonnan ki tudnám kölcsönözni a Homokférgeket, de nem teszem. ;)
Nos, a véleményem nem sokat változott, de ettől még ez teljesen rendben van. Itt többen vagyunk, akik az eredeti sorozat rajongóiként adtunk pár könyvnyi esélyt az utódoknak (jómagam 3-at is elolvastam, mielött véleményt formáltam). Sajnos messze nem egy követendő színvonal (szerintem), sajnos még az átlag sci-fi irodalomnál is gyengébbekre sikerültek.
Nos, elolvastam 11 Dűne kötetet, ezzel lezártnak tekintem a sorozatot, további kiadásokat nem vásárolok (egyelőre legalábbis, későbbiekben ki tudja ha már nincs mit olvasnom, de egyelőre több az amit szívesen olvasnék mint amennyi szabadidőm van).
6 Frank és 5 Brian Herbert kötetet végeztem ki. Kb. 4 éve olvasom, lehet még annál is több.
Murbellából, akit Odrade utódjának szánt, nem egy erős kezű vezető lesz, aki cselszövések sokaságával fogná össze a Régi Birodalom széthúzó hatalmi erőit. Egyszerűen egy nyafogó, erőtlen, vérengző nőszemély lesz, aki másról sem tud beszélni és gondolkodni, hogy jön az Ellenség, fogjunk össze. Ennyi.
Ezzel teljes mértékben egyetértek!
Vérengzés megy az egész könyvben a csatajelentekben. :S
Ezzel is egyetértek, úgy öltek le a végén már milliárdokat, hogy egy oldalt sem szántak az egészre, brutális vérengzés amit írtak, és a legrosszabb, hogy a végére közömbössé vált a regény az erőszakra.
Nem tudom ezek után megvegyem-e jövőre e Homokférgeket.
Szerintem igen, annyira nem rossz mint a Dűne Vadászai, az a mélypont. Az előzmény trilógia nekem tetszik, főleg az első 2 rész, a Butleri Dzsihad és a Gépírtó hadjárat. Jó volt olvasni, egy új világ, tetszett ez a gondolkodó gépek Vorian Atreides, Iblis Ginjo vonal.
Guitellon, azaz gitárrá alakított csellón játszott dal Duncan Idaho-ról :D Sztem fantörpikus. Van egy Ballad of Duncan Idaho is valahol YT-on. Ez a fickó sokakat megihletett :D A Végső KH!
Első kérdésedre: helyes meglátás, a Bene Gesserit minden tagja abszolút kontrollal rendelkezik a saját teste felett, tökéletes példa erre a Káptalanházból, hogy a Dáma megitat Odradéval egy "frissítőt", amiben idegen anyag van, Dar semlegesíti, majd közli ezt. Ugyanakkor Darban van egy helyzetjelző, ami jelet sugároz, erre a Dáma rá is kérdez és Odrade elmondja, hogy ebből tudják a nővérei, hogy még életben van.
Második kérdésedre: igen, a Mentátok elégtelen információkból (is) dolgoznak, pontosabban, hagyják szabadon "kószálni" az elmét, ami eme kötöttségektől mentesen képes reagálni és következtetni (ezért mondják rájuk, hogy emberi számítógépek), valamint képes a helyes kérdésfelvetésre (a Káptalanházból Duncan, Bell és a Bashar kapcsán igen jól ábrázolódik a Mentátok lényege, de Hawatot is említhetném).
Bizonyos szempontból emberfelettiek, ez részben annak köszönhető, hogy Herbert taoista és zen buddhista elemekkel vegyítette a gondolkodásukat. Erről írtam lentebb is, nem tudom, mikor; a lényege, hogy az egyik zen koan arról szól, hogy először a hegyek hegyek, a folyó folyók, majd ezek az út során megkérdőjeleződnek, ám az út végén ismét elnyerik önmagukat, a hegyek hegyek lesznek, a folyók pedig folyók. A Káptalanházban ez visszaköszön: "Elme a Kezdeteknél", Duncan így nevezte. "A Valódi Éned felébresztése. Úgy éreztem, mintha egy mágikus univerzumba csöppennék. A tudatom először kör volt, aztán gömb. Önkényes formák lettek tünékennyé. Az asztal nem asztal volt. Aztán transzba estem – minden csillogó lett körülöttem. Semmi sem volt valóságos. Aztán elmúlt, és én úgy éreztem, hogy elveszítettem az egy valóságot. Az asztalom megint asztal volt."
Ugyanakkor megvannak a korlátaik, lásd az első Duncan ghola érzelmi sokkja a Salusa Secundoson, Pitert a szadizmmusa korlátozta, Bellonda pedig az archívumi-elemző mivoltából eredően szorul határok mögé. Leto Atreides (nem az Istencsászár) és a Báró is felhívja a figyelmünket a korlátaikra, és arra, hogy miként érdemes rájuk tekinteni. A Bashar és egybe-Duncan valamiért azonban mások, egyfajta ugrást is jelentenek.
Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem a ma esti új Sherlock Holmes sorozat első részében bemutatott Sherlockról konkrétan az jutott eszembe: bemutatták milyen is kb egy mentát-transz. Abszolút elégtelen adatokból döbbenetesen pontos következtetésekre jutni. :) Innen jön a kérdésem: a mentátok csupán elégtelen információból dolgoznak vagy a megfigyelőképességük is szinte emberfeletti?
Illetve volt még egy kérdésem pár kommentel lejjebb is ha esetleg valaki megválaszolná...thanx
Természetesen nem mondhatták azt, hogy „minket ez az egész nem érdekel, csak szeretnénk meggazdagodni a Dűne-univerzumból!”:) Ilyen nyilvánvaló helyzetben csak ilyen nyilvánvaló baromságokkkal lehet mentegetőzni, és akkor legalább azok a rajongók megmaradnak, akik őket tartják dűne-autoritásnak. A pénz megvastagítja a bőrt az ember képén:)
Na mégegyszer... úgy látszik a riduli kristálylapom nem kompatibilis ezzel az ixi hálózattal. :)
Hát ha ezt gondolják, az megmagyarázná miért másítanak meg ennyire dolgokat. Ez esetben nem bénák és figyelmetlenek lennének hanem csak szimplán tiszteletlen idi*ták. Vagy a kettő együtt. Ha jól emlékszem az egyik magyarázatuk az volt a FB rajongói kérdésekre, hogy a Dűne könyveket voltaképpen Irulan írta, nem kell készpénznek venni őket... Valami hasonló. De ez még ha megoldana egyes problémákat sem működőképes. Egyrészt azt suggalja, hogy nem kell mindent tényként kezelni amit FH írt - ez már eleve abszurd -, másrészt nem ad választ az Irulan halála után játszódó könyvekre. Ennek akkor lenne jogosultsága ha egy rossz irodalmi alapot javítana fel egy nagyszerű író (páros). De ugyebár nem így van és ezt ők is pontosan tudják.
Hát ha ezt gondolják, az megmagyarázná miért másítanak meg ennyire dolgokat. Ez esetben nem bénák és figyelmetlenek lennének hanem csak szimplán tiszteletlen idi*tàk. Vagy a kettō együtt. Ha jòl emlèkszem az egyik magyaràzatuk az volt a FB rajongòi kèrdèsekre, hogy a Dūne könyveket voltakèppen Irulan írta, nem kell kèszpènznek venni ōket... Valami hasonlò. De ez még ha megoldana egyes problèmàkat sem mūködōkèpes. Egyrèszt azt suggalja, hogy nem kell mindent tènykènt kezelni amit FH írt - ez màr eleve abszurd -, màsrèszt nem ad vàlaszt az Irulan halàla utàn jàtszòdò könyvekre. Ennek akkor lenne jogosultsàga ha egy rossz irodalmi alapot javítana fel egy nagyszerū írò (pàros). De ugyebàr nem így van ès ezt ōk is pontosan tudjàk.
"Találtam egy rendkívül alaposan összeszedett bővebb gyűjteményt az eredeti és új könyvek közti ellentétekről, néhol megoldási próbálkozásokkal együtt. De így együtt olvasni őket... rettentően sok hibát bizonyít. Most már kezd engem is idegesíteni (a végén még megtérek :) ).
Az évszámpontatlanságok, vagy másféle értelmezések egy része még talán belefér. De például a navigátorok kifejlődése (az eredeti Dűnében nem csak hogy másképp képzelte el Frank Herbert, de a szinte evolúciós szinten külön váló, különleges körülmények hatására mutálódó alfaj sokkal sokkal hietőbb/észszerűbb is, mint a hétköznapi emberből csupán évek alatt átváltozó navigátor). Persze van még jópár hasonlóan kacifántos dolog, de nálam ez ütött a legnagyobbat."
- Sajnos eléggé hosszú a lista, végigolvastam. Egy rész magyarázható csak pongyolsággal. Sajnos egy részéről pedig meggyőződésem, hogy az utódok úgy gondolták, hogy ők jobban mint Frank Herbert, és majd jól "kijavítják" a hibákat. Nem sikerült.
Találtam egy rendkívül alaposan összeszedett bővebb gyűjteményt az eredeti és új könyvek közti ellentétekről, néhol megoldási próbálkozásokkal együtt. De így együtt olvasni őket... rettentően sok hibát bizonyít. Most már kezd engem is idegesíteni (a végén még megtérek :) ).
Az évszámpontatlanságok, vagy másféle értelmezések egy része még talán belefér. De például a navigátorok kifejlődése (az eredeti Dűnében nem csak hogy másképp képzelte el Frank Herbert, de a szinte evolúciós szinten külön váló, különleges körülmények hatására mutálódó alfaj sokkal sokkal hietőbb/észszerűbb is, mint a hétköznapi emberből csupán évek alatt átváltozó navigátor). Persze van még jópár hasonlóan kacifántos dolog, de nálam ez ütött a legnagyobbat.
Illetve egy kérdésem is lenne mert egy dolgot meg én vettem észre a Dűne szeleiben és nem szerepelt a linkelt oldalon: a könyv szerint egy Bene Gesserit nővérnek helyzetjelző chipet ültetnek a nyakába (míg öntudatlan) amit később kiszúrnak és eltávolítanak. A kérdésem a következő: én gondolom rosszul, vagy jól emlékszem, hogy egy BG abszolút kontrollal rendelkezik a teste minden porcikája felett? Ergo én kizártnak tartom, hogy bármi is a észrevétlenül maradjon elrejtve a saját testében.
Elolvastam a linket, köszönöm. A Star Wars Dune alapjairól nem tudtam, de örülök, hogy megosztottad (már el is küldtem egy SW fan jóbarátomnak).
Amit írtál, tökéletesen megértem, minden szavadban igazad van. Frank Herbert elsősorban elgondolkodtatni akart, a fia viszont csupán szórakoztatni. A magam részéről nem tudom jobban elmagyarázni milyen éhségem van azonban a világ iránt. Lehet, hogy jobb lett volna a Dűne univerzumnak ha tényleg nem folytatják, de számomra mégis valamiféle pótlékkal szolgálnak az új történetek. Ez van.
Előszeretettel hallgatom hasonló szentimentális okokból nem csak Tito zenéjét, de a Brian Tyler féle dallamokat is, ez is közelebb visz ehhez az univerzumhoz. Mondjuk az is igaz, amit egy korábbi hozzászóló fogalmazott meg: nem élnék ott...
Külön érdekelnek a különböző művészek/illusztrátorok által készített képek, ezek néha nagyon komolyan eltalálják a hangulatot amit a könyvek olvasása során érezhet az ember. Nem tudom mennyire érdekel titeket ez a része (persze az is könnyen lehet, hogy ismeritek őket) de hagy ajánljam figyelmetekbe a következőket:
Harmadik helyezetként tekintek Wo munkáira, ezeket itt tudjátok megnézni:
Angelitoonnak persze több képe van a Dűne univerzumról - ezekre könnyen rá tudtok keresni a neten - de bár mindegyik minőségi darab, kevés a valódi kapocs a regényekkel (bármilyen más scifihez is készülhettek volna). Az Atreides kép számomra viszont tökéletesen ötvözi a feudális kor és a több ezer éves fejlett kultúra elemeit, amikor először megláttam, jó tíz percen keresztül ittam magamba a részleteket.
A történetekre visszatérve még egy gondolat, melyhez a kulcs a fent említett pótlék szócska. Számomra a filozófiai tartalom szinte teljes hiánya mellett az egyik legnagyobb különbség apa és fia írásai között, az az érzés amit csak Frank Herbert tudott megadni nekem: az eredeti regények olvasása alatt bele tudtam élni magam milyen lehet mentátnak lenni, vagy teljes uralmat gyakorolni a tested minden sejtje felett mint egy Bene Gessserit. Vágytam ezekre a képességekre. A pótlék-regények során soha nem éreztem ezt, hiszen képtelenek ezeknek az érzéseknek az átadására.
Nos, a Frank Herbert által ejtett ellentmondások véleményem szerint minimálisak és lényegüket tekintve inkább marginálisak (ez igaz Asimovra is). Ahogy írtad, ilyen összetett művek esetében ez elkerülhetetlen.
Megértem a nézőpontodat az ún. Duneverse kapcsán, vagyis, hogy egyesek inkább magát a világot kedvelik, nem pedig a filozófiát, a közölni kívánt üzenetet. Mégis vitába kell szállnom vele.
Ez az angol írás az taglalja, hogy Herbertnek mi volt a célja a Dűnék megírásával és milyen mélyen merített a korábbi, nemcsak "tudományos-fikciós" irodalmi hagyományokból is, túlmenően az iszlám, perzsa és zen hagyományokon (nem meglepő, hogy Shakespeare is szóba kerül), hogyan építette bele azt a hat kötetbe úgy, hogy nem másolt, hanem újraértelmezett és saját gondolatvilágát fűzte hozzá. Szerintem az írónak sosem volt célja, hogy valaha valaki is belekontárkodjon ebbe a világba, amit alkotott (Robert Jordan és felesége is csak hosszú megfontolás után jelölte ki az utódot a The Wheel of Time befejezésére).
Sőt azt mondanám, hogy nem is igazán a világalkotás volt a cél, az csak keret, hogy át tudja adni a gondolatvilágát az emberekről és egy jövőképről. Ez szerintem minden minőségi sci-fi, fantasy és bármilyen egyéb irodalmi műfaj írójára igaz (vagyis, hogy a gondolkodtatni akarás a cél).
Akik nem tartoznak ebbe a kategóriába, azok inkább csak szórakoztatni akarnak, nem pedig elgondolkodtatni.
A Star Warssal való párhuzam sem állja meg a helyét. Noha az eredeti trilógia még nem feltétlen egy jövőbeli franchise-elgondolásból készült, Lucas igen gyorsan ráállt erre az üzleti modellre (elég csak belegondolni a félresikerült és csak igen kevesek által ismert SW karácsonyi adásra), ráadásul a SW univerzum eleve nem elgondolkodtatni akarással készült (szerintem), hanem egy űrkörnyezetbe helyezett legkisebb fiú "népmeséjét" kívánta elmesélni. Az eredeti trilógia ebbeli értékét még akkor sem lehet elvitatni, ha Lucast bevallottan a Dűne (is) ihlette (az előbb linkelt írásban erről is esik szó, a párhuzamokról, a döbbenet az, hogy az eredeti SW script mennyivel jobban hasonlított a Dűnéhez) és másolt is abból.
Amit igazából az egészből ki akarok hozni az az, hogy vannak olyan könyvsorozatok, amikhez nem szerencsés hozzáírni, nemcsak azért mert mélyebb tartalommal bírnak, hanem azért is, mert nem így épülnek fel. Ezek nem Star Warsok, Forgotten Realmsek, DragonLancok, ahol elfogadhatóak a hozzáírások, mert jó regények születhetnek.
Ám vannak olyan "világok", amik csak egy adott íróhoz kellene, hogy kötődjenek, nem kellene senkinek sem belekontárkodnia, kivéve, ha maga az író is így akarja. Herbert szerintem igen távol állna ettől az ámokfutástól, mert ő harminc év alatt építgette a világát, míg a szerzőpáros másfél évtized alatt oldalszám tekintetében a többszörösét követte el ennek.
Érdekes, én sosem vágytam arra, ha van egy író által alkotott világ, történet, hogy minél több és több részét fejtse ki, minél több történet ömöljön belőle akár tőle, akár kismillió szerzőtől. Maga az alkotó el tudja dönteni, hogy mit tart érdemesnek elmondani.
Példának okáért, várom, hogy végre a kezembe tarthassam az Endymion felemelkedését, mert kíváncsi vagyok, hogy záródik a Hyperion Cantos története. Viszont azt nem tartom szükségesnek, hogy több kötet jöjjön belőle. _______________
Más. Jó híreim vannak. Úgy tűnik, a Szukits Kiadónak mégiscsak sikerül dűlőre jutnia a jogtulajokkal, és elvileg ez év végén jön is az első kötet a Frank Herbert teljes életműve sorozatban, amit kilenc kötetesre terveznek. Még nem tudják megmondani, hogy melyik kötetbe, mi kerül, mikorra várhatóak pl. a Destination: Void regények, mert a kötetek belső elrendezésébe a jogtulajoknak is lesz beleszólása.
Azt hiszem megcsináltam a házimat és jobban átolvastam nem csak a közelmúltbeli hozzászólásaitokat de a jóval régebbieket is. Sokmindennel kénytelen vagyok egyetérteni ezért ezek fényében módosítanám a véleményemet. B.H. és társának nem kellett volna megírnia a befejezést, tényleg sok mindent elbarmoltak. Az előzmény regényeket továbbra is olvashatónak tartom, azokkal legalább nem okoznak akkora kárt mint egy ilyen csalódást keltő befejezéssel (most már látom mennyire félregurult az a gyógyszer).
Azt hiszem éppen ideje írnom is ide, nem csak olvasnom a fórumot. Jómagam még kamasz koromban ismerkedtem meg a Dűnével, természetesen akkor még nem értettem sok mindent, csak egyszerűen lenyűgözött az aprólékosan kidolgozott világ egyedisége. Utána láttam az első mini-sorozatot, majd elkezdtem olvasni a könyveket, megnéztem az eredeti Lynch féle filmet, és a többi…
Sok mindennel egyetértek veletek (az úgynevezett hard-core dune fanokkal), de akadnak dolgok amiket másképpen látok, hagy osszam meg veletek.
Először is Frank Herbert nagyszerű író és filozófus, ez tagadhatatlan alapja az általa teremtett univerzumnak. A fia ehhez képest olyan távol áll a nagyszerűségtől mint egy sziecs a tengerparttól, ám én mégsem állok le szidalmazni. Sőt. Higgyétek el, hogy kellenek ezek a regények. Ugyanúgy ahogy a Star Warsból is készült rajzfilmsorozat, ezeknek a regényeknek is megvan a maga szerepe a Dűne legendáinak sorában, hiszen képes arra mire az eredeti regények nem: már a megérthetőség kora alatt is megkedveltethetik az univerzumot a fiatalsággal.
És itt választanék külön két dolgot ami fontos a különböző nézőpontok megértésében. A hard-core fanok konkrétan Frank Herbert írói nagyságát dicsőítik, ami tökéletesen érthető. Nevezhetjük ezt a Herbert féle filozófia imádatának. A másik oldal (végül is én is ide tartozok) magáért az univerzumért rajong, ez pedig nem zárja ki, hogy más forrásokból is befogadjunk történeteket, másféle stílusban. Természetesen orbitális különbség van az eredeti könyvek és Brian Herberték féle előzmény-folytatások stílusa és sajnos minősége között, de én például éhezem a plusz történetekre. Legyen az mini-sorozat (az eredeti filmet nem sorolnám ide) vagy az új könyvsorozat, úgy tekintek rájuk, mint egy imádott Shakespeare történet különböző színházi előadásaira. Nem akadok ki, csak mert az adott színész nem úgy játszik mint azt én a fejemben elképzeltem. Igyekszem a Frank Herbert féle karaktereket a fejemben megőrizni, így az új könyvek és filmek tényleg működhetnek mint egyfajta színházi előadás.
Tisztában vagyok az ellentmondásokkal ami a különböző írók világában előfordulnak, de biztos tudjátok, hogy maga Frank Herbert regényfolyamában is vannak ellentmondások saját magával, ez egy ilyen összetett világ esetén elkerülhetetlen. Itt egy link ahol ezeket kivesézik: http://dune.wikia.com/wiki/Discrepancies_between_Dune_novels
A Dűne megfilmesítése sajnos kudarcba fulladt de én nem mondok le ennek megtörténtéről, esküszöm örömkönnyeket hullatok majd ha egyszer mégis összehozzák. Legfeljebb sírok majd ha nagyon elcseszik. A magam részéről kizárólag úgy tudnám elképzeln mint ahogy Peter Jackson nyúlt a Gyűrűk Urához: három különállló 2-3 órás film, hozzáértő rendezővel és költségvetéssel tudná vászonra vinni a könyvet. És akkor végre büszkén nézethetném meg a barátaimmal/párommal, mert jelenleg meg sem próbálom. A könyvek elolvasása nélkül a mini-sorozat is érthetetlen és bizonyos részein elég unalmas. Ellenben az eredeti sorok ismeretében nagyszerű élmény képileg is átélni a történeteket.
Még egy gondolat a Brianék féle történetekről: A gépekkel való háború mint kiindulási pont, és a velük történő befejezés önmagában szerintem nagyon is életképes gondolat, egyfajta önmagába visszatérő kerek történetet alkot. Nekem nagy vonalakban két dolog nem tetszett az egészben:
Először is Omnius számomra túl együgyű "karakter". Jómagam jövőkutatással is foglalkozom, eléggé érdekel a technika, különösen a robotika és mesterséges intelligencia kutatások. Amikor megtudtam, hogy a Butleri Dzsihadot feldolgozó könyvekben egy gépi birodalom köré épül a történet, túl magasra tettem a mércét. Egy szuperintelligens géptől fényévekkel többet vártam mint amit itt összekapartak. Erasmus karakterében volt fantázia, de Omnius szinte egy gyermek volt az eseményekben. Emberien butává tették őket, na. Elszomorító.
A másik problémám az lezárásban visszahozott kis ghola óvoda volt ahol mindenkit visszarángattak akinek a neve számított az eredeti történetekben. Ez nekem sok volt.
Ennyi. Első hozzászólásomat egy kicsit bő lére eresztettem, de ez már tényleg kikívánkozott belőlem. :)
Sajnálom, igyekeztem perceken belül korrigálni, de akkor túl késő volt.
Nem fogjuk elmondani, majd ha végeztél a könyvvel, és esetleg visszaolvasod a beszélgetéseinket, rá fogsz jönni, hogy az "írópáros" ezt is megváltoztatta (ahogy OPi is írja), holott Frank Herbert egyértelműen elmondja, kik ők, egyértelművé teszi az utolsó kötetében (és nagyképűség nélkül, de ha sejtetéseket értelmezi az ember, akkor -nem mondom meg hol- egy fejezet konkrétan, párbeszéd formájában egyértelművé teszi.
@OPi
Frank Herbert felfedi, erről beszéltünk is lentebb (konkrétan le is írjuk, kik ők) (SPOILERA Káptalanházban Idaho és Dortulja is "felfedezi", hogy a Sokarcú Ellenség az újfajta Arctáncoltatók lehetnek. Az utolsó fejezet pedig konkrétan egy önvallomás Daniel és Marty részéről.), az nem számít, hogy nem lett megírva a folytatás és a konkrét céljaik nem derülnek ki, sem a konfliktus lefutása és megoldása, mert a Mester nem élhette meg ennek elmondását.
Sajna már elolvastam az első hozzászólásod, csak utána láttam a spoiler figyelmeztetésed, de semmi baj. Sejtettem, hogy Omnius lesz, mivel elolvastam a Dűne Homokférgei ajánlóját, és ott írnak a gondolkodó gépekről, és mivel a Dűne Vadászaiban a 200. oldal környékén járok, és ott Khrone már elkezdi bevezetni az Ixieken keresztül a gondolkodó gépek technológiáját. De azt nem gondoltam volna, hogy Erasmus is benne lesz. Eddig még nem olvastam a Dűne Legendái Trilógia befejező részét, a Corrini csatát, mert nem lehetett kapni, de most már újranyomták, és ha befejeztem a Dűne Vadászait, utána elolvasom azt, és végül a Dűne Homokférgeit, és ezzel lezárom a Dűne sorozatot részemről. Azt gondoltam a Corrini csatában elpusztítják Erasmust, de a hozzászólásod elolvasása után úgy tűnik mégsem. Egyébként a Corrini csatával szerettem volna folytatni ha lehet kapni, még a vaterán is rákerestem, de az egyetlen eladó nem általlott 10ezer Ft-ot kérni érte, annyit pedig nem ért meg, akkor inkább közbe iktattam a Dűne Vadászait. Omniusra utaló jel volt az is, hogy a Butleri Dzsihad kötetben Omnius fellövi saját maga másolatait a mélyűrbe, sejtettem, hogy ez több kötetre előre mutat, és hogy máshol is kifejlődnek a gondolkodó gépek.
Azt nem sejtettem, hogy a Tisztelet Matrónái kiszabadított tleilaxi nők. Ez érdekes! Jól lelőtted nekem a poént. :)
Azt semmiképpen ne mondjátok el ki az öregúr és hölgy aki a tachionhálót szövi a nem hajó köré. Bár már sejtem, de hagyjátok meg a jótékony homályt.
A legelső hozzászólásom itt valamikor 2007 elején ejtettem meg és pont a Dűne vadászairól írtam le az érzéseimet, amik nagyon negatívak (finoman fogalmaztam, szerintem konkrétan egy hulladék, pl. beleírnak egy "fordulatot" (sicc!), ami soha nem volt benne még utalás és elgondolás szintjén sem a Mester műveiben, és ennek történetét írják le a Paul of Dune-en, pfej), ez a 2604-es hozzászólás. Nálam ez az irodalom legalja.
Ha érdekel ez, onnantól felfelé mindent és mindenkiét javaslom olvasd el, miért tekintjük, mi hard-core rajongók blaszfémiának Brian és a haverja ámokfutását. Kifejtjük, hogy mik azok a szellemi horizontok, amik jellemezték az eredeti hat regényt [röviden: mellőznek midennemű mélyebb tartalmat és filozófiát, egy valószínűleg mondvacsinált "vázlat" címén.] Szerintem remek, sokrétű és tartalmas beszélgetéseket folytattunk, írtunk le, én legalábbis rengeteg magvas gondotatot találtam itt, talán ideje is lenne visszaolvasni. :)
Ezzel nem a nézőpontom akarom rád erőszakolni, csak ha már kérdezted, hogy és mint, ha elolvastad a két utozmányt, vissza tudod olvasni a különféle véleményeket, én pedig megadtam a pontot, hogy hol ejtettük ezt meg (a korábbi dolgokat is érdems elolvasni, csak itt jelent meg a DV). :) A tüöbbiek már persze sokkal előbb elkezdték a többi, korábban megjelent kötetek hiábáit és ellentmondásait felsorolni, tehát a 2604-es alatt is érdemes olvasgatni, sőt! Ne úgy tűnjön, mintha az első kommentem lett volna fordulópont.
Ráadásul ha már szóba került az első mozi, a Lynch-féle szintén "szenny" (bocsánat), pontosan úgy "értelmezik" a báró karakterét, ahogy a rendező: egy mészárló, perverz idióta baromnak. Ezzel szemben a Mester báró karaktere egy logikus, precíz, megfontolt elme, aki "mellékesen" perverz, de nem az domináns a tettei formálásában a politika színterén.
Tavaly év végén a Locus magazin ezekben a kategóriákban tartott szavazást (itt vannak a listák):
- 20th Century Novella
- 20th Century Novelette
- 20th Century Short Story
- 21st Century Novella
- 21st Century Novelette
- 21st Century Short Story
- 20th Century SF Novel
- 20th Century Fantasy Novel
- 21st Century SF Novel
- 21st Century Fantasy Novel
És bár nem reprezentatív, de sokan hallottak már a Locus-díjról, és az ő szavazásukon a XX. szád legjobb sci-fi regénye a Dűne, és igen magas értékkel, megelőzve a második kedvencemet, ami Card 'Ender's Game'-e.
És a "szerzőpáros" az alsókategóriás ponyváival a világba nincsenek (sőt a haver egyéb írásai sem).
Remélem nem vetted támadónak a hangnemet, de nincs kedvem még egyszer lepötyögni a saját, abszolút negatív nézőpontomat és érveimet, de ha kíváncsi vagy ezekre (és másokéra is), szerintem érdemes visszakeresni. 500 hozzászólás per oldal esetében, ha jól emlékszem a harmadik oldal.
Sajnos azonban éppen az ilyen lektűr népszerűsége és Star Wars tucatregények miatt nem tudja a kiadó megjelenteni aDestination:Void/pnaodra Chronicle-s Frank Herbert-Bill Ransom által írt négy kötetes regényfolyamat, mert ötlettelen regényekre még mindig van igény (pontosabban egyes klasszikusok kevésbé fogynak, éppen a tartalmi értékük okán), pedig rengeteg pozitív ellenpélda van kiadk terén: Ad Astra, Agave, Alexandra, Galaktika.
Sajnos a Szukits Kiadó elég sokat küzd ezekkel a problémákkal, lásd régebben a DragonLance klasszikus trilógiájának elakadása.
Az térhajlítós űrutazás nem új:) Az eredeti Dűnében a később megjelent nem-hajók közlekedtek így, amiknek ugye nem lett volna sok értelme, ha ezt a fűszer is tudta volna több ezer évvel korábban. A Fűszert a hagyományos űrhajók útvonaltervezéséhez használták, mert akkora sebességnél előre kellett ismerni a biztonságos röppályát, hogy ne menjenek neki semminek. Ez az egész dűne-univerzum egyik alapja, már ha a történetet vesszük.
El tudom fogadni amit írtok, az igaz, hogy a 6+3 kötetet 4-5 év alatt sikerült elolvasnom, és mindent csak egyszer, nyilván nekem fel sem tűnik sok minden. Mellette sok mást is olvastam, meg el voltam foglalva a munkámmal és a családommal is.
Mellesleg nekem tetszik az új térhajlítós űrutazás ötlete (is).
