Miért számodra a könézet a fontos és nem a tartalom? Én is többre becsülöm ha egy kötet ott van a polcomon és nem az ekönyvolvasómon, de ilyen árak mellett nem lehet mindent megvenni (másra is költeni kell) erre tökéletes lenne az olcsó e-könyv, megtaláljuk vele az olyan írókat, sorozatokat amik tetszenek, és azokat már papíron vesszük meg ( amint kijön egy Herbert tuti vétel papíron, és még van egy két író) míg egy felejhető könyv elolvasása után pénzkiadobásnak érezzük azt a 3000 forintot.
Ja hogy ha nem tetszik adjuk el használkönyvként? Igen így lehet minimalizálni a veszteséget, de hol ezen a kiadó haszna?
Ha lépnének valamit ez e-könyv ügyben (páran már vannak csak nagyon szegényes a kínálat meg régiek is ) akkor visszaszoríthatnák a használt könyveket, valamint elérnék a folyamatosan növekvő népes tábort akinek van ekönyv olvasásra alkalmas készüléke.
Nincs bajom a használt könyvekkel, de ki venne használt e-bookot? senki. Ott minden vásárló után megvan a nyereség, Valamint nincs kötve a példányszám amíg áll a kiadó addig az összes e kiadványa elérehető, míg papírkönyvek esetében a sikeresebb könyvek 1-2 év után már alig fellelhetőek.
(Warez van volt lesz, megszüntetni úgy sem tudják, de ha normális áron kínálják akkor a többség nem szenved vele.)
Emelett persze jöhetnek ki a könyvek, valószínüleg csökenni fog, hisz a papírkönyv vásárló réteg is kevesebb lesz ( de eltünni nem fog ) és ezt a bevétel kiesést kellene kompenzálni az ekönyvek felé nyitással.
És hidd el a Dűnét ugyanakkora élményv olvasni e-könyvként mint papíron ( már csak hogy a témánál maradjak :).
az ilyenek miatt kevés a Szukits kiadó bevétele és ad ki ilyen kevés könyvet
az e-könyvektől meg egyszerűen hányok és nagyon remélem hogy mondjuk 50 év múlva nem kell egy olyan világban élnem, ahol nincs értéke az igazi könyvnek
az e-könyv sose fogja azt az élményt nyújtani mint egy igazi könyv
Sziasztok! Tudtok olyan linket ahonnan letölthető az "alap" Dűne regény? Term. magyarul, és lehetőleg pdf-ben, esetleg doc-ban. A gógli most nem segített.
Ha visszaolvasol a fórumon, attól kezdődően, amikor a Vadászai megjelent itthon, nagyon eltérő véleményeket fogsz olvasni azzal kapcsolatban, hogy mennyire kivétel a Herbert "jegyzetei" által befejezett sorozat (meg úgy általában az egész munkásságuk). Ebben a topikban többségében igen keményvonalasak vagyunk, ez alatt azt értjük, hogy csak a Herbert művek számítanak etalonnak.
Én túladtam a Vadászain, ingyen odaadtam a könyvtárnak, öcsém el sem bírta olvasni, pedig ő végigrágta magát a két trilógia előzményen (neki a Dzsihad-trilógia tetszett). A Homokférgeinek csak az angol kivonatát olvastam, az is elég volt.
Lentebb kifejtettem többször is, és nem szándékozom újra leírni az érveimet, miért valószínű, hogy semmiféle jegyzet nem létezik, létezett, mert a befejezés ellentmond a hat regénybe beleépített előrevetítésnek, illetve a Herbert-univerzum logikájának.
__________________
Nagy kár lenne, ha puhafedelesben adnák ki a Pandora-krónikákat. Jobban örülnék a keményfedeles változatnak.
Más műfaj-kategória, de pl. a Delta Vison kiadja a Dragon Lance The Lost Chronicles (ami az eredeti Krónikák hiányosságait tölti ki - Kharas Pörölye, a Jégfal stb.), puhafedeles változatban, nem épp nagybetűsen, 464 oldal 2.990 Ft, kedvezményesen 2.542 a kiadó honlapján.
Szóval nekem csak a súlyozással van problémám. Az árakkal kapcsolatos érveiddel egyetértek.
én úgy tudom hogy Herbert könyvek keményfedeles változatban nincsenek tervben, kivéve a Dűnéket (bár azok már nem Herbertek , hanem Kevin J Anderson-osak meg Brian Herbert-esek, és nem közelítik meg Herbert színvonalát, kivéve az első két kötetük, ami még Herbert jegyzetei alapján lett befejezve)
mindenesetre logikátlan, vagy kellene folytatni keményfedelesbe, vagy már a Tengeri sárkány is puhába kellett volna
árat se kellene tulzásba vinniük, igaz, hogy infláció van, minden drágul de át kellene gondolniuk hogy jobban megéri olcsóbban adniuk (akkor többen veszik meg), mint drágábban (akkor kevesebben) , én mondjuk így is úgy is megveszem, de ezzel nem minden ember van így, ezért jobban járnának ha pl egy puhafedeles 300 oldalas könyv 3500 helyett 2000-2500 lenne
Elfogadva, hogy a Dűnében is érződik ilyesmi (Leto terveiben is, de ott úgyhiszem más is jelen van), sokkal inkább tükröződik ez a nyáron megjelenő regényében, egyúttal mindenki figyelmébe ajánlom:
Bele lehet olvasni is. Puhafedeles lesz, 236 oldal, 3.500 Ft.
Nos, a keményfedeles Tengeri sárkány hasonló árkategória -amit még nem, de tervezek olvasni- sokkal időtálóbb, meg ha Asimovot ki tudták így adni, ezt is lehetett volna, pl. a Tengeri sárkány és a Heisenberg szeme mehetett volna egybe. Rövidek, nem is a legkiemelkedőbb regényeinek tartják ezeket. Hmm, nem tudom "megér-e" a két könyv együtt kb. hétezer forintot (amúgy valószínűleg meg veszem mindkettőt :) ). Szerintem egy olyan méretű könyvben, mint ami nem az ARB-világhoz tartoztó része az Asimov életmű-sorozatnak, Herbert esetében is megoldható lett volna, két regény egy kötetben (kivételt képez, ha az örökös ilyesmit nem engedett meg, illetve a jogdíjak magasak voltak - ebben az esetben nem szóltam).
Az Úticél: ismeretlen-sorozat (Másnéven Pandora-krónikák, WorShip-regények - az általam írt sorozatajánlás itt olvasható kommentként) első kötete azonos címmel valószínűleg az év végére fog csúszni. Remélem az keményfedeles lesz, mert ezt várom legjobban.
[ArthurClarke2001, esetleg nem tudsz valami információt arról, hogy milyen formátumban adják ki?]
Visszatérve a "szemre", íme a tartalma:
A távoli jövőben az emberiség merev kasztrendszerben él. A Földet eonok óta a halhatatlan optimberek irányítják. Hatalmuk korlátlan és megkérdőjelezhetetlen. Génsebészeti úton manipulált és a múlt felől tudatlanságban tartott közemberek végtelen milliói szolgálják őket. Az utódnemzésre csak a kiváltságos kevesek kapnak engedélyt, de még ők is csak elvétve produkálnak életképes utódot. A génmódosítások eredményeként az emberek akár évszázadokig is élhetnek, ha a megfelelő enzimtartalmú szerekkel kezelik őket. Az optimberek azonban csak a leghűségesebb és leghasznosabb szolgáiknak biztosítják a hosszú élet kegyét.
Dr. Vyaslav Pottert, a Központ génsebész specialistáját egy napon különleges esethez hívják. A metszésre váró embrió rendelkezik mindazzal a potenciállal, ami lehetővé tenné, hogy optimber váljon belőle. Ám egy ismeretlen külső erő hatására a génsebészeti beavatkozás eredménye egy olyan magzat lesz, melynek ha felnő, nem lesz szüksége enzimbevitelre a hosszú élethez, ráadásul képes lesz egészséges, élő gyermekek nemzésére. Potter tudja, hogy az életével játszik, mégis képtelen rá, hogy elpusztítsa a embriót, mely veszélybe sodorhatja az optimberek uralmát…
Mivel bele lehet olvasni, az egész első fejzetet -amiért köszönet a Szukitsnak, remélem egyre többen követik a példájukat-, a történet jellege engem a Gattacára emlékeztet, ami szerintem a múlt évezred végének legjobb old-school science-fiction filmje - elgondolkodtató, rideg. Ezt éreztem az első pár oldalán is.
Herbert stílusa és folyamatos témái a genetikailag felsőbbrendű emberekről, magasabb tudatosságról, az emberekben való olvasás képességéről, illetve a nyelvi kódokról itt kiütköznek már az első pár odalon. Pl. az ifjú párnak "Atreides"-kéznyelve van. :D
Tegnap valamelyik csatornán (most utánanéztem, a Film+ volt az) vetítették a filmsorozatos Dűne első részét. Csatornázgattam :-), ezért estem be még aránylag az elejére, gondoltam, ne érje szó a ház elejét, nézni fogom...
Nem bírtam sokáig... hihetetlenül ócska valami!!! Nem elég, hogy egy csomó külsőséget egyszerűen lenyúltak Lynch-től (pl. a "késő középkor"-újkori stílusú ruházat), gyatra, teljesen karakter nélküli színészeket adtak hozzá, saját találmányú betoldásokkal (Irulan és Paul beszélhetése a "bulin")...
Igen, amikor tavaly írtam nekik, mondták. Az Úticél ismeretlen c. regénynek örülök a legjobban, mert a négykötetes Pandora sorozat első kötete. Remélem mind a négy regény ki lesz adva. :) (The Jesus Incident, The Lazarus Effect, The Ascension Factor)
Zoroastro, ezt fejtsd már ki bővebben, kérlek, érdekelne! :)
Régebben már beszéltünk arról, hogy honnan merített Herbert és éppen ezért miért különbözik a többi írótól, de kíváncsi lennék mit értesz pontosan a jobban hasonlít a világa a miénkre mi filozófiánkat tekintve.
Előre is köszönöm! Remélem hamar visszanézel, hiszt csak két nap telt el a kommneted óta. :D
A wikipédia ezt (is) írja az axolotl elnevezésről:
"Az axolotl elnevezés a nahuatl (azték) nyelvből származik, az egyik legelfogadottabb értelmezés szerint Xolotlhoz, a halál és egyben az újjászületés kutya alakú istenéhez köti őket. Az azték mitológia szerint az első embercsoportokat az istenek megölték, és egy Xolotl által hozott emberi csontból teremtették újra az embereket. Jelentése vízi kutya (atl=víz, xolotl=kutya)."
Én 11 éves korom körül láttam a filmet. Ezután elolvastam az első részt, de természetesen nem értettem még meg. 1 éve álltam neki ismét, és elolvastam a 6 könyvet. Úgy érzem, sikerült is megértenem jobban. Tetszenek az utalások, a mögöttes tartalom,az elvarratlan szálak, hogy ránk bízza a továbbgondolást. A leírt világ is (bár nem élnék ott szívesen.) Szerintem a film a hangulatot jól visszaadta, ha nem is volt maradéktalanul hű a történethez. Engem érdekelne ezeknek a civilizációknak a származása. Pl a tleilaxiaké. A német kifejezéseikből és a Duncan álcázásakor leírt egyenes, seszínű hajból európai származásúnak tűnnek, de az axolotl meg egy dél-amerikai név, egy kétéltű neve. A fremeneknél egyértelműbbnek tűnik, hogy arab leszármazottak.
Én már magamban eldöntöttem, hogy jobb ez így. Nem kell egy CGI-IMAX-3D szintjére lebutított blockbustermovie, mert valószínűsítem, hogy közel ezen a szinten valósult volna meg.
Rengeteg olyan dolog van, amiért nem akarják és nem tudják sosem igazán hitelesen a vászonra vagy a TV képernyőjére vinni. Bármennyire is tetszettek a minik, azért pl. a CoD is kiforgatta Leto önként vállalt Istencsászárságát és Arany Ösvényét. Egy demokratikus felhangokkal operáló elhatározássá degradálták.
Továbbra is az a véleményem (akárcsak S-é), hogy nem lehet hitelesen vászonra vinni. Ennek nem technikai okai vannak, hanem a mondanivaló, világnézet tekintetében.
I. A könyv szerkezeti felépítése
Rengeteg lényeges gondolat szerepel a fejezetprológokban, amelyek (lévén, hogy Irulan feljegyzései Muad'Dib-ről) nélkül a történet megértése csorbát szenved.
Nem tudom, hogy hívják azt az írói technikát, miszerint a párbeszédek mellett rengeteg helyen szerepel az adott karakter belső monológja, hozzáfűzése, amik sokszor még fontosabbak, mint maga a párbeszéd.
II. Az iszlám (hagyomány értelmében szunni és a misztika értelmében szúfi) és óperzsa eredet
AZ egész saga egyértelműen az iszlám világából eredeztethető, sőt, perzsa eredet nemcsak a "padisah" uralkodói címben, hanem az Istencsászárság (bár, ez csak a negyedik kötet) "intézményében" is megnyilvánul. Bár a minisorozatokban megragadtak ebből valamit, a kép nem teljesen hiteles.
A terrorizmus korában, miközben az amerikai családok gyerekei harcolnak Irakban és Afganisztánban [*], nem tudom, fel tudná e vállalni a rendező a maga valójában a Fremen Dzsihadot. A első könyvben végig ott van Paul látomásaiban, és be is következik. A Dzsihad végigsöpör az ismert univerzumon, hatvanmilliárd emberéletet kioltva. Igen, megjelent a második minisorozatban, de ennek súlyát nem tették egyértelművé, ráadásul a csatorna még egy kisebb réteget érint, nem a szélesebb közönséget.
III. A hierarchia igenlése
A könyvsorozat során egyértelműen megjelenik a hierarchikus, kaszt-szerű társadalom igenlése, szembeállítva a demokráciával. Ez nemcsak a feudalista (ehhez hasonlító), fauferluch rendszerből ered, hanem a szemléletben.
Mohiam a következőket mondja Paulnak a Dűnében:
"Vésd az emlékezetedbe, fiam: Minden világnak négy pillére van.” Feltartotta négy göcsörtös ujját. “A bölcsek tudása, a hatalmasok igazságossága, a bátrak vitézsége és az igazak imádsága. De mindez mit sem ér… – ökölbe szorította a kezét – …olyan uralkodó nélkül, aki érti az uralkodás művészetét. Ez legyen az, amit megtanulsz és továbbadsz!”"
Jessica hasonlóra hívja fel Hawat figyelmét (egyébként ez a gondolat szó szerint visszaköszön az Eretnekeiben):
"– Most beszéljünk rólad, Thufir – mondta Jessica. – Az emberi lények akkor érzik a legjobban magukat, amikor mindenkinek megvan a maga helye, amikor mindenki tudja, hová tartozik a dolgok rendjében. Ha elpusztítod a helyet, vele pusztul a személy is. "
A Prédikátor a Gyermekeiben Farad'n figyelmét hívja fel a jó uralkodás mivoltára:
"– Miféle tanács ez? – kérdezte Farad'n. – Ha szeretnél sikerrel járni – mondta a Prédikátor –, a stratégiádat alkalmazási pontjára kell szűkítened. Mikor alkalmaz az ember stratégiát? Ha meghatározott helyek és meghatározott személyek járnak az eszében. De bármilyen gonddal ügyel is a részletekre, valami jelentéktelennek tűnő apróság el fogja kerülni a figyelmét. Mit gondolsz, hercegem, leszűkíthető a te stratégiád egy szektorkormányzó feleségének az ambícióira? Tyekanik hűvös hangon félbeszakította. – Miért dalolsz ennyit a stratégiáról, Prédikátor? Mit gondolsz, mit tervez a hercegem? – A trón utáni vágy vezérli lépteit – mondta a Prédikátor. – Sok szerencsét kívánok neki, de többre lesz szüksége ennél. – Ezek veszedelmes szavak – fakadt ki Farad'n. – Hogy merészelsz...? – Az ambíciókat általában nem zavarja a valóság – állította a Prédikátor. – Azért ragadtattam magamat ilyen szavakra, mert keresztúton állsz. Nagybecsű úr lehet belőled. Egyelőre azonban olyanok vesznek körül, akik nem törődnek az erkölcsi önigazolással; a tanácsadóid stratégia-orientáltak. Fiatal vagy, erős és szívós, de nem részesültél abban a fajta kiképzésben, amely segítene kiformálni a karakteredet. Ez szomorú, mert olyan gyöngéid vannak, melyeknek dimenzióit az imént vázoltam. – Mit akarsz ezzel mondani? – horkant fel Tyekanik. – Vigyázz, mit beszélsz – mondta Farad'n. – Mik ezek a gyöngék? – El sem gondolkoztál azon, miféle társadalom lehet számodra a legjobb – folytatta a Prédikátor. – Nem törődsz alattvalóid vágyaival és reményeivel. Még az az Impérium sem öltött alakot a képzeletedben, amelynek a trónjára törsz. – Fekete álarcát Tyekanik felé fordította. – Tekintetedet a hatalom vonzza, nem pedig kényes használata és veszedelmei. Ezért hát jövődet ismeretlen tényezők töltik ki: vitatkozó asszonyok, köhintések és szeles napok. Hogyan teremthetnél új történelmi korszakot, ha nem látsz tisztán minden részletet? Szívós elméd nem sok hasznodra lesz. Ez az a pont, ahol gyönge vagy."
Hogy mi igazolja a nézőpontomat? A 2003-as minisorozatban az Arany Ösvényt egy érzelgős, szabadságvágyó (a szabadság túlharsogása!) amerikai-álommá degradálták (nézzük csak meg Leto és Stilgar éjszakai beszélgetését a sivatagban, megláthatjuk a könyv és a film közötti égbekiáltó különbségeket). A film végén Letoból egy egyszerű felszabadítót csináltak, holott az utolsó beszélgetésben vázolja fel a jövőt, azt, hogy mindenkit elárult és egy fáraó-birodalmat hoz létre.
Leto gondolatmenete az Ellopott Feljegyzésekből:
"A monarchiák és hasonló rendszerek mintázata értékes üzenetet hordoz minden politikai alakzat számára. Az emlékeim bizonyossá tesznek afelől, hogy bármely kormányzatnak hasznára lehetne ez az üzenet. A kormányok csak addig lehetnek hasznosak azok számára, akiket kormányoznak, amíg a zsarnokság Jelé húzó, mindig jelenlévő belső erőket visszafogják. A monarchiáknak vannak bizonyos előnyös vonásaik a legismertebb erényeik mellett is. Csökkenteni tudják az államigazgatás bürokráciájának terjedelmét és természetének élősködő mivoltát. Ha szükséges, képesek gyors döntésekre. Kielégítenek egy ősi emberi vágyat, ami egy gyámkodó (törzsi-feudális) társadalomra irányul, ahol mindenki tudja, hol a helye. Fontos dolog, hogy valaki tudja, hol a helye, még akkor is, ha az a hely csak ideiglenes. Bosszantó, ha akaratod ellenére tartanak valamilyen helyen. Ezért tanítok én a zsarnokságról a lehető leghatékonyabb módon ¬ példa útján. Bár ti csak eonok múlva olvassátok ezeket a szavakat, az én zsarnokságom nem fog feledésbe merülni Az Arany Ösvény a garancia erre. Ennek az üzenetnek az ismeretében elvárom, hogy különösen óvatosak legyetek azokkal az erőkkel, amelyeket bármilyen kormányba küldőtök."
És ez hierarchikus szemlélet még akkor is igaz, ha Dáma és Lucilla közötti párbeszéd ennek ellenkezőjét sugallja, mert az engedelmesség és a Főtisztelendő Anyának való alárendelődés szintén ilyen eredetre utal. Tehát a demokratikus személettel szemben áll.
IV. A képességek szerinti érdem (hasonló a meritokrata személethez)
Az egész Dűne-saga (az újak nem, csak Mester által írtak) egyértelműen hangsúlyozza, hogy azok lehetnek egy társadalom fontos személyei, vezetői (abban a "beosztásban"!), akiket a képességei arra érdemessé tesznek. Ez még a fremenek amtal törvényében is megtestesül. Nem elég az erő a vezetéshez, az ilyen vezetőt gyorsan letaszítják. Stilgar mondja ki az igazságot a Gyermekeiben, a naib azt jelenti, a sziecs szolgája".
És ez nem vonatkozhat mindenkire. Mohiam így vázolja fel Paul próbáját:
"Hallottál már róla, hogy az állat leharapja a lábát, hogy kiszabaduljon a csapdából? Az az állati megoldás. Az ember inkább benne marad a csapdában, eltűri a fájdalmat, halottnak tetteti magát, hogy aztán megölhesse a csapdavetőt és ezzel elháríthassa a veszélyt a hozzá hasonlók feje felől."
Majd később ezt mondja:
"– Láttad már, hogy rostálják a homokot?! Suhogva csapott le a kérdés, mintha egyenesen az agyát súrolta volna, Paul gondolatai megkavarodtak, hirtelen magasabb szinten tudatosította: Rostálják a homokot. Bólintott. –Mi, a Bene Gesserit az embereket rostáljuk, hogy megtaláljuk az igaziakat."
Tehát különbséget tesz az állatias és igazi emberek között. Az állatiast itt nem szabad félreérteni. Azon embereket érti alatta, akik nem képesek uralkodni önmaguk felett, sem a szenvedélyeik, sem az ösztöneik, sem a félelmeik felett, és ez megbénítja őket.
Így kitűnik belőle egy olyan személet, ami az "egyenlőség-elvével" szembehelyezkedik.
Legutóbb ezt a kommentet kimoderálták, mert kicsit félreérthető volt, így át kellett fogalmaznom, mert rasszistának vélhették, pedig semmiféle ilyen gondolatom vagy szándékom nem volt.
Amerikában Obama megválasztását úgy is értelmezik, mint e "egyenlőségre" "törekvő" társadalom sikerét, hogy kemény küzdelemmel végső soron "bárki" elérhet "bármit". Nos, a Dűnében ez a szemlélet nem érvényesül. Igaz, itt is a képességekkel lehet kivívni "elismerést", de ez sokkal szűkebb réteget érint, és főként a nemesség rétegeit.
V. Eugenetika
Problematikus pont a fajnemesítés gondolata, amit előbb a Bene Gesserit, majd Leto művelt. Az előbbiek a Kwisatz Haderachot kimunkálásán dolgoztak évezredekig, Leto pedig a Siona-vérvonal tökéletesítésén.
Az itteni fajnemesítés, ún. "különb" emberek létrehozásának célja az emberiség szolgálatában, annak érésére.
Herbert számos művében egyfajta kritika alá vonja a jelenlegi rendszerek működését, és ezekkel helyez szembe egy másfajta szemléletet (akárcsak Asimov; Galaxia). Ez nemcsak a Dűnében, ha a Dosadi jogszemléletében és a Lélekvadász életfelfogásában is tükröződik.
Szerintem ezek azok az okok (persze, akadhat még számos), amiért nem lehet hitelesen vászonra vinni."
______________
[*] Nem is beszélve az elmúlt hónapokban kirobbant változásokról, amelyek a muzulmán világban végbementek, illetve még folyamatosan zajlana, pl. most a líbiai háború.
A Dűnékben igen erősen olyan tematikák is megjelennek, melyek mondhatni nem épp a modern, nyugati felfogás irányelveit követik.
Úgyhogy talán jobb is, ha nem kerül a vászonra sosem.
Ugyanez a véleményem az Alapítványról is. Remélem azt sem filmesítik meg.
Olvasgatom itt (Cave of Birds) a Destination: Void vagy Pandora sorozat fejezetprológjait a meglehetősen szegényes angoltudásommal, és elvileg meg sem kellene döbbenie az embernek, de mégis... Herbert ismét olyan mélységekről tesz tanúbizonyságot, megkockáztatom, hogy ez a sorozat szintén lesz olyan sokrétű és tartalmas, mint a Dűne hat kötete. Hihetetlen ez az ember, milyen tudással és széles látókörrel rendelkezett.
Nagyon remélem, hogy az első kötete sikeres lesz itthon, és a Szukits ki tudja adni mind a négy regényt. Kár lenne értük, ha nem jelenhetnének meg magyarul.
A Dosadi Kísérletet most olvastam. Nekem az jutott eszembe a gowachin törvénykezésről, hogy kicsit olyasmi a népnek, mint a gladiátorviadalok az ókori rómaiaknak. Persze ennél több is.
Az tetszik Herbert könyveiben, ahogy ezeket a kultúrákat kidolgozza, leírja.
Másodéves angol szakosként rávadultam az ötletre, hogy eredetiben olvassak Herbertet (miéyen jó is, ha az ember munkahelyen tud könyvet nyomtatni;), egyelőre a Dosadi Kísérlet van kinyomtatva.
Érdekes, hogy magyarul mindig is zavart az írói stílusa (nehezen koncentrálok rá, igazából még a 150 éves magyar irodalom is könnyebb olvasmány nekem), míg eredetiben teljesen jónak tartottam pl. a korai novelláit, csak a gazdag szókincs miatt sokat kellett szótárazni:)
Köszönöm, hogy leírtad a véleményed. :) Mindeképp el fogom olvasni, az idei évre van betervezve, egyelőre azonban mások vannak soron. :) A Szukits azt írta, hogy előbb a Heisenberg szemét akarják kiadni, de már fordítás alatt áll a Destination: Void. Remélem ez utóbbi pozitív visszhangra talál itthon, és ki tudják adni a sorozat mind a négy kötetét. :)
Nem volt rossz ez a Tengeri sárkány. Edzett Dűne-olvasó számára lassú lesz a mondanivaló adagolása, inkább olyan bestseller-stílusban íródott, sok a cselekmény. (Azért nem kell világraszóló ponyvaakcióra számítani, egy tengeralattjárón játszódik szinte az egész, aminek 5 fő a személyzete). Sokkal „hígabb” például későbbi Lélekvadásznál, vagy akár a legelső Dűne-kötettől, de azt nem állítanám, hogy nem mond újat hozzájuk képest.
