Keresés

       érzelemvihar
hullajtja holt cseppjeit
    álmok kertjében

    kóbor kutyát űz
esti fagy fűpárnával
    bélelt szállásra

      olvadó kerti
tó jegén aranyhalak
   formája dereng

      gyömbéres tea
zamata csésze mélyén
   szürcsölésem issza

hóvirág szirmok

jeges széllel szállnak el

én is készülök

     jeges forrásban
frissítő fürdőt vesz egy
     magányos veréb

     varázslatos éj
lágy fuvolaként játszik
     szívem dallamán

Gratulálok.

kisfiút kaptam

ötödik unokám ő

ma jött hajnalban 

    tündöklő tavasz
ások metszek űltetek
    szellő simogat

Grat.

fagy szorongatta

téli táj várja a

közelgő tavaszt

pompás vad horkant
mély erdőm emlékén mint
sziklán a vízhang

dobban a hónap, ez jó.

nem tály, hanem táj

így leírva szinte fáj

tanuld meg kérlek

először

engednie kell

a fagy szorításának

hogy felengedjen

Fagy szorongatta

téli tály, várja a

közelgő tavaszt.

Szüzi köntösbe

bújtatott téli erdő,

a tavaszt várjan.

:)

fagy aztán olvad

Milyen gyakorlott lehet

kis medrében

s a virág mégis

oly bizalommal hull

változó ölébe

*

fehér harangok

kiskerti gyöngyvirágok

áldott anyaméh

avar

sötét égboltja

de meleg dunnája

a föld álmának.

*

sötét égboltom:

ha mellédumálnak,

akik fölöttem állnak.

kit kérdezhetnék.

összetört poharakról.

hisz csak én iszok.

*

s mit is mondanál

vak véletlen verte le.

Ragaszd, ha akarsz

még inni belőle.

*

feleslegesek

a szavak. csak a könnyek

érnek valamit.

*

baromság

Fogynak a sorok, 

megritkulnak a lapok: 

én elosonok. 

magadat kínzod

ha valóban ezt teszed

ásod a sírod

Írd ki magadból! 

Eképpen szabadulj meg 

bútól, haragtól! 

De írsz, mert vele

nem bírsz,...minden lángban áll,

és nincs rá halál!

Pedig jó téma, 

mi összezárja szádat: 

Baudelaire-nek ihlet. 

ne gondolkodj így

hozzáteszel valamit

a nagy egészhez

Ne mááá! 

Kétezerhúszban 

Te ugyanúgy nyomorogsz 

a zsúfolt buszban. 

Hópihe, jégcsap 

hol van? De hisz' karácsony 

alig múlt még csak!