Megnéztem a videot. Csakugyan 4 oszlop által tartott egyirányban teherviselő, kéttámaszú gerendákra föltámasztott födémlemez, NEM ERKÉLY. A támaszoknál még a kéttámaszú lemeznél is keletkezik némi befogási nyomaték. Ezért a támaszoknál a fővasak egy része föl van hajtva.
Ez nem konzolként van vasalva. A négy (feltehetőleg) sarkán van egy-egy oszlop és két-két oszlop között van egy gerenda. Ebbe lemezvasalásként be van kötve egy lemez vasalása. Ne keverjük a szezont a fazonnal. De részemről itt be van fejezve. Elmondtam amit helyesnek tartok, jobban tudod, csinálj amit akarsz.
Kezdem elveszteni a fonalat, hogy hol van az igazság..
HILTI szerint pl. egy 12-es vasnál jóval 30 cm alatt van, amit be kell fúrni, de már a 30cm lehorganyzástól is rosszul voltatok, hogy az semmi.
Ráadásul még itt egy példa, ami "elméletileg" tervezett erkély-vasalást tartalmaz, ahol látható, hogy a vas lehorganyzása csupán a gerendáig tart, tehát a lemezbe bele sem szól:
Arról nem tudunk meg semmit, hogy a födémben FŐLÜL milyen vasalás van. Az lenne a legfontosabb. Ha a koszorú nincs vasalással oldalt bekötve a födémbe az kínos perceket tud szerezni. Ha van fölső vasalása a födémnek az sokkal jobb helyzet. Egyébként nem 30 cm-t kell befúrni, mert a fúrás mélysége átmérő függő. HILTI-nek van erre számítási módszere átmérő és betonminőség függvényében.
Ez már sokkal jobb, de a lemezbe amibe beleköt szükséges a fölső vasalás (gerenda). Az, hogy kampózva van jelen esetben elenyésző jelentőségű. Nem a vas, hanem a beton a kérdéses.
"Az erkély fölső vasalása 30 cm után megáll és ott mi lesz az erővel, amelyik odáig eljutott a vasban? Utána számoltam, 2,0m erkélykinyúlás esetén a terhelésekből keletkező húzóerő a betonban meghaladja a beton húzószilárdságát."
Ezt a 30cm-t nem mint cél, hanem mint extrém példa említettem. Illetve, hogy mennyire extrém, azt nem tudom megítélni, de az egyik Budapest környéki kivitelező csapat referenciavideójába is egy ilyen megoldás került:
Említetted, hogy utánaszámoltál 2m konzoltúlnyúlás és 30cm lehorganyzásnak, azt elhiszem, hogy esélytelen.
De mondjuk mit mondanának a számok 120cm konzoltúlnyúlás, 15cm vastag betonlemez és mondjuk 80 cm elhorganyzásra, ahol a lehorganyzás nem egyenes vas, hanem akár U alakban visszafordítva és így nyúlik bele 80cm mélyen a fő lemezbe?
Ha tudod akkor miért kérdezted? Lehet, hogy megáll, némi szerencsével. Függ az erkélylemez vastagságától is. Vastagabb lemez nagyobb súly, de nagyobb teherbírás is. Az erkély fölső vasalása 30 cm után megáll és ott mi lesz az erővel, amelyik odáig eljutott a vasban? Utána számoltam, 2,0m erkélykinyúlás esetén a terhelésekből keletkező húzóerő a betonban meghaladja a beton húzószilárdságát. Olyan betonét ami jobb a házilag kevert betonénál. Végül is nem kell egyszerre sokaknak kimenni arra az erkélyre. Ha mégis, akkor elmondhatják, hogy együtt haltak meg.
Okés amit írsz, de Te magad is mondod, hogy földrengés biztonsági tényezővel is számoltok, illetve ilyen konzol esetén még tető+emelet ráépítés is belefér.
Ha viszont csupán járófelület a konzol, tehát az önsúlyán kívül minimális plusz terhelést kap, akkor is kell ez a 2.3-szoros bekötés??
Az én elméletem az lenne, hogy ha stabilan beleköt a fő födémbe (pl 60-70cm + lekampózás), plusz a fő födém önmagában egy jól vasalt teherbíró szerkezet a konzol többszörös önsúlyával, akkor nehogymár ne bírja el a konzolt - figyelembe véve, hogy sokan utólagos erkélynél csak befúrkálnak a falba és működik minden gond nélkül..
alsó vas fi8-as 15 cm-ként, pipával a két végén - bekötve a gerendába, felső vas fi12-es 15 cm-ként pipával a két végén, átvezetve a gerendán, a hossza a konozol túlnyúlása x 2.3. Repartició alul és felül fi8.
Kb. így vasaljuk a konzolos födémeket is, max. 1.6 méteres túlnyúlással, ha egy fedett terasz kell a ház felé, erre felépítjük a tetőszerkezetet is vagy még egy emeletet, de a koszorút gerendának kötjök meg és a
sarkokon kiengedjük a két gerendát, úgyis kerűl rá hőszigetelés.
De nálunk beszámolják a földrengés biztonsági tényezőjét is.
Hogy ki mit köt fel egy 30cm behorganyzott vasra egy födémre, az az ő dolga...
Én egy 200x150x15 méretű L vasat fúrok fell a koszorúba és a földémbe - 60-70cm befúrva és beragasztva M30-as menets szárat 60 cm-ként- aztán készitek egy három oldalú keretet 120x80x12-es L vasból- felhegesztve a befúrt L-re , arra hegesztem a vasalást, de azt is csak egy max. 1.5 méteres konzolnál.
"Tömören, hátra kell nyújtani a vasat, de a lehorgonyzási hossz nagyon nem elég."
"Egyszerűen fogalmazva annyira kell hátravinni, hogy a lemez lefelé irányuló terhelése ellensúlyozza az erkély fölfelé(!) mutató kapaszkodását."
Kösz a válaszokat, ez így nagyjából stimmel is, DE sokszor látunk olyat, hogy pl. UTÓLAG csinálnak erkélyt, befúrnak a födémbe, nagyon max 30 cm mélyen beragasztják vegyi dűbellel a vasaikat és áll az erkély gond nélkül. Ha ebből indulunk ki, akkor egy egy lépésben betonozott, egyben vasalt és mondjuk az utólag befúrt 30 cm egyenes vas helyett, egy 60cm "kampós" vagy U alakú lehorganyzott vas miért ne fogná meg?
Oké-oké tudom, majd a statikus számol és majd mond valamit, de józan paraszti ésszel, ha egy utólag befúrt erkély megáll (ahol az utólag befúrás miatt egyenes bekötő vasakra vagyunk korlátozva), akkor egy egymenetben betonozott, mélyebben bekötött, hajlított (lefordított kampó vagy akár U alakban visszafordított vas) miért ne fogná meg a konzolt?
"1. Nem gond-e, hogy ahol az "erkély" becsatlakozik a fő lemezbe, ott nincs kvázi alátámasztása a főlemeznek? Vagy szükséges lenne oda egy rejtett gerenda?"
Nem gond, ha elfogadod a következményeit. Lemez szabad szélére szerfölött ajánlatos alul /esetleg fölül) bordát (gerenda) tenni. A lemez megvasalható, hogy ne szakadjon le, de nagyon szomorú lesz, ami hatalmas lehajlásban fog jelentkezni. Ha nincs borda akkor sokkal több vas kell.
"
2. A pirossal jelölt konzol-főlemez bekötő vasalás milyen mélyen nyúljon be a főlemezbe? Elég a szokásos betonacél toldás-átfedési hosszakat alkalmazni? Van ugye az a szabály, hogy a konzol(erkély) súlyánál 1.2-szer nagyobb ellensúly kell, ami a főlemez többszörös súlyával könnyedén megvalósul, de nem kell a bekötő (PIROS) vasakat is addig beengedni a főlemezbe?
Konzolnál fölülre kell a vas, mert a fölső a húzott oldal. A beton húzószilárdsága olyan alacsony, hogy csak atomerőműnél veszik figyelembe. (ez a biztonság javát szolgálja erősen!!!, mert olyan nagyok a beton méretek, hogy vas nélkül is bírja) Tömören, hátra kell nyújtani a vasat, de a lehorgonyzási hossz nagyon nem elég. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szegélygerendát erre az igénybevételre is kell méretezni (némileg csavarás is fennforog). Egyszerűen fogalmazva annyira kell hátravinni, hogy a lemez lefelé irányuló terhelése ellensúlyozza az erkély fölfelé(!) mutató kapaszkodását. Bízd a statikusra.
Egyirányban teherviselő vasbeton födémhez kapcsolódó kis konzolos túlnyúlásnál lenne kérdésem.
Lehet, hogy egyből azt mondjátok, hogy "majd a statikus megmondja" és a végeredmény majd előbb-utóbb vélhetően ez lesz, de én még előtte körüljárnám a témát.
Csináltam egy Móricka-rajzot (tudom hogy gagyi a kép, de alul a színekhez odaírnám, hogy mi-mit takar):
KÉK szín: egy egyirányban teherhordó betonlemez
SZÜRKE: a betonlemez alátámasztása/felfekvése, ami most egy téglafal és így látható, hogy a lemez két szélén van csak alátámasztás
SÁRGA: a lemez fő vasalása, nyilván másik irányba is mennének vasak, de ez lenne a teherhordás irányában a fő vasalás
ZÖLD: a konzolosan túlnyúló lemezrész, amit nevezhetnénk erkélynek is, de nem lesz fallal elválasztva, tehát 1 térben van az egész lemez
PIROS: a konzol(erkély) bekötő vasalása, ami a konzol-lemez tetéjében lenne, nyilván itt is lennének más irányban is vasak, de ez lenne a fő vasalás, ami tart
Kérdések:
1. Nem gond-e, hogy ahol az "erkély" becsatlakozik a fő lemezbe, ott nincs kvázi alátámasztása a főlemeznek? Vagy szükséges lenne oda egy rejtett gerenda?
2. A pirossal jelölt konzol-főlemez bekötő vasalás milyen mélyen nyúljon be a főlemezbe? Elég a szokásos betonacél toldás-átfedési hosszakat alkalmazni? Van ugye az a szabály, hogy a konzol(erkély) súlyánál 1.2-szer nagyobb ellensúly kell, ami a főlemez többszörös súlyával könnyedén megvalósul, de nem kell a bekötő (PIROS) vasakat is addig beengedni a főlemezbe?
Illetékes Önkormányzat Építési vagy Műszaki vagy valami hasonló nevű osztályán neked mint érintett szomszédnak betekintési jogod van a tervekbe. Ott kell ezt kérni.
Sziasztok. Az e-napló nem világos számomra. Nüj számmal lehet igen. Azonban kinek lehet Nüj száma? Magánember, Kőműves papírral csak? Vagy egyéb alternatíva?. Tehát a házam e- naplózását ki vezetheti? Köszönöm
Ennyiből azt lehet válaszolni, hogy attól függ. Praktikusabb lenne odahívni valami szakembert (tervezőt!) és azt megkérdezni. Ha tetszik a lakás és más baja nincs akkor érdemes ennyit megkockáztatni. Ha vízszigetelési probléma okozza, akkor az nehezen javítható. A vonatkozó építész nyalatkozzon a kiküszöbölés módjáról és költségéről.
Én egy harmadikat javasolnék, bár jó lenne tudni a lábazatod magasságát is. A 2-es verzió, lehajtott szigetelés + rá lefelé még a zsalukövön. Valami olyat kéne csinálni, hogy a terepszint felett van legalább 25-30cm magasságig vízszigetelés, valamint terepszint alá is le lehet menni nyugodtan vele.
Sziasztok! Találtunk egy lakást számunkra jó helyen. Szélső lakás lévén tapasztaltunk penészfoltokat a falak alsó részén, maga a lakás műanyag nyílászárókkal rendelkezik, de nincsenek rajtuk résszellőzők, se klíma nincs. Elég párásnak éreztem a levegőt. Érdemes belevágni a megvásárlásba? Tapasztalatot osztana meg valaki akinek volt ilyen lakással ügye?
