Probléma megoldva. "Barkácsoltam" egy 32-es fúrót (kiindulás egy 80 centis leselejtezett betonfúró) két részletben 5 méterre megtoldva csővel és estére kifúrtam az eredeti cső mellett. Kb 15 centit tértem el az iránytól, de kész. (fúrós ember egyébként sem jött, nem hívott vissza pedig megígérte...)
Padlófűtést csinálok éppen, nekem az osztó-gyűjtőnél az előremenőben vannak az áramlásmérők, amikkel elvileg az átfolyási mennyiség is szabályozható, meg elzárók is egyben (ilyen menet a menetben, tehát nem tekeredik el a beállított érték, amikor kinyitom/elzárom). Szóval: ha ilyenem van az előremenőben, akkor tehetek termoszelepet a visszatérőkbe? Ez ugye a majdani motoros termofejekhez lenne jó. De amíg azok nincsenek, addig is lehet manuálisan fojtani rajtuk azzal a műanyag tekerővel, amit a boltban adnak hozzájuk. Tehát a kérdés az, hogy ezek az eredetileg osztóba való (termo)szelepek jók-e így a gyűjtőbe (a torlószelep helyett, mivel az átfolyási mennyiség már az áramlásmérőnél beállítható).
Értem. Arról nem volt eddig szó, vagy csak figyelmetlen voltam, hogy nem egyenes a cső és nem 5 méter...
Akkor ásol 2 lyukat, és úgy már lehet, menni fog, ha részletekben húzod át. A kanyarban meg vagy toldasz, vagy akkora gödör kell, hogy ívbe tudjad hajtani a csövet.
Én csak a szüleimnek próbálok besegíteni ötletekkel, kérdezgetek, okulok, hogy valamiféle támogatást kaphassanak. Nem élek velük, sőt igen messze lakom tőlük, így ha ők nem hajlandóak elküldeni egy mestert és csak túl akarnak lenni az egészen, az az ő döntésük. Valahol meg is értem őket, nem fiatalok már annyira, nem biztos, hogy teljesen nekik való ez az építkezés.
Itt egy Móricka rajz, a ház alatti csövet nem tudom kihúzni, mellé kell fúrni, és áthúzni az új csövet. A ház előtt az aknáig még van további 12-13 méter, járda alatt, térkő alatt, ezért lett volna jó ha géppel kétszerre átfúrják. a házfaltól a pincébe, majd a házfaltól az aknába.
Kell saját megoldást keresnem mert a vállalkozó az ígéretével ellentétben nem jött még helyszínt felmérni sem.
Lehet, félreértettem, nem azt írtad, hogy a pincében van az egyik vége? Akkor arra ki lehetne húzni. 5 méter nem nagy táv, ha szorul, valahogy vizet nyomnék be a cső mellé pl. az akna felől. És csak cserélni kellene a szakaszt nem? Milyen plusz ásás lenne? De mindegy is, te tudod.
Ha feljavítod cementtel jobb, ha teszel bele műanyag vakolat erősítő hálót már majdnem tökéletes, de azért sok anyag kell. és sokat kel ott fent bíbelődni.
Az általam bemutatott ragasztós és hálós megoldásnál kevesebb anyag kell !
Így belül általában a födém után a belülre lecsapódó égéstermék. Fánál kátrány és kátrányos - vizes trutymo , átitatja a kéménytéglákat, rettentően büdös , de a padláson még elviselhető. Aztán a tetőn kijövő rész ami latszik, az a kéményfej és még nem a fedőkő, ami majd mindig beton.
Nos ezt a részt a fagy rongálja, a kívülről /csapódó eső / és a belülről jövő nedvesedéshatására.
Általában a kéményeket nem fagyálló téglákból építik... csak rámondják, hogy az.
Az ilyen fagy által megrongált (errodált ) kéményeket akármilyen ronda is, lehet javítani.
Lényegesen olcsóbb mint az új építése.
Sokféle módszer van ! Pl. az erős cementes vakolat felhordás , azzal történő bevakolása.
De még ide is sok anyag kell. Pl egy 1 m-es kémény hosszra legalább 4 vödör vakolat.
Kőműves csak állvánnyal oldja meg... az is költség..nem kevés. És mindig 2 fő !!
Viszont én az egyiket a következő képen oldottam megy . Volt sok bontott és nem bontott un. szabvány palám. Azok pont olyan méretűek mint a kémény külső mérete,
Fagyálló csempe ragasztóval felragasztottam és már 10 éve ott van. M-enként 4 db pala és kb. 2 kg ragasztó.
Egyik másik kéményemet pedig fehér cementes (pirosra festett ) masszával javítottam. Még ki is fugáztam... ez úgy 15 éve volt. a kémény azóta is tökéletes.
A harmadik egy 85 éves kéménynél a fedkő nézet úgy ki hogy csak a szentlélek tartotta ott fen... repedezett volt, de ott volt.
Itt a fagyálló csemperagasztó és a hőszigeteléshez használatos üvegszövet /üvegháló volt a megoldás . Fent bekentem csemperagasztóval rá egy üvegháló, majd amikor megszilárdult ,,, cirka 8 óra rá egy újabb háló , de ez már olyan méret , .. kémény fedlap méret... 50 x 50 cm, tehát hogy túlnyúljon.. a méret így kb. 90 x 90 cm. A lelógó részeket a fedlap oldalára símítottam és lekenegettem a fagyálló csemperagasztóval, ez is áll évek óta.
Az anyagfelhasználás itt is minimális. 1.5 nm hulladék üvegháló és kb. 4 kg csemperagasztó.
A lényeg : az erodált, laza kémény felület egy kemény védő réteget kap. Egy un. kompozit réteget.
Anyós hétvégi házánál a tetőn kívüli kémény állapota kezd romlani. Fa kályhás tüzelés, télen hétvégente van használva szelíden.
A téglák külső részei kezdenek letöredezni, így arra gondoltunk, hogy le kellene vakolni. A belső része illetve a kéményfej jó állapotban van, statikailag ép.
A kérdésem az lenne, hogy milyen anyaggal kellene levakolni?
" A falvastagság 12cm (normál kistégla). Falmagasság 2,7m. Falhossz 2méter + 1,5méter + 2,5 méter egy ajtóval, leier áthidalóval. A födém vasbeton."
Az ilyen egyszerű falakat inassal rakatták. Persze azért nem a leg- leg kezdőkkel .
Nem kell ide semmi huzal, csak szépen egyenesen rakni... rutin azért kell.
Ez az un. futó sor tégla.
Van még az élére állított téglából rakott sor, az un. kant sor. Azt rakni már művészet.
Használd fel nyugodtan azokat a téglákat.
tehát a régi téglákból a kant sor... csak művészi kőmíves rakhatja. falvastagság tégla 3 kétoldalt vakolat 8 - 9 cm,
A futó sorral rakott fal 12 + A vakolat úgy 15 cm,
keresztsorba rakot téglákból 25 cm + a kétodali vakolat úgy 30 cm a készfal vastagsága.... és meg számtalan tégla rakás... de mint írtam azért ezek már nem korszerűek.
Amúgy a kisméretű téglából raknak még az u. katona kötéssel is falakat.... kerítéseket betonoszlopok közé. Itt nem is vakolják és a falvastagsága mindössze 6cm. Nos az aki ilyent rak az a kőművesek nagy művésze.
"Ja igen, a mai mesterek nyafognak, hogy lassú rakni."
Már amelyik, aki órabérben dolgozik az nem, de aki normában az talán nem is vállalja.
Tehát hívsz egy kömívest , te adod a szerszámokat az anyagokat, akkor az a Te alkalmazottad.
Ha viszont vállakkozót bízolmeg a fal építésével akkor ő hozza a szerszámokat stb. hozza a kőmíves alkalmazottját.. a z legtöbbször ilyen piti munkát el sem vállal.
válaszfalakat un. válaszfal téglákból rakták. Volt a 6 -os válaszfal , a 8 -as és a 10 -es válaszfal tégla.
A 6 -os már megszűnt.
Az Ytongnál is válaszfal elemeket használnak. Ezeknek az a jellemzőjük, hogy többszöröse a térfogatuk a tömör tégláénak. Egy 10 -es válaszfal tégla térfogata pl. 4 x ese a tömör téglának.
Nekem ugyan nem, a "szakemberekkel" vitázni viszont fárasztó. Igazán lehet jobban járnék ha én csinálnám, mert ezek sem állnak a szakma csúcsán. De az enyém tuti hitvány lenne, mivel sosem falaztam...
Hmm akkor az valamennyire helytálló, hogy ha egy pár évtizedes házról van szó, ott már kevésbé jelent problémát, ha egy új válaszfal drótozás nélkül készül?
Első ötletem nekem is ez volt, kibontom a külső végét, majd bentről apránként kiütöm, de nekem 5 méter és csont száraz agyagos talajban, talajvíz 7 méter mélyen. Meg sem mozdul. utána még lett volna vagy 10 méter ásás, betontörés, térkőbontás... Ezért nézetem meg egy szakival, aki elvileg mindkét irányba átfúrja, semmit nem kell bontanom - majd holnap meglátom.
Egy falnak mi a fő szerepe ? Térelválasztás. Lehet még hab a tortán, hogy legyen kicsit jobb hangszigetelő, de jelen helyen bőven megfelel a tömör tégla. Világ életemben olyan házakban éltem, ahol tömör téglából voltak a válaszfalak és nekem megfelelt. Nem tudom milyen szempontból számít még elavultnak. Ja igen, a mai mesterek nyafognak, hogy lassú rakni. Nekem viszont ott van egy rakás bontott tégla tök ingyen, ezért én felhasználom oda, ahova nekem megfelel.
A falvastagság 12cm (normál kistégla). Falmagasság 2,7m. Falhossz 2méter + 1,5méter + 2,5 méter egy ajtóval, leier áthidalóval. A födém vasbeton.
