Gyalult collos deszka két soron elég. Tulajdonképpen egy sor is elég lenne ha biztosítható lenne, hogy nem csak 2 szál deszka kapja a terhelést. Ha a deszkák két irányban vannak fektetve akkor megvan az együttdolgozás is. Ennél vékonyabban zártszelvényből sem jön ki.
Maga az alábordázandó rész területe 180x190 cm. Két felnőtt alá készül, de gyerekek is felszökhetnek rá pluszban. :)
Acél zártszelvényben gondolkodtam, de még nincs meg. Azért vetettem el a fát, mert az építmény széleitől eltekintve más alátámasztást nem szeretnék a jól pakolható alsó tér érdekében, és fából a bordák is mélyebbre lógnának le az amúgy sem túl magas tárolórészbe.
Mekkora a zártszelvény és miből van? Acél, alumínium? Fa miért nem jó? Megvan a zártszelvény? Mekkora a szekrények mélysége, mert lehet, hogy collos deszka elég. Mekkora súly lesz rajta? Két nagydarab ember vagy két gyerek?
"Ágykomplexumot" építenék, 220x230 cm alapterülettel. Gyakorlatilag ez egy 80 cm magas dobogó, a szélén szekrénysor alátámasztással. Ez, illetve a szekrények által közrefogott tér pakolható. Az ágy alatt, ahol a dobogó felülete nem fekszik fel a szekrényekre, zártszelvényes bordázatot tervezek alátámasztásnak.
A kérdésem az lenne, hogy milyen anyagot ajánlanátok erre a bordázatra a dobogó padlójának, mely járható erősséget ad, illetve az ajánlott anyaghoz milyen lépésközű alátámasztást? A felületre majd padlószőnyeg borítás kerülne. Köszi!
Már csak azért se értem, a horganyzott betonvassal mi a fene lehetne a probléma, mert most nézem, hogy a horganyzott kerítésre 30-40 éve fröccsent mischung még most is szilárdan rá van kötve a horganyra fagyban, vízben, és még kalapáccsal is alig verhető le róla.
Egy barátom vett egy házat, ahol anno az utcában nem volt csatorna, ezért a csatornabekötést úgy oldották meg, hogy egy átemelőszivattyaú küldi át a szomszéd kertjében lefektetett csövön keresztül a szomszed utcában lévő csatornába.
Időközben az ő utcájukba is bevezették a csatornát, ott van a kiállás telken belül.
Mennyibe kerülne arra rákötni? Kb 5 méter árok+cső lenne egyenesen.
Ha már víz, azt tudja valaki, hogy pontosan mik a szabályok az esővíz elvezetésére? Azt tudom, hogy telken belül kell szikkasztani, de például ha telek vége lejt az utca felé, és szilárd a burkolat (nincs rövid távú erózió), szabálytalannak minősül-e erre a részre elvezetni, aztán széttárni a kezem, hogy a gravitációról nem tehetek?
"A telek csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt – átázást, kimosást, korróziót stb. – ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. A csapadékvíz a telken belül akár el is szivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti"
Ha ez évek óta tart, de nincs nagy dráma, akkor lehet, hogy csak szivárog valahol, amit nem biztos, hogy kamerával észrevesznek. Csak a csatornát kamerázták? Vannak egyéb, kifinolultabb módszerek is - jelzőgázos, elektroakusztikus, hőkamerás - bár nem tudom, mennyi ebből a hókuszpókusz és mennyi a valóban eredményes módszer. Egyszer nézegettem ezeket de nem nagyon hittem benne, aztán szerencsére megoldódott máshogy.
Az sem biztos, hogy a vezetékeknél van a probléma. Vízszigetelési, burkolási hiba is lehet. Nem tudom mennyire megoldható, hogy egy hétig senki nem használja a fürdőt, hogy ezt ki lehessen zárni, vagy mennyire mindennnapos egyáltalán az ázás.
"Aztán tavaly megint szóltak, hogy továbbra is ázik, és a plafonon lévő mennyezeti lámpa búrájában is gyűlik a víz. Kihívtunk még egy szerelőt, aki... "
Tehát mind a kettő az elfolyórendszerben gondolkodott.... igaz csak találomra.
Jöhet a 3. is, az is fog valamit csinálni.
" Hol kell szétverni a fürdőszobát? Mindenhol? Hogy kell ebbe az egészbe belekezdeni? " Nagy valószínűséggel nem kell az egészet csak a a padozatot a, szerencsés esetben annak is csak egy részét.
Tehát előbb tisztázni kell ,hogy nyomó vagy elfolyó rendszerből ered a szivárgás, majd feltárni, feltárni az elfolyó és az esetleg a padló alatt menő nyomóvezeték irányát. Feltárni és cserélni csak az elfolyót vagy a nyomót is.
Csere és a helyre állítás. megjegyzendő hogy egy elázott padozat /födém néha fél vagy 3 /4 év alatt szárad ki.
Ja és az alsó szomszéddal, a szenvedővel szorosan kooperálni, hátha ketten többre mentek mint az éppen beeső szerelő.
Más.
Egy modern sok emeletes, sok lakásos társasház egyik vadi új lakásában az átadás után talán 3 -4 héttel hasonló probléma történt. A felső lakás fürdőszobája eláztatta az alsó fürdőszoba mennyezetét. Annyira , hogy a mennyezeti lámpában állt a víz.
nagyjából 1 hét után kerültem a képben olyan felkérésre, hogy tudok e festeni ? Hát persze, de már jelezem egy elázott mennyezetet jó sok hónappal később érdemes festeni.
Úgy a baleset után 10 nappal én is helyszíni szemlét tartottam. Mit tapasztaltam ? Hát annak a szerencsétlen mennyezetnek semmi baja, még elszíneződés sincs.
Ha már ott vagyok visszaszereltem a mennyezeti lápát és mondtam várjunk.
Közben kikérdeztem a 'károsult' -az addigi helyzetről. hát a szakértők garmadája akart ügyködni ott, a legmeredekebb az volt aki a plafon savazását javasolta ... tömény sósavvak. Általában látatlanban 'okos' javaslatok.
A hiba egyébként a felső lakás valamelyik elfolyójának sendrián illesztéséből keletkezett.
mindenesetre megúsztuk festés nélkül.
Valószínűleg annyira tiszta volt az a felső beton födém elem, hogy nem volt mit kimosni onnan.
Szóval így látatlanban , spekulálni ,hogy honnan eredhet a hiba. lehet soha sem derül ki, de azért a padozatban lévő jövő - és elmenő vezetékeket cserélni. Ha kész, ideiglenesen lefedni, pl. műa. szőnyeggel (had száradjon alul felül ) és csak egy év után befejezni a burkolást.
Ja és ismerni a lakásunkban, annak falaiban, födémjében menegető vezetékek nyomvonalát... amennyire lehet.
Teljesen elkeseredve írok, remélve, hogy tudtok valami tanácsot adni.
Anyukám lakásában van a probléma. Az alatta lakó kb. 3 éve jelezte, hogy beázik, és csináljunk valamit. Mi semmi rendelleneset nem érzékeltünk, de kihívtunk egy vízvezeték szerelőt, aki valami kamerás csőgörénnyel szétnézett a csövekben, és azt mondta, hogy nincs semmi probléma. Aztán tavaly megint szóltak, hogy továbbra is ázik, és a plafonon lévő mennyezeti lámpa búrájában is gyűlik a víz. Kihívtunk még egy szerelőt, aki lebontotta a kád falát egy kis részen, és kicserélte a kád szifont, mert az eresztett egy kicsit. Azóta száraz a kád alatt a beton. Fellélegeztünk, hogy akkor a probléma megoldódott. Közben a lenti tulaj kifestette a lakást, és pár napja megint jelentkezett, hogy ugyan úgy fenáll a beázás.
És most már teljesen tanácstalan vagyok, hogyan lehet megállapítani, hogy hol van a baj. Milyen szakember tudja ezt megállapítani? Hol kell szétverni a fürdőszobát? Mindenhol? Hogy kell ebbe az egészbe belekezdeni?
Nem dupla, mert a gerenda nyomott övébe beszámít a mellette levő lemezsáv is (ha normálisan van vasalva). Magányos gerendának mind a két oldalán van egy együttdolgozó lemezsáv, ha két gerenda egymás mellett van akkor mindegyiknek csak a külső oldala számít, meg a két gerenda között az a kevés. Nem véletlenül olyan az "E" gerenda oldala mint amilyen.
Tulajdonképpen az "E" gerendás födémben az "E" gerenda többféle képpen tud működni.
1. A gerenda magában áll, ilyenkor a legkisebb a terhelhetősége.
2. A gerenda és közte béléstest, a födém kibetonozva a gerenda fölső síkjáig. Közepes terhelhetőség.
3. A födém a gerenda és a béléstestek fölső síkjánál 5-6 cm-el magasabbra betonozva. Legnagyobb teherbírás.
4. Ha két gerenda van közvetlenül egymás mellett akkor két gerenda teherbírása kevesebb mint a magános gerenda teherbírásának kétszerese! (kivéve ha nincsenek bebetonozva, lásd 1. eset)
A gerendák közé berakott és a koszorúkba bekötött vas feladata kettős.
1. Nem engedi a fedélszék oldalnyomásától szétcsúszni a falakat.
2. Meggátolja a födém fölső síkjának a berepedezését a támaszoknál (falaknál).
Ha a gerendák fölső síkja fölött van a betonozás akkor az abba berakott vasalás az előbbi 2 feladaton kívül a teherelosztásban is részt vesz. AZONBAN! Gyakorlatilag némileg leegyszerűsítve a felbeton teherelosztása annyit jelent, hogy a közvetlenül terhelt gerenda viszi a terhelés 50%-t és a két mellette lévő a 25-25%-t. Valóságban a szomszédos gerendák melletti 1-1 gerenda is besegít egy keveset, de ez oly kevés, hogy nem szoktak vele számolni.
Födémünk 60 cm ként E gerenda, közötte betontálcás, volt közte meg rajta 25 - 30 cm salak azt ki értük, gerendák közé xps gerenda szintig beszorítva, arra fólia, 6 os 10x10 es vasháló és 6 cm aljzatbeton. Igazából az E gerendák meg a válaszfalak tartják ezt a súlyt. Viszont amennyi salakot lemertünk 14 tonna azt aljzatbeton vassal 10 tonna + beépítés gipszkarton, kád, burkolatok, bútorok
KB most ugyan annyi terhelés van fent mint előtte.
Azt nem tudom hogy a 6os 10x10 es vashálóval az aljzat betonnak, ami a főfalakon van, amiből van a ház közepén is teljes hosszban ossza ketté a házat, meg az E gerendákon egy tálcát képez, mekkora teher elosztó képessége van?! Én azt hittem van azért, de aztán itt megvilágosodta ahhozzá ertőktől, hogy nem sok. Mindegy még jó hogy figyeltünk hogy ugyan annyi vagy inkább kevesebb súly mennyen vissza. Egyik ismerősöm ugyan ilyen házra úgy betonoztak rá vassal, hogy a salakot bent hagyták és így építették be a tetőteret 20 éve úgy áll.
