Födémünk 60 cm ként E gerenda, közötte betontálcás, volt közte meg rajta 25 - 30 cm salak azt ki értük, gerendák közé xps gerenda szintig beszorítva, arra fólia, 6 os 10x10 es vasháló és 6 cm aljzatbeton. Igazából az E gerendák meg a válaszfalak tartják ezt a súlyt. Viszont amennyi salakot lemertünk 14 tonna azt aljzatbeton vassal 10 tonna + beépítés gipszkarton, kád, burkolatok, bútorok
KB most ugyan annyi terhelés van fent mint előtte.
Azt nem tudom hogy a 6os 10x10 es vashálóval az aljzat betonnak, ami a főfalakon van, amiből van a ház közepén is teljes hosszban ossza ketté a házat, meg az E gerendákon egy tálcát képez, mekkora teher elosztó képessége van?! Én azt hittem van azért, de aztán itt megvilágosodta ahhozzá ertőktől, hogy nem sok. Mindegy még jó hogy figyeltünk hogy ugyan annyi vagy inkább kevesebb súly mennyen vissza. Egyik ismerősöm ugyan ilyen házra úgy betonoztak rá vassal, hogy a salakot bent hagyták és így építették be a tetőteret 20 éve úgy áll.
20 cm nem kevés? Nekünk fél méter lett leásva, agyagos döngölt föld, kisméretű téglák (ami ki jött a valaszffalakbol Kötésbe lerakva 10 cm murva, 10 cm szerelő beton, kátrány, 7 cm xps, fólia 8as vasháló, csövezés, 6 cm aljzatbeton.
Padlólemezre vonatkozik. Padlólemez is födém, padlófödém. Annak a födémnek a vastagsága amelyik alatt szabad tér van arra kicsit más vonatkozik. A terhelés és a fesztáv függvényében a lemez vastagsága a fesztáv huszada, harmincada ha egy irányban teherviselő. De ezeket jobb rábízni a statikusokra.
Horganyzott, festett betonvasat betonba rakni tilos! A szerelőbeton attól szerelőbeton, hogy azon szerelik a rá kerülő vasbeton lemez vasalását. A vasbeton lemez minimális vastagsága 10, de inkább 12 cm. Ha ennél kisebb akkor a belső erőknek nincs karja (mérleghinta) és kár bele a vas. Vasbeton lemeznél (gerendánál) a vastagság (magasság) NÉGYZETÉVEL arányos a teherbírás. Nem célszerű a vastagságnál nagyobb távolságra tenni a betonvasakat, ha lehet. 150/150 mm lehet jó, de mekkora a vasátmérő? A lemez vastagság és terhelés függvényében átm. 6-os a minimum. Lehet 8-as is. Repedések szempontjából előnyösebb a SŰRŰBB de kisebb átmérőjű vas. Szerelőbetonba más néven aljzatbetonba nem szokás vasat tenni. A vas a teherviselő padlólemezbe kell.
sziasztok, fűrdőszoba wc, ujrabetononozáshoz kellene segítség, jelenleg felvan szedve a beton, föld kiásva vagy 20cm mélyen , hány cm sóder kell a szerelőbeton alá? 15x15-ös térhálót érdemes használni? - abból is a horganyzottat? a térháló(vasrács) a szerelőbeton és az aljzatbetonba is kell? a dilatációs habszivacs körbe(peremszigetelés) kell ugyancsak mindkét betonréteghez?
Köszönöm mindenkinek a segítséget. Ugyan az illetékes hatóságot nem sikerült még elérnem, a vonatkozó kormányrendelet elolvasását követően okosabb lettem.
Minden részletesen kiolvasható belőle (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet).
Az korabeli kőművesek a tisztán oltott meszes malter készitették (rostált homokkal), mert az lassan kötött.
Van egy síkva vakolt falad, még friss a vakolat, kevesebb mind 4 napos.
Megcsinálod OSB-ből a homlokzati dísz szélleit (kerületét) feldübelezed a falra, 1-2-3 réteget összeragasztasz, a dísz vastagsága függvényében.
Azt belsejét síkba vakolod. Megvárod, míg a vakolat egy kicsit húz.
Készitesz katonból egy sablont, kivágod a mintázatát a dísznek, átrajzolod a síkba kivakolt díszre.
Aztán különbőző szélességű spaklikkal kivágod és a sablon mentén a mintázatot és kivésed - negatívba.
Aztán egy ecsettel híg malterrel ki lehet dolgozni a mintázatok éleit.
Ha nem kapsz jó oltott meszet, akkor zsákos vakolatokat kell használni, hidraulikus mésszel készítve, amibe van gyanta és üvegszáll (homlokzati profilok és díszitések készitésére vannak kifejlesztve), azt viszonylag vastagon fel lehet fúzni a OSB keretbe és elég hosszú ideig képlékeny marad, de ki kell várni egy nedvesebb időt (vagy reggel árnyékban dolgozni). Nagy méretű ablakkereteket és párkányprofilokat, íveseket is, ezekkel a speciális malterekkel, sablonnal 2-3 lépésbe ki lehet húzni és soha nem repednek meg.
Ja igen a fanta topiktárs . Ő akar 1 házból kettő lakást csinálni. Némi átszabással. ... 59 -es hozzászólásban.
"Adott egy 2000ben épült használatbavételi engedéllyel rendelkező családi ház.
Ezt kétlakásos családi házzá szeretnénk alakítani."
Megoldható. Pénz, kitartás és fantázia kell hozzá.
Műszakilag amit leírt, majd semmiség, de azért a két külön lakáshoz még sok sok minden más is kell.
Részemről is készült anno leválasztással és toldással egy projekt. Egy cs. házból lett egy kétlakásos objektum. Az eredeti 98 nm -ből lett úgy 150 nm-en két lakás. Sajnos vannak közös falak, így az ikerház fogalmát nem elégíti ki. Én csak sziámi ikernek nevezem.
Volt itt minden. Főfalban egy ajtó arrább rakása , főfalban egy nagyobb ablak beépítése , maga az elválasztó fal is ami kb. 6 m két részben, épült a konyhakőre és még a parkettára is. Semmi gond, áll 45 éve és még legalább addig.
Ja lett a toldásnál /annak tetőterébe való feljutáshoz / gerenda vágás, nem dőlt össze. Sok sok szakember dolgozott, mind az én irányításom alatt. Egyedül az építészben csalódtam. Szájába rágtam, hogy mit akarok, ennek ellenére kijött belőle az alkotási ösztön. Az engedélyeztetési tervben csomó átszabást csinált, végül ezt is a magam javára alakítottam.
Ja volt még egy másik ütközés szintén az alkotó "intelingenciával"
A gázhoz, annak kiépítéséhez kell egy engedélyezési terv. Erre kértem fel egy gáztervezőt, hogy készítsen egy engedélyezési tervet. Készített, de megszokásból vagy félre értésből egy 24 kW -os gázkazánt tüntetett fel a terven. Még szerencse ,hogy az aláíráskor észre vettem és kértem, hogy tüntesse fel ,hogy az csak C12 , az untig elég. Pár pillanatig nem vette a lapot, de végül csak ráírta.
És a jövő ? Van még lehetőség a bővítésre. Az egyik sziámi iker, a kisebb tetőterének a beépítése . Kitűnő ács szerkezet / vörös fenyő /, szerencsés kialakítás... csak egy székoszlop áthelyezése + héjalás és lécezés cseréje szükséges + rengeteg munka, de a végén lesz két lakás .... egy 95 nm -es és egy cirka 100 nm-es .
Az egymás telkére összevissza átlógások, vezetékek miatt adódhat bonyodalom. Máskülönben arra kell figyelni, hogy két külön fallal épüljön az egymás felőli oldalon a két rész (tehát szerkezetileg külön ház). Az egyetlen megoldhatatlan probléma az, ha a szomszéd felőli fal közös. (Nemcsak az áthallás, hanem a beázás, tetőkialakítás, vezetékek, felújítás, bontás, koszorú, jogi gondok és minden további nyavalya, ami a közös falból származik)
A két fél közti megállapodásra az adásvételiben nemcsak hivatkozni lehet, hanem kötelező rá. Ezt már a megállapodásba is bele kell foglalni. Az aláírók kötelezik magukat, hogy az új tulajdonost tájékoztatják a megállapodásról.
Nem is kérdés statikus bevonása és hatósági engedélyeztetés, ezért is kérdezem az engedélyeztetéshez elegendő statikus terve vagy építész bevonása is elengedhetetlen?
Ha tartó szerkezetez hozzá nyúlunk akkor elvileg kell. Viszont ha tetőteret építessz be és légköbméterben nem változik akkor nem kell bejelenteni. Egy monolit födémen feljárót vágni saját felelősségre az nagyon merész, minimum statikus.
Ráadásul ez nem is a 20-as években hanem 1915-ben épült, maga a telep már 1909-ben elindult. Mindenesetre folyamatosan épülnek be a padlásterek. Nem tudom, mennyire szabályosan de mivel műemlék jellegű, azért erre jobban figyelnek. Nálunk is készült faanyagvédelmi szakvélemény, gombák, rovarok, stb.
A társasház valóban nem kötelező, ám nagyobb autonómiát biztosíthat hosszútávon a két tulajnak.
A munkálatok kivitelezése nem ördöngőség mesterembernek.
Az aktuális engedély nélkül végezhető tevékenységek körét tanulmányozva szembesültem ezek - az elmúlt évek könnyítései ellenére- mind engedély kötelesek. Ennek kapcsán nem volt egyértelmű számomra ehhez statikus tervezés elegendő, vagy építész is elengedhetetlen-e a tervezés végett az engedélyeztetéshez.
