De, ebben Kömkel nek megint igaza volt, ha a teteje nem hőszigetelt, akkor a többi részen semmit nem ér a szigetelés.
Igen, ez egyértelmű, igazából az egész terasz egy nagy hőhíd. Nem is azért szigeteltük körbe, mert azt hittük, hogy számít, hanem mert maradt vékony hungarocell, és így a teraszt nem kellett végigvakolni, hogy ki is nézzen valahogy.
A lejtés, amit Kömkel kérdezett, rendben van?
Valószínűleg igen, olyan 1%-osra van belőve.
a terasszal egybe kellett volna szigetelni a lapok széléig úgy, hogy bent ahol a beton és a szigetelőlap találkozik hajlaterősítő szalagot kellett volna használni. Aztán a lemezt ráragasztani, nem dűbelezni és nem lenne vele baj
Ha megkérlek, elmagyarázod ezt részletesebben? Lehet, hogy félreértelek. Hézagerősítő szalagot derékszögű felülettalálkozásoknál szoktak használni, itt viszont nincs ilyen, legalábbis az oldallapoknál. Szóval itt találkozik a beton és a szigetelőlap, hová kellett volna itt a szalag?
További probléma, hogy a járólapot nem igazán lehetne úgy feltörni, hogy a kép alján látható vastagabb szigetelőlap ne sérüljön, azt pedig szeretném elkerülni. Az eső egyébként ide az ajtóig nem esik be, nagyjából a sniccertől kifelé éri csak a teraszt. Úgy értem, azért nem lábazati lap van, mert az gyakorlatilag nem fordulhat elő, hogy ez a lap vízben áll.
Akkor mindenképpen szedd fel a burkolatot, mert ha kültéren a lapok alatt a bordák megmaradtak úgyis felfagy majd az egész.
Az oldallapok amikor elkészültek akkor a terasszal egybe kellett volna szigetelni a lapok széléig úgy, hogy bent ahol a beton és a szigetelőlap találkozik hajlaterősítő szalagot kellett volna használni. Aztán a lemezt ráragasztani, nem dűbelezni és nem lenne vele baj. Ha dűbelezed, akkor ki kell találni egy megoldást, hogy a csavar feje alatt ne szivárogjon le a víz, valami gumis alátétet vagy hasonlót, az ácsok használnak ilyet ha jól tudom.
De, ebben Kömkel nek megint igaza volt, ha a teteje nem hőszigetelt, akkor a többi részen semmit nem ér a szigetelés. Ha a rétegrendbe nem fér bele a felső hőszigetelés, mert a vastagságot nem adja ki, akkor gondolkodós , hogy mit érdemes csinálni.
Ez a kép a járólapok lerakásakor készült, így talán jobban elképzelhető, miről van szó.
A Mapelastic folytonos, de a bádog utólag lett rátéve (sima 6-os, vagy 8-as dübelekkel rögzítve), és ha a fugán átmegy a víz, akkor az a csemperagasztó járataiban (fogazott glettvas ugye) eljuthat a Mapelastic-réteg és a bádog közötti résig, aztán már folyik is be a terasz külső oldalát burkoló hungarocell, és a terasz teste közé. A hungarocell ragasztópogácsái között pedig akadálytalanul lefolyik a terasz alját burkoló hungarocell-lapokra, aztán az azokat rögzítő tárcsás dübelek szárai mellett lefolyik a terasz alá. Jó, nem folyik, hanem percenként hármat cseppen, de nyilván ne cseppenjen egyet se. A kép alapján helyes lehet az elméletem?
Ha a járólap alattvan mapelastic és az folytonos, nem ázna! A bádog a mapelastic-on van, ha nem fúrták át a rögzitéséhez a szigetelést nem ázhatna. Megpróbálhatod hajlaterősitő szalaggala bádognál a rést lezárni, de még mindig a feltörésre szavazok.
A jelenlegi oldallapokkal, ha a ragasztó jó és a fagy még nem ártott neki, nem kell foglalkoznod.
Van Mapelastic az aljzatbetonon, csak az a gond, hogy a bádog erre lett rátéve, így aztán nem tökéletes a rendszer. Ahhoz, hogy a bádog belső pereme is le legyen kenve, fel kellene bontani a szélső csempesort, tulajdonképpen ebben benne is vagyok. Csak így lehet, hogy megsérül a hőszigetelés. Azt hogy illik javítani? Le kellene vágni a jelenlegi oldallapokat? Hogy néz ki erre a megfelelő technológia?
Emeleti terasszal kapcsolatban kérdeznék. Szóval van ez a terasz, tulajdonképpen egy, a házból kiálló vasbeton tömb, amely alulról és oldalról hőszigetelt (hálózott, színezett hungarocell), felülről pedig járólapozott. Az utolsó sor járólap alatt bádog van, amelynek a cseppentőéle a vizet az udvarra vezeti ki. A probléma az, hogy a terasz beázik (a háztető csal félig nyúlik fölé), részben a fuga megrepedezése miatt, részben pedig azért, mert a szélső járólapok és a bádog között bemehet az eső. Utóbbit javítottam, viszont a fugán keresztül továbbra is beázik. Nem nagyon, de egy kiadós eső után az alsó hungarocell-lapok dübelezésénél csöpög ki a víz, halványítva a ház színét is, és szeretném a dolgot kijavítani. Mit gondoltok, megoldás, ha kimarom a fugázást, és újra megcsináljuk, csak most epoxifugával?
> ...aminek a felülete már víztaszító, abba miként megy bele a víz?
Pl. mert több felülete van..?
Képzelj el egy pár cm vastag járdát, amely nekifut a lábazatnak. A járda teljes felületét nem lehet vízhatlanná tenni (alul - talajvíz, felül - eső, oldalt ;), csak azt a kis sávot, amely a fal közelébe ér. Most vagy felvered a fal közelében, és a rést leszigeteled/kiöntöd műgyantával, vagy (ha van rá lehetőség) meglocsolod egy lityivel, és kész. Erre keresek megoldást, de ha nincs ilyen "varázslötty", akkor marad a véső.
ki szoktak pitykezni vagy hogyan hivjak. spakli sarkaval vagy egy acskapoccsal csapkodjak, hogy lepattanjon egy kicsit a vakolatig. ha egy tenyernyi feluleten mar van 5-6 ilyen ermenyi lepattanas, az mar jo. de ha raersz...
kb 7 éve gletteltem a falat, hogy majd festve lesz, de festés helyett ment rá a burkolat. de a burkolatból kb 6-8 panel esett csak le. de jó nehezek, és elég nagyok. valami tuti megoldás kell, és nem akarom a glettet lekaparni, mert az eléggé ragaszkodik a falhoz.
Ezek szerint nem lett mély alapozózva ragasztáa előtt??
Ki csinálta ?
Én mikor kőhatásút ragasztottam festett falra és nem tudtam milyen a festék (enyves ?? ) inkább lekapartam vakolatig, majd mély alapozó 2x, majd ragasztás...eddig ok. :-)
lenne egy kérdésem. leesett a falról a kőhatású betonburkolatunk, és ahogy látom a ragasztó a betonburkolathoz ragaszkodik, de a glettelt faltól elvált, mégy csak nyomot sem hagyott rajta. Flexibilis csemperagasztóval volt felrakva.
Mivel ragasszam, vagy hogyan készítsem elő a glettelt felületet, hogy ott is maradjon a burkolat?
A cserép súlya csak néhány gramm/cm2 !!! A szél nagyon le tudja fújni. Még a Bramac tető is csak 70kg/m2=7gramm/cm2, pedig a Bramac a nehéz tetők közé tartozik. Ezért kell a viharkapocs két soronként.
Ha túl nagy a légrés, akkor a héjalás már külön felületként működik. Magyarul a cserepeket a szélszivásnak megfelelően rögziteni kell, ami gyakorlatilag a cserepek leszegezését jelenti.
Ez meg már annyira bonyolult megoldás, és annyira életképtelen, hogy a hőterhelés ellen inkább vasbeton koporsófödémet szokás csinálni társasház szinten, ami kihúzza az egész méregfogát.
Azt a szélleemelést csak le lehet küzdeni pl. olyasmivel, hogy ahol be tudna fújni a szél valamiféle gátlót lehet szerelni vagy rosszuk gondolom? Egyfajta szélbuktatót, de lehet akár duplán is szerelni vagy ilyesmi...
A jelenlegi szigeteles a kozeljovoben lesz felturbozva, ugyhogy van lehetoseg a vastagsagokkal valo jatekra. Bar a 25 cm szigetelesnek nem szeretnek fole menni, a legrest lehet novelni. En ugy tudom, hogy az esetleg kicsapodo nedvesseg kiszaradasahoz nem kell talan meg 5 cm legres sem, viszont a nagy legres segit a nyari meleg kivul tartasaban. Jol gondolom, hogy egy mondjuk 10-15 cm legressel a tetoter jelentosen kevesbe melegszik fel, mint az 5 cm-rel?
"DE most komolyan...milyen okból kifolyólag lenne úgy megoldva egy emeletes ház födém"rendszer", hogy a lépcsőházban nem olyan vastaga födém, mint a lakásokban ?"
Pl mert a lepcsohazban a fodemet a lepcsove egyutt csinaltak monolitbol vagy betonelembol mint a lepcso, es nem foglalkoztak hoszigetelessel meg lepeshanggatlasal meg hasonlokkal? De ez csak egy tipp. Az viszont teny, hogy nemegy helyen lattam mar olyat hogy a lepcsohazban belmagassag jelentosen elter a lakasbelitol.
Van-e valakinek tapasztalata, merese vagy infoja, hogy a beepitett tetoter mennyire melegszik at nyaron, ha nincs/minimalis vs. korrekt vastagsagu atszelloztetett legres van a szigeteles es a cserepek kozott? Es mekkora atszelloztetett legressel volt ez a tapasztalat/meres?
Valaki mond a Tiednél egyszerűbb, "jobb ??" megoldást a kérdésre, erre Te nem azt mondod/írod, hogy :
"jééé, ezt nekem nem jutott eszembe"
vagy
" tényleg így IS lehet"
Hanem egyből ellenérveket hozol fel
"siman lehet hogy a lepcsohazban mas a fodem."
majd, még egy pozitív állítással megtámodatod az eredeti ötleted !
"elobb utobb ugyis ossze kell haverkodni az alattad lakoval."
:-))
DE most komolyan...milyen okból kifolyólag lenne úgy megoldva egy emeletes ház födém"rendszer", hogy a lépcsőházban nem olyan vastaga födém, mint a lakásokban ??
Hogy később lehessen variálni a rétegvastagságokkal ?
További probléma, hogy a járólapot nem igazán lehetne úgy feltörni, hogy a kép alján látható vastagabb szigetelőlap ne sérüljön, azt pedig szeretném elkerülni. Az eső egyébként ide az ajtóig nem esik be, nagyjából a sniccertől kifelé éri csak a teraszt. Úgy értem, azért nem lábazati lap van, mert az gyakorlatilag nem fordulhat elő, hogy ez a lap vízben áll.
