Keresés

Részletes keresés

vrobee Creative Commons License 2014.04.18 0 0 10767

Ez nem az én problémám, ez tény (szaknyelvek elég sok ilyen "kövületet" őrizgetnek).

Volt egy kérdés, hogy miért mondunk bérmentesítést a pontosabb díjmentesítés helyett, erre én megpróbáltam tudásom szerint válaszolni ezzel a kövület-teóriával. Ennyit tudtam hozzátenni a dologhoz.

Hogy te azt mondtad, hogy a bérmentesítésben a bér szó megfelel a mai használatnak (szinoním a díjjal), az is tény, és hogy ez egy téves állítás volt, az is. Viszont nem az én problémám, hanem a tiéd :P

Előzmény: 3x_ (10765)
3x_ Creative Commons License 2014.04.18 0 0 10766

*A bérmentesítés régebben bizonyára precíz volt, de szerintem ma is precíz, már amennyiben bármilyen hivatali bikkfanyelvi kifejezés precíz.

Előzmény: vrobee (10764)
3x_ Creative Commons License 2014.04.18 0 0 10765

Tehát az a problémád, hogy a nyelvben vannak megkövült kifejezések, ilyenek például az anya, apa, ahelyett, hogy muttert meg fatert mondanánk, ahogy Pesten mindenki mondja :-)

Előzmény: vrobee (10764)
vrobee Creative Commons License 2014.04.18 0 0 10764

Az a "problémám", hogy a postánál nem szolgáltatási bér, hanem szolgáltatási díj van. A bér szó mai* értelmébe az egyszeri szolgáltatás ellenértéke nem fér bele - mint ahogy leírtam és te is beidézted, az ma szigorúan arra korlátozódik, ha egy időtartamra / rendszeres jelleggel rendelkezésre bocsájtott valami (munkaerő, ingatlan) ellenértéke.

A fodrásznak, péknek, parkolóőrnek sem bért fizetsz, hanem simán kifizeted a szolgáltatás árát / díját. A bért, azt a csókának a főnöke fizeti, a hónapra, vagy ahogy megállapodtak, ahogy idézed, a munkaerőért és nem magáért a szolgáltatásért. Ugyanez a postánál.

 

*A bérmentesítés régebben bizonyára precíz volt - tehát "megkövült" szakkifejezés, ami egy régebbi köznyelvi használatöt őriz meg a mai köznyelvben.

Előzmény: 3x_ (10762)
3x_ Creative Commons License 2014.04.18 0 0 10763

bér főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. Vmely, főleg testi munka elvégzéséért járó, pénzben v. természetben adott fizetség, díjazás, fizetés; a munkaerő (1) ára, munkabér.

2. Az a pénzösszeg v. természetbeni szolgáltatás, amelyet más tulajdonának, vmely ingatlannak (föld, telek, ház, lakás) v. vmely eszköznek, tárgynak hasznot hajtó igénybevételéért ellenértékül fizet vki; használati díj.

 

Nem is az első helyen hozza az általatok preferált jelentésárnyalatot

Előzmény: 3x_ (10762)
3x_ Creative Commons License 2014.04.18 0 0 10762

Nem értem a problémátokat. A bér fizetség, a munka bére, a félelem bére, ebben az értelemben teljesen szinonim a díjjal, tehát a postán hagyományosan bérnek hívják a fizetséget, nem díjnak, zágsón tipikus esete.

Előzmény: vrobee (10761)
vrobee Creative Commons License 2014.04.18 0 0 10761

Hát em tudom, de a bér számomra valamilyen időtartamra igénybe vett "bérlemény" (ingatlan, valakinek a munkaereje) rendszesen fizetett ellenértéke. Magára a bérmentesítésre talán ráfogható ilyesmi, ha nagy tételben "kibéreled" a postai szolgáltatásokat, de akkor sem a bér, hanem a díj alól mentesül a küldemény, pont a bérleti díj előre való megfizetésével. Szóval ez inkább valami nyelvhasználati kövület, talán abból az időből, amikor még máshogy működött a postaszolgálat - mittudomén, bizonyos királyi intézményeknek ingyen szállított, nem kellett azoknak a bért megfizetniük, vagy ilyesmi. Vagy mást jelentett, általánosabb volt a bér szó.

Előzmény: 3x_ (10760)
3x_ Creative Commons License 2014.04.18 0 0 10760

Például azért mert nem lakdíj, hanem lakbér, de nem akarok zöldségeket beszélni, mint Brachfeld Siegfried

Előzmény: Pater Pirandello (10759)
Pater Pirandello Creative Commons License 2014.04.18 0 0 10759

Na jó, az én (és tán más) kérdése is: miért "bérmentesítve", miért nem "díjmentesítve"?

Tudom, ez nem nylvészeti, hanem nyelv- és beszédszokási kérdés. Csaazértis kérdem.

Előzmény: 3x_ (10758)
3x_ Creative Commons License 2014.04.10 0 0 10758

Bérmentesítve, azaz a postai/szállítási díj előre fizetve.

Előzmény: Lindka83 (10757)
Lindka83 Creative Commons License 2014.04.10 0 0 10757

Nekem van kérdésem :) Hátha vki válaszol is. Az "ingyen és bérmentve" kifejezésről. Ez mit jelenthet? Mi lehet a bér? Mondjuk postaköltség, vagy más is? 

scasc Creative Commons License 2014.04.07 0 0 10756

Idén még nem volt plenáris kérdés? :-)

Pater Pirandello Creative Commons License 2013.12.20 0 0 10755

Új, apró észrevételem, ha más is észrevette, miért nem írta be...

Tehát:

Az "OK" használatának apró és lassú változása. Eredetileg, ugye (vagy nem?) ilyen értelemben használtuk (én nem): "Rendben, jól van".

Ma 70-78 százalékban, a saját előző kijelentésünk enyhe módosítására (ennek bevezetésére) használják. Pl: "Rettenetes hideg van. OK, tegnap még hidegebb volt. (vagy: OK, én birom, de mások nem nagyon)

vagy "Teljesen hülye az illető. OK, néha érdekes, amit mond" Stb, stb, stb.

Vagyis: OK ( nagyon gyakorian  visszavétel az előző kijelentés erejéből):  "Igaz, hogy..." "Persze elismerem, hogy"

--- Oké, most karácsonykor másról kéne.

 

neofrix baszmacs Creative Commons License 2013.11.03 0 0 10754

Kedves LvT, félreértettem és Nádasdy tényleg a jelölést találja érdekesnek, és lehet, hogy érintettsége miatt nem akart róla beszélni. Köszönöm a választ!

Előzmény: LvT (10753)
LvT Creative Commons License 2013.11.01 0 0 10753

Meghallgattam ezt a vonatkozó részt, leírtam, ami itt hallható: 1:00:22 „Mivel a magyarban ilyen hang nincs – nagyon érdekes, de nem mondom el, hogy miért – a[z] <ö> betűvel szokták jelezni. Pedig nem azt mondjuk, hogy /ööö/: »Nem tudom, ööö«. Nem, hanem /əəə/. Ugye, ez fonetikailag komoly különbség, de a magyarban fonológiailag mindegy.

 

Én úgy hallottam ki, hogy a „nagy érdekes, de nem mondom el” közbevetés nem az előző tagmondatra vonatkozik, arra, hogy a magyarban nincs ilyen hang, hanem a következőre, vagyis arra, hogy ezt <ö>-vel szokták jelezni.

 

Úgyhogy ez inkább valamiféle kultúrtörténeti érdekesség lesz, semmint a magyar nyelvre vonatkozó fonetikai. Megnéztem a Magay-féle Idegen nevek kiejtési szótárát: ő a svát inkább csak a francia (illetve a francia kultúrkörhöz tartozó flamand) esetén adja vissza „(ö)” jellel, egyébként inkább az „(e)” jelölést használja.

 

Nádasdy ugyanakkor Szigetvári Péterrel együtt jegyzi a Huron's angol kiejtési kézikönyvet [1], ahol az angol szavak magyar hangkészletre átszabott ejtését is jelzik. Itt a svát ők [ö]-vel adják vissza [2]. Akkor ezt a választást rendesen megfontolhatták, és lehet, hogy Nádasdy erre utalt most vissza. Viszont az is igaz, hogy ezzel a publikációval maguk is erősítették – a konkurens <e>-vel szemben – azt, hogy a svát „<ö> betűvel szokták jelezni”.

 

[1] http://seas3.elte.hu/delg/publications/hepd.html

[2] http://seas3.elte.hu/szigetva/papers.html#hax , innen pl. http://ny01.nytud.hu/~szigetva/papers/hax.pdf.gz

Előzmény: neofrix baszmacs (10752)
neofrix baszmacs Creative Commons License 2013.10.30 0 0 10752

 

Jó estét! Lenne egy kérdésem, az se biztos, hogy ide való, de fonetika topikot nem találtam.

 

Hallgatom Nádasdy Ádám előadásait a nyelvtudomány alapjairól. A Hangtan címúben, nagyjából 1 óránál azt találja mondani, hogy a magyar nyelvben nincs schwa, és hogy miért nincs, az egy nagyon érdekes kérdés, de ezt ő most nem mondja el.

 

Természetesen ettől nagyon kíváncsi lettem, de hiába kerestem a neten, nem találtam az érdekes magyarázatot. Esetleg itt tudja valaki? Köszönöm!

Onogur Creative Commons License 2013.10.23 0 0 10751

OFF

 

Nézzétek! Terjesszétek!

 

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9217033&la=127522925

 

Remélem nem kell magyarázni az okát.

 

ON

3x_ Creative Commons License 2013.10.15 0 0 10750

Isten éltesse, sokat tanultam tőle, még, még, még, ennyi nem elég.

Előzmény: Onogur (10749)
Onogur Creative Commons License 2013.10.15 0 0 10749

Zsadon Béla 60 éves

 

Isten éltesse innen is! 

Hisz sokan tudjuk, hogy ki ő.

vrobee Creative Commons License 2013.10.13 0 0 10748

nekem is, köszönet!

Előzmény: Kolléga Úr (10747)
Kolléga Úr Creative Commons License 2013.10.12 0 0 10747

Hibátlanul átjött, köszönöm.

Előzmény: LvT (10746)
LvT Creative Commons License 2013.10.12 0 0 10746

Most küldtem el nektek.

Előzmény: Kolléga Úr (10745)
Kolléga Úr Creative Commons License 2013.10.12 0 0 10745

Kérem én is: kollega_ur es freemail parameterekkel. Köszönöm!

Előzmény: LvT (10743)
vrobee Creative Commons License 2013.10.12 0 0 10744

LvT, légy kedves... vertesi qkac torzsasztal pont hú.

Előzmény: LvT (10743)
LvT Creative Commons License 2013.10.11 0 0 10743

Pagel M, Atkinson QD, Calude AS, Meade A (1993) Ultraconserved words point to deep language ancestry across Eurasia. PNAS 110 (21) 8471–8476

 

Nyomtatásban 2013. május 21-én jelent meg. Nem olvastam el, csak belenéztem: ez újjáélesztett glottokronológia – nosztratikus felhanggal. Annak aki kéri, elküldöm e-mailben. Addig beidézem az absztraktot és az összefoglalás lényegét kivonatoló ábrát.

 

The search for ever deeper relationships among the World’s languages is bedeviled by the fact that most words evolve too rapidly to preserve evidence of their ancestry beyond 5,000 to 9,000 y. On the other hand, quantitative modeling indicates that some “ultraconserved” words exist that might be used to find evidence for deep linguistic relationships beyond that time barrier. Here we use a statistical model, which takes into account the frequency with which words are used in common everyday speech, to predict the existence of a set of such highly conserved words among seven language families of Eurasia postulated to form a linguistic superfamily that evolved from a common ancestor around 15,000 y ago. We derive a dated phylogenetic tree of this proposed superfamily with a time-depth of ∼14,450 y, implying that some frequently used words have been retained in related forms since the end of the last ice age. Words used more than once per 1,000 in everyday speech were 7- to 10-times more likely to show deep ancestry on this tree. Our results suggest a remarkable fidelity in the transmission of some words and give theoretical justification to the search for features of language that might be preserved across wide spans of time and geography.

Előzmény: vrobee (10742)
vrobee Creative Commons License 2013.10.11 0 0 10742

Sajnos nem találom a cikket. 

Ez május 6-át ír : http://www.livescience.com/29342-ancient-mother-tongue-reconstructed.html

Akkor nem jelent meg, csak ápr. 30-án ill. máj. 7-én.

http://www.pnas.org/content/110/18.toc

http://www.pnas.org/content/110/19.toc

Ha valakinek meglesz...

Előzmény: vrobee (10741)
vrobee Creative Commons License 2013.10.11 0 0 10741

A cikk a szokásos mti-s tükör- ill. félrefordítás, gondolom, a legszebb a rekonstruált szavak angol formájának meghagyása benne... Az eredetinek valószínűleg volt értelme, kivételesen hivatkozás is van, meg lehetne nézni...

Én csak akkor hiszem el ezt az ősnyelv-dolgot, ha kiderül, hogy tizenötezer évvel ezelőtt az eurázsiai emberiség még relatíve kis helyen élt, és/vagy a nyelvterület nagy része állandó kapcsolatban állt egymással. Ami tudtommal ellentmond a tényeknek, és pártízezer év a nyelvfejlődésben hihetetlen sok idő. Persze kit érdekel, hogy én mit hiszek :) . De azért leírom... szvsz. a) egy kisebb csoport nyelvét sikerült rekonstruálni, amely valahogy elterjedt az eurázsiai területek jelentős részén, b) sikerült rekonstruálni valami "közös nevezőt" valami kiterjedt és nagyon diverz dialektkontinuum közepéről (aminek az egyes nyelvei nem biztos, hogy közelebb voltak egymáshoz, mint mondjuk ma az indoeurópai nyelvek), c) rekonstráltak valami átlagot statisztikailag nem bizonyíthatóan összefüggő nyelvek között.

Előzmény: Kolléga Úr (10740)
Kolléga Úr Creative Commons License 2013.10.11 0 0 10740

http://index.hu/tudomany/2013/05/08/rekonstrualtak_az_emberiseg_osnyelvet/

 

Ez a cikk még májusban jelent meg, de akkor elkerülte a figyelmemet, csak most néztem egy nagyot, miután elolvastam. Hálás lennék, ha a hozzáértők kommentálnák. Ehhez én semmit nem konyítok, de elsőre nagyon bulvárosnak tűnik. Amennyit hallottam/olvastam pl. a generatív grammatikáról, az éppen arról győzött meg, hogy lehetetlen visszavezetni a nyelveket egyetlen ősnyelvre. Igaz, ott a nyelv szerkezete a kérdés, nem pedig a szavak, de valahogy a szerekezet mégiscsak időtállóbb, mint az egyes kifejezések, nem?

3x_ Creative Commons License 2013.10.11 0 0 10739

Mivel ahhoz nincs mit hozzátennem. A hét vége kifejezés különírva semmi egyebet nem mond, mint a hét napból álló periódus vége. Ezért az a mondat, hogy

"ez jó kis hét vége volt"

 

teljesen mást jelent, mint az, hogy

 

"ez jó kis hétvége volt".

 

Szerintem. Szerinted meg nem. És akkor most már ugorgyunk.

Előzmény: taranto (10738)
taranto Creative Commons License 2013.10.11 0 0 10738

Legyen szombat és vasárnap, a legtöbb helyen valóban így írják, bár én már olvastam olyan meghatározást is, amikor munkaszüneti napokat említettek...

 

Persze a lényegesebb dologról, a "tök egyszerű példádról", mélyen hallgattál. Ennyit a hozzászólásodról.

Előzmény: 3x_ (10737)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!