Vang So,
Ami azt illeti, éreztem, hogy nem pontosan idéztem a szavakat, amely így volt: "A hit az örökkévalóságal foglalkozik, a tudomány a jelennel.. Ennyi." Kösz, hogy kiigazitásra bírtál. :-) Végül is a tudományhoz is ember szükséges.
Üdv, karino
Karino
Ez jó, bár szerintem a fizika is van olyan örök, ha nem örökebb. A hithez ugyanis legalább egy emberre szükség van, ellenben egy héliumatom, de még az állatok és növények is vígan elvannak nélkülünk, és valószínűleg hit nélkül is. Azt "hiszem", a hit egy nagyon különös, emberspecifikus mentőöv, a fizika meg a tenger, amibe enélkül belefulladnánk.
Sziasztok!
Nem a saját véleményemet mondom el, csak egy ezzel kapcsolatos esetet. Egy hosszura nyúló éles hit-tudomány vita végén megegyeztünk, hogy most már le kéne zárni a vitát amugy hogy mindenki mond egy mondat erejéig valamit róla. Egyvalakire kerülve a sor, és aki közben kevésbé is szólt bele a vitába, mondta azt a véleményt, amivel legnagyobb döbbenetünkre senki nem ellenkezett: "A hit örök, a tudomány a jelen.. Ennyi". Jó volt.
Én még akkor kezdtem el kutatni, hogy esetleg létezik-e Isten, amikor egyáltalán nem hittem benne.Csak úgy éreztem, hogy az evolúcióban valami nem "kóser".(Hangsúlyozom, ezt Isten hit nélkül).Persze be kell vallanom, hogy mostani kutatásaim már azért folynak, hogy minél inkább alátámasszam a hitemet.
"A kérdés mindíg az, hogy helyes-e az elképzelésünk".Valóban, ez igaz bármilyen vallású emberre, sőt még az evolucionistára is.
Az a véleményem a hit és a tudomány elválaszthatatlan egymástól, ugyanis ha nem hisszünk valamiben nem is kutatjuk annak létezését. A kérdés mindíg az, hogy helyes-e az elképzelésünk.
Én arra gondolok, hogy a legtöbb vallás megmaradt annál a léptéknél, amikor a föld volt a középpontban, és minden körülötte, illeve az ember körül forgott (azt akartuk hinni, hogy minden értünk és miattunk van). Közben kiderült, hogy csak egy kis légypiszok vagyunk az üvegen, egy nagyon pici forgács az erdőben, és ezzel nemigen tudunk mit kezdeni.
Szerintem igaza van Stanislaw Lemnek, amikor azt írja: "A vallás sokkal többet árul el szorongásainkról, reményeinkről és félelmeinkről, mint a tökéletesen közömbös világegyetem természetéről." Szerintem valami hasonló van a tudománnyal is, elég megnézni, mire használjuk. Korlátaink ugyanolyan jól megmutatkoznak a vallás mint a tudomány területén, mindkettő emberek általi gyakorlásában, felhasználásában egyaránt előfordulnak fantasztikus és iszonyú dolgok.
Egyetlen vallásban sem hiszek tételszerűen, de hiszem azt, hogy mások tapasztalatainak felhasználásával lehet jobb életet élni, jöjjön az a tapasztalat akár a vallás, akár a tudomány területéről. Ebből a szempontból szerintem nincs köztük ellentmondás.
Viszont a végső "Igazság" kijelentését nem fogadom el egyik oldaltól sem, szerintem ilyen egész egyszerűen nincs. Igazságokat mi teremtünk magunknak, és persze állandóan meg is változtatjuk ezen kijelentéseinket. A zenben van erre egy jó mondás: "ha egy szútra segít, olvasd el, ha nem, tépd össze".
Azt hiszem egy kicsit zavaros lett, de a lényeg talán érthető belőle.
Rövid megjegyzés az orrunk hosszához:
persze, a Hubble-nek hosszabb az orra, de csak bizonyos irányba tud nézni, pl. saját galaxisunkból is pont a lényeget nem látjuk, mivel tengelyirányban nem tudunk kukucskálni. Emellett bolgókról volt szó, s mivel azok nem rendelkeznek saját fénnyel, nem is sokat látunk belőlük. A 200 millió év pedig még mindig nem egy nagy sprint :)
A Biblia soha sehol nem állítja magáról, hogy tudományos kézikönyv.Nem azzal a céllal íródott, hogy a XX.század emberének tudományos kérdéseire választ adjon.A Biblia egyik célja valóban az alapvető Isteni elvárások lefektetése.Ezenkívül képzeld el milyen galibát okozott volna a földön, ha Isten az Izraelitákat elkezdi mindeféle atomfizikával terhelni...
Azért azt nem mondanám, hogy az orrunkig látunk, mert a Hubble űrteleszkóp legújabb rekordja egy tőlünk 14 milliárd (!!!!) fényévnyire található galaxis felfedezése, ez pedig ugye semmi esetre sem az orrunk. Arról pedig, hogy az evoluciónak pár milliárd év meg sem kottyan annyit, hogy a tudomány szerint a legintenzívebb fejlődés az utóbbi 200 millió évben történt, az előző pár milliárd évben csak előkészületek.Ráadásul a Föld maga az Univerzum korához képest még embrió.
Somebody hozzászólása jól tükrözi, mi ad táptalajt a materialista (ateista)- idealista (hívő) vitának. A Biblia a hit és erkölcs témájában szolgál iránytűként. Tudományos igénye nincs, bármiféle tudományos tézist csak empirikus úton és matematikai modell segítségével lehet megfogalmazni.
Sajnos sokan még ma is úgy gondolják, hogy vallás=Biblia.
Ez termeszetesen nem így van.Attól, hogy egyes emberek vallások a Bibliára hivatkozva követtek el valamit, az még nem a Biblia rossz voltát bizonyítja.Én seholsem olvastam a Bibliában, hogy inkvizícióval kell az embereket jobb belátásra bírni.Ráadásul az inkvizíció célja pontosan az volt, hogy az emberek ne tudják miről ír a Biblia és miről nem.A Biblia attól még tudományos, hogy barbár emberek ezt mutogatva visszavetették a tudomány fejlődését.
Hogy a világ miért olyan, amilyen, és mi miért és hogyan van benne, arra a vallás (szerintem közvetlenül Isten) ad egy választ. Olyan választ, ami 100%-ig kielégítő, érvényes és megfellebbezhetetlen. Ahhoz, hogy életünk értelmet nyerjen, _szerintem_ alapvetően fontos, hogy megkapjuk tőle ezt a választ, tehát ha a hitet az Istenhez vezető útnak tekintjük, nagyon is szükségünk van a hitre.
Csakhogy az Istentől a világ mibenlétére kapott válasz alapján nem lehet hajót, repülőt, űrsiklót, számítógépet, internetet, mesterséges intelligenciát, AIDS elleni védőoltást, közgazdaságtani vagy szociológiai elméleteket készíteni (pszichológiait, filozófiait, azt mondjuk lehet! :-))))... ), ezért természetesen szükségünk van a tudományra is.
Sokan a "hit" átlal nyújtott tökéletes isteni tudás szükségképpen tökéletlen verbális leképezéseivel próbálják a tudomány hatáskörébe tartozó kérdéseket megválaszolni, és csak a tudósok látják, mennyire hasztalan és naiv próbálkozás is ez. Mások a tudomány górcsövén keresztül próbálják szemlélni az isteni eredetű tudást, és amikor a górcsőben csak a semmit látják, és babonaságot kiáltanak, csak a hívők tudják, milyen hasztalan és naiv is ez a hozzáállás.
Vannak olyanok, akik a kettőt próbálják összeegyeztetni. A hittel szerzett tudás hiányosságait foltozzák ki tudományos tézisekkel, vagy a tudományos ismereteket támogatják a hit által ajándékul kapott bizonyosság-morzsákkal. Aki a hitnek és a tudománynak pontos szerepét látja, csak az tudja, milyen hasztalan és naiv is ez a szorgoskodás.
És vannak olyanok is, akik már látták, míly határtalan is a levegőég, és odafentről míly határtalan is az anyaföld, és hogy a kettő míly nagyszerű egységet alkot. Lelkesen bizonygatják hívőnek, tudósnak egyaránt, hogy az igazság az egészben van, ahogy fenn, úgy lenn is. Az ő naívságuk mint a gyermeké, és én szívesen nekik adom Isten országát ezért. A földet az éggel összekötő létra végtelen hosszú, és e létrát mindenki csak maga mászhatja.
Én abban bízom, nap mint nap lesz valaki, aki megmássza a saját létráját, és rájön a dolgok valódi egységére. És míly öröm, nap mint nap van valaki, aki megmássza a saját létráját, és rájön a dolgok valódi egységére... :-)
A topic címéről, és az eddigi hozzászólások alapján bennem ez fogalmazódott meg.
Járjatok békével,
Borz (egy a naívak közül. Mert nem akartam én senki fölött pálcát törni, amit elmondtam, egyedül énrólam szólt)
Szerintem nem zárják ki feltétlenül egymást, éppen csak más más kor termékei. A mai tudomány is "vallás" abban az értelemben, hogy az elméletalkotók "hisznek" állításaik helytállóságában. A nagy különbség a tévedés/változás lehetőségének lehetősége. A vallások mindegyike szinén szakadatlanul változott, de aktuális állapotukat, mindig "igazságnak" tüntették föl, a tudomány ezzel szemben lehetőségekkel számol (lásd: Kuhn könyvét). Ma így van, holnap másként lehet.
Én eddig csak a buddhizmusnál illetve a sintónál tapasztaltam, hogy nem akar mindent tudni. Azt mondják: bizonyos dolgokról nincsenek, ill. nem tudok tapsztalatokat szerezni, így azokról nem beszélek (buddh: világ keletkezése, sintó: túlvilági történések stb.) Megfontolandó önkorlátozás.
Figuramatyinak igaza van, régen a vallási központok "tudományos" központok is voltak, mára éppen csak ezen feladataikat specializálódott csoportok vették át, a vallások legtöbbje pedig lelassított, bezárkózott saját hagyományába és az "Istennek se" akarja kidugni onnan az orrát, úttörő szerepből állandó defenzívába szorultak, sok esetben azért, mert egy-egy szellemi állapotot konzerváltak és abszolutizáltak (pl. Biblia, Korán, stb.) és ezek esetében réges-régen lezárult kreatív változtatásuk korszaka. Megfontolandó például, hogy a Biblia első kanonizációja egy pogány császár vezényletével zajlott, az Ószövetség vagy a Korán állandó átírásáról és betoldásairól nem is beszélve.
Az André által említett teológiai összefüggésekkel kapcsolatban: "más, bolygókkal rendelkező naprendszert nem fedeztek fel". Persze, mert még csak az orrunkig látunk, viszont "Föld-típusú" bolygók meglétének valószínűségét nem is tartják olyan kevésre, főleg, ha az univerzum méretihez viszonyítjuk.
A gazdag flóra és fauna megléte tényleg elgondolkodtató, de azt se felejtsük el, hogy a világegyetem és az evolúció ráér, pár milliárd év próbálgatás az atomokkal ide vagy oda meg se kottyan neki.
A vallás és tudomány kapcsolatáról érdemes megjegyezni azt, hogy a kereszténység elotti, és újkori ember elotti -mert ez összetartozik- atársadalmak nem is külömböztették meg e két fogalmat. Sot a politika a gazdaság mind szakrális alapon nyugodott. Tudomásom szerint a kereszténység megjelenése állította szembe egymással emberi gondolkodás e két pillérét. Igaz ugyan, hogy a gnosztikus eretneknek kikiáltott szekták nagyon sok keleti "tudományos-vallási" eredményt gondolatot tanaik sorába integráltak. Ám ha vallás és társadalom kapcsolatáról beszélünk a nyugati világban akkor a katolikus egyház a mérvadó kiindulási alap. Itt az a kérdés miért kellett szembehelyezkedni az empirikus eredményekkel a klérusnak. Vagy talán valamiféle innen nem látható törvényszeruség kényszerítette erre a pályára a nyugati társadalmat és pont igy volt jó, hogy a vallás és tudomány egymás elleni harcukban kölcsönösen erosítsék egymást?
Nagyon örülök, hogy egy újabb nyitott, gondolkodó ember jelent meg a vitázók között.
Ha nem néztél volna még át az ateizmus topicba, ott is valami ilyesmiről van szó. Sőt sok más helyen is.
Nagyon jó a kérdésed ? Én is úgy gondolom ahogy te, hogy a kettő nem zárja ki egymást, hanem pont egymást kiegészíve alkotnak egységet, s mindezt csak a korlátolt emberi elme képtelen elfogadni.
A katolikus és protestáns egyház pontosan azért nem tudta fenntartani a szó szerinti, majd betű szerinti sugalmazás tanát, mert egyrészt kiderült, hogy a Biblia eredeti példányai mind elvesztek, másrészt természettudományos megállapításai nem tarthatóak. Másrészt Galilei üldözése ("csak piszkos a távcsöve- mondták neki a napfoltok felfedezésekor), vagy Giordano Bruno megégetése (végtelen világegyetem) azt jelzi, melyet te is írtál, kedves hegedű, hogy a Biblia nem ad eligazítást igazán ezekben a témákban megfelelően. Egy híres matematikus mondta: " ha Isten teremtette a világot, akkor kiválóan ismerte a matematikát", ezzel arra célozva, hogy a fizikai jelenségek matematikailag jól leírható. Szerintem viszont ez a csodálatis harmónia, illetve az, hogy az általunk érzékelhető anyagi világ megismerhető és leírható, egyáltalán nem mond ellent annak, hogy kialakulásában természetfeletti tényező játszotta a fő szerepet. Már csak azért is, mert más, bolygókkal rendelkező naprendszert nem fedeztek fel (egyet észleltek, egy bolygóval, élet semmi). Ez a rendkívűl és páratlanul gazdag faunájú és flórájú Föld (amely a flóra és a fauna reprodukálásához is megadja az erőforrásokat: tápláléklánc, légkör és víz körforgása, stb) már önmagában is bizonyíték a teleológiai összefüggésre. Ennyi véletlen történés (ld. evolúció tana) nem hozhat létre ilyen harmonikus és egységes egészet. Úgyhogy én, a magam részéről, hajlamos vagyok a panteizmusra. Mindezt annak fényében mondom, hogy meglehetősen otthon vagyok a matematikában, fizikában és csillagászatban.
Ez egy jó topic szerintem. Részemről főleg a Biblia és a tudomány kapcsolatát feszegetném egy kicsit. Ha egy vallás összhangban van a Bibliával, akkor arra is érvényesek a gondolataim, ha nem akkor meg ... de ez hosszú lenne.
Véleményem szerint a Biblia nem természettudományos témájú könyv, de ahol érinti a tudományt ott pontos. És ha valamire még nincs tudományos magyarázat, - a korábbi esetkre gondolva - várható, hogy a tudomány a Biblia állítását alátámasztaja.
Egy példa a föld alakja: ismert a sok elképzelés, lapos, korong, kocka, antipodus. I.e. nyolcadik században amikor az volt az uralkodó nézet, hogy a föld lapos, a Biblia világosan kijelenti, hogy "Ki ül a föld kereksége fölött" (Ésaiás 40:22). A 'kerekség'-nek fordított héber szó a hhugh. Ez gömböt is jelent. Ésaiás távoltartotta magát a népszerű elképzelésektől. Inkább olyan kijelentést tett amit nem fenyegetett a tudomány előrehaladása.
Sok ateista érvel azzal, hogy a világ működésére már megtalálták a magyarázatot, így a hit és vallás, mely a megmagyarázhatatlanra adott válaszként jött létre, okafogyottá vált. Ugyanakkor nagyon sok tudós, pl. Einstein, Kepler, stb. mélyen hívő ember volt, mondván, pont a tudomány felfedezései kell, hogy megerősítsék az embert Isten mindenhatóságában. Kérdés, hogy az egyre kiteljesedő ráció gyengíti-e a vallás tanításait.
A Biblia soha sehol nem állítja magáról, hogy tudományos kézikönyv.Nem azzal a céllal íródott, hogy a XX.század emberének tudományos kérdéseire választ adjon.A Biblia egyik célja valóban az alapvető Isteni elvárások lefektetése.Ezenkívül képzeld el milyen galibát okozott volna a földön, ha Isten az Izraelitákat elkezdi mindeféle atomfizikával terhelni...
Azért azt nem mondanám, hogy az orrunkig látunk, mert a Hubble űrteleszkóp legújabb rekordja egy tőlünk 14 milliárd (!!!!) fényévnyire található galaxis felfedezése, ez pedig ugye semmi esetre sem az orrunk. Arról pedig, hogy az evoluciónak pár milliárd év meg sem kottyan annyit, hogy a tudomány szerint a legintenzívebb fejlődés az utóbbi 200 millió évben történt, az előző pár milliárd évben csak előkészületek.Ráadásul a Föld maga az Univerzum korához képest még embrió.
Somebody hozzászólása jól tükrözi, mi ad táptalajt a materialista (ateista)- idealista (hívő) vitának. A Biblia a hit és erkölcs témájában szolgál iránytűként. Tudományos igénye nincs, bármiféle tudományos tézist csak empirikus úton és matematikai modell segítségével lehet megfogalmazni.
Sajnos sokan még ma is úgy gondolják, hogy vallás=Biblia.
Ez termeszetesen nem így van.Attól, hogy egyes emberek vallások a Bibliára hivatkozva követtek el valamit, az még nem a Biblia rossz voltát bizonyítja.Én seholsem olvastam a Bibliában, hogy inkvizícióval kell az embereket jobb belátásra bírni.Ráadásul az inkvizíció célja pontosan az volt, hogy az emberek ne tudják miről ír a Biblia és miről nem.A Biblia attól még tudományos, hogy barbár emberek ezt mutogatva visszavetették a tudomány fejlődését.
Hogy a világ miért olyan, amilyen, és mi miért és hogyan van benne, arra a vallás (szerintem közvetlenül Isten) ad egy választ. Olyan választ, ami 100%-ig kielégítő, érvényes és megfellebbezhetetlen. Ahhoz, hogy életünk értelmet nyerjen, _szerintem_ alapvetően fontos, hogy megkapjuk tőle ezt a választ, tehát ha a hitet az Istenhez vezető útnak tekintjük, nagyon is szükségünk van a hitre.
Csakhogy az Istentől a világ mibenlétére kapott válasz alapján nem lehet hajót, repülőt, űrsiklót, számítógépet, internetet, mesterséges intelligenciát, AIDS elleni védőoltást, közgazdaságtani vagy szociológiai elméleteket készíteni (pszichológiait, filozófiait, azt mondjuk lehet! :-))))... ), ezért természetesen szükségünk van a tudományra is.
Sokan a "hit" átlal nyújtott tökéletes isteni tudás szükségképpen tökéletlen verbális leképezéseivel próbálják a tudomány hatáskörébe tartozó kérdéseket megválaszolni, és csak a tudósok látják, mennyire hasztalan és naiv próbálkozás is ez. Mások a tudomány górcsövén keresztül próbálják szemlélni az isteni eredetű tudást, és amikor a górcsőben csak a semmit látják, és babonaságot kiáltanak, csak a hívők tudják, milyen hasztalan és naiv is ez a hozzáállás.
Vannak olyanok, akik a kettőt próbálják összeegyeztetni. A hittel szerzett tudás hiányosságait foltozzák ki tudományos tézisekkel, vagy a tudományos ismereteket támogatják a hit által ajándékul kapott bizonyosság-morzsákkal. Aki a hitnek és a tudománynak pontos szerepét látja, csak az tudja, milyen hasztalan és naiv is ez a szorgoskodás.
És vannak olyanok is, akik már látták, míly határtalan is a levegőég, és odafentről míly határtalan is az anyaföld, és hogy a kettő míly nagyszerű egységet alkot. Lelkesen bizonygatják hívőnek, tudósnak egyaránt, hogy az igazság az egészben van, ahogy fenn, úgy lenn is. Az ő naívságuk mint a gyermeké, és én szívesen nekik adom Isten országát ezért. A földet az éggel összekötő létra végtelen hosszú, és e létrát mindenki csak maga mászhatja.
Én abban bízom, nap mint nap lesz valaki, aki megmássza a saját létráját, és rájön a dolgok valódi egységére. És míly öröm, nap mint nap van valaki, aki megmássza a saját létráját, és rájön a dolgok valódi egységére... :-)
A topic címéről, és az eddigi hozzászólások alapján bennem ez fogalmazódott meg.
Járjatok békével,
Borz (egy a naívak közül. Mert nem akartam én senki fölött pálcát törni, amit elmondtam, egyedül énrólam szólt)
Szerintem nem zárják ki feltétlenül egymást, éppen csak más más kor termékei. A mai tudomány is "vallás" abban az értelemben, hogy az elméletalkotók "hisznek" állításaik helytállóságában. A nagy különbség a tévedés/változás lehetőségének lehetősége. A vallások mindegyike szinén szakadatlanul változott, de aktuális állapotukat, mindig "igazságnak" tüntették föl, a tudomány ezzel szemben lehetőségekkel számol (lásd: Kuhn könyvét). Ma így van, holnap másként lehet.
Én eddig csak a buddhizmusnál illetve a sintónál tapasztaltam, hogy nem akar mindent tudni. Azt mondják: bizonyos dolgokról nincsenek, ill. nem tudok tapsztalatokat szerezni, így azokról nem beszélek (buddh: világ keletkezése, sintó: túlvilági történések stb.) Megfontolandó önkorlátozás.
Figuramatyinak igaza van, régen a vallási központok "tudományos" központok is voltak, mára éppen csak ezen feladataikat specializálódott csoportok vették át, a vallások legtöbbje pedig lelassított, bezárkózott saját hagyományába és az "Istennek se" akarja kidugni onnan az orrát, úttörő szerepből állandó defenzívába szorultak, sok esetben azért, mert egy-egy szellemi állapotot konzerváltak és abszolutizáltak (pl. Biblia, Korán, stb.) és ezek esetében réges-régen lezárult kreatív változtatásuk korszaka. Megfontolandó például, hogy a Biblia első kanonizációja egy pogány császár vezényletével zajlott, az Ószövetség vagy a Korán állandó átírásáról és betoldásairól nem is beszélve.
Az André által említett teológiai összefüggésekkel kapcsolatban: "más, bolygókkal rendelkező naprendszert nem fedeztek fel". Persze, mert még csak az orrunkig látunk, viszont "Föld-típusú" bolygók meglétének valószínűségét nem is tartják olyan kevésre, főleg, ha az univerzum méretihez viszonyítjuk.
A gazdag flóra és fauna megléte tényleg elgondolkodtató, de azt se felejtsük el, hogy a világegyetem és az evolúció ráér, pár milliárd év próbálgatás az atomokkal ide vagy oda meg se kottyan neki.
A vallás és tudomány kapcsolatáról érdemes megjegyezni azt, hogy a kereszténység elotti, és újkori ember elotti -mert ez összetartozik- atársadalmak nem is külömböztették meg e két fogalmat. Sot a politika a gazdaság mind szakrális alapon nyugodott. Tudomásom szerint a kereszténység megjelenése állította szembe egymással emberi gondolkodás e két pillérét. Igaz ugyan, hogy a gnosztikus eretneknek kikiáltott szekták nagyon sok keleti "tudományos-vallási" eredményt gondolatot tanaik sorába integráltak. Ám ha vallás és társadalom kapcsolatáról beszélünk a nyugati világban akkor a katolikus egyház a mérvadó kiindulási alap. Itt az a kérdés miért kellett szembehelyezkedni az empirikus eredményekkel a klérusnak. Vagy talán valamiféle innen nem látható törvényszeruség kényszerítette erre a pályára a nyugati társadalmat és pont igy volt jó, hogy a vallás és tudomány egymás elleni harcukban kölcsönösen erosítsék egymást?
Nagyon örülök, hogy egy újabb nyitott, gondolkodó ember jelent meg a vitázók között.
Ha nem néztél volna még át az ateizmus topicba, ott is valami ilyesmiről van szó. Sőt sok más helyen is.
Nagyon jó a kérdésed ? Én is úgy gondolom ahogy te, hogy a kettő nem zárja ki egymást, hanem pont egymást kiegészíve alkotnak egységet, s mindezt csak a korlátolt emberi elme képtelen elfogadni.
A katolikus és protestáns egyház pontosan azért nem tudta fenntartani a szó szerinti, majd betű szerinti sugalmazás tanát, mert egyrészt kiderült, hogy a Biblia eredeti példányai mind elvesztek, másrészt természettudományos megállapításai nem tarthatóak. Másrészt Galilei üldözése ("csak piszkos a távcsöve- mondták neki a napfoltok felfedezésekor), vagy Giordano Bruno megégetése (végtelen világegyetem) azt jelzi, melyet te is írtál, kedves hegedű, hogy a Biblia nem ad eligazítást igazán ezekben a témákban megfelelően. Egy híres matematikus mondta: " ha Isten teremtette a világot, akkor kiválóan ismerte a matematikát", ezzel arra célozva, hogy a fizikai jelenségek matematikailag jól leírható. Szerintem viszont ez a csodálatis harmónia, illetve az, hogy az általunk érzékelhető anyagi világ megismerhető és leírható, egyáltalán nem mond ellent annak, hogy kialakulásában természetfeletti tényező játszotta a fő szerepet. Már csak azért is, mert más, bolygókkal rendelkező naprendszert nem fedeztek fel (egyet észleltek, egy bolygóval, élet semmi). Ez a rendkívűl és páratlanul gazdag faunájú és flórájú Föld (amely a flóra és a fauna reprodukálásához is megadja az erőforrásokat: tápláléklánc, légkör és víz körforgása, stb) már önmagában is bizonyíték a teleológiai összefüggésre. Ennyi véletlen történés (ld. evolúció tana) nem hozhat létre ilyen harmonikus és egységes egészet. Úgyhogy én, a magam részéről, hajlamos vagyok a panteizmusra. Mindezt annak fényében mondom, hogy meglehetősen otthon vagyok a matematikában, fizikában és csillagászatban.
