Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
" illetve nekem amúgy sem tetszik ez a vörös bakelit("
Pedig úgy eredeti. ;-)
Nekem is van 1 bajonettem, Apám vette az oroszoktól '90-ben, nem borotva éles, de az akác tuskóból simán csinálok vele gyújtóst. Hihetetlen, milyen jó anyagból van!
ettől függetlenül ráférne a felújítás: a hegye az kb. olyan, mint a színes ceruzáké egy nehéz nap végén a középső csoportban és élszöge is inkább "élsugár", olyan kerek.
Azért az "éltárs" kifejezést a Te szádból hallani nem kicsit meglepő,miután az elmúlt években sikerült majdnem minden itt lévőt kioktatnod,lenézned,popsi buksinak nevezned,arogáns lehetetlen szöveggel illetned,de csak hajrá harcos 😁. A mester és tanítványa idézetet ne linkeld be, csak magadat járatod le vele hidd el 😉.
Közkívánatra, az előző - El Zett-ből származó - kulcskés restaurálás közbeni felvétele. A tanulmányúton nálunk tartózkodó kolumbián, dr. Silva de Ringló és asszisztense El Zett városából, Knédlige Űbergrűberli felvétele.
El Zett, város Kolumbiában El Nino és El Bimbo között, az El Doradoba vezető lámasztráda mellett. Nevezetességét a világhíres kulcskéskovácsok adják. Az El Zett-i kulcskések a világ élvonalába tartoznak. A várost a von Lichthoffer vezette szólingbenbeli írástudó germanusz telepesek alapították mint útjuk végét, még jó régen. Így az "ától cettig" mondás alapján és az Undok-hegyi* barlangi bélák ismeretében némi magyar beütés is feltételezhető.
Kis kés nagy pengével jár. Lopez Chalez, a germanuszok és a bennszülöttek helyi kufár összekötője a világgal állítja, hogy a helyi kulcskéseket szerte a világon jó eredménnyel és teljes megelégedéssel használják a hozzáértők. Rendszeresen hirdeti is a portékáit a San Mierde de el Basta hetilapban.
Csodás, ahogy lágyan, de akcióra készen elheveredik. De hiába kívánatos, nem eladó, hiszen a PTA Késmúzeum egyik megbecsült darabja. Aki El Zett kulcskésre vágyik, az rendelje meg a lopez.chalez@elzett.coca emilcímen.
Semmi cicómicó, csak a nyers funkcionalitás. A restaurálás az eredeti anyagok felhasználásával a Pithec Művek összes helyiségében készült dr. Agyalá Gyula fő-alrestaurátor vezetésével.
* Mai nevén Andok hegység, ahol egy barlangban a Béla vezér (8.**) törzsutódai őrzik az ősi aranykönyveket. Forrás: E. von Daniken & J. Móricz ** A 9. törzs Pál vezér törzse, a palinézők. Ma polinézek. Forrás: PNV (Pithecus Nagy Világtörténelme)
Még az ősszel furcsa dolog történt a PTA üzemi konyháján. Leltárkor kiderült hogy eltűnt egy kés! A minap az Anometál Földön járt SS-gép téridő-alagútját visszakövetve valószínűleg elküldték saját kerámia-kristály Spacetime-Slider gépüket egy itteni késért és a dr.Wasserkopf-féle kiegyenlítődési elv szerint, cserébe egy ottani fémmentes kés automatikusan transzportálódni volt köteles ide. A PIA (Pithecus Intelligence Agency) nyomozó-ügynökei meg is találták a zöldségpucolmány biokomposzt halmán. Erre hullottak rá az őszi levelek és a kés. Ezek után a kuktát felmentették és re lett habitálva. Pucolhat.
Anometáliára jellemző módon az eszköz természetesen teljesen fémmentes. A kerámia penge tökéletesen borotvaéles és a rozsda, mint olyan, nyilvánvalóan nem értelmezhető azon a párhuzamos univerzum Földjén. A markolat alapja a mi univerzumunkbeli híres-neves feltaláló, Buck Elite - Type Textile márkájú - találmányával azonos anyagú és teljesen csúszásmentesen göbös. A fehér göböket megnyalva a tesztelők azokat keserűnek találták. De hát más világok, más ízlések. Az eszköz sallangmentes, nemes egyszerűsége és a feltalálási hely valószínűvé teszi hogy eredeti univerzumában is egy zöldségpucolókés volt.
A kés újabb bizonyíték arra, hogy a magyar fejesgörbe, minimális eltérésekkel (ez például, mint látható, egy csecses-fejes), alapanyagfüggetlenül, fix késként is, párhuzamos-világokszerte kedvelt és elterjedt forma. A göbös bögök tökéletes csúszásmentességet biztosítanak, még répavéres kézzel megfogva is. A csöcsös-bögyös kialakítás esztétikailag is népszerűvé teszi a pubik és az egészséges felnőttek között, bár a gendermákosok utálhatják.
A méretek tekintetében az eszköz alkalmazkodik a felhasználási célhoz. A pengehossz 73 mm, a markolat 90 mm, a pengevastagság 2 mm. Feltehetően egy ottani kukta munkaeszköze volt és reméljük nem volt kukta-bukta az eltűnése miatt. Az eszköz a kukta valódi EDC-je (Every Day Cleaner) lehetett, így a PTA Késmúzeum EDC kiállításán tekinthető meg.
Ha már a halak előkerültek, akkor lássunk egy halaskést. Nem Szögedi bicsakot, nem "Az öreg kanász és a tengeri" történetből ismertet, hanem valódi galaktikust, a Galaxis másik végéből... :-)
Egy valódi Xiphophorus pithecusi var. cupra, a trantori kardfarkú robothal* egy példánya került a Késmúzeum kiállítási tárgyai közé. Mire a 27 815 fényévről ideért, kissé megviselt lett, pedig térhajlítással küldte R. Daneel Olivaw, a PTA trantori rezidense. Kiállításképessé restaurálása a Késmúzeum szakembereinek érdeme.
A nevezett robothal a teljesen állati élet nélküli Trantoron készült, ott a gyermekek okulására és szórakoztatására gyártják és tartják a szökőkutak medencéjében. Persze időnként elromlanak, kimerülnek és nem emberek lévén nem cserélnek benne alkatrészt. Ezeket újrahasznosításra összeszedik. "Gyűjtsd a szifót és a péret, ha a természetet véded" - tartja a helyi kiscserkész mondás.
A szifót az iskolában, alsó tagozatos faragórán használják, hiszen a tűéles hegy és a holkeres leélezés fúrni-faragni kiváló. A robotpérhalat pedig leadják a RÉH**-nek, ahol darabonként 1 Batkát*** kapnak érte, mint újrahasznosítható alkatrészbázisért.
Tökéletes szúróhegy és borotvaél jellemzi a késsé avanzsált robothalat. Egy papíralapú információs világban a papír szeletelésére és esetleg az információt tartalmazó papír borításának, csomagolásának bontására is alkalmas. Villanylevél ilyetén bontása viszont rázós lehet.
Az éle borotválkozásra is alkalmassá tenné, de a késforma fületlenséget, esetleg részleges orrhiányt okozhatna, így nem javallott. Egyéb alkalmazásának lehetőségére csak a fantázia hiánya szabhat határt.
* Magyar neve rézszifó, de nálunk még nem kapható. ** Robot És Hulladékhasznosító Kft. *** A Trantoron rendkívül értékes anyagból, fából készült fizetési eszköz.
A kulcskés invázió folytatódik. Nemrég újabb szenzációs darabbal bővült a PTA (Pithecus Tudományos Akadémia) Késmúzeum KUKI (Kulcskések Intézete) részlege.
Ez a TOP kulcskés igazán univerzális. A penge méretének megfelelően bármit vág, nyes, farag, legyen az dísztök, virágkaró, margarin, (leánykori nevén hidrogénezett pálmaolaj) fokhagymás kalbász, vagy kőkeményre főzött tikmony.
A holló csőrére mutató pengealak és a felborzolt nyaktollazat valószínűsíti a Mátyás király korából való származást. És ez lehetett a fehér holló névadója, ami a Fekete Serg címermadara volt. Persze a fekete sergű hadfiaknak kellett valami világos is. A nyitott kés, elsősorban az ufológusok szerint egy fel-, vagy leszálló űrhajóra hasonlít, tehát bizonyíték az idegenek létezésére. Akik jöttek-láttak-elpucoltak, mert ők értelmes lényeket kerestek és csak ufológusokkal találkoztak. De egyes renegát kutatók szerint a penge alakja viszont inkább a Falcatakely forsterae ősmadár csőrét mintázza, tehát vagy a madár frissebb, vagy az ember régebbi.
Ez a darab is láthatóan EDC*, sőt CIA**, hiszen egy kulcskarikán feltűnés nélkül, vígan elhegyel a többi kulcs között és szükség esetén azonnal használatra nyitható.
* EDC - Every Day Carry ** CIA - Carry It Anywhere
Anometália. Egy furcsa párhuzamos univerzum mégfurcsább bolygója. Elképzelni is nehéz milyen lehet az élet egy olyan Földön, ami teljesen fémmentes*, egy anometal-steampunk világ. A bolygó magjában természetesen feltételezhető hogy vannak fémek, de a felszín elérhető közelségében nincs egy deka se. Az ottani párhuzamos világbeli embereknek nehéz a steampunk élet, mert nincs egy vasuk se**! Ezeket a szegényeket kereste fel a Késmúzeum kutatóinak szakszerű programozása eredményeképpen a PTA SS (Spacetime Slider) gépe. Mint az eljárásból közismert, a különböző párhuzamos univerzumok között a dr.Wasserkopf-féle kiegyenlítődés elve érvényes. Tehát ha hozunk onnan valamit, automatikusan egy azonos funkciójú itteni tárgy kerül áthelyeződésre oda. Érdekes lett volna látni az ottani kutatók megdöbbent ábrázatát, amikor a kerámia helyett megjelent ott egy kiváló acélkés.
Mint a hozott leletből kiderült, a steampunk univerzum fémmentes Földjének emberei egészen jól elboldogultak, hiszen kerámia alapanyagokkal és szerves ősmaradványokkal gazdagon el lehettek látva. A kés pengéje elpékesztően kőkemény, a markolat anyagai szerves eredetű műanyagok, bár teljesen valódi anyagnak néznek ki. A PTA Késmúzeum példánya az egyetlen, a 1 of 1, ebben az univerzumban!
Mivel egy idegen, sőt duplán idegen technológiáról van szó, ami ráadásul eléggé sérülékenynek látszik, a tesztelés kizárólag óvatos mechanikus eljárásokat jelentett. Hőtermelő berendezést a szenzorok nem mutattak ki, tehát valószínűen egy stabil kerámiakazánból***, vagy egy salamontökéből**** időnként fel kellett tölteni az eszközt, hogy ne fagyjon le. Az üzemanyag mibenlétéről egyelőre nem sikerült egyetértésre jutni a kutatóknak.
Az eszköz tesztelése - tekintettel a felbecsülhetetlen kulturális és technikai értékére - csak rendkívül kíméletes módon történt. Úgy vágta a disznó- és libazsírt, mint a vajat. Sőt elboldogult a margarinnal (leánykori neve: hidrogénezett pálmaolaj) is. Komoly biztonsági előkészületek után a tesztelés csúcsa a kőkeményre főzött tikmony aprítása volt. Természetesen a mészkőburkolata nélkül. Ezt az akadályt is simán vette az eszköz, dicséretére legyen mondva a fémmentes steampunk univerzum földlakóinak.
A tesztelés alatt egyetlen ujj sem vágódott le, vagy szenvedett bármilyen sérülést.
A méreteit tekintve - mert az bizony fontos - a penge hossza 86 mm, vastagsága 2,0 mm, a markolat hossza 88 mm.
* Az uffológiát magos szinten művelő büdösláb-indián külsős szakértőnk, Csipásszem szerint az idegen ufólakók, a króm-aggok még az ősember megjelenése előtt kirabolták azt az alternatív Földet, mivel fémevők voltak. Az'tán továbbszálltak. ** Jóérzésű olvasók a pta.suska@trantor.huha emilcímen jelezhetik támogatási szándékuk összegét. Amit megpróbálunk eljuttatni a senyvedőknek. De ha nem sikerül, akkor úgyjártak. Mi meg jóljártunk. *** Alacsonynyomású (max 0,7 bar) gőzfejlesztő készülék, túlhevítővel. (forrás: Kazánszerkezetek I.) **** Jelentős biometán-tartalmú nyomástartó edény. Ebben az univerzumban régebben világítási célokat szolgált. Nappal feltöltötték a Szent Szellenettel és egész éjszaka világított a rákötött égő. Lásd még: fényes, mint Salamon töke. (forrás: Gesta Fingarórum - A királyi fartológus, Anophingus krónikája.)
Egy paripagyártó manufaktúra ősi jurtájában találták ezt az ókori célszerszámot és juttatták el a PTA Késmúzeumnak. És még egy pohár kumiszt se kértek érte. Egy lovasnéptől ez nagyon derék dolog. Az Unicumot pedig a postással közösen fogyasztottuk el.
Az ősök megdöbbentő tudását mutatja, hogy a késen oldalanként 16 darab ovál látható, amit ha összeadunk, akkor kijön egy fél ló 32-es kromoszómaszáma. Viszont a másik fél ló sehol. És akkor hogy adódhatna össze egy egész ló 64 kromoszómája. Ez a paripagyártás lényege. A kromoszómaegyesülést a késsel, már az egyik forrásánál megakadályozzák. Az ötlet mai megvalósítását a greenpeace is támogatja, hiszen így egy ló (pl. Equus ferus caballus) nem szaporodik túl és nem legeli el a füvet a marhák és más, növényevő állatok elől sem. Szívni meg pláne nem szívja!
A zöld színt a fenyőgyantában oldott fodormenta és fenyőtű pigmentje adja. A markolatvég vörös színe pedig egy csepp lóvért tartalmaz, amiből szükség esetén évezredek múlva is klónozható lehet a nevezett páratlanujjú patás.
A késpenge a vajat úgy vágja mint a zsírt, az eredeti alkalmazását az erre jelentkezők és pláne ló hiányában nem lehetett kipróbálni. A vizsgálóbizottság feleslegesen lógó vessző-minusszal rendelkező önkéntes jelentkezőket vár tesztelésre a pta.logolyo@tranai.huha emilcímen, "paripát csinálunk belőled" jeligével.
Érdekes, a tudomány szempontjából paradigmaváltó kést láthatunk a PTA Késmúzeum jóvoltából. Ez az első igazán kézzelfogható bizonyíték volt a párhuzamos világok létezésére. Elméletileg történtek már próbálkozások a Steampunk univerzum vizuális leírására, de ezt a kést a PTA automata SS gépe (Spacetime Slider) közvetlenül onnan hozta!
A tudósok - bevonva a svájci, az angol, az amerikai, a kínai és az orosz intézeteket is - még az eszköz lehetőségeinek csak töredékét tudták azonosítani. Mindenesetre a fokhagymás kolbászt és a jóféle füstölt szalonnát a hozzávaló lilahagymával kiválóan szeleteli. A magyarpizza (melegszendvics) ehető méretűre szabdalása sem okoz gondot ennek a steampunk EDC-nek. Jelenleg a tank-, csillagromboló-, és halálcsillaghámozás kísérleteinek todományos igényű kidolgozásának előkészítése van folyamatban.
A több helyen is feltörő Cserenkov sugárzás fénye az atomenergia felhasználására utal, azaz külső megvizualizálás alapján a kés működéséhez a gőzt néhány mechanikus vezérlésű, mikroméretű, léghűtéses, könnyűvizes reaktor biztosítja.
Szakértők valószínűsítik hogy az él függőleges vonalai atomi szinten bontják az anyagot, a lágyan mikrohullámos felületű penge pedig molekuláris szinten feszíti szét. Így gyakorlatilag bármi vágható vele, fizikai erőlködés nélkül. Ha majd egyszer sikerül beindítani...
Természetesen barbár világokban - mint az első tesztjeink is mutatják – a kés egyszerűen és óvatosan kézbevéve, mintegy mechanikus üzemmódban is használható. Az eszköz méreteibe számos kozmikus dolog belemagyarázható. De a PTA nem tesz ilyet. A penge hossza 120 mm, szélessége 25 mm, vastagsága 2 mm. A markolat 114 mm hosszú és a működéshez szükséges összes szerkezetet tartalmazza, ez messze túlmutat a jelenlegi technológiai lehetőségeinken.
Külön érdekességként kell megemlíteni, hogy abban a nanoszekundumban, amikor a Spacetime Slider meghozta a kést, eltűnt egy svájcibicska a múzeum alagsorának raktárpolcán lévő kartondobozból. Ez a tárgycsere egyesek szerint valószínűleg bizonyíték az interdimenzionális kiegyenlítődés elméletére* és elképzelhető, hogy a Steampunk Föld tudósai ugyanilyen lelkesedéssel tanulmányozzák a primitív keresztes szerszámot. Mások viszont állítólag látták az éjszakai portást egy svájcibicskával reggelizni. De az ilyen áltudományos hazugságoknak nem szabad felülni!
* A dr.Wasserkopf-féle kiegyenlítődési elv ami köztudottan arról szól, hogy a párhuzamos világok közötti,azonos tömegű anyagcsere törvényszerű. Tehát a legutóbbi eredményes Spacetime-Slider küldetés téridő-alagútját visszakövetve vitték el a svájcibicskát.
Régen volt már kulcskés, pedig a kések végtelen halmazán belül a kulcskések részhalmaza is végtelen. Most nézzünk egy vintage kulcskést. A kés a Könyvtárostól* került a PTA Késmúzeumba. Mivel a papíralapú könyvtár már anakronizmussá vált, így az utolsó előtti katalógus-iratszekrény kulcsaiból kulcskést csináltatott. Azóta már az utolsó is eltűnt.
Azért még használta erre-arra, például kiváló könyvjelző-nehezéknek bizonyult, ha olvasás közben kiment kávézni, vagy egyebeket intézni. Mert a könyvtár arra való hogy olvassanak az emberek. Ha már nincs más, akkor a könyvtárosok.
Ideje mint gyúródeszkán a liszt, így hát előszedett régi, őskori könyveket. Láthatta, hogy ugyanaz az értelmi szint, ugyanaz a humor, csak manapság ezt komoly etalonnak vennék egyesek. Már ha el bírnák olvasni azt, ami három-négy sornál hosszabb.
Érdekességképpen St. Lem próféta, a Cyberiada című szent könyvében a papíralapú,** általános és forráskritika nélküli információgyűjtés hátrányairól is olvashatott. De ez több, hosszú történet lenne...
A kulcskés természetesen többféle feladatra is alkalmas, itt a képen éppen egy ősi, Hardtmuth H típusú hardver felújítását végzik vele. A hardver másik része az úgynevezett papír*** volt.
A szoftvert akkoriban még a szürkeállomány képviselte. Manapság egyeseknek elegendő ha letölti az applikációt letöltő applikációt és azzal letölthet számos applikációt, majd ha rájön, hogy ez fölösleges és/vagy káros, akkor az applikációt letöltő applikációt törlő applikációt is letöltheti.
* A felvételek a Könyvtáros jóvoltából és engedélyével készültek. ** A történet szerint Klapanciusz és Trurl a két csillagmérnök másodfajú démont épített Mohónak, aki végül belefulladt az érdektelen és haszontalan információtömegbe. Manapság ugyanez alakul, papír nélkül. *** Növényi anyagokból képzett rostok nemezelésével, majd préselésével készül, melyet az elemi szálak súrlódási ereje és a hidrogénkötés tart össze. Egyszer, de szükség esetén kétszer is használható.
Legyen a bemutatandó új kiállítási tárgy megint egy uzsonnakés, amit a Késmúzeum "Fürdőskutya" néven tart nyilván. A miért az nyilvánvaló annak, akinek van kutyája, vagy látott már olyat. A többiek meg képzeljék el ahogy teljes hosszában megrázza magát és a vízcseppek röpködnek. Az eszközt Skótföld okleveles kovácsológusa, Greta Green*, a PTA rendes e-mailező tagja ajánlotta fel a múzeumnak. Mivel a skót nem volt skót, így ezentúl hálánk örökké a nyomában fog loholni.
A kés a legendák** szerint Robin a Lakli tulajdona volt, akit a nép - a kapafogait látva - Robin a Hód néven emlegetett. De ez már egy másik történet lenne. Mivel akkoriban nem volt divat az uzsonnázás, a jó britonok már akkor is csak teázgattak, így a kés szinte semmi kopásnyomot sem mutat. Kivéve, ahogy elrepült felette az Idő kegyetlen vasfoga és ezt-azt rápottyantott.
A restaurálást csak kézrátétellel, szemmelveréssel és Goibhniu istenhez történő fohászkodással végezték. A kapott eredmény szerint az eszköz, kiváló minőségét bizonyítandó, "out-of-szütyő" simára borotválta szőrös tojást is.
A történelemírás szerint*** az alapanyagokat, vasat, rezeket, ezüstöket, mórbőrt a feneséges Oroszlánszagú Richárd által vezetett honvédő háborúból, mórföldeken át cipelte magával a derék Robin. A vas Xanaduból érkezett, Kubla kán kereskedőitől, a rezek az offgány kufároktól, az
ezüstszegek a Mahorka birodalom kalandozóitól, a mórbőr pedig értelemszerűen a móroktól lett. Megszerezve. Az összecsinálást egy híres londíniumi afrobriton**** kovács, Mr. Black Smith végezte nagy szagértelemmel.
Az 1,2 mm vastag penge hossza 81 mm, a xanadui vasverők dicséretére rozsda nem marja, ragyog. A markolat 94 mm-es. A markolatbürke impregnálása alulról polimerizált gyantakonnyal, felülről olvasztott zümiházzal történt.
* A skót határfaluban, az egyik őse után, a róla elnevezett Gretna Greenben, ősi skót jogon éjjel is esket, nem a pap, hanem a kovács. Ez nyilván spórolósabbá teszi a frigyet. ** forrás: Sher Woody - A briton éhezők, avagy nothinghami. *** forrás: PNV (Pithecus Nagy Világtörténelme) **** lsd. még: nigger
A kulcshelyzet egyre csak durvul. Félszakáll kulcskése után előkerült Anne Bonny kulcskése is, ami kalózhölgyhöz illően kicsi, praktikus és sokcélú lehetett akkoriban.
A hölgy nyilván piperézni használta, nem belezni. Bár a szakma gyakorlása után, kabinja magányában, a legendák szerint - idegnyugtatóként - nagyon decens virágkarókat faragott a kiskéssel.
Az eszközt állandóan magánál tarthatta, hiszen a kulcskarikára felfűzve is állandóan üzemkész volt. Kulcskénti használatára pedig nem volt szükség, a hajón ugyanis nem kellett zárni semmit. Miután az egyik kalózinason lopkodás miatt nemváltó műtétet végzett, a legendák szerint pont egy ilyen kulcskéssel. Lehet hogy pont ezzel.
A tengeri használatnak megfelelően természetesen az egész eszköz rozsdamentes, ahogy a cathay-i kereskedőktől beszerzett anyagok tekintetében ez már akkor is minimumkövetelmény volt.
A kiskés Port Royal tengerbecsúszott romjai alól került elő és Jamaikai rezidensünk juttatta el a Késmúzeum KUKI (Kulcskések Intézete) részlegéhez. A restaurálást a PTA összes helyiségében végezték a szakemberek.
Az uzsonnáskések sorában ismét eljutottunk a vikingekhez és egy tradicionálishoz nagyon hasonlító seaxhoz. Éppen időben, mert már kezdett kitörni a seaxhiány a PTA-nál.
A híres világutazó Piás Erik (Erik Deliriumsson) kevésbé híres apja, Delírium Piásson király volt - akit népe a Vörösorrú Dög'jmár néven is emlegetett. De csak a háta mögött, mert nagyon erős ember hírében állt. Ő hagyta az utókorra ezt az eszközt. Ez még jóval azelőtt történt, hogy - mint köztudjuk - Tyrker (Törökszultán) és Ménrút (Rondaló) a két magyar rablóipari tanuló, cserediákként Vikingföldre utazott, tehát konkrétan marharégen. Ezért a késnek abszolute nincs közvetlen magyar vonatkozása, de ennek részletes kifejtése már egy másik történet lenne...
A kést a PTA külsős tagja, Faas Rynja Lósdottir - aki Lóbroki*, a híres jarl egyenesági leszármazottja - juttatta el a PTA Késmúzeumba, mint ősi viking EDC-t. A képek egy autentikus viking drakkar autentikus evezős-ülőpárnáján készültek.
A seax markolata és pengekialakítása első ránézésre is egyértelműen drakonida hatást mutat. Draco Süsüsson, akinek anyját gyengéd érzelmi szálak fűzték a híres egyfejűhöz (Süsü Einnhöfudsson), a maga korában híres késmester és a sárkánybőrözés ősi hagyományának ápolója, a drakonida stílus névadója volt. Ilyeneket kizárólag királyoknak és kiskirályfikáknak készített, erősen limitált példányszámban. Ez a kés feltehetően az egyetlen, kissé viharvert, de teljes épségben megmaradt munkája, és mint ilyen felbecsülhetetlen értékű.
A hivatalos, drakkarkormány-közeli mondák szerint a penge dvergar munka, a főbb istenek, Chromos, Molybdeya és Vanadindr szokásos áldásával. Ezen áldások elsősorban a mindenhol ott leselkedő gaz Rozsda kiátkozását szolgálták. De egyes apokrifek szerint akár a napkeleti isten, Ki Chi Ocho egyik papja lehetett a penge valódi forrása.
A korra jellemző markolati szögecsek nemcsak esztétikai, hanem stabilitási feladatot is elláttak, mivel akkoriban mindent kivertek. Vasszögeccsel, ezüsttel, rézzel. Draco mester sem tehetett a közízlés ellenére, ő is kiverte. A sárkánybőr markolatbürkék az elemzések szerint feltehetően a szokott módon, alulról gyantakonnyal, felülről olvasztott zümiházzal impregnáltak, középen pedig amelyik gyorsabb volt. A pikkelyek - az északon szokásos kézvédőhiány**** ellenére - stabil bökő és vágófogást eredményeznek.
A penge hossza 97 mm, vastagsága 2 mm, az eszköz teljes hossza 195 mm. Az elvégzett tesztek alapján kiválóan vágta a fókaszalonnát és a fokával szép hullámosan, vastagon lehetett kenni a bálnazsírt a viking kenyérlepényre. A legdurvább teszten, a sarki lúd fagyott keménytojásának aprításán is kiválóan szerepelt. Bár utána már csak nehézkesen borotvált, de ezt a tulajdonságát - ismerve néhány vikingpofát - nem igazán hiányolták. Papírt sem vágott vele a tesztelőcsapat, hiszen ez az úri huncutság ott, abban a korban még ismeretlen volt.
* Lóbroki jarl eredeti nevéről nem szólnak a krónikák, csak a kapott becenevén emlegetik. Lóbroki ugyanis korának híres lógolyó-bajnoka** volt. ** A téli lógolyóverseny - a teljesség igénye nélküli - leírása: egy mén golyóinak egy megfelelően kialakított ütővel történő olyan erősségű megütését kellett végrehajtani, hogy ne legyen ereje a mögötte levő versenyzőt megrúgni. A verseny kieséses, pontosabban kirepüléses rendszerben zajlott. Akit a mén a körön kívülre rúgott a szűzhóba, az kiesett a további versenyből. *** A tél és a hó azért kellett, hogy a kirepülő ne üsse meg magát nagyon. *** Forrás: Az ősi téli olimpiások. (szerk. Ejmár Vidor, PTA) **** Az északi - ma puukko - stílusnak nevezett, ujjvédő keresztvas nélküli késről, és a mondai Kilencujjú Vejnemöjnenről még ősi hősi ének is szólt. "... Repült Vejnemöjnen ujja Recsegett az ujja húsa A kurv-anyád csak úgy zengett, Istenpöcsök mennydörögtek ..." Akkoriban, még nem ismerve a római akasztófát, nem is hiányolták a keresztvasat. Ujjuk meg volt dögivel.
Igazad van Mester, ha szorít a kaftán, menj odébb egy lépéssel. 😅 Jobb az élet távol "Onley the Money" Watto és alattvalói homokozójától és a Tatooine buckalakóitól. 😅
No igen, amikor rájöttem - elég későn - hogy ott Chewbacca és hordája, néhány fura életforma az álcázott birodalmiak védence akármit is bőgnek, elővettem a cyberpunk késemet, ami a Galaxis összes írott nyelvén kommunikál ...
... azzal lehívtam a zűrhajómat és középső ujjammal jelezve véleményemet, otthagytam a Blue Oystert. Mivel nemhogy kufár, de kalmár sem vagyok, így tényleg nem volt ott helyem.
Oh, tudom én azt Mester, semmi eladás, hiszen nem vagy te kufár. 😅
Réges-régen ezt már kifejtetted egy távoli galaxis űrkikötőjében ahol a világegyetem söpredéke összegyűlt, pár kivételtől eltekintve. 😅
Azota Moe Száj Lee nevű gyülekezőhelyet átnevezték, ha jól tudom Kék Osztriga lett a neve, ami igen találó elnevezés, tekintve az ott fellelhető csillagközi humanoidokat és rosszindulatú létformákat. 😅
Réges régen, az ősidőkben, amikor még a keresztet is kézzel vetették, egy már megszűnt galaxisban, vakrozsdás zűrhajóval kóborolva, beszerzett az egyszerű emberszabású néhányat. Persze ez ma már hányat.
Így a PTA Késmúzeum pincéjében vannak, mint rusnya, célszerűtlen, bár működőképes, de használhatatlan eszközök. Egy bambuszkésre jobb él húzható. Még a Rozsda is undorral kikerüli mindet. Íme egy pár:
De, kérdésedre válaszolva, mint köztudjuk a Késmúzeum tárgyai, mint a haza is/sem "nemeladók"! Egy boldog középkor relikviái. Csak azért kerültek ide képileg, nehogy valaki szakbarbárságot emlegessen a PTA.val összefüggésben. Ettől függetlenül további jó vadászatot. :-)
