Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Na, akkor dobjuk fel egy kicsit az ősi, pregalambián (= Galambos Kristóf, a nagy magyar felfedező előtti) indián késtémát. Annál is inkább, mert - ahogy haladunk - nemcsak a múlt, hanem akár a nem is túl távoli jövő eszköze is ilyesmi lehet...
Megint egy emberkés. Tekintettel az évezredekkel ezelőtti rokonságra, jó cimborám, a korábban már említett Ronda Ló (ősmagyar ősi ősnevén Ménrút) a lakota-smellyfoot indiánok főnöke meglepett egy szakrális-rituális csontkéssel. Az eszköz még Shiting Bull főnök kortársa, a híres törzsi sámán, Macipucu fia, Macipacsi tulajdona volt.
A markolatvég-korong egyik oldalát a Nagy Manitu híres szent türkiz Könnycseppje díszíti, szent Csipával beragasztva. Aki hozzáér az akár szerencsés is lehet! Ez az értékes ereklye hatalmas megtiszteltetés a PTA számára. A másik oldalán a Plejádok látható, ami az indiánok fénykorában tisztelendő érdekesség volt, mára viszont már a végtelen emberi ostobaság jelképévé nőtte ki magát. Aki nem hiszi, járjon utána... Általában Macipacsi is csak levélnehezéknek használta.
A csiszolt hegyikristály csillagok mutatják az ősök tudását. Vagyis hogy volt szemük és láttak vele... És amit érdekesnek találtak, azt itt-ott meg is jegyezték a hálás utókor épülésére. Vagy az istenek kiengesztelésére. Egy-egy ilyen Plejádokkal márkázott EDC késnek pusztán a tulajdonlása is komoly tekintélyt jelentett a törzsi gyűléseken... A penge egy bő lény lábcsontja (a szűk lényé kicsi volt), a markolat jámborszarvas vagy rémszarvas, további apróságok a türkizbőrcsík, türkizkő, hegyikristály, békepipakorommal stabilizált fenyőgyanta. (... is lehetne.) A teljes hossz 193 mm.
motto: "Tudom, hogy nem rajonghat értem minden egér, Viszont én azért vagyok, hogy te ne is legyél. Ez van!" (Hofi-Koós)
Most egy érdekes, ősi magyar, honfoglalásközeli késemléket mutat be a PTA Késmúzeum MAKUKA (Magyar Kulináris Kések Alkalmazása) csoportja. Gang von Lichthof, a PTA külsős germániása juttatta el ezt a különleges eszközt a múzeumba. Egyértelmű, hogy ez is az ősi uzsonnakések gyűjteményét gazdagítja. Az egyszeri kalandvitéz kis fonott uzsonnás dobozkájában tartotta szalvétába tekerve, és ha megéhezett csak kanyarított egy falatot a nyereg alatt puhult húsból, a tisztán fémből készült kést beletörölte a szalvétába és már kalandúlhatott tovább. Tehát a kés egyértelműen EDC.
Az Óperenciás tengeren*, sőt a Szarvidéken** is túl Vészfa-liha*** területére kalandozó magyarok alapította Szólingben**** városából került elő a mostani kés. Azóta persze a nevek elkorcsultak, de még mindig felismerhetőek.
A kés pengéjébe már a germániákus név van beütve, és látszik hogy a nyél nyers öntését is egy török migráns szakmunkás, a kissé elmosódott mesterjel szerint Ali Pacca végezte, de a díszítés egyértelműen magyar munka.
A nyolc törzsfő és a kilencedik, a főtörzs***** a markolatvégen egyértelműen ábrázolt. Tehát Szólingben városát alapító kalandozóink még emlékeztek a két messzire elcsámborgott törzsre, de már a germanizmus és a törökök keze betette a lábát. Az élet végtelen körforgásának nyilai, majd a minden felaprítást túlélő szellemünk mintája a következő jelképek. Végül az együtt maradt hét törzs és a felettük világító egyetlen Nap látható.
A szép, természetes patinás penge egyszerű vas-szén ötvözet és a vizsgálatot végzők szerint - akik todományosan megkóstolták - a feliratot cáfolva, egyáltalán nem finom. Vasízű. Vágni, szúrni viszont tud, és ez a lényeg. A formája ősi birkaláb, akkoriban még csak a racka volt a birka, ma már ez nem lenne olyan egyértelmű. A szokásos nyúzóteszteket simán teljesítette. A béka nyúzásától viszont - a nevezett farkatlan kétéltű a Berni Egyezmény alapján védett személytelenség lévén - eltekintettek. A tényleges kísérleti tapasztalatok alapján a zsíroskenyeret keni-vágja, még a kopasznyakú keménytojása, az úgynevezett tikmony-teszt sem volt ellenfél.
A nyél újezüst, ami egy átverős név, mert egyrészt nem új, hanem nagyon régi, másrészt annyi benne az ezüst, mint "újmagyar"-ban a magyarság. Nomeg van benne bőven réz is. De ez már egy másik történet lenne...
A penge hossza 99 mm, ez egyes kutatók szerint egyértelmű utalás arra, hogy a kilenc törzs kilenc felé ment. A pengevastagság tőben 2 mm, a hegynél 1 mm, ez összeadva kiadja a 3-at, ami ugyebár a magyar igazság száma. Az eszköz teljes hossza 187 mm, ami állítólag utalás a lovagra és a hétfejű sárkányra, de ezt senki nem volt hajlandó részletesen megindokolni.
* Óperenciás tenger - ma Ober Enns. Aki már járt arra, az tudja, hogy a távolban feltűnnek az Üveghegyek is. ** Szar-vidék - ma Saarland. Ez nem kíván külön magyarázatot. *** Vészfa-liha - ma Westfalen. A vészfa a baj esetén megkongatandó hangjelző eszköz volt. Az ottani időjárásban hamar liha lett, így működésképtelenné vált. **** Szólingben - ma Solingen. A legbecsületesebb városunk volt. A képviselők, bizonyítandó megvesztegethetetlen becsületességüket csak egy szál ingben szólalhattak fel a városi tanácsban. Nadrág sem lehetett rajtuk, mert azon volt zseb. ***** Az ismertebbek Álmos a főtörzs és Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm törzsfők. A messzire elkalandozottak, Béla vezetésével az Undok hegységig eljutó barlangi bélák és az egész Ázsiát végigjáró és végül Óceániában kikötő Pál vezér palinézői.
motto: "Jobb ma egy túzok, és még csak nem is túlzok!" (Pithecus)
Nehogy a törpök megsertésedjenek... Inkább, sőt méginkább most nézünk egy inka EDC-kést. Egy igazán törpöset. A híres ketchupa villámharcos, Mancoba Capascod kése volt. Állítólag. Díszelgéskor használta fogolybontásra. Daliás idők... élvenyúzás... élveboncolás... magaskultúra... Manapság már nincsenek villám-, csak szivárványharcosok. És évente felvonulnak...
Chimu tumi, de a mocsikák is alkalmazták, továbbá sokan mások. Különböző célokra. A chechepuya civilizáció ketchupa nyelven csomózott zsinórkönyvtárának zsinórpadlásán találtak néhány ősi csomót, ami Yanchili és Matchcapoetse paprikaisten-ikrek tiszteletéhez is köti a késformát. Az információt és az eszközt Béla a béla, az Undok-hegységbeli barlangi bélák képviselője juttatta el a PTA-nak. Képünk valóságazonos rekonstrukció:
Egyes ortodoxok szerint a paprikaistenek hármasikrek, így ők Cheresnie paprikaistent is imádják. Mások szerint, mivel a "kétszer csíp" egy dogma, csak a szentkétség a valóságos, minden más apokrifitás. De maradjunk a késnél. A pengeforma egykoron az egész Földön elterjedt volt. Érdekes hogy mára szinte teljesen kihalt. Béla a béla szerint a helyi dzsungelben a hupivörös inkatörpök még használják lapulásra.
Mellékesen az ősi civilizáció - mint jómagam is - is adózott a paprikaisteneknek. A Santa Mierde del Jesus Mania kolostromban folytatott áskálódás során ősi csomókat találtak, még I.Spagótza inka király - a spárgaírás feltalálója - idejéből. Már a cím lefordítása is mutatta, hogy ezzel egy csomó dolgot ki lehetett fejezni, továbbá alaposan alábecsültük az adott kor tudományos színvonalát: "Capsicum annuum var. cerasiforme hatása a dihidrogénmonoxidban hőkezelt ichthyo-féléket fogyasztókra. Rövid cím: Kétszer csíp?" Döbbenet. Ez a lelet az ortodox véleményeknek megfelelő paprikahármasságot látszik igazolni. Ebből még valláskárosulás lesz... Természetesen a módosabbakat méretesebb és díszesebb késsel szívtelenítették ki.
Aztán a szél fiai meghozták nekik a vasat... No de ez már egy másik történet lenne... A fordítást a Dél-Gasztronómiai Köztársaságbeli Invino Veritas Certification verifikázta. A szöveg piramidális! Minden igaz paprikánusnak ajánlom letöltésre, a pta.ichthyo@trantor.huha címről kérhető... Az ősi tanulmányban egyébként bizonyítást nyert, valóban kétszer csíp! Elpékesztő miket tudtak a régiek!
ui: A közelgő alkalomból boldog Tavaszváró Ünnepet kívánok mindenkinek! Éljen a Főttsonka-Keménytojás-Reszelttorma örök és megbonthatatlan barátsága! Éljen és sokasodjék a Nyúl!
motto: "A légy jó. Mindhalálig!" (ősi rovarevő közmondás)
A hadigarázdálkodás korábbi képei után repüljünk békésebb légtérbe...
Sinus aranea. Egy egyszerű fantasy-kés*. A Rovarevők Szövetségének egyik alapítója, a SpiderBat & Co. gyártmánya. Kifejezetten emberkéz használatára tervezték, a szinusz-forma penge és markolat is kifejezetten hústrancsírozásra optimalizált. Persze a valódi szakértők felfedezhetik benne a kínai zöldségaprítót, sőt az eszkimó nyeles ulut is. Ezen munkák elvégzését nagymértékben segíti a pengehát szinuszos bordázata.
A teljesen fémépítésű, full tang kés sterilizálása alacsonynyomású** gőzsterilizátorral is tökéletesen megoldható, így a HAPCI***-nak is megfelel. A kés tesztelését a PTA Késmúzeum szakértői egy kutyán végezték el. A késsel felaprított csirkefarhátat, megfelelő hőkezelés után, a kutya jóízűen elfogyasztotta. Tehát a kés megfelelt.
Tulajdonképpen a SpiderBat & Co ajándéka, aminek fejében megkérték a PTA-t hogy semmiképpen ne reklámozza azt az ostoba elképzelést, hogy a túlszaporodott emberiség étvágyát rovartáplálékkal elégítsék ki. Sőt, küzdjön ellene. Ennek megfelelően a kés rovarevésre alkalmatlan és növényevésre is csak korlátozottan, a húsételhez és a megfelelő körítés elkészítésére viszont alkalmas.
Végül a szokásos méretmesélés, a penge hossza 105 mm, vastagsága 2 mm, a markolat 94 mm-es.
* Az IEM (Insect Eaters Matters) mozgalom támogatásával. ** max. 0,7 bar *** HAPCI - A róla elnevezett egészségügyi előírások betartásáért felelős törpe, a Hófehérke & Co. vezető főtanácsosa.
Mikro-hadiipari termék. A maradékokból támogatva fenntartható. Célszerűen végzett újrahasznosítás. Még mindig némi áthallásos aktualitás... No komment...
Természetesen a helyben fellelhető anyagokból. A lövészárok alján heverésző töltényhüvelyek, a ledrónozott felcser felrobbantott táskájából egy fűrészes boncolókés darabka, némi egészséges barkácshajlam és minden megvan egy mini-túlélőkéshez.
És ha már "Azt a kiskésit!!!!" akkor röviden a hosszméretekről: a penge 55,5 mm, a megmarkolat 55,5 mm. (kiscsoportos óvodásoknak: a teljes hossz 111 mm.) Pengevastagság 1 mm.
Hogy mire lehet használni? A fantázia hiányára nincs orvosság... ;-)
motto: "No wise man ever wished to be younger." (Jonathan Swift)
Az aktualitás okádékából... A közelmúlt is tele van érdekes késekkel. Most egy, a XX. századból, a hetvenes évek elejéről származó kémfelszerelés okán mutat be a Késmúzeum egy titkos kémkést. Maga a kémfelszerelés a minimal-art kort tükrözi. Szűrővel ellátott köhögtető, hogy a vallatott kiköhögje az igazságot. Belsőleges, orális használatra kifejlesztett igazságszérum. A mindent képesítő képfelvevő kézi készülék*. Szájzárat feloldó utolsó kenetgép, anno az ősi kódneve "szőlőzsír" volt. A világosságot terjesztő zöldség első megjelenése. Végül, de nem utolsósorban a "Morpheus" márkájú valóságkapszula.
A látható eszközök között van egy, ami indokolja a késkénti bemutatást. Legalábbis az egyik, amire senki sem gondolt volna. Vagy igen, de ez az eszköz szempontjából lényegtelen.
Ezzel bizony komoly életveszélyt lehet előidézni. A borotvaéles penge TSTM fajta nemesacélból készült, nehogy a páciens a "műtét" után ne szenvedjen, csak ki.
Persze akkor is a legfontosabb a környezet figyelése. Bár manapság már ez a készlet elavultnak számít, de láthattunk már ilyen felszerelés nélkül, ennél gyengébben kiképzett diverzánst is a saját nyakán ügyködni.
Van egy hasonló szeletelőm, de az uborkára jó. A hagymát nem lehet vele rendesen szeletelni, mert szétmegy. Ráadásul apró kockára vágni csak késsel lehet. Opinel megrendelve. Köszönöm a segítséget.
Jó ötlet! Köszönöm. Opinel megrendelve. (Nem állt szándékomban profi szakácsok mozdulatait utánozni - ahhoz még kellene pár év :) de a birtokomban lévő Santoku egész jól bevált a tapadást kivéve.)
Miért nem használsz egyszerűen egy keskenyebb pengét? Aki magának főz és nem időre, annak egyáltalán nem kötelező SZVSZ santokut használnia vagy európai séfkést és a profi szakácsok mozdulatait utánoznia. Hagyma, uborka, gomba esetén én pl. egyszerűen megtartom a zöldséghámozó kést és azzal is szeletelem. Opinel 112, most talán 3000 Ft.
Kezdő szakács vagyok (megözvegyültem 😭), és idegesít, hogy a hagyma, uborka, gomba és hasonlók vágásakor minden a pengére ragad (és leszóródik). Olyan Santoku típusú kést keresek, ami nem tapad. Láttam damaszkuszi késeket, amiknek eléggé rücskös a felülete - vajon az nem tapad? Másoknál ovális mélyedések vannak - ez azonban nem igazán oldja meg a problémát. Kérlek, javasoljatok egy jó megoldást. Akár 50 ezerig is elmehetek...
Macska a lövészárokban. Macskabicska. Még mindig háború. A II... Vége. Közben az idő könyörtelen vasfoga elszállt felettük és a Föld is megkerülte a Napot bő nyolcvanszor. Egy málenkíj robotnyik hagyatékából került a PTA Késmúzeum tulajdonába a következő bicsak. Foglalkozását tekintve kuznyec lévén, a ritka ráérő idejében a rendelkezésére álló anyagokból kuznyecolt egy bicsakot. A humorérzék fenntartása Szibériában is a megmaradás záloga volt.
A nyakán hordva, pláne praktikusan álcázva az őrsegg nem tudta elzabrálni. Tudatosította mindenkiben, hogy nagyon babonás és ezért hord a nyakában egy szerencsehozó nyúllábat*. A nyakban hordás persze csak megfelelő tokban volt kényelmes, ez látszott a nyúllábnak. Ez, mint bármilyen fegyver esetén - nem először a történelemben - egy kis szőrös muffban történt. Külön figyelmet érdemel, hogy a mai kor borotváltjához képest mennyivel természetesebb a szőrös tok. Igaz, a kis szőrös muff rendszeres karbantartásával foglalkozni kell.
A békától a kígyón át a csigáig bármit konyhakésszé lehetett varázsolni. Ha sikerült egy-egy keszeget is elkapni, annak előkészítésére is kiváló volt. A gombavadászatban is jeleskedett. Szóval - más nem lévén - ideális EDC (KGyN) kése volt az utazónak, avagy mint Egykő Berci relativitás-elmélete alapján már köztudjuk: "elméletileg minden relatív".
A Pithec Művek restaurációs csapatának alig volt valami munkája a késsel, szinte csak apróbb tisztogatásra volt szükség. A kígyóháj kenőanyag még a szénacél pengét is megóvta a rozsdásodástól. Egyébként itt a kép, ami teljes életnagyságában bemutatja a vágóeszközt.
Végül a méretekről se feledkezzünk meg. A penge vastagsága 2,5 mm, anyaga TSTM-G szénacél**. A pengehossz 38 mm, a nyitott bicsak teljes hossza 88 mm.
* Aztán ezzel biztatva magát felvette a nyúlcipőt, így jutott haza. Persze cseberből vederbe, de ez már egy másik történet... ** A gulágokon szokásos acélminőség, újkori méréssel 58-60 HRC-re edzve.
motto: "Olyan nincs, hogy valamiből nem lehet kést csinálni!" (Pithecus)
A következő durva SHTF* után minden darabka fém hatalmas érték lesz. Ez a vágóeszköz azokat az időket előlegezi meg, amikor majd egy ilyen kés akár két kecskét is érhet. Egyben tisztelgés az ősök előtt, akik egy ilyen kis pengével - ami persze, lévén kőkorszak, kőből készült - a teljes háztartást, mamutsült előkészítéstől a békanyúzásig ellátták. De egy ilyen vaskéssel bezzeg majd az egész megmaradt hordáét ...
De maradjunk a kis fémeszköznél. Ez a csodálatos épségben megmaradt darab egy fókazsíros faköcsögből került elő, amit Piás Erik (Erik Deliriumsson) korából származó, még akkoriban elsüllyedt viking drakkar** maradványai között találtak.
A korabeli NRH-dokumentumok (Nemzeti Rablásügyi Hivatal) bizonyítják, hogy a megtalált hajó, a "Bláttdverg" annakidején Dögmár Lóbroki*** jarl kapitánnyal és teljes legénységével együtt nyomtalanul eltűnt. Még az ufonautákat is meggyanúsították, de most már minden leszármazott megnyugodhat, az ősöket nem hozzák vissza, mert már anno dacumál zuzmóba haraptak.
A viking mester minden kis maradékot felhasznált remeke elkészítéséhez. A szakértők egyelőre nem tudnak megegyezni, hogy egy matróz uzsonnakéséről, vagy egy gyerekkésről van-e szó. Az utóbbi lehetőség valószínűbb, mivel a közbe' szerző utakra ifjú rablótanulókat**** is elvittek, hiszen a szakmát nem lehet elég korán elkezdeni. Ezt az elméletet támasztja alá, hogy a valamelyik mafla kölyök beleejthette a kését a zsírosköcsögbe, és nem merte bevallani a rabláselméleti tanarának. De így maradhatott meg, teljes épségben a hálás utókornak.
A 45 mm hosszú, 2 mm vastag penge, az akkoriban jobb körökben általánosan használt, Chromos, Molybdeya és Vanadindr istenek jóváhagyásával és részvételével készült anyag. A markolat 56 mm hosszú, és láthatóan az akkori háztartásokban közönségesen előforduló anyagok alkotják.
* SHTF (Shit Hits The Fan), azaz amikor szar kerül a ventilátorba. Aki nem tudja milyen az, próbálja ki. Mert volt, van, és ahogy most kinéz lesz is. ** drakkar, avagy drasztikula, viking rablóhajó *** Hiteles szagértő források, például a PNV (Pithecus Nagy Világtörténelme) szerint az ő egyenesági leszármazottja volt Piszkos Fred, a kapitány. De ezt már sohasem lehet hitelesen kiszagolni. **** Magyar vonatkozása is van a dolognak, például Tyrker (Törökszultán) és Ménrút (Rondaló) a két kalandozó rablótanonc cserediák. De ez egy másik történet...
Há'derűre há'ború. Már több mint 100 évvel ezelőtt, amikor még éljenezték a háború kitörését*. (Aztán rájöttek, hogy mégse olyan jó ötlet.**) Megjegyzem ilyen marhák manapság is bőgnek. Aztán sírnak. Node a lényeg a lényeg, Doberdó. És egy rokon aki hazajött. És nemcsak gondolati, hanem tárgyi emlékeket is hozott. És kézen-közön a PTA Késmúzeumba került, a LÖKI (Lövészárki Késkészítők Intézete) gondozásában. Ráérő idejükben a katonák érdekesebbnél érdekesebb elfoglaltságokat kerestek, mielőtt megint céllövészetre mentek, hol lövésznek, hol célnak. Most a nagy vázahüvellyel nem foglalkozunk, csak a rajta billegő kiskéssel.
Az eszköz a lövészárokban közönségesen előforduló anyagokból, reszelőből, töltényhüvelyekből, gyantából, csavarokból, réz kétfillérből készült. Az autenticitást minél jobban megőrző restaurálási folyamat során az eredeti anyagok kerültek felhasználásra, kivéve a katonazenészek hegedűgyantáját, amit műgyantával pótoltak. A tábori vándorköszörűstől ebédszünetében kölcsönkért szerszámjával kialakított penge élével nem sokat kellett foglalkozni. Ígyis-úgyis vágott.
Persze a kiskés nemcsak l'art pour l'art készült. A szokásos - tábori postával érkezett - otthoni levelek bontásán kívül kulináris célokra is használták. A helyi viszonyok ismeretében békanyúzásra, nyársonveréb előkészítésére, sőt ürgepörkölt alapanyag gyártására is alkalmazták. Egyrészt a silány tábori ellátás feljavítására, másrészt nem volt túl praktikus a szurony a finomabb munkák elvégzésére, arról nem is beszélve, hogy esetleg nemrég még az ellenség beleiben tartózkodott.
Természetesen a szakácsművészetüket a hazulról hozott szakácskönyv is segítette. Noha manapság egy ilyen lakoma a dúsgazdagoknak való, hiszen a 25 000 Ft/darab verébből személyenként legalább hetet-nyolcat kellene ki- és elkészíteni. De azért én nem irigyelem az ősöket, ők valószínűleg kevesebbel is beérték. Pláne, hogy utolsó filléreiket is felhasználták a késkészítéshez.
A verebek mennyiségi beszerzéséhez ágyút használtak. Egy fa alá beállítottak egy tarackot, és ha már kellő mennyiségű veréb összegyűlt a fán, akkor elsütötték. A verebek nagy része a dörrenéstől szívrohamot kapott és lepergett a fáról, a vitéz uraknak csak össze kellett szedniük. A kés stabilitását a végigérő markolattüske biztosítja, a végén csavarbiztosítással.
Az agresszív pengehegy bármit átbökött, legyen az boríték, vagy békacomb. Elvileg a nyársonnyúl szalonnával való tűzdelésére is alkalmas lehetett, de a nagy ricsaj miatt a gyáva nyulak messzire elkerülték a frontvonalat.
Végül a méretekről pár szót. A penge 2x7x81 mm-es, a markolat 77 mm hosszú. Az anyagok se maradjanak ki. A penge rohadtkemény TSTM reszelőacél, a megmarkolat a lövészárok alján kilóra heverő töltényhüvely, az egyéb frinc-francok mint a kétfilléres, vagy a rézanya minden jobb bakazsebben előfordultak.
A Fekete Kés, konkrétabban a "Fekete 3 Árnyalata"! Egy valódi, hamisítatlan hadi-bugyli a PTA Késmúzeum megbecsült kiállítási tárgya. Magán viseli a hadiipar gyakorlati részében (v.ö. lövészárok) található anyagok unaloműző de a praktikumot szem előtt tartó felhasználását.
Ez a kés az, ami elindította a LÖKI (Lövészárki Késkészítők Intézete) megszervezésének igényét, természetesen a PTA Késmúzeum részegységeként és felügyelete alatt.
A LÖKI késeinek anyagbeszerzése problémamentes, a bicskává feldolgozás során viszont számos akadályt kell legyőzni. A kotyogásmentes működés kialakítása például, ha a kötelező harci-marci megszakításokat kihagyjuk, akkor is napokig tarthatott. A sebragasztó beszerzése a felcsertől, a savazás sava a tábori hasügyminisztertől (gy.k. gulyáságyúkezelő) már kisebb probléma lehetett.
Ahol arat a Halál, ott konkrétan az arató pengeforma a stílszerű. Vagy amilyen bicskaroncsot a baka talált.
A rozsdamentes penge egy deka rozsdát sem tartalmazott, viszont kólalé nem lévén az árokban, a felhasznált sav szép felületet biztosított neki. A bicska bezárva praktikusan kis helyen elfér, a megfelelően kicentizett súrlódás csak némi erőhatásra hagyja kinyílni, illetve becsukódni., ahogy egy precízen hangolt bugylibicskának illendő.
Végül de szokás szerint nem utolsósorban a méretek: a penge 46 mm hosszú, 1,5 mm vastag, anyaga TSTM bicskapenge acél. A becsukott bicska 56 mm hosszú.
Végül az utolsó két sorban: akinek nem tetszik, az ne olvassa, ne nézze, ha meg a figyelemfelhívás ellenére megtette, az ne ugráljon, ne rikácsoljon... ;-)
ui: A kenguru ugrál, a kakadu rikácsol, a koala rém bambán les, a kacsacsőrű azt képzeli hogy átverhet...
Derék darabok! Egyébként, ha már említetted, mi a munkád, mit dolgozol ezekkel a késekkel? ;-)
Aktív koromban - ált. iskolás koromtól nyugdíjig - mindig hordtam magammal kést, noha kiadós reggeli nélkül sohasem indultam el reggel. Egy kés mindig volt és manapság is van nálam. Mert mit lehet azt tudni, mikor lehet rá szükség. :-) Egy kis retro:
Később átálltam egy egyszerűbbre. De meguntam az unpraktikus half-serrated pengeformát. Miután - nem lévén tengerész - a nedves kötelek vágásának igénye konvergált a nullához, így a sokkal praktikusabb rekurzív pengeformát alakítottam ki a Pithec Művek műhelyeiben.
A nyél pimpelése, a rusnya gumilapok eltávolításával már csak esztétikai kérdés volt. A klipszoldali agancsberakás stabil és kíméletes hordást biztosít. A további felhasznált anyagok velőscsont, VEF206 dobváltó, rajzszög és műgyanta. A régi, normális Európában egy kés mindig elegendő volt, dzsungelbe pedig rambókés kellett volna, de olyan helyeken nem jártam...bár, ahogy elnézem még fogok... ;-(
A Cider-hágó körüli offgány törzseknek tulajdonított késszerszámok egyik darabja egy igazi bökő, amiről nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy "ez már döfi"! Elsősorban étkezési célokat szolgálhatott, hiszen simán átéri a kiflit, ami - széleskörű elterjedését tekintve - tibetli szokás szerint meg is jakvajazható vele, sőt a széles pengével a teát is lehet kavargatni. Használatához egy kézen mindössze két ujj szükséges, így asztalosok is kiválóan alkalmazhatták. Óvatos tesztelések után megállapítható, hogy - nem növényevők számára - a fokhagymás szárazkolbász is ragyogóan darabolható vele, tehát egyértelműen ősmagyar alapokon nyugszik. De ez a forma manapság elsősorban az önvédő EDC/CIA bökőt juttatja a hálátlanul ajvékoló utókor eszébe.
Az adott példány egyélű darab, ez kifejezetten előnyös a napi használatban, és az SD-CIA funkciót sem akadályozza. Az úgynevezett marokkés, avagy push dagger forma egy időben világszerte elterjedt volt . Ez, illetve egy elfajzott eszkimóka változata az ulu a mai napig népszerű kulináris eszköz az egyes kultúrákban. Másik elfajzása a kétélű, jelentős szteroidkúrán átesett budibilder, a cinquedea.
A triumvirátus tagjai közül ez látszik a legfiatalabbnak, hiszen a markolatdíszítés már az új naprendszerbe való megérkezést ábrázolja. A Nap, a Nibiru, a bolygók, néhány felfedezésre váró objektum és a különféle aszteroidaövek.
Dr.Cerebrum Urinalithos professzor kutatásai más magyarázatot adnak az eszköz megjelenésére. Szerinte ez egy barátságosan vigyorgó ufonauta, ahogy a történelemelőtti korokban látták. A széles vigyorú száj fölött az egyenes orron levegőszűrő látható, az arc huncut grűberlikkel rendelkezik, a kétoldali hatalmas üres szemgödrök felett határozott vonalú a szemöldök, és a fej tetején van a hatalmas, kúpos agytok. Tehát egy vörös törpe bolygójáról származó, nagytudású, régi, bölcs civilizáció képviselőjét akarták gyakorlatiasan ábrázolni. A kép nem szemtelen rekonstrukció.
A penge anyaga FSTM acél, nem marja a rozsda, ragyog. Részben szálrahúzott, részben fényezett felület, mert a restaurálást végző Pithec Művek különösen kényes az autenticitásra. A mérések szerint a penge 59 mm hosszú és 1,2 mm vastag. Az egész kés hossza 105 mm.
Ha vennéd a fáradtságot és megtekintenéd az adatlapomat/elérhetőségemet meggyőződhetnél arról, hogy az én esetemben nem lóg ki semmi, különösen nem a ló tartozéka. Igy hozzámszólásod molyfing kategória.
