jajj, átázva, de nagyon, jóóóól mert ma ebben az esőben totál legöngyölte rólam a gyermeki énem a ezeket büszkeség égisze alatt futó életszürkítő civilizációs sallangokat, a vihogó cserkészbakfis újra a topon! és hogy ne szoruljon vissza az alagsorba, amiről a csodás Smart Ass írt még 1999-ben? Na majd egy jó kis paintball, meg úgyis egyre több lesz a japán, olyan édesek, imádtuk zavarba hozni őket, mellet igazgatni, idiótán mosolyogva rájuk nyüszíteni!! és a nagyvárosi japán nyanyák sminktechnikája:DD
Köszönöm jól. Alapvetően. Milyen más ez a válasz most, mint 2-3-4 évvel ezelött. Megváltoztam, és ez még mindig szokatlan. hol van már az a könnyedség ahoyg a fenti kérdésre trallaláztam? hol van az világrengető boldogtalanság? van persze tartós béke, nyugalom, harmónia. csak... Nem, persze nincs csak, így jó minden ahoyg van, de...
A változás mindenképpen hoz magával az ember számára kevéssé akart változásokat is. Vagy ez elkerülhető volna? Csak nekem nem sikerült? Még...?
Primitív hasonlattal élve, ha pár éve azt mondtam kicsit szűk ez a bőr nekem, akkor most meg valahoyg lötyög rajatam. Igen ez az ami hiányzik hoyg kitöltsem önmagam. Jé, nekem hiányzik valami az életemből? Milyen jó, hoyg kezembekerült ez a topic, különben biztos nem mondtam volna ki. :) Na mindegy, mostmár hoyg elhangzott...
Hát, ha már így az orrom alá dörgölték a kérdést, bevallom, nem túl jól...
Ma feszülten jöttem haza, nem is értem, semmi okom nem volt rá, duzzogva csináltam vacsorát, befutott kedves, úgyvolt, hogy csak késő este látom, erre megjelent 5 utám, hogy itthon marad még egy órát, és én nem bírtam örülni neki, olyan hüje vagyok tényleg, morogtam, meg hisztiztem oktalanul, úgy sírásra állt a szám mintha baj lenne, és megbántottam kedvesemet, el is ment fél óra mulva, nehéz dolga van nmost épp, és én majom, ahelyett, hogy erőt sugároztam volna....
szóval, most lekifurdal a bőröm, de talán két óra mulva itthon lesz, és majd jól kedves leszek, tiszta szívből, hisz szeretem... és akkor újra boldog leszek a bőrömbe...:))))
Hát senki sem érzi jól magát a bőrö(n)dben ? Lehetséges lenne, hogy csupa savanyú, bánatos, életunt, szomorkás ember írogat a tasztalra ? Semmi napfény, vihánc, ragyogás ? Én lennék az egyetlen kivétel ? Ugye nem ? Például Te.. igen, igen, Te... most mit nézel olyan bambán ? Hogy vagy ? Jól ? Akkor írd ide ! Rosszul ? Akkor is, hátha elszáll a rossz hangulatod. Rajta hát !
Momentán kicsit kibújnék a bőrömből... Részint marha meleg van, s már csak ez van rajtam, részint pöttyet feszül rajtam - mai napon beszerzett pirulás okán. :))
Amúgy nem adnám senkinek a bőrömet, mert nagyon jól érzem magam - eltekintve a fentiektől! :))
Pillanatnyilag nem igazán jól.
Majd talán pár óra mulva megint jól.
Ez a baj az én bőrőmmel, hogy nem igazán férek bele...
Így pedig elég nehéz jól érezni magam ebben a testben.
De hát, csak átmeneti cucc, majd telnek az évek, majd csak kibirom valahogy...
Hogy érzem magam? Köszönöm, kedves kérdésedet. Úgy hiszem, hogy jó most a bőrömben lenni. Kitöltöm. Nem is bő rám, nem is szorít. És időnként megérinti valaki kívülről.
Olyankor jó, hogy érzem magam a bőrömben.
