Magasabb polcon is bele lehet nyúlni a csalánba. Villa Tolnay CF Unfiltered 2019. Most 7.450 bb-nál, én 5.500-ért vettem a legutóbbi borszerda alkalmával. Kiváló borecet lesz belőle.
Megírtam a tapasztalatot a pinyónak, zéró reakció. Nos, ettől még a lidl-ben is érzékenyebbek voltak, amikor egymás után két palack/tárolási hibás bort fogtam ki az 1500-as kategóriából.
Én meghúztam egy határt, és úgy döntöttem, hogy nem veszek többet ilyen diszkontokban bort, mert hiába vettem a magasabb ársávban gyakran 4-5000 forintos borokat (Persze felére leárazva.), egytől egyig borzalmasak voltak. Temérdek pénzt megspóroltam volna, ha hamarabb döntök így. Régen érdeklődve vizsgáltam a boros polcokat, most hidegen hagy. Nálam ez a rezsicsökkentés.
Gyors matekozás után (a Lidli az 1400-1500 Ft-os borokért fizet nagyságrendileg 800-850 Ft-ot a termelőnek. Ha ebből leszeded a palackozás költségét - 400-450 Ft) nem bonyolult kikövetkeztetni, hogy nagyjából azt a beltartalmat kapod a pénzedért, amit a nyugdíjas papa az újrahasznosítható PET (nat :D ) palackban a szomszéd János bácsitól.
Persze ezt felülírhatja a megtámogatott magyar vazallusi rendszer, de alapvetően ők sem a prémium tételeiket söprik a pincéből ...
Jásdi Kékfrankos 2020 Illata gyengébb, ízre kellemes vörös, kevésbé savas, vége szárít.Ha akarom, félig tele a pohár, ha akarom, félig üres. Határozottan csopaki vörös, mérsékelten kékfrankos jegyekkel. Ez egy kékfrankos, azt érezni, de jellegzetes csopaki terroir-ral. 5.
Régen voltak ilyen aranyrögök azért, pl. a Kreinbacher Szent Ilonáját tolták ki nevetséges áron, és volt még néhány hasonló best buy, nem emlékszem konkrétan rájuk. Az utóbbi 3-4 évben aztán ezek valahogy eltűntek, maradtak a jobb nevektől az iszonyat gyenge, vagy inkább szégyenletes tételek.
Hajlok rá, hogy végleg beszüntetem a diszkontokban-szupermarketekben történő borvásárlást, amit egyébként sem gyakoroltam évi 3-4 (1-2 palackos) alkalomnál többször.
Ja, tényleg, a Figula-vörös is szar volt, pedig a fehérjeinek rajongója vagyok. Úgy tűnik, az 1500 Ft érzékszervi határ felcsúszik lassan 2500 Ft körülre... Hepcink meg igaza van, a kár megörülni a jónevű borászatok hiperes borainak. Csakhát, az ember mindig azt gondolja, hogy ő most megtalálta a tutit, az aranyrögöt az agyagrögök közt. De nem.
Osztrák velteliniből időnként lehet olyat kapni Lidlben és Aldiban 1000-2000 között (kereskedelmi márkanévvel), ami beltartalomban nagyjából megfelel a nagyobb labanc cégek 6-7 eurós alapborainak - ezek viszonylag jó vételek (5 pont környéke), bár a "csoda" kategóriától messze vannak.
Igazán jó velteliniket a határ túloldalán lehet kapni barátságos áron (6-9 EUR) a marketekben, ha valaki arra jár, pl. néhány Villach környékén Billában beszerzett tételről írtam mostanában, meg még fogok is.
Az egyébként ott nem jellemző, hogy presztízses pince normális borát irdatlanul leakciózzák - ezek a belépő tételek kaphatók a termelőknél is és nagyjából annyiba fájnak, mint a marketben. Itthon szerintem az van, hogy a viszonylag jobb nevek "speciális" tételeket kutyulnak és azokat tolják be a diszkontokba a megcélzott áron.
Mint írtam az előbb, fehérbort szinte soha nem iszom, nem is szoktam róluk írni.
Ami a vörösöket illeti: az elmúlt években a Lidlben - gondolom HErczeg Ágnesnek köszönhetően - volt egy viszonylag gyakran rotálódó választék, ami jobb és érdekesebb volt, mint a Spar/Tesco etc. mindig változatlan szortimentje. Lehetett is jó borokat venni, Légli Géza, Balla Géza és hasonlók az egyéb hiperekben meglévő birtokborokon túlmenően más tételekkel kerültek be. Ezt mostanában egyre kevésbé látom. A három, sétatávolságban lévő Lidlben, amikben gyakran vásárolok, mostanában Bodri, Lajvér, Schieber, Vida (egy Tündertánc nevű alapbora) a meghatározók.
A fehéreket nem nézem, nem is tudom. De amit amimaki a kiöntött Skizo birtokvörösről, illetve korábban egy Figula alap vörösről írt, nem arrafelé mutat, hogy érdemes a 2000-2500 (nem tudom mennyi volt a két bor) hiperes borokkal próbát tenni. De ez nyilván csak saját vélemény.
Valószínűleg abban az árfekvésben, amivel ott tömegével el lehet adni (2000 alatt), már nem nagyon lehet vállalható bort előállítani (tisztelet a kivételnek).
Egyre szaporodnak a tapasztalataim, hogy diszkontban itthonról senkitől semmit nem szabad venni, ha az 1000 forintos "élménynél" (meg lehet valahogy inni, mondjuk mirelit pizza vagy baromfipárizsi/teszkós zsömle mellé) többre vágyik az ember.
Aha. Igen ízlett. Különben mostanság ittam másik két natur bort egy franciat, meg egy osztrák Claus Presinger Zweigelt-et. Mindkettő jó volt, de a Csite Toplec-ről jobb emlékem maradt.
Skizo mindig jó tapasztalat/bor volt, ebben bizva vettem az aldiban, karácsony előtt, elég olcsó volt (kissé gyanús is), asszem a kékfrankos-merlot, kb. "birtokbor". Na, még annál is olyanabb volt, nem birtam meginni, ment a lefolyóba.
A pince csúcsbora. 97% merlot ha jól emlékszem, és 3% valami más. Nagy reményeim voltak vele, pedig már a Heimann Agnus 2017 merlot se igazán hozta, amit vártam (írtam is ide). Nadehát a 2016-os savak ugye hosszabb távon mennyivel jobbak. A végeredmény: egy nagyon vékony, savas bor, amiből semmi emlékezeteset nem tudok felidézni, csak annyit, hogy közel 10k volt az ára. Ha valakinek van betárolva, próbálkozhat vele, hogy az ígért évtizedes potenciált hozza-e, ki tudja, lehet, h 15 évesen jobb lesz. :)
Különösen gyengus volt a pár nappal később Kaiken Malbec 2019-hez képest, ami szerintem a csúcsán van, a tannin már szépen besimult, kis édes beütéssel gyümölcsös, jó volt inni, az ára pedig a Vida fele kb.
Sike Balázs (Skizo) Cabernet Franc 2020
Ez viszont egy nagyon jó bor. Korábban étteremben ittam már 2018-ast, az is nagyon jó volt. Érződik rajta a bazaltos mineralitás is és kellően fűszeres is. Ötödik napja van nyitva és hibátlanul tartja magát. 4500 a BT-nél, én nyáron a pincénél 3500 körül vettem. Ilyen ár-érték arányú magyar borból lehetne több...
A Lajvér-borok elsősorban szupermarketekben láthatók, 2018 pedig igen meleg év volt, ezek alapján nem vártam sokat ettől a palacktól, és ezt hozta is. Nem egy bonyolult darab, túlzó alkoholédesség-hömpölygősség nem jellemző rá, de nekem savhiányos - a normál vörösboros hőmérsékletnél hidegebbre hűtve jobb inni, mint egy sillert.
Ja, bárcsak elfelejtenék ezt a viaszozásos baromságot a tonna-nehéz üvegekkel együtt, nagyon sok kicsi borászat is rákapott erre a divatra. Kézművesség-marketing. (Egyedül a badacsonyi Németh-pincészetnek tudom megbocsátani.)
Én annak örülnék, ha elfelejtenék a kapszulát, viaszt meg bármit örökre, jelentős szemétforrás szűnne meg.
Bár Balogh Zoli erre azt írta, hogy akkor honnan tudhatjuk, hogy valaki nem dugta a seggébe az üveget, vagy verte rá a micsodáját... hozzáteszem, ezek simán megtörténhetnek viaszolás/kapszulázás előtt is. :D
