Bármilyen témában és területen változást menedzselni a leghatékonyabb az általa leírt módszerrel :) Én is azon szoktam csodálkozni, hogy miért nem így dolgozik mindenki. De aztán rájövök, hogy ha mindenki értene ehhez akkor mi nem lennénk sztárok :D
Globalis felmelegedes ugyben a co2 egy faktor, aminek kezelesere egyre tobb jo otlet kerul elo. Igazan felelmetes az a permafroszt olvadasa, a metan ... es az, hogy pl. ez egy pozitiv visszacsatolason keresztul tortenik, vagy a joslatok szerint tortenhet.
Kotter jol ir es nagyon jol valasztja meg a tanulmanya targyat. Szamomra a valtozas menedzsment temaju konyvei, cikkei az erdekesek. Egyszeruen erthetetlen, hogy ezek elemi szintu ismerete/tudasa/atgondolasa ... nelkul hatalmas vallalatokat, varosokat, orszagokat ... iranyitanak. En meg a csaladi eletben is nagy hasznat veszem Kotter pontjainak. :)
Ezt a 10%-ot mondta nekem is az erdész haver. Ennek az a lényege, hogy a folyamatos gyérítéssel a legjobb, legszebb, legjobban növekvő egyedeket kell hagyni nőni és annak kell életteret biztosítani.
Nyilván ez is egy szakma amit jellemzően szakemberre szoktak bízni. Szóval ez nem úgy megy, hogy veszel tíz hektár prérit és akkor saját szakállra szétszórsz benne egy mázsa makkot :) Én legalábbis ezt gondoltam. Aztán leültem erdőmérnök szakival fröccsözni aki kiosztotta nekem az észt alaposan.
De azért nem egy kaliber a szőlőművelés az erdőműveléssel.
A humán menedzsment azért jelentősen tudja intenzifikálni a természetes folyamatokat. Lényeg, hogy a menedzsment pozitív visszacsatolást hozzon létre.
Erdő esetében képzelj el egy folyamatos szelektív vágással karbantartott cserjés erdőt, amelyből minden télen ki lehet hozni a biomassza 10-15% vagy akár többet is. Sosem vágsz ki végleg egy fát sem és a biomassza örökké az intenzív növekedés fázisában van tartva maximalizálva a CO2 elnyelést. Számtalan faj alkalmas erre: tölgy, mogyoró, gesztenye - ezeknek a termése makkoltatható is tehát élemiszertermelésben is haszos lehet egy ilyen erdő.
Lényeg, hogy az így szerzett biomasszát ne csak bedobáljuk egy kemencébe visszaforgatva a szént a légkörbe. Lecserélve az egyszerű kazánokat egy zárt retortás fa gázosítóra az energiatartalom 80%-a kinyerhető és a maradék kémiailag és biológiailag stabil faszén. A gázosítást lehet központilag is végezni, és az energia szállítására a meglévő földgáz hálózatot használni. Az energiával fűthetjük a házakat, üvegházakat, iskolákat, vagy bármit amit eddig is kellett...
Az utolsó lépés a faszén eltüntetése, hogy nehogy valami kapzsi figura (politikus) pár év múlva ezen próbáljon keresni és hazavágja a folyamatot. Porrá őrölve állattartó telepeken az alomba (mélyalmos rendszer) vagy a hígtrágya medencébe juttatva a faszén megköti a trágya ammónia, nitrát, foszfor tartalmát - biológiailag aktiválódik és a komposztálási / erjesztési folyamat végén kijuttatva a kész trágyával a termőföldekre / kertekben kimondottan hasznos talaj kondicionáló. Így szétkenhető az összegyűjtött stabil szén a termőföldek teljes felületén és talán nem "bányássza" vissza senki.
Ezek a folyamatok mind kipróbált dolgok, különösebb technológiai fejlesztés sem kell hozzájuk. Energiatermelésben, munkahelyteremtésben és mezőgazdasági inputban is pozitív visszacsatolású.
Annak a legtöbb termőhelyen nem sok értelme lenne. A meredek, köves talajon kevés fa nő nagyra. De egyébként én ezen elgondolásból ültetek és ápolok gyümölcsfákat a birtokon. A három hektáron harminc körüli gyümölcs, dió és mandulafánk van. De a szőlőnövény is jól köti le a széndioxidot. Mi például a venyigét nem elégetjük, hanem visszadolgozzuk a földbe és a sorközöket takarónövény fedi. Szóval lehet szőlőt is úgy művelni, hogy az hatékonyan kösse meg a széndioxidot.
Amúgy minden jómódú ismerősömnek és mindenkinek aki teheti azt szoktam javasolni, hogy vegyen földet és telepítsen erdőt. Meglepően alacsony költségekkel lehet egy család háztartását karbon neutrálissá tenni így.
Így van. Egy teljesen kifejlett fa már nem igazán növeli a térfogatát. De például egy tölgy simán 80-100 év alatt éri el a "felnőtt" kort. Ahogy a fenyők is 60-80 évesen még csimasznak számítanak.
A reforesztáció lényege az, hogy van jópár millió hektár újra erdősíthető terület a világon. Olyan területek amik nincsenek mezőgazdasági művelés alatt és amelyek egykoron többszáz éves erdők voltak. Van valami romantikus abban, hogy pár tízezer évvel ezelőtt egész Európa ilyen háromszáz-ötszáz éves fákból álló vadon volt.
A szopó az, hogy jelenleg nagyon más ötlet nincsen arra, hogy megkössük a légkör széndioxid tartalmát.
Természetesen a másik hasonló feladat az a termőföldek humusztartalmának a növelése. Ezzel is jópár millió hektáron lehetne gigatonnaszám lekötni széndioxidot.
A növekedési szakaszról kb hasonlót tudok. Amire utalok az az erdőirtás kapcsán merült fel, a kifejlett, működő erdő már nem köt meg, kb egyensúlyban van.
Minden szén alapú organizmus aminek növekszik a térfogata az szükségszerűen széndioxiot köt meg. Vagyis ha ma elültesz egy fát akkor ameddig az a fa növekszik addig mindenképpen köti meg a levegő széndioxid tartalmát. Tehát nem pusztán az anyagcseréje az amivel CO2-t köt meg, hanem a növekedésével. Amire te utalhatsz az a tévhit, hogy a fák széndioxidot lélegeznek be és oxigént lélegeznek ki :) Ez az ami azért nem igazán így meg.
De egy hektár nemesnyár erdő, 25 éves korában úgy 230m3 fakészletet vagyis cirka 100-150 tonna fát jelent. Vagyis ez a 100-150 tonna fa konkrétan kötött széndioxid. Vagyis ha veszel 10 hektár szántót és azt beülteted nyárfával akkor azzal 25 év alatt lekötsz annyi szenet amennyi 1000 tonna fához kell.
Nem vagyok erdész sem biológus, de aki jobban ért hozzá az tud adni pontos számításokat erre.
Történelmileg nézve két nagyobb periódusa volt az emberi civilizációnak amikor nagy mennyiségben küldtük ki a légkörbe a bioszférában kötött széndioxidot. Az első az a korszak volt amikor belaktuk az egész bolygót és szépen felégettünk magunk előtt mindent. Ekkor irtottuk ki a nagy emlősöket úgy, hogy lényegében mutatóban is alig hagytunk belőlük. De sajnos 30-40 ezer évvel ezelőtt még nem volt Greenpeace és nem tüncikézett senki a környezetpusztítás ellen. Erről a korszakról nem szokás sokat beszélni, mert nem illik a narratívába, miszerint az modern civilizáció a gonosz. Pedig a helyzet az az, hogy nem a modern civilizáció a gonosz, hanem úgy általában az emberi faj... ennek tükrében pedig érdekes gondolat, hogy akkor van-e esélyünk megjavulni. Én szkeptikus vagyok...a gyerekeim is mindig megígérik, hogy rendesek lesznak, aztán...
A másik korszak amikor kivágtuk az összes erdőt pedig a köztudomású iparosodás ami még ma is tart.
Ami persze fix, hogy a Carbon korban lekötött széndioxidot amit elégettünk az iparosodás oltárán már soha nem fogjuk visszapumpálni a föld alá és annyi szenet megkötni erdővel sem igazán életszerű. De a klímaváltozásra némi féket azért tudnánk rakni. Az általam olvasott cikkekben úgy 1 milliárd hektár újra erdősítése már hatással lenne.
Nekem rémlik olyasmi, hogy az erdősítés az nem ilyen egyszerű, ahogy tűnik. Mármint könnyű azt hinni, hogy co2 elnyelő, de mégsem. Utána kellene olvasni.
A témában az Our Iceberg Is Melting könyvet ajánlom. Roppant szórakoztató azon túl, hogy change management vonalon nagyon hasznos is. A címe ellenére nem klímaváltozás a témája.
Igen, az még izgalmasabb és még fontosabb téma lenne, de mérhetetlenül nehéz kvantifikálni ezeket a közjavakat.
A karbon azért egyszerűbb, mert az egyes tevékenységes CO2 kibocsátása szinte tökéletesen kiszámolható, ahogy a CO2 elnyelés is kiválóan mérhető.
A légkör széndioxid tartalma lényegében nagyon hasonlít az aranyhoz vagy más nemesfémekhez. Adott és véges mennyiség van belőlük, "bányászni" kell mindkettőt és pusztán közmegegyezés kérdése, hogy értéket tulajdonítunk neki. Ahogy van egy közmegegyezés, hogy a széfedben 1kg aranynak mi az értéke, ugyanúgy lehetne közmegegyezés arról, hogy a kertedben álló diófában megkötött széndioxidnak mi az értéke. Ha úgy döntesz, hogy kivágod a diófádat és eltüzeled akkor az így kibocsátott széndioxid után fizetned kell, viszont ha hagyod nőni és évente X kg széndioxodit megkötsz vele akkor neked jutalék jár a széndioxid piac azon résztvevőitől akik viszont ezt a széndioxid a légkörbe bocsátották.
A mókás az az, hogy konkrétan ki lehet számolni, hogy az ipari forradalom óta mely országok nyertek azon, hogy széndioxidot küldtek a légkörbe. Őket ezért a tettükért meg kell sarcolni és az így befolyó tőkéből pedig finanszírozni kell a széndioxid megkötésre vállalkozókat.
Ha van mondjuk ezer hektár termőfölded akkor vállalhatsz N tonna CO2 elnyelétést az erre alkalmas mezőgazdasági technológiával. Ezt pont ugyanúgy lehet mérni és ellenőrizni mint a bio művelésmódot. Halkan jelzem, hogy konkrétan ennek lenne igazán értelme és nem a biózásnak.
De ha van 100 hektár kaszálód akkor vállalhatod annak az erdősítését, rögzítve, hogy azt az erdőd gazdasági célból kivágni nem lehet. Ezzel cirka 100 személyautó éves CO2 kibocsátását tudod elnyeletni. Nevetségesen egyszerű feladat beszedni az autót üzemeltetőktől évente a karbonkibocsátásuk után a zsugát és kiosztani annak aki viszont erdősít. Nem vagyok képben, de tippem szerint egy millió/hektár áron már lehet venni erdőt. Szóval nem egy elrugaszkodott matek ez.
Igazándiból adott a feladat... vissza kell erdősíteni a bolygót úgy, hogy az erdőknek teljes védettséget kell biztosítani és az agráriumot pedig a talaj karbontartalmának a növelésére kell átállítani.
A korona vírus globális költségei jelen állás szerint úgy 10 ezer milliárd dollár körül van... ez egy tetves kis víruska amit a Föld erdeinek a szétbaromása miatt kaptunk meg. Ahogy a Lyme kórt, Ebolát, HIV-et, madárinfuenzát meg még megannyi kórságot a globális deforesztáció révén kaptunk meg.
Nos... ebből a 10 ezer milliárd dollárból úgy 2000 millió hektárt lehetett volna újra erdősíteni.
Ha ezt én itt egy vicces boros topikban tudom... akkor ezt nagyon sok ember tudja. De ha jól látom akkor éppen vastagon le van tojva ez a téma globálisan... és a sok seggarcnak a szimbólikapolitika, nemzetállamosdi meg a gazdasági növekedés, az életszínvonal növelése és a populista maszlag a fontosabb. Hát... hamarosan szopp-cupp lesz.
Elszamolasi, nyilvantartasi, hasznalati ... modellt nyilvan lehet gyartani ehhez sokminden nem kell. Ahogy irod par okosabb ember ki tudna jonni kulonbozo modellekkel. A problema egyreszt ott van, hogy ezt sok orszagnak el kellene fogadnia, es be is kellene tartania, tartatnia ... Sot, az elso lepes talan inkabb az kellene hogy legyen, hogy az emberek baratkozzanak a gondolattal es elfogadjak azt. Masreszt meg ott a problema, hogy semmi bizonyitek nincs arra, hogy letezik mukodo (neadj isten jol mukodo) modell a problema megoldasara.
Aki ezzel kapcsolatban izgalmas es erdekes dolgokrol szeretne olvasni annak a legmelegebben ajanlom Kotter idevonatkozo change management konyveit. Leginkabb a vekony Leading Change c konyvet, amit ha a rendszervaltas ota regnalo magyar kormanyok miniszterelnokei, miniszterei olvastak es megertettek volna ma nem itt tartanank, ahol. De persze ez nem magyar problema, barmelyik orszagrol, szervezetrol ... le lehetne ezt irni.
A kozgazdasagtan hosszu evtizedek ota targyalja azt a kerdest, hogy a commons (kozjavak?) szabad hasznalata mint gyakorlat (termelesi tenyezo), nem fenntarthato. https://en.wikipedia.org/wiki/Commons
Kerdes az, hogy hogyan kvantifikalhatoak ezek a forrasok es, hogy milyen koltseget es mi modon lehetne ezek hasznalatara kivetni? Ez egy nagyon izgalmas tema es valoban paradigmavaltas lenne a mindennapi eletben az ha valahogy bekerulne a gazdasagba az ezekkel a javakkal valo elszamolas is.
Igen. Én is ezen a véleményen vagyok. Lényegében tényleg arról van szó, hogy a kriptovalutához hasonló virtuális pénzt kell létrehozni ahol a széndioxid elnyelő képességgel és a széndioxid elnyeléssel magával lehet kereskedni. Ez a koncepció pontosan illeszkedik a block-chain alapú kriptovaluták bányászásának modelljére vagy éppen a nemesfémek bányászására. Nem hinném, hogy egy fél tucatnyi matematikus és környezetmérnök meg közgazdász alkotta csapatnak különösebb kihívás lenne egy teljesen légmentes, víz és golyóálló modell megfogalmazni.
Csak ugye mint tudjuk minden gazdasági modell akkor kezd el működni ha kellően nagy fegyveres erőt is raksz mögé. Vagyis az USA, Kína, EU és Oroszország meg India nélkül erre esély sincsen. Ezek a fegyveres hatalmak pedig jelenleg leginkább egymás ellen kakaskodnak.
Carbon economy -- ki kell alakítani a kereteket, amivel az ebben részt vevők undorítóan sok pénzt keresnek azzsl, hogy ebben résztvesznek. És akkor ez lesz a norma, és százév múlva a közelgő jégkprdzakról olvassák a cikkeket az unokáink...
A tejfel torony jöhet, szeretem a tejfelt, de legyen legalább 25%-os.
Az aranytárgyak véleményesek - nem szeretem, ha van itthon bármi lopásra csábító cucc, így talán egyszerűbb lenne, ha értékesítenéd őket előbb és némi jutalék levonása után átutalnád az árukat az Erste Banknál vezetett számlámra.
Lehetne felelős talajgazdálkodást folytatni is az egész bolygón és elnyeletni a millió négyzetkilométer szántóban és legelőben a kibocsájtott szént... Vagy bioszén reaktorokkal fűteni közintézményeket és a keletkező bioszénnel felturbózni lokális kertészeteket, így elenyeletve tonnaszám a szenet a talajjal. Van több ezer hektár parlag susnya ami megújulóan szolgáltatná hozzá az alapanyagot :)
Olyan helyeket érdemes keresni, ahol magas a diurnalitás azaz a nappalok és éjszakák közötti hőmérséklet különbsége. Hazánkban ehhez 10-20 éves időtávban majd magasabbra kell menni és olyan helyekre, amelyek hagyományosan nem szőlőtermőhelyek, mert történelmileg túl hidegek voltak hozzá. Észak-Magyarország völgyeiben nézelődnék északi oldalakon, vagy magasan fenn a Kékesen. Jó ha van erdő a közelben, hogy hűtsön ha lemegy a nap. A napnyugta ne vágjon be a talajra már. Zabar?
Épp akartam írni, hogy a zenit kikerült a gyermekmegőrzőből (tartály) üvegballonba, le kell palackoznom. Megint tisztult egy picit, én ezt már véglegesnek tekintem, szerintem kész van. Megint jónak tűnik, és szűrés nélkül túléltem úgy tűnik.
Microsoft negyedét megkaphatod, szó van még valami tejfel toronyról, biztos valami tehenészetet is kapok. Meg állítólag nagy, nagyon nagy autót is kell bérelnem különböző aranytárgyakért, abból is majd válogathatsz, cserélünk késre.
