Ehhez a hulladek elszallitasi kerdeshez meg annyit, hogy itt az orszag egyik kiemelkedo jelentosego boraszati regiojarol van szo. Azert remelhetoleg termel ez a terseg annyi hasznot, amibol a helyiek el tudjak szallittatni a szemetet es meg tudjak oldani a hulladek gazdalkodast. (mint ahogy az orszag nagyjabol mindegyik tersegeben meg van ez a kerdes oldva, legalabbis a feluletes szemlelo szamara igy tunik.)
A "filleres koltseget" nyilvan ugy ertettem, hogy abba csak a "folyo", rendszeresen keletkezo hulladek elszallitasa van benne. Az evtizedek ota helyben halmozodo szar, sitt, doglott macska kerdese kulon rendezendo. (Az mindig meglep, hogy az emberek mi szart kepesek felhalmozni, nalunk zero sitt es lomtalanitando cucc van a haztartasban, es szinte nem is keletkezik ilyen, de ha igen, akkor azt a problemat azonnal kezeljuk.)
A hely turisztikai erteket, hasznositasat en azert nem sopornem le az asztal ala kapasbol. Sot mi tobb megkockaztatnam azt a kijelentest, hogy mind a regio, mind a helyi termelok sokkal jobban jarnanak ha a helyi bort helyben elfogyasztanak, elvinnek, meginnak helyben a turistak, megvennek a helyiek ... A megfelelo vendeglatassal, etkeztetessel stb. Nem feltetlenul ugy kell ranezni egy turistara, hogy na, ez idejott szarni, es ki fogja torolni a valagat egy nedves torlokendovel. Inkabb ugy kellene gondolni erre, hogy na, idejott ez a csalad es itt el fog kolteni 20-30 ezer forintot.
Hetente cirka 2 gyüjtőkonténert simán megtöltene a hegy, vagy akár többet is, ha a környékbeli türhők megszagolják a lehetőséget és körberakják rossz mikróval, permetszeres vödörrel, akkumulátorral és döglöttmacskával (mindegyik a valós életből hozott példa). Ezen konkténerek ürítésének éves költsége úgy 4-6 millió forint. Örülök a sikereidnek ha neked ez filléres költség. Nekünk a Somlón sajnos nem az. Értelem szerűen ha a hegy ner-lovagjai és egyéb milliárdosai összefognának akkor csuklóból meg tudnánk oldani ezt a problémát. De sajnos a Somlón gazdálkodók többségének ez bizony hatalmas költség lenne.
A lomtalanításnak amúgy van szépen kidolgozott rendszere. A helyben lakók mindenhol aránylag alacsony éves díjért cserébe használhatják pár köbméter erejéig a közeli hulladéklerakót. A probléma az, hogy a hegyen gazdálkodók 99%-a nem helyben lakó, vagyis még ha fizetnénk sem vihetnénk be a lerakóba a lomot. Így marad az, hogy aki tudja az hazaviszi utánfutóval, de a többség egyszerűen bekúrja az akácosba vagy elássa a szőlőben a hulladékot.. igen, az akkumulátort meg a permetes vödröt is.
"Alapbol ezt is el kellene donteni, hogy az legyen-e, akarjak-e a helyiek ebbe az iranyba elvinni az infrastrukturat."
A többség nem akar több turistát látni a hegyen. Elsősorban azért mert a turisták nagy része is türhő gyökér seggfej aki a műanyag nedves törlőket amivel az út mellé szarás után kitöri a seggét odakúrja az tájvédelmi körzet közepébe, a pet palackokkal és a sörösdobozokkal együtt.
Nem olyan irányba megy ám a világ, hogy egy 600 hektáros tájvédelmi körzetbe, ahol vár és kilátó van le legyen rakva mondjuk 10 száraz toilet és 50 szemeteskuka amiket egy 3-4 fős brigád napi szinten takarít és ürít. A világ arra megy, hogy a helyi mészároslőrincek pályázatot nyernek turisztikai központ és kerékpáros pihenő építésére a 8-as főút mellet.
Szóval a jelen viszonyok között bármilyen fájdalmas is kimondani, jobb ha nem jön több turista, mert csak tönkretennék a Somlót.
mind a szemetszallitas, mind a lomtalanitas onkormanyzati feladat. a somlo jogi helyzetevel nem vagyok tisztaban (kulterulet, ...) de gondolom ez a terulet is onkormanyzati kezelesben van.
a napi szemet (ertsd haztartasi hulladek ...) mennyisege nem lehet annyi, hogy annak az elszallitasaba belerokkanjanak az onkormanyzatok. de termeszetesen abszolut jogos es helyenvalo lenne az is ha ennek a koltseget helyi adok ... formajaban beszednek.
a lomtalanitas nem keverendo a hosszu evtizedek ota helyben tarol sitt, epitesi hulladek, szirszar ... elszallitasaval. ennek koltseget fizesse meg mindenki sajat maga. az onkormanyzat legfeljebb a lomtalanitas megszervezeset vallalja magara.
en reszletesebben a svajci lomtalanitasi gyakorlatot ismerem, ahol peldaertekuen meg van ez szervezve. ugy, hogy nincs evente par alkalommal "lomtalanitas", amikoris az emberek kidobjak az utcara a szarjaikat. ellenben minden ingatlantulajdonos, lakastulajdonos, berlo ... jogosult evente x osszegu lomtalanitasi kupont kinyomtatni, amivel a helyi hulladekgyujtobe el tudja szallitani a szarat. aki a szallitast nem tudja megoldani annak a szaraert kimegy az onkormanyzati gyujtoauto, elore egyeztetett idopontban, fix koltsegert. meg otthon se kell lenned, reggel 6-kor ki kell pakolnod a megadott cim ele az elszallitando szart es fel 7-kor a forgalom indulasa elott mar el is szallitja azt a konkret cimrol az onkormanyzati hulladekgyujto auto.
Az altalad hianyolt szemetszallitast alapszinten fillerekbol meg lehet oldani 1-2 gyujtokontener elhelyezesevel a hegy labanal, rendszeres uritesi naptarral (2-3 naponta, hetente, ahogy kiadja
Az olyan 40 eFt/konténer/ürités. Ki fogja kifizetni, ha a rendes szállitást nem hajlandóak? És 2 nap alatt telerakják sittel, szeméttel, kanapéval nem csak a konténert, hanem a környezetét is.
Mindenesetre a lomtalanitas is olyan kerdes, ami filleres tetel.
????? Konkrétan mennyi egy lomtalanitás, szerinted? Konkrétan? És kinek kell ezt a pár fillért kifizetni?
Az altalad hianyolt szemetszallitast alapszinten fillerekbol meg lehet oldani 1-2 gyujtokontener elhelyezesevel a hegy labanal, rendszeres uritesi naptarral (2-3 naponta, hetente, ahogy kiadja). A lomtalanitast erdekes, hogy megemlited, soha nem ertettem a mo-i lomtalanitasi koncepciot. Erdemes lenne ezugyben kozpontilag korulnezni kulfoldon es atvenni az ottani gyakorlatot (pl. svajc). Mindenesetre a lomtalanitas is olyan kerdes, ami filleres tetel.
A vezetekes vizellatast manapsag valoban a csatornazassal egyutt illik kiepiteni es ez nyilvan huzosabb tetel lenne a viszonylag nagy terulet es tavolsagok miatt. Az valoban eldontendo kerdes, hogy mi a Somloval a hosszutavu cel es annak fuggvenyeben rendezni ezt a kerdest.
Tavaly nyaron toltottunk el par orat a Somlon, elotte meg nem jartam ott. A tapasztalatok alapjan azt mondanam, hogy nagyon nem turistabarat a hely. Alapbol ezt is el kellene donteni, hogy az legyen-e, akarjak-e a helyiek ebbe az iranyba elvinni az infrastrukturat.
Nem értek a víz- és szennyvíz ügyekhez, de emlékeim szerint a csatornázás az sosem volt téma a hegyen. Ha jól tudom akkor csak a vezetékes víz. Csatorna nélkül pedig a víz egy ökológiai katasztrófa lenne a Somlón.
De nem tudom, hogy mennyire van ez a téma napirenden a környékbeli önkormányzatoknál. De valahogy úgy tapasztalom, hogy a Somló fejlesztése nem igazán fontos a településeknek. Elenyésző falubelinek van szőlője a hegyen és dolgozni is nagyon kevesen járnak már a Somlóra.
Ez a mostani projekt is csak a klasszikus pályázatosdi hülyeség. Nemrég nyert az önkormányzat tízmilliós nagyságrendben pénz kerékpáros turizmus fejlesztésre... leraktak 4-5 fabódét bringakorláttal, darabját úgy két misiért. Azóta a falubeli hülyegyerekek azokban a fabódékban herbálozzák magukat Jedlik Ányossá. Zseniális...kerékpáros turizmus fejlesztése egy olyan helyen ahol konkrétan a turista nem tudja hova lerakni a szemetét és nem tudsz szarni-hugyozni civlizált körülmények között.
Ugyanaz megy kicsiben nálunk is mint az egész országban.
A hires magyarosch okosba megoldom a gond. A szarrágó gyökerek majd jól meg akarják spórolni a csatornadijat, azt' a használt (szenny)viz az elfolyik úgyis magától, arra lefelébe...
Na és akkor mi van? De tényleg, kinek, minek, miért és mivel lesz jobb attól, hogy egy édesborban nem 264mg hanem 185mg/l lesz az összkén?
Mi a cél?
Arra nincsen "kísérletezés" valahol, hogy a pincében csak kockás inget viselő ember dolgozhat? Ennek is cirka annyi értelme lenne mint az 50 és 200 közé bekísérletezni édesborokat.
Amúgy az 50-200 az nagyon nagy tartomány. Tudsz valami konkrét példát mondani, mondjuk az 50-100mg/l összkénre a 80-120g/l maradékcukros borok esetében?
Nem hát, de nem biztos, hogy oda kell vinni az agyhalott türhőnek a vezetékes vizet, hogy szétkúrja vele a tájvédelmi körzetet.
A Somlón a legnagyobb és legégetőbb probléma minden vitán felül és minden helyi gazda által teljes egyetértésben nem más mint a szemétszállítás és a lomtalanítás.
Amúgy elképesztően nagy kár lenne becsatornázni és vízvezetékkel telerakni a hegyet. A vízvezeték még csak-csak jó lenne, de attól tartok, hogy a sok gyökér rákötné a mosogatógépet, mosógépet és tolná ki a mosószeres szennyvizet a szabadba. Ahogy minden más szeméttel és lommal bánnak, sajnos nagyon valószínű, hogy a vízzel, szennyvízzel is hasonlóan bánnának.
A turizmust nem kell fejleszteni a Somlón. A szemétszállítást, közvilágítást kell megoldani és civilizált száraz toaletteket kell párat csinálni a frekventált turista útvonalak mentén.
A kilátót azt lehetne éppen fejleszteni. Oda, ha már egyszer áll lehetne vizes blokkot telepíteni.
Hogy a vár restaurálás után hogyan fog kinézni azt nem tudjuk. De méltatlanul elhanyagolt és életveszélyes állapotban volt már a vár, szóval frankó, hogy csinálnak vele valamit.
a botritiszes édesborok kénezése ügyében a Királyudvarban 10-12 éve folyik élesben "kísérletezés". főleg az Ilon borok esetén. elképesztően érdekes eredmények születtek az évek alatt. kevesen figyeltek erre itthon, külföldön annál inkább! a különböző évjáratok 50 és 200 összkén között mozogtak. szépen működött. csak hogy ne zárj ki olyat ami létezik.
1927-ben a kereskedelemügyi miniszter kezdeményezte, hogy a Somló-hegyen is kezdjenek el bazaltot kitermelni. Végeztek is próba fejtéseket. Ennek a mai napig is megvan a nyoma a hegyen. Kőfejtőnek hívják azt a területet. Szerencsére a Somló bazaltja nagyon somlik és ezért a próbafejtéseket leállították és feladtak azzal a tervvel, hogy a Haláphoz és a Sághoz hasonlóan elbontják a hegyet.
Sziegl olaszokat kóstolok, hogy ne csak mindig SAP legyen.
"Hisszük, hogy a jó borok a szőlőben készülnek el, aminek az alapfeltétele a sok és gondos kézimunka. Igyekszünk a lehető legtermészetesebben művelni a területeinket: folyamatos gondoskodással, minimális permetezéssel.
Ugyanezt az elvet követjük a pincében is, ahol a lehető legjobb alapanyagból, a lehető legkevesebb beleavatkozással igyekszünk a borokat készíteni. Szigorú terméskorlátozás, gondos válogatás, és (a fehér szőlőknél is) hosszú héjon áztatás után a pincébe került termést hagyományos fakosaras préssel préseljük, majd spontán erjesztjük. A legtöbb tételünket fahordóban érleljük és több esetben derítés és szűrés nélkül palackozzuk."
A Somlóra igy is turisták özöne jár, szezonban. Csak javitana a természeti környezet állapotán, ha lenne fenn csatorna, viz. A vár restaurálása amúgy is folyamatban van, erősen.
Nem hinném, h a Somlót el akarták volna bányászni, még ha alkalmas anyaga is lenne. Jelentősebb hegy, mint a Ság vagy a Haláp, és ezek kőzetanyaga is elégséges volt akkoriban az ipari igényekhez.
Persze, ez egy örök dilemma, hogy lehet egyszerre védeni és bemutatni. Mindenesetre nem ugyanaz a terhelés, ha csak túristaút (turistaut, dunántúliul) vezet fel, vagy ha látogatóközpont készül a tetejére. A Somlónak egyébként az a végtelen szerencséje, hogy iparilag nem hasznosítható a bazaltja, különben a Ság vagy a Haláp sorsára jutott volna már régen.
Ezt én értem, és van ebben igazság, csak ez a beruházás ott értelmetlen. Ugyanis, a hegy lábánál nincs semmi érdekes, ami egy turistát érdekelne. Szerintem még egy WC se, mert mire följut, és iszik közben két nagyfröccsöt, úgyis pisilnie kell a hegytetőn.
És ami érdekes van ott, az fönt van a hegyen, turista oda azért megy, hogy felmenjen. Vagy, költsék keritésre a pénzt, és ne menjen fel senki a Somló-hegytetőre.
Rég meg kellett volna oldani a viz- és csatornakérdést a Somlón. Valahogy a Schneebergen is megoldották, pedig az is elég érzékeny hegytető. Aztán azért elég jó barátságban van a turistákkal...
Őszintén szólva nem vagyok oda ezekért a kilátó projektekért. A hegytetők különleges, érzékeny élőhelyek, amiknek sem az építkezés, sem az intenzív látogatás nem tesz jót. Volt, amikor igazi vurslit csináltak a Somló tetején, még birkákat is vittek föl, na az durva volt.
Az uniós pénzekből csak olyan turisztikai központot lehet építeni, ahol kávézó és WC is készül. Számításba vették a somlói várat is, de oda a víz fölitele, szennyvízkezelés, stb. túl drága lett volna, így szerencsére eltekintettek tőle. Valószínűleg ezért építik a hegy lábához.
Megnyert az önkormányzat néhány százmilliót és most turisztikai központot építenek. Állítólag a hegyközségi iroda is oda fog költözni. Ha engem kérdezel akkor sok értelme nincsen ennek a projektnek.
