Rings - Kallstadter Steinacker Riesling Trocken 2014: a pfalz-i pince 2015-től VDP tag, úgyhogy ez a bor még klasszifikáció nélküli. A terület amúgy Erste Lage besorolású (2015-től ez is kerül a palackra). Orrban diszkrét petrollal nyit, aztán érett barack (sárga és őszi), birsalma, fűszerek (citromhéj, szegfűszeg, kakukkfű), majd némi tósztosság. Ízben a gyümölcsök mellett a fűszerek és egy erős ásványos vonal jön(krétás-kovaköves). Középhosszú ásványos lecsengés némi kesernyével. A penge savak mellett van benne egy krémes lágyság is, már-már testesnek mondható. Érettségben valszeg közel a csúcs; van benne még tartalék, de harmadnapra a gyümölcsök már fáradtabbnak hatnak (a sav, ásvány, fűszerek még erősen tartják magukat). Mindent összevetve ez egy igen szép tétel, Erste Lage-nak abszolút adja, sőt. 6+ pont, és besztbáj (~16 € volt a Krachernél).
Martinus - Zánkai Olaszrizling 2017: Illata biztató, de ízben sajnos a "divatos" vékony, citromlé (de még az se, inkább valami aszkorbinsav érzet) kategória 12%-os alkohollal, az akciós 1400 ft is kidobott pénz érte. gyenge 3p
Na ja, verekedni nem olyan jó dolog. De ha jól értem a súlycsoport különbséget akkor esetünkben egy kellemes verésről lenne inkább szó :) Az pedig önmagában is egy élményt nyújtó rekreációs tevékenység.
Ez igaz, de a tartozás mérete nem tette lehetővé professzionális szakemberek megbízását (az akkor 2 kilónál kezdődött volna), én meg egyedül vagy csapatosan nem óhajtottam verekedni menni Palkonyára.
Világos téglavörös szín, avaros illat, cseresznyés fősodor ízben - emlékeztet a 2013-as Bott Frigyes-pinóra és a 2013-as Házlerre is, amik a legjobb magyar pinot-élményeimet okozták.
A Zwack borkereskedésben 5 rugó körüli áron tolják, a Stand25-ben pedig Michelin-csillagos árszinten (1800 Ft/dl) poharazzák.
A komplex dolog az valami olyasmi lehet, mint a seggem: 2 részből áll, van rajta szőr, és a részek között egy rés - kétségtelenül komplex képződmény.
*****
Írtam már itt a Mokos Péter nevű rendkívül gusztustalan, kicsiny termetű palkonyai faszszopóról, aki bedöntötte a cégét és adósom maradt némi lovettával.
Nem hiszitek el, mit hozott haza a párom múlt héten: egy Mokos-féle eperbort.
Én nem tudom, hogy mit jelent a "komplex" szó egy bor esetében... ahogy az "egyensúlyt" és a "harmóniát" sem értem. Szerintem ezeket a szavakat azok szeretik használni akik olyan borokat termelnek és/vagy árulnak amiknek amúgy megfogalmazható értékeik nincsenek... Például az, hogy van illata egy bornak az megfogalmazható, megmutatható, számonkérhető. Az, hogy íze van az is. Ha egyénisége, meghatározó karaktere akkor az is. Ha egy bornak nincsenek beltartalmi értékei, nincsen illata és íze, semmilyen jól megfogható egyedisége nincsen akkor kell jönni az egyensúllyal, komplexitással meg harmóniával.
Megkérdezhetné a Homoláékat, mennyi betont öntenek még a Csopak és Paloznak közti szőlőbe. Eléggé belerondit egy ideje a panorámába, letekintve a Jásdi-borteraszról...
"nem értékeljük a nemes rothadást a száraz boroknál – mert elfedi a termőhelyi karaktert –,"
Szar lehet a tokajnak... évszázadok óta nincsen termőhelyi karaktere a szamorodniknak meg az aszúknak. Azért is lehet minden borvidéken pont olyan szamorodnit és aszút csinálni mint Tokajban. Ostoba gyökér...
Egyszer valamelyik interjúban Jásdi elftárs igazán elmesélhetné, hogy hogyan jutott ki 1975-ben Párizsba 5 évre a külügyminisztériummal, ahogy azt is, hogy hogyan kapta meg 1987-ben a 20 ezer tonna baromfit nyugatra exportáló Hungavis cég vezérigazgatói állását és hogyan lett a rendszerváltás után ennek a cégnek az egyik főrészvényese. Mert ugye ezt a részvénycsomagját eladva zsebelt be akkor párszázmilliót amiből felépítette a borászatát. Akinek vannak ismerősei akik éltek 1975-ben az kérdezze meg bátran, hogy mit jelent az a mondás, hogy "nem minden belügyes külügyes, de minden külügyes belügyes" Valahogy ezek a romantikus történetek mindig onnan kezdődnek, hogy hoppá egyszer csak lett tőkéje... Ez a "leadtam a szolgálati kocsi kulcsait," is mekkora kamu plebejus duma... mintha ő valami alkalmazott lett volna.
Árulták az Aldiban a zweigelt-kékfrankos házasítást is, az olcsóbb volt a veltelininél (1600 Ft, ha jól emlékszem) és nagyságrenddel jobb. Illetve jobb minden hasonló árfekvésű magyar vörösbornál.