Miért ne fikázhatnék egy dizájnert? Én szarnak tartom és ennyi. Az ízlés már csak ilyen dolog. Szerintem Ipacs Géza munkája túl van értékelve.
De ne értsél félre... mondom, ismerek olyan dizájnereket akik milliárdos nagyvállalatoknak dolgoznak sokszázezer eurós áron. Sőt a kortárs festészetet is tudom értékelni meg nagyjából képben vagyok a fontosabb dizájn trendekkel kapcsolatban.
Most éppen amúgy is a minimalisztikus, skandináv jellegű, letisztult stílus a trend.
A közhiedelemmel ellentétben a mi címkénk is alaposan meg van dizájnolva. Szakemberrel együtt csináltuk még 2007-ben. Az volt a fő szempont, hogy olyan címke legyen amin kizárólag a releváns információ szerep minimális grafikával. A címkén rajta van a Somló sziluettje, a borvidék neve, borászat neve, a bor neve és évjárata.
Akkor az volt a cél, hogy olyan címke legyen ami 10 évvel azelőtt is jó lett volna és 20 év múlva is működni fog. Lényegében ez így is van. A minimalisztikus dizájn nagy előnye, hogy nem megy ki a divatból. Én ilyen egyszerű gyerek vagyok, nem szeretem a hivalkodó dizájnt semmiben. A ruhatáram és a használati tárgyaim is ilyen puritán, egyszerű, praktikus és kényelmes megoldásokkal van tele. Megtehetném, hogy sok-sok százezer (millió) forintért csináltatok valami sztárdizájnerrel menő arculatot, de az egyszerűen nem én vagyok. Sőt van nekem menő londoni grafikus dizájner haverom aki felajánlotta, hogy csinál nekem címketervet. De most már nem akarok változtatni. A mi címkénk marad ilyen :)
A hullámos felragasztás a régebbi boroknál volt jellemző amikor még teljesen kézzel címkéztünk. De jópár éve már félautomata címkéző masinát használunk. Kivéve persze a mikrotételeket amiket továbbra is szemmértékre rakjuk rá. Csomószor a gyerekek segítenek címkézni. Olyankor néha ferde lesz a címke.
A gyűrődés akkor fordul elő ha télen a hideg pincéből felhozzuk a palackokat és hirtelen kicsapódik rájuk annyi pára, hogy a címke nem tapad rendesen. Ilyenkor néha gyűrődik a címke. A nagy és gazdag borászatok tudnak építeni vagy bérelni olyan készárú-raktárat amiben ez a probléma nem létezik és ők a palackozással egy gépsoron szoktak előre címkézni.
Egyik ok az volt, hogy a pincét nem ismertem (szeretek ismeretlen termelőktől kóstolni), a másik meg (sokkal fontosabb), hogy a koraipirossal elég ritkán találkozni, hiperben/szuperben szinte egyáltalán nincs jelen a fajta, szóval érdekelt, hogy mit tud egy ilyen tétel (főleg ennyiért). Történtek már csodák.
Közben amúgy eszembe jutott két termelő, akiktől azért ittam már jobb/nagyon jó koraipirosat: Eitzinger és Pollerhof.
Azt nem mondanám, hogy szép (pl. a hasonlóan eszköztelen és Ipacs-mentes Géró-címke sokkal szebb), de amúgy szeretem az ilyen antidizájn, retro dolgokat, pl. a természetes anyagokból készült, itt-ott szőrös nőket, stb.
Ez önmagában nem baj, mert legalább jobb hordóra költhetett :) Csak ne fikázzuk más címkéjét/címkerajzolóját ilyen hullámosan felragasztott, kétlépésről már felismerhetetlen címkék tulajdonosaként.
Illetve, tkp felismerhető: ha kétlépésről csak egy felpöndörödött, fehéres sajtpapír látszik a palackon, akkor az 99%, hogy SAP-bor! :)
Ha egyszer nagyon bepiálok, rajzolok majd neki új címkét. Simán alkalmas vagyok, hiszen rajzból csak azért nem buktam meg, mert abból nem szoktak buktatni.
Sosem értettem az Ipacs G. körülötti hiperventillációs ájulatot, hogy kőgazdag borászatoknak a piaci ár sokszorosásért csinált középszar fostalicska címkéket. Én még nem láttam olyan Ipacs címkét ami nem a tervező önfényszopásos gecccinagydizájnervagyok vizuáliejakulációja lett volna.
Szóval szerintem pont zsák a foltját esete a tükörtojásos perszonali koncepcióval ami a magyar borra olyan szépen jellemző kamuflázsra épül... személyesen, hát persze... Londonban amikor egy étteremben kibontanak egy palack bort akkor azt biztosan személyesen töltjük ki. Meg biztos az arculatlépítő borászzsenik mindent személyesen csinálnak.
Ilyen roppant poénos borneveket is ki lehetne fundálni (állami pénzen természetesen), amiből az érintettek mindjárt tudják, hogy ezt kell kirendelni a Magyar nemzet olvasása közepette az asztalhoz.
Én egyébként nagyon várom, hogy rendesen érezhető legyen, hogy az állami bormarketing őszintén beáll az ilyen a rendszerhez hű bortermelők mellett mint a Skrabski. Valaki odafigyelhetne már, hogy az amúgy is a Gazda érdekkörébe tartozó oligarchák nevén levő szállodákban és éttermekben mégiscsak az igaz magyar termelőktől legyen csak étel-ital.
Igen, ez a facebook oldal meg a weboldal hatalmasat fog menni. A SAP facebook oldalának több követője van mint ennek az állami pénzzel kitömött lószarnak. De gondolom majd vásárolnak jugó meg nigériai klikkgyárból követőket és akkor az illetékes államtitkár helyettes is elégedett lesz miközben lyukas zokniban, feketepákóra, aldis proszekkót vedelve tol hátulról egy tripperes ribancot valahol az Adrián.
Ez mondjuk igaz. Utólag majd mondhatják, hogy ők mindent megtettek, még ángliusul is írtak a fészbúkra(!!!!), de a migránsok behozták a vírust, meg amúgy is Soros, úgyhogy kellene még egy kis pénz.
Toifl Frühroter Veltliner 2018: kamptali pince. A Korai Piros Veltelini eddig még nem győzött meg, és ezúttal is igen neutrális a végeredmény. Körte, mandula és citrom; közepestől kicsivel rövidebb lecsengés némi kesernyével. Sok maradék CO2, ami legalább a visszafogott savakat takarja ideig-óráig. Rosszat igazából nem tudnék mondani róla, mert a fajtajelleg megvan, hibái nincsenek, de kb. ennyiben ki is merülnek az érdemei. Ja, meg olcsó. 4 pont, ~4 € volt Hoferben.
A jelen honi körülmények között tökéletesen mindegy az eredmény, annyi a lényeg, hogy ezt a lovettát is bezsákolja néhány erre alkalmas polgár, mélykeresztény és hazaffy.
