A cikket magát érdekes lenne elolvasni, de ugye J.Robinson már évek óta rájött arra amire a magyar borszakírók közül még senki, hogy a minőségi tartalmat pénzért kell adni :D Így sajnos nem férek hozzá
Viszont Jancis Robinson is belépett azon emberek népes táborába akik kinyalhatják a seggemet... ugyanis a covid balhé első heteiben nagy lendülettel közzé tették, hogy a boros szakmában a covid idejére ingyenessé teszik a szakmabelieknek a hozzáférést... írtam is nekik levelet, hogy engem érdekelne.... még válaszra sem méltatott. Szóval J.R. is csak a fizetős nagy halak cipőjére térdel rá... szóval jó csapatot alkotnak vele a Heimannél... Jásdi felkészül.
Heimannék - amikor éppen nem magyar rendezvényekre sunnyognak be táskából kóstoltatni - a jövőbe néznek és 17 pontot kapnak a kadarkájukra közepesen szexi angol boristennőktől:
Ezt hívják bulváros címadásnak :) Az a célja, hogy klikkeljenek sokan.
Amúgy szerintem elsősorban azért dőlt be a magazin mert nem árulta senki. Ahogy nem elég egy bornak ott lenni a polcon és nem elég egy étteremben ott lenni az itallapon úgy egy magazinnak nem elég ha csak kinyomtatják és odaadják a lapterjesztőnek.
Én például csak egy éve vagyok előfizető. Mert korábban nem is tudtam arról, hogy nekem érdemes előfizetni. De 4 rugóm évente éppen van arra, hogy kapjak négyszer 100 oldal boros lapot amiből esetleg 10-20 oldal még érdekel is. Na de miért nem hívott fel engem soha senki, hogy fizessek elő? Ez sales meló amit sajnos nem volt kapacitása csinálni a magazinnak.
Nem egészen világos, miként függ össze, hogy valaki túlélte Szarajevót és beletört a bicskája a magyar bormédiába.
Kb. olyan az összefüggés, mint hogy Béla magáévá tett 1 hét alatt 7 kipcsak nőt és 3 eszkimó férfit, de nem sikerült meginnia 1 közepes pohárnyi 3,5 százalékos tejet.
Ehhez még jön a Budai-hegyekben (már nyilván beépítve) a Zöldmál és a Rézmál, vagy a Mátrában a Borjúmáj-tanya (NAG), de találtam Szarka-mált és Vízi-mált is (nem szőlővel összefüggésben); Tállyán a Bohomáj/Bohomály, Tökösmál.
A jelentése déli hegyoldali (azaz melegebb mikroklímájú) rész, állat hasi (azaz alsó) kikészített bőre, szőrméje, a madár begye (aranymálinkó, sármány). Lehet még mány alakban is, erre példa lehet Szentendrénél a Pismány, a Mecsekben a Meleg-mány-völgy.
Amúgy ha nem nagy kérés akkor dobjál már kérlek egy email, hogy tudjam ki vagy. Mert ahogy elnézem a tizenpár hozzászólásodat pár kivétellel mind nekem címezted. Gondolom annyira nem érzékeny a téma, hogy ne mutatkozhatnánk be :)
Nagyon örülök, hogy rajtam kívül más is megtalálta ezt az 1858-as kataszteri térképet.
Gondolom ha tüzetesebben megismerkedtél a térképpel akkor neked is feltűnt, hogy kizárólag a dobai oldalon jelölnek négy düllőt. A Kérek düllőt, Malik düllőt, Erdőre düllőt és a Magit útra düllőt. Sem a vásárhelyi, sem a jenei sem pedig a szőlősi oldalon egyetlen dűlő megjelölés nincsen. Hogy a dobai oldalon miért használták ezeket a neveket az talány.
Ugyanakkor az is nyilván feltűnt neked, hogy a hegy alatti szántókon viszont jellemzően dűlőnek nevezik a területeket. Szóval nem arról van szó, hogy nem ismerték a dülő szót, mert ismerték... de a hegy háromnegyed részén nem használták... soha... Mármint a Baráth Sanyin meg az egykori hegybíró Somogyi Lajoson kívül. Ők valamiért azt hitték, hogy az a menő ha vannak dűlők.
Egy szó mint száz a Somló-hegyen sosem voltak olyan értelemben dűlők mint mondjuk Tokajban. A borok jellegét meghatározó lehatárolásról szó sem volt soha. Soha, sehol nem voltak felsorolva helyrajzi számok az egyes dűlőkhöz. Ugyanakkor a hegy négy oldalát a vásárhelyi, jenei, szőlősi és dobai oldalakat nemhogy nagyon is nyilván tartották, hanem a mai napig is megvannak a több száz éves telekhatár kőfalak... már ott ahol a milliárdosok nem toltak uzsai bazaltból támfalat.
A vágónak nem szokott neve lenni. Az csak egy kisebb területet jelent. Hasonlóan a pásztához vagy az álláshoz.
Egy szép szó ez amit én a nagyszüleimtől hallottam. A mi családunk bakonyi és ott régebben ezt a szót használták. Az Arcanumban találsz rá említést. De a szolo.blog.hu gazdája Pflanzner Sanyi is használja ezt a szót. Ő dörgicsei, az sem esik messze.
A magyar nyelv egy nagyon gazdag és szép nyelv. Rengeteg szavunk van amelyeket méltatlanul mellőzünk.
Folyton “vágó”-t írsz -egyedüliként- a “dűlő“ helyett, holott az 1858-as kataszteri térképen is “dűlő” (akkori írásmóddal “düllő”) szerepel. Soha senkitől nem hallottam azt, hogy “vágó”, kizárólag tőled, ez lehetne akár az én hibám is, ha a dokumentumok téged igazolnának, de:
Helyes Naívkezdő megfigyelése. A Ragalja jóval civilizáltabb és sokkal somlóiasabb, ha szabad ilyent mondani. A Kűkép vágók azok mindig is nagyseggű, nehéz ivású, szürkerothadásos, túlextrahált borokat adott.
