Ehhez még jön a Budai-hegyekben (már nyilván beépítve) a Zöldmál és a Rézmál, vagy a Mátrában a Borjúmáj-tanya (NAG), de találtam Szarka-mált és Vízi-mált is (nem szőlővel összefüggésben); Tállyán a Bohomáj/Bohomály, Tökösmál.
A jelentése déli hegyoldali (azaz melegebb mikroklímájú) rész, állat hasi (azaz alsó) kikészített bőre, szőrméje, a madár begye (aranymálinkó, sármány). Lehet még mány alakban is, erre példa lehet Szentendrénél a Pismány, a Mecsekben a Meleg-mány-völgy.
Amúgy ha nem nagy kérés akkor dobjál már kérlek egy email, hogy tudjam ki vagy. Mert ahogy elnézem a tizenpár hozzászólásodat pár kivétellel mind nekem címezted. Gondolom annyira nem érzékeny a téma, hogy ne mutatkozhatnánk be :)
Nagyon örülök, hogy rajtam kívül más is megtalálta ezt az 1858-as kataszteri térképet.
Gondolom ha tüzetesebben megismerkedtél a térképpel akkor neked is feltűnt, hogy kizárólag a dobai oldalon jelölnek négy düllőt. A Kérek düllőt, Malik düllőt, Erdőre düllőt és a Magit útra düllőt. Sem a vásárhelyi, sem a jenei sem pedig a szőlősi oldalon egyetlen dűlő megjelölés nincsen. Hogy a dobai oldalon miért használták ezeket a neveket az talány.
Ugyanakkor az is nyilván feltűnt neked, hogy a hegy alatti szántókon viszont jellemzően dűlőnek nevezik a területeket. Szóval nem arról van szó, hogy nem ismerték a dülő szót, mert ismerték... de a hegy háromnegyed részén nem használták... soha... Mármint a Baráth Sanyin meg az egykori hegybíró Somogyi Lajoson kívül. Ők valamiért azt hitték, hogy az a menő ha vannak dűlők.
Egy szó mint száz a Somló-hegyen sosem voltak olyan értelemben dűlők mint mondjuk Tokajban. A borok jellegét meghatározó lehatárolásról szó sem volt soha. Soha, sehol nem voltak felsorolva helyrajzi számok az egyes dűlőkhöz. Ugyanakkor a hegy négy oldalát a vásárhelyi, jenei, szőlősi és dobai oldalakat nemhogy nagyon is nyilván tartották, hanem a mai napig is megvannak a több száz éves telekhatár kőfalak... már ott ahol a milliárdosok nem toltak uzsai bazaltból támfalat.
A vágónak nem szokott neve lenni. Az csak egy kisebb területet jelent. Hasonlóan a pásztához vagy az álláshoz.
Egy szép szó ez amit én a nagyszüleimtől hallottam. A mi családunk bakonyi és ott régebben ezt a szót használták. Az Arcanumban találsz rá említést. De a szolo.blog.hu gazdája Pflanzner Sanyi is használja ezt a szót. Ő dörgicsei, az sem esik messze.
A magyar nyelv egy nagyon gazdag és szép nyelv. Rengeteg szavunk van amelyeket méltatlanul mellőzünk.
Folyton “vágó”-t írsz -egyedüliként- a “dűlő“ helyett, holott az 1858-as kataszteri térképen is “dűlő” (akkori írásmóddal “düllő”) szerepel. Soha senkitől nem hallottam azt, hogy “vágó”, kizárólag tőled, ez lehetne akár az én hibám is, ha a dokumentumok téged igazolnának, de:
Helyes Naívkezdő megfigyelése. A Ragalja jóval civilizáltabb és sokkal somlóiasabb, ha szabad ilyent mondani. A Kűkép vágók azok mindig is nagyseggű, nehéz ivású, szürkerothadásos, túlextrahált borokat adott.
Nem tudom. Egy mislencsillagos étteremnél nem fér bele az, hogy majdnem minden kaja jó, de mondjuk a pékárú az teszkós fos. Ahogy az sem fér bele, hogy a desszertek isteniek, de a levesek azok középszerűek.
Na innen gondoljuk tovább, hogy melyek azok a borászatok ahol évjáratról évjáratra minden forgalmi tétel kifogásolhatatlanul jó minőségű. Szerintem nem sok ilyen borászat van.
Én mint érintett ennek alaposan utánakérdeztem. Szerencsére az van, hogy örökölni lehet sok földet is, de ha valaki nem földműves örököl 1 hektárnál többet akkor további területeket vásárolni csak akkor tud ha megszerzi a földműves státuszt. Bevallom én is aggódtam emiatt.
Ez így nagyon romantikus, de gondolom a fél életét bent a konyhában dög melegben töltötte, szeretne egy kis könnyű pénzt is keresni. Azt egyébként nehezen hinném, hogy ő minden este ott állna a pult mögött és főzne. Azért van a head chef és a sous chef. A Textúrában is mint résztulaj van benne. Nyilván az étlap összeállításában a döntő szó az övé.
Van mondjuk 10 csillagos és csillaghoz közeli szintű magyar étterem. Ezek séfjei közül sokat kizárólag Sárközi Ákos szerepel celebként, csak gasztroműsorokban szerepel Wolf András, és néha Széll Tamás meg Palágyi Eszter reklamíroz ezt-azt.
Nem, korántsem. Csak nálunk van ez ahol csak néhány mislencsillagos étterem van. Ghent városban ahol van vagy harminc mislencsillag nem celebek a szakácsok. Elismert iparosok.
Étteremben ittam 2 decit, kellemes cucc (a korábbi évjáratoktól nem voltam meghatódva). Enyhe közepes koncentráció, jó savak, érintésnyi maradékcukor, kellemes méretű kesernye a korty végén.
Tavaly óta ha te örökölsz termőföldet, akkor egyrészt csak akkor tarthatod meg, ha földműves vagy, másrészt neked magadnak kell megművelned, legyen az szőlő vagy szántó. Ha nem, akkor el kell adnod annyiért, amennyiért és akinek a földosztó bizottság engedi A rabszolgatörvénnyel együtt lett ez is elfogadva.
