Deutsckreutz Mittelburgenland, azaz Blaufränkischland. Rust környékén telepítik (vissza) a furmintot. Tudtommal egyelőre bő 10 hektár körül jár kb. 8-10 termelő, többektől hallottam, hogy növelik a területet vagy terveznek telepíteni (a legnagyobb furmint termelőnek magam is adtam már két ízben szelektált csapokat), de ez az ezer+ hektáros telepítési láz barokkos túlzásnak tűnik, bár arrafelé szeretik a barokkot.
Ettől függetlenül már vannak jelei, hogy könnyedén lekörözhetnek minket. A magyar határtól egy kilométernyire fekvő oltványiskolában 3 különböző furmint klónt kapni, klónonként 4-5 különböző alanyon. Rögtön az alapoknál már tudatosabbak és profibbak, mint egész Hegyalja vagy az összes magyar oltványos, ebből már leszűrhető valami.
Az egész sógorborászat pofonegyszerű, ugyanazt teszik (majd), ugyanazzal a tudatossággal a furminttal is: jól kitalált szigorú és profi szőlő- és pincetechnológia. Löszön eleve gyümölcshangsúlyosabbak a borok (persze ilyesmiről nem beszélhetünk nem bioakármi esetében, ahogyan azt shiraz mestertől megtudhattuk), klímában is ideális, Hegyaljánál enyhébb, kiegyensúlyozottabb, mégse forró, nem kell feltétlenül hordósítani, kényszerérlelni vagy almasavbontani hogy kordában tartsad a savakat. Fajtakiemelő élesztő, tartály, esetlegesen finomseprőzés, pár grammnyi restzucker patikamérlegen és kész, ha kell kihasználják a 15%-nyi idegen fajta adta lehetőséget is, esetleg amit még a boltban kapni... Ilyesmi pl. a Kraft Hechtenstutzerja, kurvára itatja magát, de gondolom idővel tökéletesítik majd a prototípust.
Miután világ- meg jellemzően stájerek által einstandolt fehér fajtákkal nyomulnak ők is, a furmintban láthatnak a piaci kizárólagosságot, előnyt.
Tokaj erőssége nem a fajta összetételében rejlett, inkább a kivételes nemesrothadásra való hajlam és az emberi hozzáadott értékben (aszúzás, azaz édes borkészítés nagyiparilag), csakhogy ezek javarészt mentek is a kukába... Megfordítva az állításodat: mondj egy trendi és elérhető (száraz) furmintot, amit hektószám vedelnek a belpesti borbárokban, mert én nemigen tudok ilyenről.
Amúgy szerintem más a tömegközlekedésről a véleménye annak aki ott lakik és annak aki turistaként vagy üzleti okból odalátogat hosszabb-rövidebb időre. A látogatóknak jellemzően azokat a helyszíneket kell elérni amik amúgy könnyen megközelíthetőek mert oda építettek tömegközlekedést elsőnek. Budapesten a turisták számára érdekes helyszínek messze vannak egymástól (ellentétben jópár más fővárossal), mégis gyorsan elérhetőek, ez lehet szerintem a percepciójuk egyik alapja.
Ezt a historizáló kifogásokat én nem igazán veszem komolyan. Talán azért mert láttam Varsót, Vilniuszt, Tallint és Ljubljanát... amik kivétel nélkül sokkal mélyebbről indultak mint Budapest. Bécs nem a monarchia idején lépett el Budapesttől hanem 1945 után és az elmúlt harminc évben.
Magyarország csak a kiegyezés után tudott iparilag fejlődni, előtte a mezőgazdaság volt neki kiosztva, mint a KGST-ben a buszgyártás :)
A Magyar főurak többsége Osztrák eredetű lett és a székhelyük is a Bécsi udvar volt, a befolyó adók nagyrésze oda áramlott. De minek magyarázom, hiszen ezzel sztem mindannyian tisztában vagyunk.
1856 után lett csak dualista a berendezkedés de még akkor is a német nyelv és irányítás működött.
Könnyű volt úgy világvárossá lenni, hogy kb 5 ország, illetve országrész adózott a császári udvarnak.
Belső gyarmatok azért mindig vannak, és egy birodalmon belül azért az erősebb kutya elv érvényesül. Ott van például a nagyszentmiklósi kincs, amire nemcsak a magyarok, de a bolgárok is igényt tartanak. Viszont a Bánságban került elő, ami akkor talán ki volt véve a magyar korona alól, és közvetlen osztrák irányítás alá tartozhatott, ezért került Bécsbe.
A szlovákok kb. ugyanezt mondják a magyarokra, amikor pl. meglátják a garamszentbenedeki oltárképet a Nemzeti Galériában. Pedig marhaság. A Nemzeti Galéria, ill. a bécsi múzeumok is többnyire fizettek az adott műtárgyakért.
(Vö. annak idején egy olasz hazafias érzelmektől indíttatva elrabolta a Giocondát a Louvre-ból, hogy hazavigye Olaszországba. Az olasz hatóságok meg győzték sűrű bocsánatkérések közt visszaadni, hiszen annak idején a francia király megvette Leonardótól...)
Ausztriának nem igazán voltak gyarmatai. Az amire te gondolsz az igaz a francia és angol múzeumokra. Arról azért szívesen vennék forrást, hogy a Habsburg birodalomban ausztria kirabolta volna a többi területet. Ez egy furcsa feltételezés. A magyar múzeumok is telis tele vannak fantasztikus műtárgyakkal.
Egyébként az olyan kiállítások mint a Bruegel kiálítás az a világon mindenhol nagyon gáz. A facebook, instagram, tripadvisor és más szemetek korában a tömeges csőcselék mindent lerohan azonnal aminek híre van. Én már nem szívesen járok ilyen felkapott helyekre, mert egy nyugodt percet nem lehet eltölteni egy-egy alkotás előtt.
Autóval közlekedni meg minden európai nagyvárosban szopás. Le kell tenni a kocsit a külső kerületekben és tömegközlekedni... mert abban például minden európai főváros jobb mint Budapest.
Tokaj-hegyalján cirka negyevenszer annyi furmint van mint mindenhol máshol együttvéve. Így a merítés is nagyobb. Ne 4000 hektárt hasonlítsunk össze 120 hektárral.
A balatoni furmintról kár beszélni. Két borvidéken van világszinten értelmezhető minőségű furmint Magyarországon... Tokajban és a Somlón. Vannak nagyon ígéretes pár hektáros kísérletek és próbálkozások, de főbiznisznek sehol máshol nem dolgoznak furminttal.
A jobb somlói furmintok pedig simán partiban vannak cirka féláron a nagyobb tokaji nevekkel.
Azt, hogy finomabb lesz az látva a profizmusukat, felkészültségüket és erőforrásaikat szerintem borítékolható. Az ültetvényeink kora és a termőhely van a mi oldalunkon. Ezzel kapunk 15-20 év fórt. De ennyi idő alatt simán behozzák a sogórék a lemaradást. 15-20 év során a magyar bor pedig csak tovább fog lefele csúszni.
Csak közbevetőleg, én nem vagyok Bécstől elájulva.
Nemrég voltunk kint a Bruegel kiállításon és közlekedni ugyanolyan nehézkes autóval mint itthon.
Amiben jóval előttünk járnak az a metró hálózat.
De pl a kiállítás szervezése is botrányos volt. Idősávot kaptunk de még így se lehetett a festményekhez hozzáférni, nemhogy nyugodtan befogadni őket.
Azon is elmeditáltunk a barátaimmal, hogy azok a csodálatos múzeumok kincseinek nagy része vajon honnan származik? Bizony a mi hazánkból, meg a Csehekéből, Horvátokból, Lengyelekből és még pár gyarmat értékeiből.
Hát, abban hogy a labanc furmint finomabb is lesz a tokajinál meg olcsóbb is, én nem hiszek. A Balaton északi partján próbálkozók furmintjai se finomabbak, meg a somlóiak se. Tokaj azért elég jó hely a furmintnak.
Ráadásul abban se hiszek, hogy az osztrák furmint finomabb lesz, mint a Duna menti rajnaik és veltelinik.
Ettől még persze, lehet, hogy csinálnak belőle egy remek marketing sztorit, ami übereli a mi tokaji állami erőlködésünket, és kiderül majd belőle, hogy a furmint fővárosa évszázadok óta Deutschkreutz.
Mellékszál, de szerintem nem megy át, hogy én kiket nevezek szent tehénnek :) Azokat a borászokat akik csinálhatnak akármilyen szar bort, akármekkora panamát, akiket baszhat meg a nébih salétrombamártott szögesbuzogánnyal, aikről derülhet ki bármi... a boros közélet őket akkor is körbe fogja rajongani, a kereskedője akkor is őket fogja tolni és mindenki könnyekig hatódik ha mond valami közhelyes baromságot. Ilyen szent tehénből pipacsvirágos szép hazánkban van úgy egy tucat. Te is tudod, hogy kik... a múltkor a bajnárral évődtünk ezen... neveket nagy nyilvánosság előtt nem fogok írni. De aki követi a topikot az tudja, hogy kik ők.
Az új fajta kiismeréséhez nem kell a svágeréknek sok idő. A magyar tapasztalatokat simán fel tudják használni, meg amúgy homeopátisá mennyiségben náluk is volt eddig is furmint. Ha jövőre tényleg ilyen volumenben eltelepítenek furmintot akkor szerintem 10-15 éven belül a világ mint hagyományos osztrák fajtát fogja körberajongani az osztrák Furmintot.
Finomabb pedig mondom... pont ugyanattól lesz amiért egy osztrák autópálya melletti random fogadóban is finomabb a rántotthús mint a Biró Lajos csapágyasra szopott büféjében.
Ez oké, de akármekkora géniuszok is az osztrák sztárborászok (szenttehenek?), ők se fogják teljesen megtakarítani az új fajta kiismerését követelő, sok éves útkeresést.
Vagy egy Prager és Pichler akkora zseni, hogy egyből tudni fogja, mikor szedje le a furmintját és mennyit tartsa tartályban, illetve hordóban?
És ezek után mitől lesz egyszerre finomabb is meg olcsóbb is, mint mondjuk egy Nobilis Barakonyi?
Jól rákérdeztél a nyilvánvalóra :D Hát kérlek szépen ugyanazért amiért Bécs élhetőbb és népszerűbb főváros mint Budapest és amiért a Wörthersee környezete szebb mint a Velencei tóé. Ésszerűbb és korszerűbb valamint fegyelmezettebb technológiával. Jobb minőségű munkaerővel. Olajozottabb piaci csatornákkal és magasabb alapbor árakkal.
Feldughatjuk magunknak a sziporkázó terroirunkat, ha amúgy a borvidékeink Uganda szintjén vannak infrastruktúrálisan, kultúrálisan, közösségileg, emberi erőforrások tekintetében.
Azokat a szőlészeti és borászati nehézségeket amiket a furmint jelent egyelőre még bőségesen kompenzálja a fajta egyediségéből fakadó marketing előny. Ami persze azonnal el fog múlni amint termőre fordul mondjuk ötezer hektár osztrák furmint ahol a tokaji szent tehenek furmintjainál sokkal finomabb, tisztább és tartalmasabb bort fognak fele annyiért százezres palackszám volumenben.
Már így is ott "érlelnek" palack hegyeket a sztárok, mert a fogyasztókat nem lehet palira venni sokáig.
egy szőlőfajta nem hibás abban, hogy milyen bort készítenek belőle, max a borászok akik rosszul használják :) minde szőlő valamiért létezik és a megfelelőpe kezekben arannyá válhat
