Hanyatt esésröl szó se volt. Egy vendeglö a közelben ahol enni lehet, ha nincs kedv vagy idö fözésre. Ilyen gondolom Zugloban is van böven, ezért utazni nemigen érdemes. Ha megkérdezel megmondtam volna.
Rövide ncsak annyit, hogy a közelmúltban mi is betévedtünk - zuglói létünkre - a Jardinette-be és leszámítva a kerthelyiség leglombosabb fájának hűsítő árnyékát, nem estünk hanyatt semmitől. Ahhoz képest viszont nem is volt olcsó....
Akkor ezek szerint a jardinettesek a Búfelejtőt túl cikinek tartják előd étteremnek, ezért jönnek ezzel a Szürke Szamárral....:))
Nagybátyám mesélte, hogy ők a haverjaival fiatal korában sokat jártak oda, és nem egy esetben előfordult, hogy az alkohol hatása alá került gyászolók elkezdtek üvöltözni egymással, összeverekedtek, sokszor a rendőröket is kihívták.
Gondolom a Jardinettnek ciki lenne kitenni olyan emléktáblát, hogy "Itt verte ki 1974-ben Józsi Feri bácsi 5 fogát, mert összevesztek azon, kit illet Jolika néni ezüst gyertyatartója.":))))
Mi augusztus közepén voltunk, akkor azt mondta az egyik pincér, hogy a Szürke Csacsi a Jardinette előd-étterme volt.
Akkor még nem volt az étlapon "Szürke Csacsi módra" készített étel (mondták, hogy hamarosan étlapváltás lesz), a kérdés onnan jött elő, hogy a közel hatvan éve a környéken lakó nagybátyám folyamatosan "búfelejtőzte" a helyet.
Elmondása szerint a 60-as, 70-es években Búfelejtőnek hívták ezt az éttermet, mert a Farkasréti temetőből a gyászoló rokonság odament berúgni (bocsánat, halotti tort tartani), de a pincér szerint ez nem Búfelejtő volt, hanem Szürke Csacsi...:)
Állítólag a fehér boros mártást. De jó volt tényleg. Piritóson a hús szeletek, leöntve a mártással. Volt még némi dekorációs zöldség, apró grillezet répácskák és aszalt paradicsom. Semmi kifogásom nincs. Kicsinyke étlap van, de azért lehet választani, fogunk még menni. Kiszolgálás is gyors volt, pedig temetői tömegek voltak. Szerencsére azok nem ettek, csak ittak, mindenféle gezemice limonádékat. Án még ilyet nem láttam. Beözönlött egy hosszú asztalhoz vagy 30 ember, két részletben. Át kellett rakni a fél kertet. Aztán itták főleg limonádét, kávét, colát és elmentek. Utánunk jöttek és mire mi végeztünk az egy tál, gyorsan felszolgált kajánkkal, már el is mentek. Ez nem lehet valami nagy üzlet a vendéglősnek.
Néhány évvel ezelőtt a Jardinette-ben szilvesztereztünk, a társaság nagy része áradozott, hogy milyen szuper a menü, de nekem nem jött be. Az ételek egy részét kifejezetten kellemetlen
ízűnek találtam, de az is lehet, hogy valamelyik összetevővel volt gond. Egy ideig biztosan hanyagolom ...
A Park elég változó. Ettünk már jót is meg rosszat is. Szerencse dolga. Ilyen melegben meg elég szörnyű, mert bent nincs légkondi, kint elég nagy a népsürüség, mindenki dohányzik és azok az ernyők nem igazán adnak hűs árnyékot. Ilyen szempontból a Ponty sokkal jobb.
Figyelemreméltó bikatöke pörköltet (és lestyános babgulyást, persze nem egy időben) ettünk anno Nádújfalú K- végén a Vadász bisztróban, sajnos bezárt, azóta is gazdátlan.
Elég jól főznek a Normafánál levő Normakertben, a Park is vállalható a Böszörményi úton (bár legutóbb a kakaspörkölt alapanyagának sajnos életében négy lába volt, nem kettő).
Larus nekünk se jött be, több próbálkozásunk nem lesz. Bodrogiról hamar kiderült, hogy nem az amit szerettünk. Ezüstponty ilyenkor nyáron a kertben kifejezetten kellemes, még soha nem volt rossz tapasztalatunk. Jardinettben mi még csak rosszat ettünk, oda se kivánkozunk többé. Ma nem főztem, de mentünk vásárolni a MOM-ba és a Paulaner sörözőben ettünk. Nem egy különlegesség, de elég sokszor próbáltuk és mindig elégedettek voltunk.
Rosenstein mindig zárva volt vasárnap, mióta csak ismerem. Szombaton viszont mindig van madártej, hely csak ha előre rendelsz.
Nagyon vágynék egy egyszerü akár Ponty szerü vendéglőre itt a bevásárló központban. Nem tudom ki dönti el a dolgot, de észre vehetné, hogy a sztárséfek itt nem működnek, mert itt normál ételekre vágynának a lakosok. A Tanti és Zuzu átmeneti időben volt kb. 2 hónap, mikor az alkalmazottak vették át az éttermet, az jó volt. Tele is volt mindig. Aztán hipp-hopp el kellett menniük, mert nem kapták meg a bérleti jogot.
