Nem ismerem, de amit a médiában írnak, az elég gyakran nem vág egybe a valósággal...
Kézműves pékségekben gyakran előfordul máshol is, hogy dél körül már gyakorlatilag nincs semmi. Én a Brótba (Villa Bagatelle) és a Panificio il Basilicóba szoktam járni, meg néha a Pékműhelybe, ezek eléggé rendben vannak, de nem mindig érzem létszükségletnek, hogy vegyek valami 5-600 Ft/40-50 deka árfekvésű kenyeret.
Kíváncsi lennék, mi a véleményed (véleményetek) a Pékességről. A médiában ódákat zengenek róla, de mi nagyon pofára estünk, kb. olyan volt, mint Hofinál a román húsbolt...:)
Először is, a Pékességben NINCS KENYÉR (nem valamilyen fajta nincs, semmilyen nincs)!
Mikor kérdeztük, hogy mikor lesz: ősszel (?)
A szinte üres polcok felett ki van írva egy csomó fajta kenyér, ami lenni szokott, de úgy tűnik, ez a pék nyáron nem süt kenyeret. . . .
De nem volt a médiában agyonajnározott hatlapos süti sem, és jószerivel semmi.
EGYFAJTA pogácsa (ami estére ugyanolyan szottyadt lett, mint a metróaluljárókban kapható), meg párfajta croissant, ennyi. . .
Tudod, az a baj, hogy ha valaki tudja, ki az a Bott Frigyes, az gyakran azt is tudja, mibe fáj a bora egy borszaküzletben.
Az említett étteremben 2400 forintot óhajtanak keresni másfél deci Bott hárslevelűn, és ezek után csodálkozik a sommelier, hogy desszertbort már nem kérek a desszerthez, pedig lett volna valami érdekesség Tokajból, ami nem szerepel a borlapon (haha, elképzeltem, mennyiért).
No most, ha hülye lennék, akkor ott lógna a tábla a nyakamban ("hülye vagyok!"), amikor bemegyek egy étterembe...
Basszus, simán benéztem, hogy bolti palackárat írtál, sorry, így teljesen igazad van! Nekem egyébként a háromszoros szorzóval is van bajom, bizonyos árszint felett, épp most rakjuk össze a borlapunkat, szerintem hamarosan megmondom, hogy a számomra kevésbé szimpatikus mechanikus szorzást választjuk-e. Én már egy kézműves sörnél is erősen túlzónak érzem, amikor mindent hárommal szorzunk, akkor is, ha elvileg rontja az ELÁBÉ/eladási ár mutatót.
És ugye a legszebb, hogy a bornál a hozzáadott érték kb zero (a pohár elmosogatása és az uveg nyitasa/toltes). Ergo itt kellene legyen a legkisebb rés, már ha egyáltalan az árképzésnek bármi koze lenne a hozzáadott értékhez...
Ezen mindig megy a vita, hogy drágább italok esetében is a megszokott szorzót kell alkalmazni -mondjuk beszerzési ár, szorozva hárommal-, vagy az a helyes, ha azt számolod, hogy egy pohár ital eladása esetén meglegyen az elvárt nominális hozzáadott érték -pl. 500 forint egy pohár boron-. Szerintem a jobb boroknál az utóbbi a helyes, a háromszoros szorzó durva túlzás.
Amíg Tanti volt (a Bortársaság egyik tulajdonosa volt a tulaj), teljesen normális borárak voltak. Zuzuként elszálltak az italárakkal...
Egyébként az italokkal egyre több helyen elszállnak.
Először csak a limonádék lettek pofátlanul drágák a legtöbb étteremben (1000 pénz körül 3-4 deci), aztán mostanában iszonyatos szorzást látok egyre több helyen bornál is.
A boros topikba éppen tegnap raktam fel néhány árat szemléltetni.
Ilyeneket láttam/ittam mostanában:
SAP juhfark 2016 (Kobuta): 1300 Ft/dl (bolti palackár 5500 Ft körül) - ez még nekem teljesen rendben van
Bott Frigyes hárslevelű (Bobo): 3200 Ft/1,5 dl (bolti palackár: 5450 Ft) - ez horror
Figula Sóskút olaszrizling (Spíler Buda): 1800 Ft/1,25 dl (bolti palackár: 3450 Ft) - ez is vicces
Ez az árképzés csillagos helyen talán még elmenne... és persze lehet így árazni, de nekünk meg jogunk van kérni a jó vacsora mellé egy pohár csapvizet...
Egyrészt az itallap árakat nem nagyon szoktam nézni, és azt sem számolgatom, hogy a vendég mennyit iszik.
Korábban, amikor csak ketten voltunk a feleségemmel, kijött az egész egy húszasból, így kb. 30-35-re számítottam, ehhez képest egy kicsit meghökkentett a jóval 40 feletti számla, ami borravalóval 50 volt.
Az étel nekünk is kb. 10e Ft/fő volt, az ital dobta meg (pedig nem ittunk semmi különöset, két deci bor, ásványvíz, limonádé, kávé), a fene gondolta, hogy pl. egy ásványvíz 1000 Ft....
Ittatok is valami drágát? Azért fejenként 10 rugóból kijött 3 fogás a Zuzuban, szóval én nem éreztem észvesztően drágának. Az más kérdés, hogy ennél jobb éttermekben (pl. Kisbíró) is meg lehet vacsorázni Budán ennyi pénzért, tehát az ár/érték arány nem volt valami remek.
Gondolom, a bevásárlóközpontban k. sok lehet a viszonylag nagy étterem bérleti díja, igazán jutányos árfekvésű valamit más se fog ott nyitni.
Amikor meghívtuk oda egy barátunkat, hármunkra majdnem 50.000 Ft-ot fizettünk (pedig valóban "egyszerű" ételeket ettünk), amikor megláttam a számlát, azt hittem dobok egy hátast....:)
Maradjunk annyiban, hogy nem a kispénzűek kedvenc étkezőhelye volt...:)
Szerintem egy étterem nem attól elit, hogy milyen ételek vannak, hanem attól, hogy a szélesebb rétegek is tudnak oda járni rendszeresen, vagy csak a pénzesebb elit.
Köszönöm, de nemigen fogok a Marcibányi térre menni. Zuzu és elődei csak a közelségük miatt érdekeltek. Na és ez a legnagyobb baj, hogy az árak elitek, de az étel nem.
A Zuzu mitől (volt?) elit? Csak olvastam, de HK idejében csupa egyszerű étel volt, brassói, rakott krumpli és hasonlók. Legfeljebb az árképzés volt elit (brassói 4500, kicsiny kerámiaedényben rakott krumpli 2200).
Más. A rózsadombi burzsoáziának nyitott új Bobo éttermet nézd meg a Haris Parkban (Marczibányi tér), az tetszeni fog, ha pénzügyileg nem fáj a 2000+ forintos leves és desszert.
Sokat emlegetett Huszár alatt kétszer próbálkoztunk de nekünk nem jött be. Nekünk mások az igényeink. A szomszédban lakom, naponta ott járok előttük. Nem elit étteremre van egy ilyen helyen szükség, hanem egy normális hétköznapi jó konyhát vivőre. Én nem láttam a pörgést akkoriban sem, sőt. Persze esténként nem járok arra, délben elég üres volt mindig a hely.
Huszár után jobb lett, de nem lett akkor se az igazi. Huszárhoz képest többen voltak mint előtte.
Mint már írtam, nekem teljesen mindegy hogy a szakácsot vagy a tulajdonost hogy hívják. Legyen jó és kész. A napokban véletlenül betévedtünk a Mezzo nevü helyre, számunkra egy gyors ebédre kifogástalan volt. Aki fine diningre vágyik, annak van a városban elég hely, vagy a közelben a Larus, ami nekem szintén nem a kedvencem. Mostanában pl. a valamikori Három szívben is egész jól lehet enni. A hétköznapi embereknek nem sztárszakácsokra van szükségük, hanem jól főző rutinos hétköznapi szakácsokra.
Én csak Huszár távozása után ettem a Zuzuban, az étel általában nagyon rendben volt.
Nem tudom, mennyit jelentett a neve és a rajongótábora, meg a róla szóló Index-főoldalas PR-cikkek - tulajdonosi oldalon valószínűleg az a helyzet, hogy Huszár K. eddigi konyhafőnöki pályafutása nem hatalmas üzleti sikerekkel kapcsolódott össze egyik helyén se. Nyilván innen se azért kellett mennie, mert olyan volt a bevétel a költségekhez képest, hogy a tulajdonosok már unták a pénzt kötegelni.
Egyébként a Zuzuból való távozása nyilván összefüggött a vélhetően szintén súlyosan veszteségesnek bizonyult Fáma bezárásával - azonos a tulajdonosi kör.
A grillező cuccokat a Zuzu teraszáról egy "Pizza Forte" matricás furgonra pakolták fel...