Levélke Fodor Gabihoz
Bocs, hogy így tegezlek, hisz nem ismerjük egymást személyesen, viszont majd’ egykorúak vagyunk. Ráadásul ez a „ga-bizás” olyan laza, feelinges, szabad és demokrata.
Szóval, Gabi, oltári marhaságot nyilatkoztál szerdán az Aktuálisban, ami persze nem feltétlenül baj, mindenkivel előfordul, hogy bambaságokat mond, s ez később kiderül, a társaság ilyenkor jót röhög, és mindenki iszik még egy sört… Az az igazi gond, Gabi, hogy amit te összehordtál, hetet-havat, az nem csupán marhaság volt, hanem előre megfontolt gazság, olcsó politikai bóvli, disznóság, ön-sorsrontó fanatizmus.
Egy Hermann Nitsch nevű szabadon kószáló elmebeteget védelmeztél a műsorban, egy két lábon járó párosujjú patást, aki Óbudán a „modern képzőművészet” örvén disznóvérbe áztatott miseruhákat mutat be, véres meztelen nőket megfeszítve, egyszóval minden elképzelhető aljas perverzséget, amit egy bolydult elme megalkothat. Aljas és perverz – vajon milyen ember az, aki ilyesmit védelmez és támogat. A választ rád bízom!
Tudom, meglepődsz, hogy ilyen jelzős szerkezeteket találsz egy konzervatív polgári lapban, de lásd, tanulok tőled: neked ez a „véleménynyilvánítás szabadsága”, amiről hihetetlenül átlátszóan és kapcaszagúan papoltál a televízióban. Szemét és szar ez a kiállítás (örülj, Gabi, terjed a művelt avantgárd stíl!), de még csak nem is ez a legnagyobb baj. Sokkal inkább az, hogy nem adok sok időt, és az a két agyalágyult, aki meggyalázta a szombathelyi zsidó temetőt, művésszé avanzsál! Nem kell hozzá sok, csak egy jó ügyvéd (te is jogász vagy, ismered a dörgést!), aki bebizonyítja: voltaképpen egy modern képzőművészeti kísérletet láthattak a túlélők Savaria városában. És aligha hinném, hogy Szabó Albert is sokáig habozna, furfangos fickó, a jövő havi „Sieg Heil!-es” felvonulást már mint „formabontó színházi kísérletet” fogja bejelenteni. Gabi, azok a ZOO-parkból szököttek ki fognak eszelni egy kiállítást is, ahol mondjuk le fogják vizelni a Dávid-csillagot, vagy fotómontázsokat készítenek, amelyeken vidám úttörők tapsolnak az auschwitzi haláltáborban. Eszednél vagy, Gabi? Tudod, hogy mit beszélsz? Aligha hinném…
Illetve… Volt nekem egy barátom-kollégám, SZDSZ-rajongó, aki amikor ti voltatok hatalmon, gúnyoros-szellemesen azt mondta: „Tudod, mi liberálisok mindenkivel toleránsak vagyunk, aki azt mondja, amit mi!” Akkor mellbe vágott a mondat, most miután hallottam szörnyűséges érvelésedet, már nem lepődöm meg semmin.
Lassan megunom a témát, de ezt nem tudom kihagyni: te a „politikai beavatkozásról” beszéltél, arról, hogy a szólásszabadság előrébbvaló mindennél. Minden magyar újfasiszta ezt mondja. Ki vagy te voltaképpen, Gabi? Elvben az egykori SZDSZ-es kultuszminiszter. No comment… Adjuk össze. Hány-inger, amit csináltok, Gabi! (Hű, de művészi vagyok, kezdek büszke lenni magamra!) Nem tiszteltek se Istent, se embert. Olyanok vagytok, mint a legprimitívebb terrorista, aki inkább önmagával együtt felrobbantja a repülőt. Az értelmiséginek álcázott ócska fanatizmusnál aligha hinném, hogy lenne rosszabb.
Egyébiránt rájöttem, felesleges ez a levél. Béklyóban vagy, Gabi, az álságos magyar liberalizmus béklyójában. Azt mondod, amit mondanod kell. Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek, ez az elv. Sajnállak. Svájci sapkát lehet húzni a szent koronára, de ha valaki valamiről valamit mond az ellenoldalról, Kuncze Gábor vagy Eörsi Mátyás azonmód interpellál a parlamentben.
Nem kecsegtetlek, Gabi. Ezt a ganéságot (lassan Nobel-díjat kapok, istenem!) közleményben utasította el többek között a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Raoul Wallenberg Egyesület is. Egyedül maradtál, maradtatok. Valaha egy szőke reformerként indultál, tisztán, mint a Kis Herceg, most tán eljutottál a mélypontra: hangszóró lettél, pártcsinovnyik. Haragudni sem lehet rád, elvégre minek? Fáj, hogy a korosztályunkból sokan ilyen olcsón adják magukat.
Egyébiránt családodat ismeretlenül is üdvözlöm, mint a tévében elmondtad, te is katolikus vagy, úgyhogy szomorú felebaráti üdvözlettel:
Galsai Dániel
|