"A technique to induce lucid dreaming has been independently verified for the first time, and might be even more effective when combined with others. More than half the participants lucidly dreamed during the trial, a record-breaking success rate in just a week without using external intervention.
Lucid dreaming is the term given to the state where the dreamer is aware they are dreaming, and has some control over how the dream progresses. Once considered a myth, science has confirmed lucid dreams exist, and found some methods work to increase the prospects people will have them."
Nem tudom. Álmomban olyan bődületes marhaságok tudnak evidenciának tűnni. Ha esetleg valamire rá is csodálkozom egy kicsit, máris megmagyarázom, kábé ezzel az érzéssel: "hát persze, itt így megy ez", és "én vagyok a hülye, hogy nem tudtam". Mondom, egyedül a repülésnek tud az az öntudatra ébresztő ereje lenni, amit sehogyem tudok valóságként kezelni.
Inkább érdemesebb az órádat megnézni, hogy látod-e rajta a számokat. Vagy pedig valami szöveget-feliratot ellenőrízni, hogy még mindig ugyanaz van-e odaírva, miután elfordítod, majd visszaszegezed rá a tekintetedet.
Ha eszembe jut, kipróbálom. Egyelőre rögzült nálam, hogy a repülés a nagybetűs "Teszt". Bármi más történne, talán be tudnám illeszteni az álom sajátos logikájába, azt hívén, hogy ez így normális. Valamiért a repülésnél "eszembe jut", hogy az nem lehetséges a valóságban.
Repülni próbálás helyett (ami nyilvánvaló volt amúgy hogy ez lesz, hogy nem mindig jön be, hiszen triviális, hogy álomban még ha némileg tudatos illetve éber is, nem biztos hogy ha repülni akarok, akkor fogok is...), inkább pördülj-forogj körbe, azt mindig tudni fogod... álomban garantált, hogy akkor történik valami anomália, vagy felrepülsz, vagy tovább pörögsz, mint fizikailag lehetséges volna stb.... az egyik legjobb álom teszt....
Az utóbbi időben próbálom hozzászoktatni magam, hogy ébren is kipróbálom, hogy nem álmodok-e. Megpróbálok repülni, és ha nem sikerül, akkor nyugtázom, hogy nem álom, oké. Csakhogy egyik reggel arra ébredtem, hogy álmomban megpróbáltam repülni, de nem sikerült, mert mindent annyira valóságosnak láttam, hogy egyszerűen nem hittem el, hogy álmodom. Így aztán azt sem tudtam elhinni, hogy képes vagyok repülni. Nem is sikerült. Francba :) Tehát ez nem volt klasszikus értelemben vett tudatos álom, viszont ezexerint az öntudatra ébredés határán lavírozok egy ideje, ami tök jó. Sajnos, elég ritkák még ezek a határ-álmok is.
Énkiább felsőbb tudatnak nevezném, nem tudatalattinak... Az emberi elme szerintem három részre osztható, az éntudat (ego), a tudatalatti (vagy ösztöntudat amiről te írtál) és a felsőbb tudat. A tudatalatti csak az alacsony ösztönszintű dolgokért felelős, szervműködés, mirigyek, reflexek, az éntudat hatása rá minimális (persze e a befolyás keleti filozófiák szerint emelhető, bizonyos jógik, guruk és szerzetesek ugyebár, fájdalomtűrőképességet, még az anyagcserét és testhőfokot is képesek szabályozni állítólag), azonban a tudatalatti nem tud semmit, nincs olyanja hogy tud, nem gondolkodik, mindent ösztönösen tesz vagy sem, pusztán reflektál kb egy állat szintjén van, időt nem értelmez, talán valamelyest érzékeli, de nem számolja, mivel készsége sincs ilyesmire és nem is funkciója... és végül de nem utolsósorban a felsőbb én, a tudatfeletti az amely időt értelmez, még álomban is, az az elménk azon része, mely mindkét alsóbb szintű egységet képes befolyásolni (nevezik ugyebár isteni énnek is, vagy léleknek, az alkimisták és mágusok évezredeken át keresték az egyesülés lehetőségét a felsőbb énnel, így "arannyá" azaz afféle istenemberré válni, akár halhatatlanná is lenni (nyilván ez mítosz és misztika, azonban abban én is hiszek, hogy létezik felsőbb én, és hogy valahogy meg lehet találni hozzá a lentről-fel irányú kapcsolatot is (hiszen fentről le van, bármit képes megtenni a mindkét tudattal, teljes hatalma van felettük) és ha sikerül, akkor már az alsóbb tudati szintjeinket is képesek leszünk uralni, szilárd meggyőződésem hogy lehetséges ilyen magasabb szintre lépni, ezzel próbálkoznak a keletiek ugyebár, csak a baj hogy nincs egy egyszerű biztos módszer... sok féle módon próbálkozni lehet és akinek szerencséje is van, tehetsége, kitartása hozzá, annak esetleg sikerül... Tehát az időt nem a tudatalatti tudja, álomban az éntudat sem, hiszen az le van kapcsolva, hanem felsőbb tudat tudja... mint ahogy a felsőbb tudatunk csinálja a mozit is nekünk, ami az álom ugyebár...
Érzékeli az ember álmában az időt. Én évtizedeken át foly3 műszakban melóztam, és ha fáradtan /vagy mólésan/ dőltem le, akkot is gyakorta fölébredtem az óra csörgése előtt, bár álmomban az "órát" ritkán láttam, csak akkor, ha készültem fölkelni adott időpontban. Azért volt 1-2 szívás is, amikor "hosszú pihenős" voltam, és a délelőtti meló uitán reggel 6 helyett este 6-ra riadtam föl, és tekertem mint őrül melóba. Az analóg óra szerint darab-darab. Előfordult, hogy ki is mentem a céghez, kollegáim csak néztek, mi a francért jöttem...
A dolog 1*ű: Tudat alatti akkor is műxik, ha alszunk, sőtt épp akkor a legaktívabb, nagytakarítást végez a napi szemetesből, csak a lényeges emlékek maradnak meg. Ha pedig valamire időre készülünk, akki épp az álom segít, hogy a szükséges időben fölébredjünk. Ehhez természetesen szükséges a tudatos álom -előzetes egyeztetés nélkül is az-, meghatározott valamire időben készülünk.
Milyen tanácsot kérsz? Nem látok tanácskérést, csak egy kérdést, hogy mással is fordult már elő ilyesmi. A válaszom, hogy hasonló igen, mindjárt írok róla. Viszont ez nem sima álom topik, hanem tudatos álom topik. Az ilyen kérdést legközelebb mezei álom-topikban kérdezd valahol, azt javaslom...
A kérdés amúgy bár érthető, mégis kissé értelmezhetetlen, tekintve hogy ha alszol, akkor nem tudhatod éppen mi az aktuális idő "odakint" a valóságban... Ergo a cimborád tévedett, nem tudhatta hogy mennyi a valós idő miközben aludt. Bármit is észlelt álomban, ha azonnal (legalábbis ő úgy érzékelte) fel is ébredt és ugyanannyinak látta az időt, az nem biztos, hogy pont akkor is annyi volt, amikor észlelte álomban, mivel ott az időérzékelés drasztikusan torzul, lehet hogy akár egy órával előtte látta az időt annyinak, amit ébredéskor látott... és a közte eltelt órát egy pillanatnak álmodta meg... vagy épp egy óra öntudatlan, álomtalan mélyálomba zuhant. Ergo nem csekkolható ez sehogy, hacsak esetleg valaki nem tud álmában beszámolni hogy épp mit lát álomban (ilyenről nem hallottam még). Az viszont, hogy lát ébredéskor egy valós aktuális időt és visszaemlékezik, hogy jé a legutolsó emlékem álomban is pont ennyi idő, semmit sem jelent, főleg nem azt, hogy az álom pillanatában is ennyi volt, sőt biztos hogy nem hiszen e pillanat már ébrenlét, előtte az álomban fogalma nincs valós időben mikor látta. Ergo nem azt látta semmiképp hogy éppen mennyi az idő, max megálmodta előre hogy mennyi lesz az idő éppen, ha felébred... Dolgok megálmodása, kvázi jövőlátás ismert jelenség az álmokban... Ennek is van racionális magyarázata, és nem feltétlen jövőbe látás misztikus készsége (amit egyébként én nem tagadok, nem zárom ki hogy lehetséges és létezik ilyen képességű ember, bár én még nem láttam ilyen embert, és olyat sem aki már látott ilyet)... hanem annyi, hogy az időt a tudat alatti elég jól saccolja, és ugyebár az álmainkat a tudatalattink "vetíti" nekünk... Vagy ha tetszik felsőbb tudatunk. Ő pedig képes megviccelni minket (nem csak álomban hanem éberen is ugyebár); és történetesen ezekben az álmokban, megbecsüli (és ezt igen pontosan tudja csinálni, mint már írtam) a felébredéskori várható időpontot, odavetíti nekünk az álomba, majd ébredéskor csodálkozva látjuk, hogy jé megálmodtuk az időt...
Az álmodó tudattalan (vagy akár tudatos) tapasztaló elme időérzékelése teljesen szétesik, lényegében nincs is... annyi órát, azaz időt látunk, amit a felsőbb tudatunk láttat velünk, de általában nem foglalkozik ezzel és nem szimulál nekünk mérhető időt... Éppen ezért az egyik legjobb álomteszt, tudatos álmodók gyakran használt technikája, az órára nézés. Álomban az óra össze vissza jár, hülyeségeket mutat vagy éppen áll minden óra, vagy baromi gyorsan forognak a mutatót, vagy éppen lassabban, sőt előfordul hogy több mutató van az órán, az óra mindig pontosan jelzi álomban, idő helyett, magát az álom állapotot...
Én egyszer úgy "érzékeltem" az időpontot hogy reggel általában az ébresztőórán szoktam megnézni mennyi az idő aztán volt egy olyan helyzet hogy reggel felébredtem, néztem az órán 8 óra, aztán visszaaludtam, álmomba láttam az órán hogy 11 óra, aztán felébredtem és azt láttam az órán hogy 9:30
Nem velem, hanem egy barátommal történtek ezek a dolgok. Ha vannak itt szakértők, akkor szeretnék tanácsot kérni ez ügyben. A történet a következő:
Az álmaiban visszatérő elem, hogy valahogy látja, hogy mennyi az idő. Hol egy faliórán, hol a telefonján nézi meg, persze álmában. Kétszer délelőtt fél hetet mutatott, egyszer pedig délután öt órát. Én eddig ilyesmiről nem hallottam, esetleg valakivel történt már hasonló, hogy érzékelte az álmában aktuális időpontot valahogy?
Ez úgy érdekes, hogy az ember az álmaiban nem érzékeli az időt, tudtommal, vagy más az időérzékelése. Nem várok semmi ilyen nagyon ezoterikus magyarázatot, de már én is kíváncsi vagyok, és ő főleg.
Képzeld el, milyen módokon változtatnád meg ezt az álmot! Mondjuk szembe fordulnál vele és lelőnéd, vagy elrepülnél, vagy felrúgnád és a medve repülne el vagy éppen intenél, erre megállna és megsimogatnád, stb stb Ezeken sokat gondolkodj, sokszor és sokféleképpen képzeld el! Aztán remélhetőleg egyszer majd (akár már a legközelebbi alkalommal), egy ilyen álom közben eszedbe jut az egyik elképzelt megoldás; ekkor valószínűleg álmodban tudatos állapotba kerülsz és végre is tudod hajtani az elképzelést...
Igen de közömbös vagyok vele szembe, meg se lepődök rajta... visszatérő álom hogy egy medve üldöz de kb 2-3 havonta tér csak vissza... most ezzel mit kezdjek?
Egyes keleti tanok szerint a tudatos álomban lehetséges a megvilágosodás, azaz lehet egy hatékony technika, egy út afelé.
Amiről én tudok, az nem annyira a megvilágosodás elérése álomállapotban, hanem a tudatosság olyan magas szintre fejlesztése, a tudattal (vagy elmével) való bánásmód olyan szintű elsajátítása, ami segítségére van az embernek a halál és az újjászületés közötti bardódban. Ugyanis a tanítások szerint ez a bardó nagyon hasonlatos egy zaklatott, csapongó rémálomhoz. Természetesen a hétköznapi tudatosságra sem lehet olyan nagyon rossz hatással egy ilyen gyakorlás :) Szóval mindenképpen építő és előrevivő munka lenne. A buddhista gyakorlat szerint az álomjóga az egyik legmagasabb szintű gyakorlási forma.
Meglátjuk! :) Majd írok itt a tapasztalataimról, ha nem bánjátok.
Amíg gyakoroltam, addig voltak tudatos álmaim. Miután abbahagytam, még sokáig jöttek de egyre ritkábban. Nekem a Paul Tholey féle módszer volt az alaptechnika, ahhoz jött a többi.
A kérdés tehát hogy kitalált-e ez a rétegelt időosztó tudatos álom is-e a filmben, mint az elalvási technika, vagy ez a jelenség valós..?
Jótól kérded, fogalmam sincs :) Nem is vagyok benne biztos, hogy ez engem érdekel. Sőt, bizonyos értelemben kockázatosnak is tartom, főleg úgy, hogy még a film szerint is bele lehet ragadni, ami szerintem valós veszély.
Tekintve hogy a tudatosság szerintem azt jelenti, hogy nem csak az van hogy tudom hogy álmodom (ez még csak a felébredés az álomban), hanem irányítani is tudom, mindent én határozhatok meg, legelőbb az álom időtartamát, a felébredés idejét, azaz addig álljon fel ez a tudatállapot amíg én akarom és abban az és úgy történjen ahogy és amit én akarok...
Szerintem a tudatosságnak is vannak fokozatai. Első lépésben elég lehet, ha egyszerűen tudatában vagyok annak, hogy álmodom, de nem spontán, hanem szándékosan. Régen voltak spontán tudatos álmaim, de nem törekedtem rá, hogy legyenek. Most viszont törekedtem rá, de nem elszánt gyakorlással, hanem csak úgy :) Kíváncsi voltam rá, hogy egyáltalán sikerül-e. A következő lépés szerintem az, amikor már tényleg irányítani is tudod, hogy mi történjen, és nekem most ez az a pici kis csoda, amire nem számítottam, hiszen repültem, és egy darabig az történt, amit akartam. Nyilván cél lehet az, hogy ne veszítse el az ember az uralmát az álom és a tudatosság fölött, de hát itt jön a gyakorlás a képbe, egyelőre még nem döntöttem el, hogy mennyi energiát fogok belefektetni, de majd meglátom.
Amikről te beszélsz, az nekem már túl magas, nem vágyom ilyenfajta extrém tudatos álomra. Ugyanakkor a buddhista gyakorlás remek kiegészítője lehet erre a fajta tudatosságra törekedni.
Ilyen élményem volt más sokszor ez sima alap éber álom, tehát nem tudatos, illetve legfeljebb lájtos tudatos álom... Tekintve hogy a tudatosság szerintem azt jelenti, hogy nem csak az van hogy tudom hogy álmodom (ez még csak a felébredés az álomban), hanem irányítani is tudom, mindent én határozhatok meg, legelőbb az álom időtartamát, a felébredés idejét, azaz addig álljon fel ez a tudatállapot amíg én akarom és abban az és úgy történjen ahogy és amit én akarok... Ezt a szintet elérni pedig, nem sokan tudják, mert nagyon komoly, kitartó, hosszadalmas és szorgalmas gyakorlást igényel. A a szakértők azt állítják, hogy pl az álomnapló napi vezetése elengedhetetlen hogy valaki tudjon fejlődni és stabil tudatos álmai legyenek.... a napi rendszeres valóságtesztek és meditálni is kell, mert a meditációban vagyunk képesek a módosult tudatállapotban tudatosságunkat fejleszteni (egy szint után már a meditáció és a tudatos álom kvázi összenyílik, tehát szándékunk szerint járhatunk át egyik állapotból a másikba), aki ezeket rutinosan és magabiztosan képes csinálni, az az igazi tudatos álmodó; ahogy ugyebár az Eredet-ben van, tehát a technika amit használtak az elalváshoz fiktív, viszont az a stabilitás és rutin, amivel tudatosan álmodtak, az elvileg létező dolog (bár én sajnos nem tapasztaltam meg, de hát nem is gyakoroltam szorgalmasan, csak egy időben egy kicsit, egyébként akkor valóban több volt és erőteljesebb tudatossággal, "teremteni" is tudtam egyre jobban, de a teljes kontrolltól igen messze voltam még akkor is); továbbá ha már az Eredetet említettem, az álom béli "rétegeltség" kérdése is érdekes. Azt tudom hogy a szubjektív időérzékelés megváltozik, sőt állítólag változtatható, tehát aki már profi képes a "külső" valós időhöz képest a relatív álomidejét módosítani, mondjuk 1 perc alatt tudatosan álmodni akár órákat... azonban az, hogy ha tudatos álomban ismét tudatos álomba alszunk, akkor ad egy, valóban osztódik-e az idő, mint a filmben, hogy egyre mélyebb (vagy nem is tudom mi a jó szó, multiplikatív) szintre álomban-álomba mentek, újra és újra elaludtak a következő álomban is a következő álomban álomba, és elérték hogy egész életet álmodsz végig viszonylag rövid idő alatt, mondjuk 1 óra ilyen rétegelt tudatos álomban leélsz egy teljes mondjuk 80 évnyi időt (viszont már a film is utal arra, hogy nem minden szintben tudatos már a profi sem, hanem van, amikor valóságnak hiszi, ezért volt ugyebár a kis búgócsigája a DiCapiro-nak, amivel tesztelte folyamatosan a valóságot. A kérdés tehát hogy kitalált-e ez a rétegelt időosztó tudatos álom is-e a filmben, mint az elalvási technika, vagy ez a jelenség valós..?
Nagy örömömre megtörtént életem első SZÁNDÉKOS tudatos álmodása. Nagyon büszke vagyok :) Régóta készültem, nem fanatikusan, de minden este ezzel a tudattal feküdtem le, hogy megpróbálom, de nem nagyon sikerült. Óriási élmény!
Nem is tudom, miért, de egyszer csak megforult a fejemben, hogy talán álmodom. Arra már nem emlékszem, hogy miből gondoltam ezt, nyilván gyanúsan furcsa dolgok történtek. És akkor körülnéztem, és annyira (de annyira!) valóságosnak tűnt minden, hogy majdnem elvetettem az ötletet. De aztán azt gondoltam, hogy megpróbálok repülni, és akkor biztosan kiderül majd. Lefeküdtem a földre, és megpróbáltam felemelkedni. Nagyon meglepődtem, amikor sikerült, és rém boldog voltam! :))))))
Következő feladatnak azt tűztem ki, hogy legközelebb megfigyelem a testérzeteket is, mert arra nem volt időm, hogy ilyesmivel foglalkozzak, elragadott a repülés élménye, és utána összezavarodott az egész, elvesztettem az uralmam az álom fölött.
