Hát, akkor szólaljon most meg egy amatőr veterán...:)))
Az Öreg Izomagár és a Motoros Nyúl rövid randija a halálzónában Brain Storming - 2009.08.28 22:59 Egy hosszú pillanatfelvétel egy tapasztalt országúti kerékpáros életéből (Valós tapasztalatok és élmények hiteles leírása.) http://bsstudio.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=76348
Alapszabály az, hogy megöregedtem és ezért engem semmi sem zavar. Viszont az zavar amikor a gyerekem mellett 45Km/h-val suhan el egy ilyen surmó (kiszámoltuk megmértük) de a forgalomban 15-el vánszorognak elöttem ugyanazok. Nem tartok különbséget a földekről hazagördülő nénike, munkahelyre tekerős aktatáska a csomagtartón, luxusfelszerelésű sporttekerősök és a hétvégén csavarjunk fel a Jánoshegyre tipusuak között. Csak annyit kellene megérteni, hogy ha csőlátással bicigliznék lehet megjárnám Münchent 2nap alatt. Csak hát a figyelem is erőfeszítést igényel és ezt sokakat nem érdekel, vagyis büszke a 53-as átlagsebességére ami 15 lenne ha odafigyelne a közlekedésre is.
Természetesen Te nem divatbicajos vagy, ugye? Az nem zavar, hogy időközben változott a világ, és itthon is sokkal elterjedtebb lett a kerékpár mint ezelőtt 20 évvel?
Kedves Kivi, Szilkó! Mindennap elkezd valaki bicajozni és van akik csak egy hullám miatt. Tisztelet a kulturált kivételnek, de elég elszomorító, hogy csőlátásuakat is felsodort a bicajra a "divat" .
1986 tól 1995-ig volt. Azóta lett rossz amióta a divatbicajosok megjelentek. Két falu között a sportkerékpárosok mindig üdvözölték egymást, mivel akkoriban nem volt nagy divat 100km-eket kerékpározni. Viszont hamar észre lehetett venni ki csinál ilyet rendszeresen.
A Mezőkövesd Rendőrkapitányság garázdaság miatt indított eljárást egy mezőkövesdi férfival szemben. A gyanú szerint az egyik mezőkövesdi utcán egy férfi előzetes szóváltás után kerékpárját rádobta a sértett személygépkocsijának szélvédőjére. A cselekmény az utcán tartózkodókban félelmet és megbotránkozást keltett. A Mezőkövesdi Rendőrkapitányság vizsgálja a gyanúsított bíróság elé állításának feltételeit.
Nincs jelentősége a sporttárs üdvözlésének, viszont nemes gesztusra vall, hisz a kerékpáron múlik földünk egészségi állapota, innentől minden bicajőrült szent ember a szememben. Aki csak sportol, de főleg ők aki nap mint nap 20 km-re így jár dolgozni. Ami a bicajkúltúra törékeny oldala az a csőlátású elmebeteg kerékpárosok.
Sajnos naponta több autót vezetek, beosztásom révén ami azt jelenti óránként más kategoriába ülök. Busz, teherautó, terepjáró, stb. A kerékpárosokat hosszú percekig követem mire biztonságosan ki tudom őket kerülni, véletlenűl se sodorjam el őket (egy autónyi távolság!) ez számomra fontos. A bánatom az, hogy amikor biciglizek csemetéimmel, sportrajongó társaim a bizonytalan úttartású gyerekeim mellett közel 40-el húznak el alig 1-2 cm el. Viszont az utakon soha nem mennek negyvennel mert akkor a Km órám mindig 15-20 at mutat. Miért van ez? Retorzió, bosszú, nagyképüség, szándékosan (most féljenek tőlem is). Egyáltalán felfogta az ilyen sportárs, hogy mi a következménye annak, hogy az apja elött nyársalja fel a gyerekét egy ilyen? Nem játszótéri bicajozásról van szó mert pici gyerekeimmel már 15-20km-eket tekerünk mostanában 6 és 8 éves gyerekekkel.
Ez jó ötlet! Nekem már gyerekkorom óta tök szimpi, ahogy pl. a buszsofőrök üdvözlik egymást. Egyfajta bizalmat is adhatna. Én mindig keresem a szembe (és néha a mögöttem, előttem közvetlenül) haladó bringással a szemkontaktust, egy összebiccentés is ad egy kis megnyugtatást, hogy partnerek vagyunk a közlekedésben.
Tegnap pl. egy ismerelten bringás rámköszönt hazafelé, természetesen viszonoztam. Ez simán lehetne általános.
Kerékpáros kultúra talán akkor verhetne gyökeret, ha létezne az országban közlekedési kultúra. De amíg az emberek jó része úgy gondolja, hogy utóbbi egy falu lehet valahol Dél-Kínában, addig nem könnyű kulturáltan kerékpározni.
Az ember folyamatos agresszióval és indulatokkal szembesül, melyeket jórészt a társadalmi feszültségek generálnak. Nem meglepő, hogy a társadalom tükörképe jelenik meg a közlekedésben is. Az erőszakosak, az ügyeskedők, a másokat semmibe vevő öntelt pökhendi alakok jutnak előre.
Ezért már jó ideje csak erdőben (és nem a közlekedésben) kerékpározok, ha tehetem. Más szavakkal: A kerékpározás legextrémebb ága Magyarországon a közlekedés.
Sziasztok! Szerintem ez elhatározás kérdése. Én szoktam nézni ki jön szembe, biccenteni, integetni, vagy egy "yes" jel. Esetleg ráköszönni, "Jó tekerést", "Jó utat". Netán megszólni "Vegyél lámpát" stb. Nem kell (nem is lehet) kötelező érvényűvé tenni, emberek lelkületén múlik. Üdv, és jó tekerést: András
Értem a megközelítési szempontodat, és igazat is adok neked. Talán nem minden hozzászólásomból :-) tűnt ki, de optimistán szemlélem az életet; azonban nem szándékozom homokba dugni a fejem. Attól, mert ma már nem nagyon, csak közepesen gáz a kerékpáros közlekedési helyzet (nem infrastruktúra!!) 'Pesten, nem fogok örömkönnyeket hullajtani.
Természetesen ezentúl is igyekszem mosolyogva biciklizgetni, de úgy tűnik, túlzottan rendszerető vagyok, mert nem járdán-kerékpárúton-úttesten cikázva szeretnék eljutni a célig, hanem csak kerékpárosok által használt kerékpárúton; és nem akarom se az autósokat akadályozni, se a gyalogosokat idegesíteni. És fordítva: nem szeretném azt sem, hogy az autósok stresszeljenek engem, és nem szeretném a gyalogosokat se kerülgeni. Befizettem a rám kivetett adókat, cserébe kérem a megbecsülést, amelynek a kerékpárút is része.
Amikor kerékpárral járok, nem növelem sem az üvegházhatást, sem a BKV veszteségét (mert jelenleg állítólag minden utas ráfizetést jelent neki). Kérem tehát, teremtsék meg annak a feltételeit, hogy mindezt minél biztonságosabban tehessem.
Mielőtt pontosítanátok: a kerékpárosok (köztük én is) nyilván azért járnak kerékpárral, mert az jó nekik, élvezik (és még ezernyi okból), azonban ettől függetlenül kevésbé terheljük mind a költségvetést, mind a természeti környezetet. Ja igen, és nem a szőlő savanyú: van autóm, ráadásul nem is valami régi roncs; de a nagybevásárlásokat és a hosszabb vidéki utakat leszámítva nem nagyon használom. Nem praktikus ...
A végére azért valami egyértelműen optimista gondolatot: itt a hétvége, kellemes tekerést és szép napokat mindenkinek! :-)))
OK-OK, már beláttam, másképpen kell tenni. Most már (felbátorodva a kartársak biztatásán) ahol nincs kerékpárút, az úttestet kerekezek. Majdnem jól meg is szívtam: a Gresham előtt tekertem a forgalom ritmusában, amikor a jobboldalon parkoló áruszállítú (?) furgonok egyike, alig, hogy az előttem haladó autó elhagyta a szélvédője vonalát, kilőtt az orrom elé. Épp' hogy nem kenődtem fel a túloldalt parkoló autósorra. Most dilemmázom: betartsam a KRESZ-t (ahogyan kellene és ahogyan szeretném) vagy játsszam túlélésre? Mindenesetre a jobbszélen haladást ezentúl kellő rugalmassággal fogom kezelni (az ajtónyitásnyi távolság nem elegendő).
Egyébként nagyon meglepő, de úgy látom, a kultúra gyorsabban fejlődik, mint az infrastruktúra. Néhány éve azt hittem, fordítva lesz, hiszen az infrastruktúrát meg lehet építeni, a kultúrához viszont fel kell nőni... Érnek még meglepetések...
Bizony. Aki vezet autót, az tudja, hogy (jobbra kanyarodáskor) a zebra előtti és mögötti járda csak igen kismértékben belátható. A parkoló autók, a járdán lévő oszlopok, bódék, fák miatt. A kerékpáros totális takarásból lép elő, amikor már szinte képtelenség észlelni. Még a járdán engedélyezett 10km/h is sok ilyenkor.
Nem véletlen, hogy az Andrássy-n is minden kereszteződés előt 10-15 méterrel már nem lehet parkolni, épp azért, hogy a jobbra kanyarodó autó ne gombázza el a kerékpársávon egyenesen haladó kerékpárost.
"A KRESZ mely paragrafusa mondja ki, hogy ilyen esetben nem szabad átkerekezni a zebrán? Komolyan érdekel..."
asszem, ezt már megrágtátok, de kérlek, ne bringázz át a zebrán, légyszi. én a nagy T-betűs vezetéseim elején (másfél hónapja) majdnem elütöttem egy zebrán átsuhanó bringást. a szerelése és testalkata meg a bringája alapján nem tegnap kezdhette a háromkerekűvel, és mégis ő volt felháborodva. ha nagy leszek, megkeresem és megharapom.
Ha a sógoroknál kezdett el tekerni, akkor nem csodálkozom a sötét perspektíván, nekem is egy szeméttelep az egész város a labanc fővároshoz képest. Ilyen összehasonlítási viszonylatban pesten egyértelműen az egymásnak ugrasztás a cél, lehetetlenné téve az érdekérvényesítést bármely közlekedési csoport számára. Itt nincs meg az a jól bevált metódus, hogy egy utca kialakításánál figyelembe veszik minden közlekedési csoport érdekeit és aszerint határozzák meg a lehetőségeket, szigorúan gyalogos - kerékpáros - autós, csökkenő priorítású sorrendben. Dilettáns és egymással együtt dolgozni képtelen csoportok alakítgatják akár az utca két oldalát is, nagyon gyász. Tegnap is tekertem a vadiúj budai rakparti úton a margit híd felé és már most benőtték a bokrok a fél sávot helyenként, természetesen balesetveszélyes helyzetet teremtve. Szóval csináltak egy bringautat, verik a mellüket, hogy van 1 km új, a semmiből a semmibe vezető bringaút, de a parképítőkkel már nem egyeztetnének, hogy ha lehet, ne széltében növő, beláthatóságot akadályozó bokrot pakoljanak a sáv szélére. Dilettáns hülyék ezek, nem mások.
Nem látod túl sötéten a dolgokat? Nagyon sokan kerékpározunk/nak itt Bp-en, és bár nem ideálisak a körülmények, azért korántsem mondhatjuk hogy ellehetetlenítették a kerékpáros közlekedést. Legyél bátrabb, használd ki a jogaidat, de ne élj vissza azzal, hogy te kerékpáros van, pillanatok alatt váltogathatod az úttesttet és a járdát, stb. Én próbálok eszerint élni, és eddig bejött. Nem bosszantom magam feleslegesen, és másoknál sem húzom ki a gyufát.
