Kösz az ajánlást. Igen, ismerem ezt az együttest. Il., hogy ismerem, az túlzás, de megvan 4 db. lemezük, és tanulmányozom őket. Nem az a kiköpött slágerzene, egyáltalán nem klasszikus progrock, sokkal inkább "kísérleti" zene, elektonikus, ambient, klasszikus beütésekkel, bonyolult, absztrakt hangszövedékekkel, úgyhogy komoly nekiveselkedést igényel, még részemről is. Illetve, nem is azt, azt már nem, hiszen láttam már ilyesféle karókon varjúkat. Inkább hangulatot, kedvet. Jó, hogy vannak ilyen együttesek is,
A topik olvasóinak ajánlom a lemezkritikákat tartalmazó blogomat, ott a címkék között a "kategorizálhatatlan" megjelölésre érdemes kattintani, akkor kiadja az összes ilyet. https://zenehallgatas.blog.hu/
Ez a tocsik az érdeklődés hiányában "elmarad", no de nem baj.
Csak úgy szabadidőmben véletlenül erre jártam, a régi tocsikomban, és kíváncsi voltam, hogy ezen az egész Indexes fórumon egyáltalán említették-e bármikor, és bárhol a Taylor's Universe nevű együttest. Természetesen nem. Hát akkor most én említem. Szerintem minden idők egyik legjobb progrock, avantgárd, kísérletező, jazz, RIO, fúziós (ez mind egyben) együttese. Nem könnyű zene, egyáltalán nem kezdőknek való, nem háttérzene, oda kell rá figyelni. (Ez már csak ilyen műfaj, igaz.) Az együttesnek 15 lemeze van (1994-2017)-ig, plusz még van Robin Taylornak hét szólólemeze, plusz még van egy másik projectje, az improvizatív zenéjű Taylor's Free Universe nevű alkalmi együttese.
Már vagy egy éve hallgatom, de még nem untam meg. Nagyon bonyolult, változatos, sűrű szövésű, kiismerhetetlen zene. Dallamos, és szép, máskor, vagy éppen egyszerre, őrült, és kiszámíthatatlan, pont olyan, amilyeneket én szeretek. Nagyon finom zene de csak a nagyon vájtfülűeknek. (Én szóltam.)
Sajnos én is feladtam ezt a tervemet legalábbis a blogírást. Na nem is azért mert kevesen lennénk hanem mert ki olvas ma manapság zenéről?? Már tele lettünk zenével a neten illetve a netre ment fel minden zene. You tube, bandcamp, archive.orgstb. tehát ma már ömlik a zene végtelen mennyiségben mindenhonnan és hallgatható is! Nem az van már mint 20 éve, h vadászni kell a zenékre...
Pershze a jó zenére kéne figyelni! Közösséget azért jó lenne létrehozni ahol ugyanazokat hallgató emberek barátkoznának.
Én vidéki vagyok ( na nem őstermelő :D) de általában nem szoktam reklámozni a zenéimet mivel azt szoktam mondani, hogy
ritka ha vki ilyen zenéket ismer, még ritkább ha hallgat, annál is ritkább ha szerez!
Na majd talán fb csoport vagy hasonló szóba jöhet majd még beszámolok róla, mert azért régi álmom ez :O
Na, kellett nekem írni, hogy kevésbé jazz-rockos, mint a Canterbury zenék. Most hallgatom a "VS Mabus" c. lemez negyedik, 17 és fél perces számát. Az őrült jazz-rock, és "jammelés", gitárokkal, billentyűsökkel, és szintetizátorral. De összességében, a legtöbb számuk tényleg nem annyira dzsesszes, mint mondjuk a Soft Machine. Még annyira sem, mint a Caravan "Waterloo Lily" c. lemeze. És igen, néhol pszichedelikus is, régi Pink Floyd-szerűségek is vannak benne, néhol még egy kis Ozric Tentacles is (talán), de alapvetően ez nagyon eredeti zene.
Visszajöttem (Tocsiknyitó, más nicken). Na nicht beszarren, csak rövid időre, ideiglenesen néztem be.
Nem teljesen ontocsik, tehát csak "felibe-harmadába" avantgárd, de annyira jó, hogy kénytelen vagyok ide beírni. Most közben rákerestem a keresővel a nevükre, de az Indexen soha senki nem említette még! Mahogany Frog a banda neve, és a hülye, eléggé infantilis (jó közepesen az, vannak hülyébb együttesnevek is) név ellenére, hát mit mondjak, hogy ne legyen eufemisztikus, de ezek meglepően jó zenét játszanak. Valami kanadai együttes ez, Winnipeg környékéről, tehát nem is a híres quebeci iskolából valók. Ismerek néhány kanadai progrock bandát vannak nagyon jók is (Maneige, Nathan Mahl, Sloche, Miriodor, stb.), de ez a zene... húúú, meg ha... Tényleg. Már régen hallottam ilyen jó "új" zenét, évek óta nem, és ez nagy szó, mert folyamatosan próbálom felfedezni a progresszív rock (nem progmetál, azzal Dunát lehet rekeszteni, de az nekem továbbra sem progrock), a nagy klasszikus időszak, vagyis a 70-es évek utáni gyöngyszemeit. (Vannak különben, a közhiedelemmel ellentétben a progrock nem halt meg.) Na ez nem gyöngyszem, hanem egy darab gyémánt. És még azt sem mondhatom, hogy csiszolatlan gyémánt.
Fontos kitételt mondok. Mint ahogyan az már a művészetben általánosan elterjedt, ez sem fog mindenkinek tetszeni. Nehéz műfajilag behatárolni (mármint a progrockon belül műfajilag) mert eléggé eredeti zene. Ugyanakkor persze amit eddig még nem találtak ki, azt már nem is lehet, úgyhogy valamit lehet rá mondani. Leginkább talán... a canterbury műfajra hasonlít, de kevésbé jazz-rockos, és modernebb hangzású, szabálytalanabb is, eléggé avantgárd is, és kissé talán "elektronikusabb" a sok billentyűs miatt. Ja, és teljesen instrumentális, legalábbis abban a 2 db lemezben, amit eddig hallottam, egy mukkot sem énekeltek. Ez nálam azért óriási nagy piros pont, mert: 1. az éneklés sajnos a progrockot hajlamos popzenei irányba elvinni (kevés a korai Wyatt-féle kísérleti éneklős zene), és van egy olyan fixa ideám, hogy az énekszólam megléte hajlamos leegyszerűsíteni az amúgy többre hivatott zenét. Ha van éneklés, akkor az együttes gyakran megelégszik annak, mint fő szólamnak a kíséretével. Viszont, ha nincs, akkor kénytelenek alkotni. Hát itt ilyesmi történik. Nagyon jó instrumentális zene, innovatív, újszerű. És még csak azt sem mondhatom, hogy elszállt, elvont, nagyon kísérletezős, a házból szomszédkikergetős. Nem egy Henry Cow, vagy pláne nem egy Residents, nem kell megijedni tőle, helyenként rendkívül szép, és különleges dallamok vannak benne - ha nem is kifejezetten erre mennek rá a fiúk. Nagyon tetszetős, na.
Nem akarom elemezgetni, nem is értek a zenei elemzéshez. Aki szereti a Canterbury műfajt, pl, a National Health-ot azt ez a zene nem fogja hidegen hagyni. Nem mondom, hogy egyszerű zene, de könnyen hallgatható, és szép. Végre, végre valami...
Jó látni ilyen lelkes fiatalokat (vagy nem fiatalokat - mindegy). Annak idején én nyitottam ezt a blogot - egy másik nickemen. De számomra már "okafogyottá vált" a dolog, ide is ritkán nézek be (más téma után kutatva, pont most benéztem, de ez véletlen).
Hát, nem tudom, hogy kietlen kis hazánkban mekokora közönsége van ennek a műfajnak. Illetve: tudom. Kicsi. Ez ki van próbálva, meg van mérve. Aki ebben a műfajban játszik (hallgat), az az elmúlt 20 évben már rákattant valamelyik fórumra, annyira, hogy már rég meg is unta. Nekem is volt régen egy progrock levelezőlistám, kb. 25, az elején aktív magyar taggal, de én magam is meguntam már régen. (Csak mesélem a helyzetet.)
De persze nem akarlak elkedvetleníteni. Azt nem hinném, hogy a progrock mostabában népszerűsödne, az ellenkezőjét gondolom, hogy egyre jobban belesüllyed az ismeretlenség homályába. Persze kár érte, de hát a Föld pályáját sem tudjuk megváltoztani. Egyszer volt Budán kutyavásár.
Én is azt gondolom, hogy célodat leginkább egy blog indítással érnéd el, amit, aztán reklámoznál itt ott. Persze a blog lényegét a tartalom adja, vagyis akkor rendszeresen írni kellene a fincsi zenékről. Ami nem könnyű, ahogy mondani szokás elhivatottságot, lekesedést, és kitartást követel meg.
Én már rég feladtam ezt, a nyilvánosságtól elzárkózva, magam-magam kutatok, és szórakoztatom magam, nem is hiszek már senkinek, de te ne hallgass ilyen ősöreg megkeseredett kövületekre, te csak vidd tovább a lángot.
Csinálj egy blogot, amibe sorra színvonalas tartalmakat töltesz fel, és a FB-on csinálj a blognak egy oldalt, ahol megosztod a legfrissebb blogbejegyzéseket! Így működik a legjobban!
Szinte hihetetlen, hogy 1999-ben mint a net 1. magyar avntg zenei topicja létrejött itt ezzel.
Tanácsot szeretnék kérni tőletek, hogy milyen kreatív zenei fórumot hozzak létre? Nos nem csak az a pár előadó és hangzás az amivel én foglalkozom már kb 2002 óta hanem kb 10-15 műfaj úgy mint experimentális, ambient, noise, industrial, free-jazz, post-rock, modern komolyzene, darkwave, minimal, pszichedelikus, idm, Berlin-school, fantasy...
Ezek a részben avantgarde/kreatív műfajok amik MO-n a mai napig nincsenek elterjedve ezeknek szeretnék vmi netes fórumot l,létrehozni. Ma már inkább csak a fb-ben érdemes gondolkodni és ott pár kattintás után rátalálnának vagy webes fórumot? És ezen kívűl hogyan legyen a propaganda? Mert miután létrehoznám még nem lenne tartalom ezért még nem is találnának rám mert ahhoz előbb tartalom kéne?!
Ha úgy nézzük az igazi avantgárd vonalat a Yugen képviseli az általam említettek közül. A franciák inkább ugrálnak a stílusok között, és a Yugenhez képest könnyebben befogadhatóak (nekünk legalábbis), de ettől még, vagy pont ezért kellemes hallgatni őket is.
Örülök, hogy mutattam újat. Jó biza, bár nekem a Prypisme közelebbi, ugyanis kevésbé egysíkú, mint a Poil. Csak ebbe az egy számban mennyi mindent beletettek (a többi is érdemes a hallgatásra):
Ja! Már a második Poil számnál elakadtam. Azt hallgatom, nézem sokadszorra. Nem túl összetett zene, és kicsit több benne a poénkodás, mint amennyit én szeretek, de azért jó.
Tud-e valaki valamit, Wahorn András "Földreszállás" c. zenéjéről? Nem tudom, hogy ez egy album-e, vagy micsoda, csak szeretném meghallgatni, megszerezni.
Itt lehet belőle egy kis részletet hallani: https://www.youtube.com/watch?v=5mtzL348O0c
A műfaj kedvelőinek (lásd a tocsik címét) érdemes figyelni a Van Der Graaf Generátorra. Amit a 2005-ös Present óta művelnek, az nem fér bele a megszokott sémákba. Ahelyett, hogy levezetnének, játszanák ugyanazt, mint a nagy időkben, csak laposabban, gyengébben, önismétlőbben, unalmasabban, ezek újítottak, és tényleg elmentek az avantgárd felé. Szerintem olyannyira, hogy ezek a lemezeik már nem is fognak tetszeni a régi stílus rajongóinak. A "Present" második lemeze improvizált(!), és az "ALT" meg teljesen instrumentális. Az ilyesmi korábban nem fordulhatott volna elő ezzel ez együttessel, hiszen éppenséggel a védjegyük volt Peter Hammill éneklése.
Pl. a Miriodor 2009-es Avanti! c. lemeze. Annyira nem jó mint az előző (Parade + Live at Nearfest), -de annál kevés jobb lemezt termelt ki a progresszív rock-, de nagyon szép dolgok vannak ezen is. És a Miriodor különben sem tud soha mellényúlni.
KERESEK önmegvalósító, improvizatív, nem besorolni akart stílusban zenélni akaró embereket, aki(k)hez csatlakozhatnék zeneélvezet, zeneszerzés céljából Budapest(Budaörs) közelében. Az oldalon lévő saját témák/ötletek szimpla kameramikrofonnal lettek felvéve. Ha érdekel, írj!
Sziasztok!! Olyan zenészeket (elsősorban nagybőgőst, basszusgitárost vagy szólógitárost) keresek, akik szívesen játszanának igazán elvont, kicsit jazz-es avant-garde, art-rock zenét. Saját számokat írok, ezeket játszanánk. Én 18 éves vagyok, székesfehérvári, énekelek, gitározok és zongorázok. Érdeklődés: Balog Emese - amymistake@vipmail.hu
Jogos a ké(rd)és. De nem nagyon tudok eleget tenni neki. Lássuk be, nagyon kevés igazán jó avantgárd zene van. Nem jó az lehet hogy sok van, de az olyan meg kit érdekel? Inkább "bevallom", hogy mostanában (többek között) miket hallgattam, szerettem. Végigmentem az Ozric Tentacles, Nathan Mahl, Miriodor, Djam Karet, Banda Elastica életművön. Nem kis részben azért szeretem ezeket az együtteseket, mert teljesen instrumentálisak, vagyis mentesek a progrock azon "átkától" -amit a pop örökségeként vettek át- hogy énekelgetnek. A fentiek nem... csak keményen, és kompromisszummentesen nyomják a zenéjüket. Persze ezek nem kifejezetten avantgárdok, de mivel a progrockban nem gyakori az instrumentális zenélés, mégis csak "egy ilyen irányú lépés"-nek tekintem őket (a zenéjüket).
De hát nem csak ezt szeretem (ha már szabad ily szubjektíven megnyilvánulni). Annyira jó lenne ha jó minőségben meglennének a Trabant együttes számai... Mostanában agyonhallgattam őket, pedig az aztán minden csak nem instrumentális, és nem avantgárd. Bár... ez utóbbiban azért nem vagyok annyira biztos.
Képzelt Város "mit nekem" lemezbemutató koncert a Tűzraktér (bp. vi. hegedű u. 3.) tornatermében nov. 19-én csütörtökön nyolctól; vendégek: Choice with no voice és marionette ID beugró: 800 HUF
