Ahogy Kilroy kifejtette:
1. A robot nem tehet kárt emberi lényben, vagy nem tűrheti tétlenül, hogy _tudtával_ kár essék emberi lényben, kivéve, ha ez a 0. törvénybe ütközik.
azaz 1. törvényt felülbírálja a 0. A robot nem tehet kárt az emberiségben, vagy nem tűrheti tétlenül, hogy _tudtával_ kár essék az emberiségben.
- Magyarul a robotharcosok kinevezik az emberiség ellenségeinek a célpontot valamilyen logikus érv alapján és onnantól írtják mint a répát.
A földön lezajlott eddigi összes háború az ellenség ellen zajlott, csak az ideológia változott!
Sokan vagyunk s nem férünk el. Ez van. :)
Ha a robot semmi körülmények közt nem tehetne kárt az emberben, akkor nem lehetne semmilyen rendfenntartó célra alkalmazni. (Minden rosszfiú kiröhögné)
Másrészt a robot tudata, ahogy az emberé is az elég egy szubjektív valami. Igy lehet két robottal ölni. Az egyik teáscsészébe mérgezett kávét kever kutatási célokra, ami ugye pozitív cél, akárcsak az embertelen állatkisérletek. Míg a másik egy kávénak látszó csészét felszolgálja az áldozatnak, ami abszolút pozitív, hisz kényelmet szolgál. Ez azonban lehetne egy katonai robot amelyik (időzített, levél) bombát állít elő és csomagol míg a másik egy csomagot címez, illetve a harmadik beleteszi a "tekegolyót" a dobozba, majd a negyedik célbajuttatja. Ahogy a kocsi is több mint alkatrészek együttese, úgy az elemi ártatlan lépések összege is megváltoztathatja a végső képet. Profin ölni ma is művészet!
dragon3:Termeszetesen erdekelne minket, mivel egy lelkibeteg repulesiranyito hibas donteseket hoz.
En is azt allitom, hogy le lehet utanozni az agy mukodeset. Csakhogy nem erdemes. Mert szerintem ezek a "szuksegtelen" vagy "karos" tulajdonsagok elvalaszthatatlanok. Ha nincs szorongas, hatalomvagy, kisebbsegi erzes, irigyseg... akkor nincs inteligencia.
Nevetseges az Index cikke a AI-krol amikkel beszelgetni lehet igy a neten. Meg hogy szinte teljesen emberiek.
Olyan butak hogy iszonyat. 3 mondat kozott nem tud osszefuggest.
Semmit se er az egesz, hulye szenzaciohajhasz marhasag.
Ha egy emberi agyat robottestbe helyeznek, az mesterséges intelligencia? (lásd robotzsaru)
Ha egy emberi agyat atomról, atomra lemásolnak, az mesterséges intelligencia?
Mit szóltok ahhoz, hogy ha az emberi intelligencia létre tudott jönni az evolúció során az egyedfejlődés segítségével kvázi önmagától, akkor ugyanannyi idő alatt az ember tudatosan ki tud fejleszteni egy legalább olyan jó MI-t?
akoel1: Visszakérdeznék.
Kinek kell egy lelkibeteg emberi társ? Nem hiszem, hogy különbség lenne ilyen szempontból gép és ember között. Ha megszoknánk, hogy gép irányítja a repülőt, ugyanúgy nem érdekelne senkit, hogy lelkibeteg-e.
Kedves Micu, hogy megnyugtassalak semmi akadálya egy neuronháló alapú rendszer kordában tartásának. Építhetsz rá szabályalapú felügyelő-rendszert is pl.
Más:
Az MI-be belekötő emberek többségével az a gond, hogy mivel senki nincs tisztában vele, hogy pontosan mit jelent az int., hát még a mesterséges megfelelője, értelmetlen vagdalkozásba fulladnak valamiről, amit esetleg senki sem gondolt komolyan.
Szerintem nagyon keskeny a határ a topicban már említett "9 hónapos" technika és a majdani erős MI között. Lehet hogy nincs is. A klónozás MI- építés? (Ha nem, miért nem?)
Vegre valaki megemlitette Penrose-t.
Bar vagy 10 eve olvastam, ha jol emlekszem, arra lyukadt ki, hogy az inteligencia olyan, a kvantumfizikaba tartozo torvenyektol fugg amely ismeretek meg meg nem allnak rendelkezesre.
Ugyan nem ertek egyet vele, de nagyon tanulsagos konyv.
Minden melyebb ismeretek nelkul, egyszeruen csak nem ertem a MI-t celzo kutatasok es fejlesztesek ertelmet. (Fuggetlenul, hogy lehetseges-e vagy sem) Miert torekszunk az ember tokeletes utanzasara? Felteszem, hogy ha az ember tulajdonsagait tokeletes pontosaggal szeretnenk modellezni, akkor ezzel egyutt a hibakat is lemodellezzuk. Ugyertem, az ember pozitiv tulajdonsagai (itt most az intuiciora, a gondoltokra, meglatasra... gondolok) valamilyen torvenyt kovetnek, es ez(ek) a torveny(ek)meghatarozzak a gyengesegeit is (peldaul hogy neha irracionalisan gondolkodik, vagy idonkent teves donteseket hoz, vagy az aktualis lelkiallapota alapjan kepes kulonbozo dontest hozni azonos informaciok alapjan). Csak egyutt letezhetnek. (Olyasmi lehet ez mint a Heisenberg fele hatarozatlansag)
Es kinek kell egy lelkibeteg repulesiranyito?
Pontosan erről szólnak Asimov idevágó könyvei (na jó, nem csak). De egyébként ha MI, akkor illik lennie behelyettesítő képességének is. Nem tudom pontosan megfogalmazni, de van egy ilyen képesség, még gyerekkorban alakul ki, hogy bele tudod élni magad a másik helyzetébe, azaz meg tudod mondani mi neki a jó. Ehhez az kell, hogy az MI el tudja magát különíteni másoktól, azaz legyen neki egy én tudata, és a körülötte lévő dolgokról pedik "ő tudata". Természetesen, azt hogy Neked mi a jó, csak a rendelkezésére álló információkból tudja meghatározni, ahogy egyébként az ember is.
Üdv:Micu
Megpróbálom a lehető legpontosabban leírni az asimovi robottörvényeket, csak hogy lehetőleg korrekt legyen a kép, már ha jól emlékszem rájuk (pontosítsátok, ha nem jól emlékeznék :-D). Szal:
0. A robot nem tehet kárt az emberiségben, vagy nem tűrheti tétlenül, hogy _tudtával_ kár essék az emberiségben.
1. A robot nem tehet kárt emberi lényben, vagy nem tűrheti tétlenül, hogy _tudtával_ kár essék emberi lényben, kivéve, ha ez a 0. törvénybe ütközik.
2. A robot köteles engedelmeskedni az emberi lények utasításainak, kivéve ha ez a 0. és 1. törvények bármelyikébe ütközik.
3. A robot köteles gondoskodni saját védelméről, kivéve ha ez a 0., az 1. és a 2. törvények bármeyikébe ütközik.
Hát kb. ennyi, de ha valaki még pontosabban tudja, pontosítsa nyugodtan.
Asszem, a MI-ről akkor tudnánk érdemben beszélgetni, ha olvastátok a "GALAXIS, utikalauz stopposoknak" c. művet. Abban benne van egy koncepció, amiszerint .... :o)
Más. Láttátok anno a Hide and Seek (Bújócska) című filmet ? Arról szólt, hogy egy srác csinált egy MI-t, ami mint vírus beköltözött a hálózaton lévő gépekbe. Végül is, elvileg nem is lenne hülyeség. Ha az internet sávszélességének és a gépek kapacitásának csak kis töredékét használná is ki a rendszer, a hálón lévő gépek száma miatt irdatlan erőforrás állna rendelkezésére egy ilyen programnak. Ilyesmit csinál egyébként pl a SETI@home is, csak ő a gép tulajdonosának hozzájárulásával, és persze ő messze nem MI.
Üdv:Micu
Mindenesetre, engem eléggé idegesítenek a manapság elég gyakori neuronháló alapú MI-k. Egy szimbólummanipuláción alapuló rendszert TALÁN kordában lehet tartani Asimovéhoz hasonló törvényekkel, de egy neuronhálót szerintem 100%-ig soha.
Üdv:Micu
Hümm...
Én olvastam egy-két robottörténetet, de azok csak mesék, amelyeknek egyelőre nincs tudományos alapjuk (ettől eltekintve érdekes dolgokat ír Asimov).
Én azon a nézeten vagyok, hogy létre lehet hozni az emberi intelligencia színvonalát elérő mesterséges intelligenciát, sőt továbbmegyek: lehetséges, hogy az emberi intelligenciát is valamely már előttünk létező intelligencia hozta létre. (Ja persze, aki ebbe akar belekötni, az nevezze istennek - én kerülöm ezt a szót.)
Egyébként sokat gondolkoztam a dolgon és rájöttem, hogy egy egész világkép rejlik a dologban (tehát hasonló, mint egy vallás, vagyis feltételezésekre épül, de tudományos alapokon nyugszik) - de nem akarom, hogy kinevessetek, inkább csak akkor mondom el, ha valakit érdekel.
Haliho!
Tamasszuk fel ezt a topicot, jo?
Asimov nagyon erdekes dolgokat
irt ossze, akit erdekel a tema, mindenkeppen
olvassa el pl. a Robottortenetek 1-2.-ot.
Egyekent az 1. torveny pontos szovege:
1.A robot nem tehet kart emberi lenyben, illetve
nem nezheti tetlenul emberi leny bantodasat.
Ez persze rengeteg problemat vetett fel; mi is az,
hogy emberi leny (Robotok es birodalom), mit jelent, hogy tetlenul, mitol egnek ki a pozit-
rinaramkorok stb. Asimov gepemberei valoban
intelligensek voltak, sok-sok emberi vonassal.
Persze nem a mostanaban elkeszult Robin Williams
filmbol kell itelni, szepen el kell olvasni
Asimov osszest. En azon vagyok.
Ajanlom tovabba Roger Penrose: A csaszar uj elmeje
c. konyvet, itt valaszt kaphattok arra is, hogy
letezhet-e az emberi int.et megkozelito
(pontosabban azt tulszarnyalo) AI.
Nemi kiegeszites:
Van egy negyedik robottorveny is, pontosabban nulladik.
0. A robot nem arthat az emberisegnek.
Mellesleg a 0. es 1. torvenyben bennefoglaltatik az eredeti szoveg szerint, hogy csak ha a robot _tudja_ is, hogy ami tortenik, v. esetleg amit tesz, az artalmas. Ez nem mellekes szempont. A torvenyek pontos szovege Asimov konyveiben megtalalhato.
Nemcsakhogy többségben vannak, de rajtuk nyugszik a nyugati civilizáció (atomerőművek, bankok, gyárak, hírközlés, stb., ld. Y2K veszélyei). A reprodukciójuk sem probléma, hiszen elég ha a kezeik (COM portjaik) közé kerül egy automatizált gyártósor (márpedig éppen az a cél, hogy minél inkább átvegyék a munkát az emberektől), és máris indulhat a futószalag a kis Mikrobikkal. Aztán egy idő után rájönnek, hogy az oxigén túlságosan roncsoló hatással van a fémalkatrészekre, sokkal kellemesebb lenne a Föld légkörének átalakítása... (Bár ezt a problémát, úgy látszik, az emberek maguktól is megoldják.) B(((
Van persze pozitív forgatókönyv is. Ha az emberi intelligencia mintájára valósul meg az erős (maximalista) AI, akkor hasonlóan esendő lesz, mint az ember (lankad a figyelme, unatkozik, hibázik, stb.). A mi analóg világunk tele van bizonytalansággal, megtanulandó dolgokkal, amit csak heurisztikákkal lehet kezelni. Az embert ezért számos heurisztika segíti az eligazodásban, túlélésben. Ha a gép is ez alapján fejleszti ki az intelligenciáját, akkor nem lehet majd komplex rendszereket rábízni, viszont tanulmányozható lesz rajta az emberi lélek működése, és jó játszótárs lesz a gyereknek.
Ha a gépnek biztositjuk a szabad akaratot, akkor az (ha emberként gondolkodik) kiirtja az emberiseget. Vagy csak pusztán kisérletezésből, Vagy a rabszolgaság elleni lázadásként. De ha nem irtja ki, minimum szavazati jogokat követel. És a szomorú az a dologban, hogy mostmár a gépek vannak többségben. IGAZ, egyenlőre csak a buta és gyors fajta...
Ha jol emlekszem valami ilyesmi volt a robotika 3 alaptörvénye:(Isac Asimov: Én és a robot)
1, A robot nem árthat az embereknek.
2, A robot köteles végrehajtani gazdája parancsát.
3, A robotnak ugyelnie kell saját épségére.
A parancsok hierarhikusak, ha dönteni kell a magasabbrendű fontosabb. (1-es)
A gond csak az volt, hogy egy gonosz ember két robottal, már tudott embert ölni...
Kedves Újlaki!
Azt hiszem, a mesterséges intelligenciának van egy maximalista és egy minimalista megközelítése. A maximalista megközelítés az emberi intelligenciát képzeli etalonnak, és az emberi gondolkodási folyamatok modellezésére törekszik. Ahogy hozzászólásod utolsó mondatában áll. Ez gyönyörű, céltalan eszme. Egy komolytalan és egy komoly megjegyzés hozzá: ilyem a világmodell megvalósítására alkalmas szerkezetnek van egy biológiai megoldása. A gyártás-előkészítés emlékezetem szerint igen kellemes folyamat, a gyártás 9 hónapig tart (talán kevésbé kellemes), a rendszer betanulása 15-20 év, osztán mehet. A komolyabb megjegyzés: érzésem szerint a maximalista megközelítés illúzió, hiszen kétséges, hogy a modell megismerhető-e az ember számára, minthogy az ember teljes egészében az adott rendszeren belül van. Szerintem a minimális megközelítésnek nagyobb a jövője. Vegyünk egy példát: Mondod: Ahhoz, hogy a program megfelelő választ adjon, hogy mindig (?) a helyes alakot adja meg, … Erre azt mondom, hogy a helyesírás-ellenőrző az alapfunkcióját teljesíti, ha megjelöli a hibát. Nem szükséges, hogy maga kijavítsa, vagy megadja a jó megoldást. Ugyanis, erre az esetek 90%-ában nincs szükséged. Ezzel szemben a hibák felfedezése rendkívül nehéz, a pszicholingvisztika külön foglalkozik ezzel a problémával (gyakorlatilag nincs hibátlan szöveg). A szöveghibák viszont mintahasonlításos módszerrel felfedezhetők. Ez algoritmikusan nem nagyon ravasz dolog, azonban a gépkapacitás növekedése lehetővé teszi nagy szótárak alkalmazását. És valahol itt van a kulcs: az extenzív szemlélet újból előtérbe kerül.
bnoplwk2,
Az Elizás link olyannyira él, hogy épp most töltöttem le Eliza összest (bár nem futtattam még), sőt, magával Dr. Werner Wilhelm Webowitz-cel is beszélgettem.
Igazad van, hogy részterületeken vannak eredmények, de számomra az lesz minden tudományok csúcsa, amikor a gép _megérti_, amit közölnek vele (erős AI). Ehhez szinte minden tudomány együttműködésére lenne szükség, és mindegyik profitálna is belőle.
Ja, és el lehetne kezdeni komolyan elmélkedni Asimov robotika-törvényei felett, ugyanis az intelligens géphez a szabad akarat és a szabad érzések is (ld. Újlaki barátunk szabatos megfogalmazását) hozzátartoznak.
A beszélgető-válaszolgató programok, akárcsak a helyesírás-ellenőrzők és a fordító programok ott futnak zsákutcába, hogy az emberi beszéd (írás) nem elemezhető és értelmezhető tisztán szintaktikai alapon, azaz csak a nyelvtani szabályokat figyelembe véve. Ahhoz, hogy a program megfelelő válszt adjon, hogy mindig (?) a helyes alakot adja meg, hogy le tudja fordítani az eredeti szöveget, először meg kell azt értenie, azaz a folyamat csak a szemantikai oldallal együtt működőképes.
Mielőtt bárki elkeseredne, ez nem lehetetlen. A programot egyszerűen ki kell egészíteni egy világmodellel. A jelenlegi gépek teljesítménye csak korlátozott kiterjedésű modelleket enged meg, de ez nyilván idővel változni fog. Az ilyen rendszer mindazt fel tudja dolgozni, ami a modelljébe belefér, és megáll a tudománya, ha ebből kilógó kérdést kap; amint a "humán" feladatmegoldó is izzad, ha nem érti a kérdést.
Néha egészen egyszerű modellek is elegendők. Egy telefonszám-tudakozó rendszer már minimális modellel elboldogul.
A téma során említett válaszolgató programok kortársa az a program, amelynek "világa" egy asztal, különböző alakú és színű mértani testek, valamint egy robotkar, és olyan fogalmakat ismer, mint a színek, formák, nagyságok, relatív és abszolút helyzet. Az egész világ természetesen lehet virtuális. Az ilyen rendszer megért olyan mondatokat, hogy "vedd le a piros gúlát a kék kocka tetejéről", és akár vissza is kérdez: "melyiket, a kicsit vagy a nagyot?".
Amint az egész világ belefér a modellbe, a "gép" is olyan "okos" lesz, mint az ember. Ha pedig a modellnek része az éhség, a fájdalom és egyéb biológiai tényezők, akkor akár szerelmes is lehet egy napon kedvenc gépünk.
