Segíthetek, bár nem áll rendelkezésemre Hamvas-bibliográfia. (Darabos Pál szerkesztett ilyesmit, da azt már tintával itt-ott kiegészítették, tehát nagy szükség volna erre is.)
Tudna valaki segíteni abban - tudom, hogy évekkel ezelőtt szó volt már itt erről, de hátha azóta még több információ áll rendelkezésre -, hogy Hamvas mely írásai kiadatlanok máig is? Olyanokra gondolok, elsősorban, amelyek sehol nem jelentek meg, de olyanokra is, amelyek megjelentek esetleg folyóiratban, de az életműkiadásba nem kerültek be.
Az is érdekelne - bár erről valószínűleg egyedül Dúl A. tudna nyilatkozni -, hogy melyek azok az írások, amelyek elvesztek, máig nincsenek meg? (Mert pl. a "Nem mind arany, ami réz" nagyon sokáig lappangó-listán volt, és én is csak most, a lenti 2007-es cikket olvasva látom, hogy megkerült.)
Ez nem életműkiadásnak "sikerült".... A bölcsészkedő nagyszájúskodásnak eminens példája, és az értékpocsékolásé is. Ha most valaki azzal áll elő, hogy rezignációt érzek Kertész Imre, Závada Pál, Bodor Ádám művei iránt, nem beszélve Nyírő kissé mellékes Madéfalvi veszedelméről, a Hamvashoz hasonló kéziratos irodalomhoz tartozó Sorokin Hamvast meghaladó részeltetéséről (General Press Kiadó), én azt válaszolnám, hogy itt a könyvkiadók és a könyvszakma döntött, tehát ismét a piac került rendelkezési pozícióba.
Az interjúkészítő Tornai Szabolcsot kellene megkérdezni, én nem vagyok, nem is szeretnék is bennfentes lenni. A nehézségek, érzésem szerrint, nem a pénz körül forognak. Láttam nagy "könyvosztásokat" a magyar könyvtáraknak tavaly a Márai-program keretében. S ez is érinthette volna a Hamvas-életmű kiadását.
Sőt, a Tíz meg nem tartott előadás a művészetről c. utolsó írás is be lett ígérve! Lehet hogy nem lehet már összeszedni? 1984-ben még közkézen forgott belőle egy kb. 30-40 oldalnyi részlet csomó hibával, rongyosan ("Vár koli", Szentháromság tér.). Pedig az még részleteiben is nagyon ütős.
Ebben a 2007-es interjúban Dúl A. arról beszél, hogy Hamvas 20-as években, 30-as évek elején írt írásait (Nehéz nem szatírát írni, Nem mind arany, ami réz, Ördöngösök) is kiadják az életmű-sorozatban.
Nagyon úgy látom, hogy az életmű-sorozat a naplók és levelek kiadásával végére írt, a szatírikus elbeszélések és kisregények pedig mégsem jelentek meg. Vajon miért? Tud erről valaki valamit mondani?
"...a modern, magát 'civilizáltnak' kikiáltó világ egyáltalán nem civilizált, hanem ahogyan ő nevezte, az 'epigonok' világa csupán, amely a tényleges javakat sokkal inkább megörökölte, mintsem teremtette."
"Albert Schweitzer írásaiból egyértelműen kiderül, hogy jócselekedetekkel teli, aktív élete teoretikus érdeklődéssel is párosult, amely az alábbi kérdés körül összpontosult: Mi a civilizáció?1 Hogyan lehetne helyreállítani? Azt ugyanis természetesen igen világosan látta, hogy a modern, magát „civilizáltnak” kikiáltó világ egyáltalán nem civilizált, hanem ahogyan ő nevezte, az „epigonok” világa csupán, amely a tényleges javakat sokkal inkább megörökölte, mintsem teremtette."
A politikailag irányított dosszié-világ. Semmi különös, mindnyájunkról van. Ellendosszié is. Közben döglődik a művészet, a magyar filozófia a politikai zsurnaliznus völgyében egy egy lyuk, a "besúgó" apa irodalmi teljesítményéhez nem fogható a "megfigyelt" fiúé. Gondolom, olvastál valami Szőcs Istvántól, kedves Gábornok.
„Tudja, mi lett Tibetből? A Dalai Láma. Ágoston atya kilépett a szerzetből, és kilépett a dogmatikából, és a vendéglőt megvette, és csapos lett, és az inget a karján felgyűri, és méri a bort. Ez lett Tibetből, vendéglő a Dalai Lámához."
Tudja, mi lett Erdélyből? Az RMDSZ. Kocsma Az Autonómiához.
Magyar Boldog Pál (kb. 1180 - 1241) Pontosan sajnos nem tudjuk, hol született Pál, csak annyit, hogy magyar volt és fiatal korában Bolognában tanult, ahol később a kánonjog professzora lett. Amikor Szent Domonkos szónoklatot tartott a városban, belépett a domonkosok rendjébe. 1221-ben Boldog Szádok és másik három társa kíséretében a domonkos rendet ők hozták Magyarországra. Szerte az országban nagyhatású szónoklatot tartott. Győr városában három előkelő ifjú is kérte a felvételét a rendbe beszédének hatására. Itt és Veszprémben is ő alapította meg a domonkos konventet. Ezután a kunok közé ment téríteni, ahol a második útján megtérítette két vezérüket Brutust és Bibrechet embereivel együtt. A kunok között sikeresen hirdette az igét egészen a tatárjárásig. A tatárok a dúlás alatt több társával együtt egy templomba üldözték, ahol megölték őket. Halála után a "kunok apostola" néven kezdték emlegetni, s több helyen is szentként tisztelték. Ünnepe: február 10.
Mellesleg tudtommal a domonkosok adták a legtöbb misztikust az Egyháznak.
"Ilona a veszprémi domonkos kolostor priórája és hét éven át Árpádházi Szent Margit nevelője volt. Lelki életét komoly misztikus élmények határozták meg, élete végén megjelentek testén a stigmák. A kolostor kormányzásában jó gyakorlati érzékről tett tanúságot. Halála után tizenkét évvel holttestét a kolostortemplomban készített ékes síremlékbe helyezték át. Tisztelete kérdésében a Szentszék még nem nyilatkozott. Ünnepét a rendben november 6-án ülik."
Azon hüppögök, hogy Hamvas a munkát és a tevékenységet nem választja élesen ketté, így Neked a munka jut a (természetellenes) korán keléssel... És a szintén nem természetes éppen hideg vízre elég javadalmazással. Vagy tévedek, de nagyon. ...
