Az egész adótervezet teljes dilettantizmusról árulkodik!
Ez a kormány, illetve egyes tagjai, életükben nem kaptak munkavégzésért munkabért. Ilyenképpen gőzük sincs arról, hogy a mezei "polgár" milyen gondokka küszködik. Az egésznek mr megint az igen magas jövedelműek örülhetnek.
Ha belegondolok, hogy mit igértek a választások előtt, akkor annak pont az ellenkezőjét látom megvalósulni. Olcsó állam? Hol? Akkor mi a fenének csináltak kanceláriát?
Én, bár nem vagyok híve az előrehozott választásoknak, de most örülnék neki.
Ennél dilettánsabb, >IMHO
"Szerintem is csak az az adórendszer fogadható el, melynek alapján az átlag közalkalmatottak (tanár, egészségügy)többet visznek haza reálértékben."
A fenti hozzászólásod érdekes irányba terelte gondalataimat.
Milyennek kell lennie egy jó adórendszernek? Igazságos legyen vagy méltányos?
( a további gondalataim modellek, így kezelendők, ezek implementációja már más kérdés)
Az adórendszer fő célja, hogy megteremtse a forrásokat a kozszolgáltatások finanszírozására.
Ezek között a szolgáltatások között vannak klasszikus közjószágok (pl. honvédelem, államigazgatás, rendőrség, úthálózat stb) és vannak olyanok, mint pl. a oktatás, amiből különböző módon lehet fogyasztani.
1. Igazságos adórendszer
A fenti szolgáltatások között elég nagy rész a fix, minden polgárra jutó dolog, ami független jövedelmi viszonyoktól. Igazságos rendszerben tehát éppenhogy az alacsonyabb jövedelmekre kellene nagyobb adókulcsot meghatározni, míg a nagyobbakra alacsonyabbat, sőt bizonyos jövedelemszint felett már nem kellene adót fizetni, hasonlóan a TB-hez.
2. Méltányos adórendszer
Minden polgár teherbíróképessége szerint járuljon hozzá a forrásokhoz. Ez a közgazdasági érvek helyett a társadalmi szolidaritáson alapul (hasonlóan a TB-hez). Talán gazdaságilag ezt úgy lehet indokolni, hogy a magasabb jövedelműek nagy valószínűség szerint a nemfix szolgáltatásokból többet fogyasztanak (oktatás, kultúra stb)
Ennek a rendszernek felel meg a egykulcsos (flat), vagy a progresszív adórendszer.
A fenti eszmefuttatásom alapján, akarhatunk-e igazságos adórendszert?
Üdv
József
UI. a tegnapi kormánydöntés után egyelőre még nem dőlt el milyen adórendszerünk lesz jövőre. SZVSZ a Fidesz is eltanulta H.Gyulánk tipikus húzását, bemondani egy nagyon riasztó tervet, aztán viszakozni, és az emberek inkább annak örülnek annak, hogy bár lehet, hogy rosszabb helyzetbe kerülnek, de mégsem a legrosszabba. :))
mondjuk en nem ertek hozza, de tegnap mintha azt mondtak volna a tv-ben, hogy jelenleg akkor jarnak jobban az emberkek, ha minima 100eHUF jovedelemmel rendelkeznek. biztos, hogy ezt igerte a fidesz '98-ban?
mindenki 100eHUF folott keres?
Írod: "De a kettő, a kamatadó jellege miatt más-más rétegeket érint"
Szerintem megtakaritásai mindenkinek vannak /a jövedelemnek az a része, amit nem fogyaszt el/. Ha ezt a kis pénzét már csak "azzz ÓTP-be teszi be" fizeti a kamat adót, ez egy és ugyan az a réteg. a "felsőbb réteg" általában nem kamatozó befektetésekben tartja a pénzét /befektetési alapok, tőzsde, egyéb értékpapír számlák, most is adóznak árfolyam nyereség/. HA a megtakarításokat mégsem kamatozó ép.-ben tartják, akkor az egyént kamatveszteség éri.
Más:
SZVSZ a kamatadó bevezetése mögött a tőzsdei forgalom élénkítése, és a befektetési alapok ügyfeleinek visszacsábítása is áll.
1./ A befektetési alapok 99-es adókedvezménycsökkentése azokat az alapokat érintette igazán hátrányossan, amelyek állampapírban tartják a tagok pénzét. A feladat vásároljanak részvényt!
2. Az idén bevezetik a kamatadót a befektetők keresni fogják azokat a befektetési formáka, amelyeknek hozama nem adózik. Ilyen pl.: a befektetési alap /bizonyos esetekben az árfolyamnyereség adója 0%./, de a befektetési alap az 1.pont szerint részvényt keres a piacon, amivel élénkiti a tőzsdei pénzmozgásokat.
Ezzel stabilizálható ismét a részvénypiac.
Szerintem is térjünk majd vissza a témára a konkrét jogszabályok láttán!
Ui.: A GYED korábban a gyermek 2 éves koráig járt, utánnan 3 éves korig GYES, így ha a korábbi rendszer fog visszaállni a GYES akkor is megmarad. Valamely topic-ban egyébként már leírtam, hogy bizonyos esetekben a GYES magasabb jövedelmet biztosíthat, mint a GYED. /Ezt most nem akarom leírni./ Így talán a választás lehetősége megmarad.
A kamatadó bevezetése bevételt jelent az államnak, az adócsökkentés kiesést. De a kettő, a kamatadó jellege miatt más-más rétegeket érint. Evvel a lépéssel az élő munka terhe csökkenne.
A GYESEN lévő anyukának GYED fog járni, ami alapján igénybe lehet venni a kedvezményeket, mivel a GYED adóköteles.
De a kormány nem döntött. Tehát azt hiszem, még várni kell az értelmezéshez.
"Szerintem is csak az az adórendszer fogadható el, melynek alapján az átlag közalkalmatottak (tanár, egészségügy)többet visznek haza reálértékben."
:)
Azert a berbol es fizetesbol elok retege nem csak kozalkalmazottakbol all. Altalaban tanarok es onkormanyzati irodistak hiszik azt, hogy ok tartjak el a tarsadalmat, ok a tarsadalom gerince es ezert nekik kell az atlag feletti eletszinvonalon elniuk.
En ugy tompitanam a mondatot, hogy az az adorendszer lesz jo, ahol az eletszinvonalbeli kulonbseget a szakertelem es a vegzett munka mennyisege adja.
Bocs, hogy beleszólok a beszélgetésetekbe, de szerinted mi a kapcsolat az SZJA kulcs változás és a kamatadó között?
Az SZJA esetében egyébként sem a %-os mértéken van a hangsúly. Az idei "adűcsökkentéssel" is sokaknak nőtt az adóterhe! Adójóváirás 20% -> 10% ne felejtsük el. ezzel mi lesz, ez is megszünik???
GYermekkedvezmény;
Egyedülálló GYES-en lévő anyuka hogy veszi igénybe????
Miért nem a Családi Pótlékot emelik? Amúgy a gyermekkedvezmény "lebonyolitása" is elég zürös...
1) A kamatadó megjelenését én is csak akkor tudom elfogadni, ha az SZJA csökken. Akkor viszont igazságos.
2) Nem vitatkozom veled ami a köztisztviselőket és közalkalmazottakat illeti. Én is tudok hasonló példákat, mint a tiétek. Feleségem pedagógus, és amennyivel többet kapott, a kedvezmény megvonása el is vitte. Szerintem is csak az az adórendszer fogadható el, melynek alapján az átlag közalkalmatottak (tanár, egészségügy)többet visznek haza reálértékben.
Amilyen mértékben korlátozott az adóbefizetések felhasználásának kontrollja ill. erkölcstelen maga az adórendszer, olyan az adófizetési fegyelem.(morál).
Azért elsődlegesen mindenki (meg-)élni akar...
A kamatadó - ha jól emlékszem - Antall idején már egyszer elvérzett. Most azért merült fel ismét, mert vannak még átmentett "értékek"?
Megitélésem szerint jelenleg nincs realitása.
az onkentesek adokedvezmenyerol lehetett tudni, hogy elobb-utobb vege lesz. csak a beinditashoz kellett.
ami a felhalmozodo gazdasagi hatalomtol valo felelmet illeti, ez a 2 szazalekpont nem csokkenti azt erdemben, kulonos tekintettel a mostani ciklusbol hatralevo 3 evre. viszont az atallas miatt keletkezo hiany erthetoen aggasztja a kormanyt, plusz 1 szazalekpont az elsodleges tobbletben azert nem kis tetel.
szagertok hivjak fel a figyelmet arra, hogy ennek a konyveles velhetoen valtozik majd, ha a kontinentalis europa is elkezdi szep lassan az atallast - enelkul senki nem fogja tudni tartani maastrichtot. nekunk viszont egyelore nincs ilyen lehetosegunk, konyvelhetjuk a vonal fole kiadasnak, es gondolkozhatunk, honnan vegyunk el helyette penzt.
1. Igazad van, sok európai országban van kamatadó. Ám egy kis fejszámolás, vegyünk kb 10% inflációt, állampapírhozamot 15%-ra. Ez durván 5% reálhozamot jelent. 10% kamatadó nominálkamatra 3.5%-ra csökkenti a reálkamatot. Ettol durvább, 7% bankbetét, reálhozam -3%, kamatadó után -3.7%.
Véleményem szerint, ilyen magas infláció alatt még nem jött el ennek a bevezetése.
2. Igazad van, a kedvezmények nagyrésze megtakarításokhoz kötődött, amit csak a nagyobb jövedelműknek tudtak megtenni, a kisebb jövedelműek örül(t/n)ek, hogy fenn tudják tartani magukat.
Ám saját példámon is látszik, hogy már idei adórendszerben is mindenfajta kedvezmény nélkül jobban járok, mint tavaly, de közalkalmazott edésanyám nettó fizetése az idei emelése után is 1000 Ft csökkent.
Ezzel arra akartam kilyukadni, hogy a változtatások szignifikánsan nem csökkentik a kisjövedelműek terheit, de egy bizonyos szint fölött (évi kb 2.5-3mFt) lévők már sokkal jobban járnak.
A gyermekkedvezmémy növelése más kedvezmények megnyirbálásának indoklására egyszerűen demagógia, ui. jelenleg az egyik szülő egy-két gyermek esetén 1700 Ft kedvezményt vehet igénybe havonta, ez koponyánként 850 Ft jelent. Ezt fogják most megemelni kb 50%-kal kb 2600Ft-ra, per kopf 1300 Ft. Ez kb. 2-3milliárd Ft többletet jelent, összehasonlításul a tavalyi életbiztosítási adókedvezmény kb 7 milliárdot tett ki.
1) A kamatadó bevezetését normálisnak tartom, egész Európában létezik.
2) Az adókedvezmények 80%-t magas jövedelműek veszik igénybe. Ha tehát ez az ára a magasabb gyermek kedvezményeknek, egyetértek.
3) A földadó egy gyakorlatilag tönkrement réteget hozna nehezebb helyzetbe, tehát semmi értelme.
4) Az ingatlanadó bevezetését értékhatárhoz kötném.
Számomra nagy kérdés az is, hogy a SZJA-ban (gyermektelenek esetében is) lesz-e csökkenés, még ha kis mértékben is.
Nem meglepő, t. kormányunknak eddig is igen elutasítólag viszonyult az öngondoskodás intézményei felé (lásd még magánnyugdíjpéntári járulék befagyasztása 6%-ra, borítékolom, hogy jövő is ennyi marad.) Ez annak a tükrében veszélyes, hogy eddig adókedvezményesen fizethettük az önkéntes nyugdíjpénztárat, a szolgáltatás azonban adóköteles lenne. Így azonban adózott pénzt teszünk be, és arról egy szó sem esett, hogy végén a szolgáltatás adómentes lenne.
Ki fog így megtakarítani öregségére?
A magánnyugdíjpénztárról, még annyit, hogy kiszámoltam, hogy ez a 2 % mínusz hosszú távon két-három hónapi teljes nyugdíjat jelent, ennyivel leszek szegényebb 33 év múlva.
Az állami rendszerben való bizalomról annyit, hogy 1.5m munkavállaló lépett át magánnyugdíjpénztárban. Valószínűleg, kormányunkat a rövidtávú érdekei jobban motiválják (TB rendszer hiánya), ill. fél az ellenőrzése alól kiszabaduló hatalmas gazdasági hatalomról, amit a nyugdíjpénztárak képviselnek. Egyes elemzések szerint 2010-re országunk félévre való GDP-je koncentrálódhat bennük.
A tőkeszámla, adóhitel (soha nem vettem igénybe) nagyon jó szolgálatott tett egy adott gazdasági helyzetben, mikor gazdaságpolitikai cél a lakossági fogyasztás csökkentése, a befektetések ösztönzése volt. Közgazdaságilag, azonban, huzamosabb fenntartása nem indokolt. Az azonban kérdés számomra, hogy éppen most van-e itt az ideje ezek megszüntetésének.
3. Kamatadó
A kamatadót a t. kormányunk a nominál kamatra kívánja bevezetni, amire a legfontosabb érv, hogy így a legkönnyebb beszedni. Mivel értékpapírok (főleg a bankbetétek) igen csekély reálhozammal rendelkeznek, a reálhozam tovább csökken, sőt sok esetben negatívvá válik. A sokat emlegetett nyugati példák ott sántítanak, hogy ott az infláció alacsony, így a nominálhozam szinte megegyezik a reálhozammal.
4. Ingatlan-, földadó
Most nem fog át menni Torgyán miatt.
5. Szellemi alkotások adókedvezménye
Esetenként jó, hogy volt, de nem hiszem, hogy valakit földhöz vág ennek megszüntetése.
6. gyerekkedvezmény
Eddig is egyetértettem vele, ha növelik ezzel még inkább. (még nincs gyerekem)
1.,2.,3. pontokból az a OV által is hangoztatott gazdpol irány látszik, hogy a befektetésekkel szemben a lakossági fogyasztást kell preferálni, mert így élénkül a belső kereslet, a kis és középvállalkozások helyzete javul, másrészt az állam az ÁFA-n keresztül gyorsabban jut a pénzéhez. (-emhez :) ) Ezt két dolog miatt tartom veszélyesnek, egyrészt a kisvállalkozások nagyrésze nem termelő, hanem kereskedelmi vállalkozás, így a növekvő kereslet az importot, és ezen keresztül fizetési mérleghiányt indukál. Ami könnyen vezethet az adósságcsapdába való visszaeséshez.
A másik fő kérdés, hogy az adórendszerben kell-e preferálni azokat a dolgokat, amelyek nemzet vagy állam számára fontosak (pl. gyerekvállalás, szellemi alkotás, öngondoskodás).
Szerintem, ott is!
József